Címszó: Taps - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0435.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0435.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31645.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Taps
Szócikk: Taps A tetszésnek hangos kifejezési módja.
A T.-ot már ősidőktől fogva ismerték. „A régi rómaiak (nemzetiség)
(információ)
a közép ujjat a hüvelykre csattintották,
ez a tetszésnek legcsekélyebb s legkevésbbé hízelkedő jele volt. Ha a jobb kéz minden
ujjával a bal tenyér lapjába csapkodtak, már nagyobb ki jelelés volt. Ez mintegy
oly forma hangot adott, mint midőn az ember valamely cserépedényt csap össze s innét
származott ezen tapsolási módnak mellékneve: „testas. Ha mind a két kezet összecsapták,
az kétfélekép esett meg: vagy t. i. csak a lapos tenyereket, vagy a befelé homorított
markot csapták össze. Amaz „imbrices nevet kapott s olyforma hangot ada, mint a
zúzmara cserépfedeleken, emezt „bombus-nak nevezték s a dongó bugásához hasonlított.
E mellett a rómaiak (nemzetiség)
(információ)
még tógájukat is használták a tetszés kijelentésére,
melyeknek alsó végével mint valamely kendővel lobogtatták a tetszés jelét a színjátszó
felé. Aurelián császár (személy) a
nép között vászondarabokat osztatott ki, melyet — minthogy ezek tógát nem viseltek
— lobogtatniok kellett. („Honművész, (intézmény)
(információ)
1835. (időpont) 38.
szám, Garay János (személy) (információ)
cikke.) 1833. (időpont) júl.
20-án Megyeri Károlyt (személy) (információ)
Budán (Budapest)
a„ Rieti vár (cím)
c., „romános vitézi játék jutalomestéjén kitapsolták a játék végén, mire ő — akkori
szokáshoz híven — néhány köszönő szót intézett a közönséghez. Kántorné (személy) a
T-ra nem jött ki soha. 1877. (időpont) febr.
8-án a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatósága körrendeletben megtiltotta,
hogy a tagok egymásnak tapsoljanak. (V. ö. Claque. — Fóra! — Kihívás. — Vastaps.)
szin_IV.0435.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Taps címszóvég 31645 Szócikk: Taps A tetszésnek
hangos kifejezési módja. A T.-ot már ősidőktől fogva ismerték. „A régi rómaiak ynemzetisegy
római ynemzetisegy római ynemzetisegy római ynemzetisegy ynemzetisegy római
ynemzetisegy ykodvegy a közép ujjat a hüvelykre csattintották, ez a tetszésnek legcsekélyebb
s legkevésbbé hízelkedő jele volt. Ha a jobb kéz minden ujjával a bal tenyér lapjába
csapkodtak, már nagyobb ki jelelés volt. Ez mintegy oly forma hangot adott, mint
midőn az ember valamely cserépedényt csap össze s innét származott ezen tapsolási
módnak mellékneve: „testas. Ha mind a két kezet összecsapták, az kétfélekép esett
meg: vagy t. i. csak a lapos tenyereket, vagy a befelé homorított markot csapták
össze. Amaz „imbrices nevet kapott s olyforma hangot ada, mint a zúzmara cserépfedeleken,
emezt „bombus-nak nevezték s a dongó bugásához hasonlított. E mellett a rómaiak
ynemzetisegy római ynemzetisegy római ynemzetisegy római ynemzetisegy
ynemzetisegy római ynemzetisegy ykodvegy még tógájukat is használták a tetszés kijelentésére,
melyeknek alsó végével mint valamely kendővel lobogtatták a tetszés jelét a színjátszó
felé. Aurelián császár yszemelynevy aurelián császár yszemelynevy Aurelián
császár yszemelynevy aurelián yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy
Aurelián yszemelynevy császár yszemelynevy ykodvegy a nép között vászondarabokat
osztatott ki, melyet — minthogy ezek tógát nem viseltek — lobogtatniok kellett.
(„Honművész, yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész
yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy 1835. 38. szám, Garay János
yszemelynevy garay jános yszemelynevy Garay János yszemelynevy garay
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Garay yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy cikke.) 1833. júl. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 20-án Megyeri Károlyt yszemelynevy megyeri károly yszemelynevy Megyeri
Károly yszemelynevy megyeri yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Megyeri yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Budán buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a„ Rieti vár ycimy rieti vár ycimy
Rieti vár ycimy rieti ycimy vár ycimy ycimy Rieti ycimy vár ycimy ykodvegy c., „romános
vitézi játék jutalomestéjén kitapsolták a játék végén, mire ő — akkori szokáshoz
híven — néhány köszönő szót intézett a közönséghez. Kántorné yszemelynevy
kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy
Kántorné yszemelynevy ykodvegy a T-ra nem jött ki soha. 1877. xevtizedx 1875 febr.
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 8-án a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatósága körrendeletben
megtiltotta, hogy a tagok egymásnak tapsoljanak. (V. ö. Claque. — Fóra! — Kihívás.
— Vastaps.) szin_IV.0435.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Taps - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0435.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0435.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31645.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Taps
Szócikk: Taps A tetszésnek hangos kifejezési módja.
A T.-ot már ősidőktől fogva ismerték. „A régi rómaiak a közép ujjat a hüvelykre
csattintották, ez a tetszésnek legcsekélyebb s legkevésbbé hízelkedő jele volt.
Ha a jobb kéz minden ujjával a bal tenyér lapjába csapkodtak, már nagyobb ki jelelés
volt. Ez mintegy oly forma hangot adott, mint midőn az ember valamely cserépedényt
csap össze s innét származott ezen tapsolási módnak mellékneve: „testas. Ha mind
a két kezet összecsapták, az kétfélekép esett meg: vagy t. i. csak a lapos tenyereket,
vagy a befelé homorított markot csapták össze. Amaz „imbrices nevet kapott s olyforma
hangot ada, mint a zúzmara cserépfedeleken, emezt „bombus-nak nevezték s a dongó
bugásához hasonlított. E mellett a rómaiak még tógájukat is használták a tetszés
kijelentésére, melyeknek alsó végével mint valamely kendővel lobogtatták a tetszés
jelét a színjátszó felé. Aurelián császár a nép között vászondarabokat osztatott
ki, melyet — minthogy ezek tógát nem viseltek — lobogtatniok kellett. („Honművész,
1835. 38. szám, Garay János cikke.) 1833. júl. 20-án Megyeri Károlyt Budán a„ Rieti
vár c., „romános vitézi játék jutalomestéjén kitapsolták a játék végén, mire ő —
akkori szokáshoz híven — néhány köszönő szót intézett a közönséghez. Kántorné a
T-ra nem jött ki soha. 1877. febr. 8-án a Nemzeti Színház igazgatósága körrendeletben
megtiltotta, hogy a tagok egymásnak tapsoljanak. (V. ö. Claque. — Fóra! — Kihívás.
— Vastaps.) szin_IV.0435.pdf IV
