Címszó: Tóth József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1823
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0472.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0472.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31806.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Tóth
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531804.htm
Szócikk: Tóth József színész, a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
művésze, sz. Szentesen, (megye) (információ)
1823. (időpont) július
5-én, megh. Pesten, (Budapest)
1870. (időpont)
márc. 1-én. Iskoláit szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen, (megye) Kecskeméten
(megye) és
Pesten (Budapest)
végezte. A szinipálya iránti vágyat iskolai jutalmul kapott könyv — Voltaire (személy) „Tancréd-je
(cím) — ébresztette
fel benne. Ettől kezdve lelkes látogatója lett a színháznak s iskolái végeztével
— 1841-ben (időpont)
színész lett. A szinipályán néhány év alatt olyan előhaladást tanúsított, hogy már
1847. (időpont)
július 11—15 és 26.-án vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
még pedig Don Jose, (szerep) (információ)
Moór Ferenc (szerep) (információ)
és Shylock (szerep) (információ)
szerepében s e nehéz feladatokat — szép sikerrel
oldotta meg. E sikeres vendégjátékok eredményeképen 1851-ben (időpont) a
Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtették, ahol mint szerződött tag 1851.
(időpont)
április 6.-án lépett fel először a „Rab (cím) című népszínmű
Poplavetz (szerep)
szerepében. Eleinte kisebb szerepekben játszatták s már ezekben is megmutatta rendkívüli
tehetségét. Fáncsy (személy) (információ)
halála után azonban — 1854-ben, (időpont) ő
vette át annak szerepeit. Szerepkörét illetőleg felölelte az intrikum, a pedáns
komikum egész területét s feljutott a tragikus jellemszerepek csúcspontjára. Az
intrikumban azonban egyéniségénél fogva nem a Fáncsy-féle (személy) (információ)
sima és finom iskolához tartozott. Fáncsy
Lajos (személy)
(információ)
— a „született diplomata — maga volt a megtestesült
finomság és elegáncia, ami Tóth József (személy) (információ)
kemény és szikár egyéniségéből teljesen hiányzott.
Benne inkább erő volt, mint finomság, ö a durva, nyers intrikumra termett, amit
előtte Fáncsyval (személy) (információ)
szemben a nagy Megyeri (személy) (információ)
képviselt. Különböző egyéniségeiknél fogva
— bár egyazon szerepkörben működtek — játékstílusuk is merőben különbözött egymástól.
Fáncsy, (személy)
(információ)
ha intrikust játszott, maszkban és játékban
inkább rejtegetni igyekezett az alak gazemberes vonásait s inkább csak sejdíteni
engedte azokat; ezzel szemben Tóth József (személy) (információ)
gazemberei külső és belső megnyilvánulásban
nyíltan magukon viselték a lelki bélyeget. A finom és előkelő Fáncsy (személy) (információ)
ezért ragyogtatta leginkább rendkívüli tehetségét
a sima Biberach-ban (szerep) (információ)
s a képmutató 'Tartuffe-ban, (szerep) (információ)
míg a darabos Tóth, (személy) (információ)
bár az említett két szerepet is játszotta,
a Jágo-féle (szerep)
intrikus szerepekben tűnt ki leginkább. Humora és jellemző ereje révén sok genre-alakot
is játszott s ezekben még általánosabb tetszést aratott. Egyik-másik intrikus szerepében
találtak néha kifogásolni valót (különösen némi vontatottságot beszédében) , de
mint genre-színész, szorosabban : mint pedáns komikus ellenállhatatlan hatású volt.
Ilyenfajta szerepeiben kritikusai sem találtak kivetni valót. Ami Szigeti József
(személy)
(információ)
volt a joviális humor terén, ugyanazt a színvonalat
jelentette Tóth József (személy) (információ)
a pedáns komikumban. Szegfű Tivadar (szerep) (a
„Mama), (cím)
(információ)
Kardos (szerep) (információ)
(Régi pénzek), (cím) John inas
(szerep)
(Angolosan), (cím)
a versfaragó (szerep)
(Aesopus) (cím)
(információ)
stb. stb. voltak e téren kiváló szerepei.
Tóth József (személy)
(információ)
volt az első magyar színész, aki Angliába
ment tanulmányútra, hogy Shakespeare-t (személy) (információ)
eredetiben láthassa. E tanulmányútról, mely
az 1856-ik (időpont)
esztendő végére s a következő év elejére esett, a „Magyar Sajtó (intézmény)
(információ)
c. lap hasábjain számolt be hosszú cikksorozatban.
Valószínűleg e tanulmányúton kapott kedvet a magyar színpadon akkor gazdátlanul
álló „III-ik Rikhárd (cím) címszerepéhez,
melyet 1859. (időpont)
okt. 24.-én játszott először a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
Ez a szerep jelentette magasra ívelő pályáján
a zenithet. Ez és a többi nagy klasszikus szerep, Macbeth, (szerep) XlV-ik
Lajos, (szerep)
Wolsey bíboros, (szerep) Cassius,
(szerep)
Harpagon (szerep)
(információ)
stb. stb., melyeket szintén kiváló ábrázoló
erővel és rendkívüli hatással játszott. E nagyszabású jellem-alakok ábrázolásához
minden művészi eszköze megvolt. Mestere volt a színpadi beszédnek s a mimikának
egyaránt. Arcjátékával némán is ki tudta fejezni mindazt, amit szerepe szerint szóval
is el kellett mondania. Bírta a gúny, a páthosz s a humor hangjait; tudott félelmet,
borzadályt kelteni, de tudott nevettetni is. Egy szóval nagy skálájú színész volt
és nevét méltán emlegetik legnagyobbjaink között. Csak művészetének és családjának
élt. 1846-ban (időpont) nőül
vette Kovácsy Máriát, (személy) (információ)
akitől három fia s egy leánya született.
Fiai közül az egyik községi jegyző, a másik református lelkész, a harmadik (Tóth
Imre) (személy)
(információ)
színész, majd rendező s végül a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
igazgatója lett. De nemcsak a családi életben,
hanem a sziniiskolában is igyekezett, mint drámai tanár utódokat nevelni. Megpróbálkozott
továbbá a drámaírással is, de nem sok szerencsével. Eredeti művei: „Az orgazda,
(cím) népszínmű,
(Első előadása: 1852. (időpont) aug.
14. Nemzeti Színház) (intézmény)
(információ)
„A jámbor vincellér, (cím) népszínmű.
(Előad. 1856. (időpont) szept.
18. Nemzeti Színház.) (intézmény)
(információ)
Azonkívül nagy szorgalommal tanulta az idegen
nyelveket, különösen az angolt (nyelv) s ebbeli
tudását mint fordító érvényesítette. Fordításai: „A veronai két nemes (cím) Shakespeare-től
(személy)
(információ)
(1855. (időpont) aug.
31. Nemzeti Színház); (intézmény)
(információ)
„A velenczei kalmár (cím) (1855); (időpont) „Fehér
és piros rózsa (cím)
(információ)
Shakespeare (személy) (információ)
VI. Henrik-jéből (cím) (1855. (időpont) dec.
1. Nemzeti Színház); (intézmény)
(információ)
„Judith és Holofernes, (cím) Hebbel-től
(személy)
(információ)
(1856. (időpont) szept.
15. Nemzeti Színház); (intézmény)
(információ)
„Pénzkirály, (cím) színmű Taylor
Tom, (cím) (1860.
(időpont)
szept. 6. Nemzeti Színház); (intézmény)
(információ)
„Ha te úgy, én is úgy, (cím) vígj. Barrier-től;
(személy)
„Köszörületlen gyémánt (cím) John I. Bukston-tól
(személy)
(1861. (időpont)
aug. 23) ; „Richelieu, (cím) Bulwer-től
(személy)
(1863. (időpont)
május 20.). A 60-as évtized vége felé gégesorvadásba esett, de ameddig csak tudott,
betegen is játszott és tanított. Az utcán szitaszerű szájkosarat hordott, hogy a
portól megóvja beteg légzőszervét. De hiábavaló volt az. Nem segített rajta az olaszországi
(ország)
levegő-kúra sem. Állapota egyre aggasztóbb lett s a különben magabíró ember 47 éves
korában meghalt. Nem a szív, nem az érzelem művésze volt, hanem a magasrendű értelemé.
A magyar színpadon Egressy Gábor (személy) (információ)
után ő volt a legnagyobb gondolkozó s bár
írói készsége nem volt oly gazdag, mint amazé, színészi gondolatait, ötleteit gondosan
fel jegyezgette. Jegyzetei között megtalálták sírfeliratát is, amit betegsége alatt
előre elkészített magának. „Nézzétek! Az álmot játszom — mond a felirat, amiből
mindenki kiolvashatja e nagy színész hitvallását az örökéletről s a lélek halhatatlanságáról.
Szülőházát Szentes (megye) (információ)
városa 1885-ben (időpont) emléktáblával
jelölte meg s 1909. (időpont) április
12.-én a „Petőfi szállodá-ba (intézmény)
(információ)
épített szentesi színházat (intézmény)
(információ)
Tóth József-színháznak (intézmény)
(információ)
nevezték el. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_IV.0472.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Tóth József címszóvég 31806 Szócikk: Tóth
József színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy művésze, sz. Szentesen, ytelepulesy szentes ytelepulesy
Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy 1823. július xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 5-én, megh. Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 márc. 1-én. Iskoláit szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen,
ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy Hódmezővásárhely ymegyey csongrád
megye ykodvegy Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. A szinipálya iránti vágyat iskolai jutalmul
kapott könyv — Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy Voltaire
yszemelynevy voltaire yszemelynevy yszemelynevy Voltaire yszemelynevy ykodvegy „Tancréd-je
ycimy tancréd ycimy Tancréd ycimy tancréd ycimy ycimy Tancréd ycimy ykodvegy — ébresztette
fel benne. Ettől kezdve lelkes látogatója lett a színháznak s iskolái végeztével
— 1841-ben xevtizedx 1845 színész lett. A szinipályán néhány év alatt olyan előhaladást
tanúsított, hogy már 1847. július xtalanevtizedx 1855 11—15 és 26.-án vendégszerepelt
a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy még pedig Don Jose, yszerepy don jose yszerepy Don Jose
yszerepy don yszerepy jose yszerepy yszerepy Don yszerepy Jose yszerepy
ykodvegy Moór Ferenc yszerepy moór ferenc yszerepy Moór Ferenc yszerepy moór
yszerepy ferenc yszerepy yszerepy Moór yszerepy Ferenc yszerepy ykodvegy és Shylock
yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock
yszerepy ykodvegy szerepében s e nehéz feladatokat — szép sikerrel oldotta meg.
E sikeres vendégjátékok eredményeképen 1851-ben xevtizedx 1855 a Nemzeti Színházhoz
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették, ahol
mint szerződött tag 1851. április 6.-án lépett fel először a „Rab ycimy rab
ycimy Rab ycimy rab ycimy ycimy Rab ycimy ykodvegy című népszínmű Poplavetz yszerepy
poplavetz yszerepy Poplavetz yszerepy poplavetz yszerepy yszerepy Poplavetz
yszerepy ykodvegy szerepében. Eleinte kisebb szerepekben játszatták s már ezekben
is megmutatta rendkívüli tehetségét. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy
Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy
ykodvegy halála után azonban — 1854-ben, ő vette át annak szerepeit. Szerepkörét
illetőleg felölelte az intrikum, a pedáns komikum egész területét s feljutott a
tragikus jellemszerepek csúcspontjára. Az intrikumban azonban egyéniségénél fogva
nem a Fáncsy-féle yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy sima és finom iskolához tartozott.
Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy
fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy — a „született diplomata — maga volt a megtestesült finomság
és elegáncia, ami Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József
yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kemény és szikár egyéniségéből teljesen
hiányzott. Benne inkább erő volt, mint finomság, ö a durva, nyers intrikumra termett,
amit előtte Fáncsyval yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy
fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy szemben a nagy Megyeri
yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy
yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy képviselt. Különböző egyéniségeiknél
fogva — bár egyazon szerepkörben működtek — játékstílusuk is merőben különbözött
egymástól. Fáncsy, yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy ha intrikust játszott, maszkban
és játékban inkább rejtegetni igyekezett az alak gazemberes vonásait s inkább csak
sejdíteni engedte azokat; ezzel szemben Tóth József yszemelynevy tóth józsef
yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy gazemberei külső és
belső megnyilvánulásban nyíltan magukon viselték a lelki bélyeget. A finom és előkelő
Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy
yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy ezért ragyogtatta leginkább rendkívüli
tehetségét a sima Biberach-ban yszerepy biberach yszerepy Biberach yszerepy
biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy s a képmutató 'Tartuffe-ban,
yszerepy tartuffe yszerepy Tartuffe yszerepy tartuffe yszerepy yszerepy
Tartuffe yszerepy ykodvegy míg a darabos Tóth, yszemelynevy tóth yszemelynevy
Tóth yszemelynevy tóth yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy ykodvegy bár
az említett két szerepet is játszotta, a Jágo-féle yszerepy jágo yszerepy Jágo
yszerepy jágo yszerepy yszerepy Jágo yszerepy ykodvegy intrikus szerepekben tűnt
ki leginkább. Humora és jellemző ereje révén sok genre-alakot is játszott s ezekben
még általánosabb tetszést aratott. Egyik-másik intrikus szerepében találtak néha
kifogásolni valót (különösen némi vontatottságot beszédében) , de mint genre-színész,
szorosabban : mint pedáns komikus ellenállhatatlan hatású volt. Ilyenfajta szerepeiben
kritikusai sem találtak kivetni valót. Ami Szigeti József yszemelynevy szigeti
józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt
a joviális humor terén, ugyanazt a színvonalat jelentette Tóth József yszemelynevy
tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a pedáns
komikumban. Szegfű Tivadar yszerepy szegfű tivadar yszerepy Szegfű Tivadar
yszerepy szegfű yszerepy tivadar yszerepy yszerepy Szegfű yszerepy Tivadar
yszerepy ykodvegy (a „Mama), ycimy mama ycimy Mama ycimy mama ycimy ycimy Mama
ycimy ykodvegy Kardos yszerepy kardos yszerepy Kardos yszerepy kardos yszerepy
yszerepy Kardos yszerepy ykodvegy (Régi pénzek), ycimy régi pénzek ycimy Régi
pénzek ycimy régi ycimy pénzek ycimy ycimy Régi ycimy pénzek ycimy ykodvegy John
inas yszerepy john inas yszerepy John inas yszerepy john yszerepy inas yszerepy
yszerepy John yszerepy inas yszerepy ykodvegy (Angolosan), ycimy angolosan
ycimy Angolosan ycimy angolosan ycimy ycimy Angolosan ycimy ykodvegy a versfaragó
yszerepy versfaragó yszerepy versfaragó yszerepy versfaragó yszerepy yszerepy
versfaragó yszerepy ykodvegy (Aesopus) ycimy aesopus ycimy Aesopus ycimy
aesopus ycimy ycimy Aesopus ycimy ykodvegy stb. stb. voltak e téren kiváló szerepei.
Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy volt az első magyar színész, aki Angliába ytelepulesy
anglia ytelepulesy Angliá ykodvegy ment tanulmányútra, hogy Shakespeare-t yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy eredetiben láthassa. E tanulmányútról,
mely az 1856-ik esztendő végére s a következő év elejére esett, a „Magyar Sajtó
yintezmenyy magyar sajtó yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy
sajtó yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy c. lap hasábjain számolt
be hosszú cikksorozatban. Valószínűleg e tanulmányúton kapott kedvet a magyar színpadon
akkor gazdátlanul álló „III-ik Rikhárd ycimy iii-ik rikhárd ycimy III-ik Rikhárd
ycimy iii-ik ycimy rikhárd ycimy ycimy III-ik ycimy Rikhárd ycimy ykodvegy címszerepéhez,
melyet 1859. okt. 24.-én játszott először a Nemzeti Színházban. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ez a szerep jelentette magasra
ívelő pályáján a zenithet. Ez és a többi nagy klasszikus szerep, Macbeth, yszerepy
macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy
ykodvegy XlV-ik Lajos, yszerepy xlv-ik lajos yszerepy XlV-ik Lajos yszerepy
xlv-ik yszerepy lajos yszerepy yszerepy XlV-ik yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy
Wolsey bíboros, yszerepy wolsey bíboros yszerepy Wolsey bíboros yszerepy wolsey
yszerepy bíboros yszerepy yszerepy Wolsey yszerepy bíboros yszerepy ykodvegy Cassius,
yszerepy cassius yszerepy Cassius yszerepy cassius yszerepy yszerepy Cassius
yszerepy ykodvegy Harpagon yszerepy harpagon yszerepy Harpagon yszerepy
harpagon yszerepy yszerepy Harpagon yszerepy ykodvegy stb. stb., melyeket szintén
kiváló ábrázoló erővel és rendkívüli hatással játszott. E nagyszabású jellem-alakok
ábrázolásához minden művészi eszköze megvolt. Mestere volt a színpadi beszédnek
s a mimikának egyaránt. Arcjátékával némán is ki tudta fejezni mindazt, amit szerepe
szerint szóval is el kellett mondania. Bírta a gúny, a páthosz s a humor hangjait;
tudott félelmet, borzadályt kelteni, de tudott nevettetni is. Egy szóval nagy skálájú
színész volt és nevét méltán emlegetik legnagyobbjaink között. Csak művészetének
és családjának élt. 1846-ban xevtizedx 1845 nőül xtalanevtizedx 1855 vette Kovácsy
Máriát, yszemelynevy kovácsy mária yszemelynevy Kovácsy Máriá yszemelynevy
kovácsy yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Kovácsy yszemelynevy Máriá
yszemelynevy ykodvegy akitől három fia s egy leánya született. Fiai közül az egyik
községi jegyző, a másik református lelkész, a harmadik (Tóth Imre) yszemelynevy
tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy színész,
majd rendező s végül a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett. De nemcsak a családi életben, hanem a sziniiskolában
is igyekezett, mint drámai tanár utódokat nevelni. Megpróbálkozott továbbá a drámaírással
is, de nem sok szerencsével. Eredeti művei: „Az orgazda, ycimy az orgazda ycimy
Az orgazda ycimy az ycimy orgazda ycimy ycimy Az ycimy orgazda ycimy ykodvegy népszínmű,
(Első előadása: 1852. xevtizedx 1855 aug. 14. Nemzeti Színház) yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „A jámbor vincellér, ycimy
a jámbor vincellér ycimy A jámbor vincellér ycimy a ycimy jámbor ycimy
vincellér ycimy ycimy A ycimy jámbor ycimy vincellér ycimy ykodvegy népszínmű. (Előad.
1856. szept. 18. Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Azonkívül nagy szorgalommal tanulta az idegen nyelveket, különösen
az angolt ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol
ynyelvy ykodvegy s ebbeli tudását mint fordító érvényesítette. Fordításai: „A veronai
két nemes ycimy a veronai két nemes ycimy A veronai két nemes ycimy a ycimy
veronai ycimy két ycimy nemes ycimy ycimy A ycimy veronai ycimy két ycimy nemes
ycimy ykodvegy Shakespeare-től yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy ykodvegy (1855. aug. 31. Nemzeti Színház); yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „A velenczei kalmár ycimy a velenczei kalmár
ycimy A velenczei kalmár ycimy a ycimy velenczei ycimy kalmár ycimy ycimy A
ycimy velenczei ycimy kalmár ycimy ykodvegy (1855); „Fehér és piros rózsa ycimy
fehér és piros rózsa ycimy Fehér és piros rózsa ycimy fehér ycimy és ycimy
piros ycimy rózsa ycimy ycimy Fehér ycimy és ycimy piros ycimy rózsa ycimy
ykodvegy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy
ykodvegy VI. Henrik-jéből ycimy vi. henrik ycimy VI. Henrik ycimy vi. ycimy
henrik ycimy ycimy VI. ycimy Henrik ycimy ykodvegy (1855. dec. 1. Nemzeti Színház);
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Judith és Holofernes,
ycimy judith és holofernes ycimy Judith és Holofernes ycimy judith ycimy és
ycimy holofernes ycimy ycimy Judith ycimy és ycimy Holofernes ycimy ykodvegy Hebbel-től
yszemelynevy hebbel yszemelynevy Hebbel yszemelynevy hebbel yszemelynevy
yszemelynevy Hebbel yszemelynevy ykodvegy (1856. szept. xtalanevtizedx 1865 15.
Nemzeti Színház); yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy „Pénzkirály, ycimy pénzkirály ycimy Pénzkirály ycimy pénzkirály ycimy
ycimy Pénzkirály ycimy ykodvegy színmű Taylor Tom, ycimy taylor tom ycimy
Taylor Tom ycimy taylor ycimy tom ycimy ycimy Taylor ycimy Tom ycimy ykodvegy (1860.
xevtizedx 1865 szept. 6. Nemzeti Színház); yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Ha te úgy, én
is úgy, ycimy ha te úgy, én is úgy ycimy Ha te úgy, én is úgy ycimy ha ycimy te
ycimy úgy, ycimy én ycimy is ycimy úgy ycimy ycimy Ha ycimy te ycimy úgy, ycimy
én ycimy is ycimy úgy ycimy ykodvegy vígj. Barrier-től; yszemelynevy barrier
yszemelynevy Barrier yszemelynevy barrier yszemelynevy yszemelynevy Barrier
yszemelynevy ykodvegy „Köszörületlen gyémánt ycimy köszörületlen gyémánt ycimy
Köszörületlen gyémánt ycimy köszörületlen ycimy gyémánt ycimy ycimy
Köszörületlen ycimy gyémánt ycimy ykodvegy John I. Bukston-tól yszemelynevy
john i. bukston yszemelynevy John I. Bukston yszemelynevy john yszemelynevy i.
yszemelynevy bukston yszemelynevy yszemelynevy John yszemelynevy I. yszemelynevy
Bukston yszemelynevy ykodve (1861. aug. 23) ; „Richelieu, ycimy richelieu ycimy
Richelieu ycimy richelieu ycimy ycimy Richelieu ycimy ykodvegy Bulwer-től yszemelynevy
bulwer yszemelynevy Bulwer yszemelynevy bulwer yszemelynevy yszemelynevy Bulwer
yszemelynevy ykodvegy (1863. május xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 20.).
A 60-as évtized vége felé gégesorvadásba esett, de ameddig csak tudott, betegen
is játszott és tanított. Az utcán szitaszerű szájkosarat hordott, hogy a portól
megóvja beteg légzőszervét. De hiábavaló volt az. Nem segített rajta az olaszországi
ytelepulesy olaszország ytelepulesy olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy levegő-kúra
sem. Állapota egyre aggasztóbb lett s a különben magabíró ember 47 éves korában
meghalt. Nem a szív, nem az érzelem művésze volt, hanem a magasrendű értelemé. A
magyar színpadon Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy
Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy után ő volt a legnagyobb gondolkozó s bár
írói készsége nem volt oly gazdag, mint amazé, színészi gondolatait, ötleteit gondosan
fel jegyezgette. Jegyzetei között megtalálták sírfeliratát is, amit betegsége alatt
előre elkészített magának. „Nézzétek! Az álmot játszom — mond a felirat, amiből
mindenki kiolvashatja e nagy színész hitvallását az örökéletről s a lélek halhatatlanságáról.
Szülőházát Szentes ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád
megye ykodvegy városa 1885-ben xevtizedx 1885 emléktáblával xtalanevtizedx 1895
xtalanevtizedx 1905 jelölte meg s 1909. xevtizedx 1905 április xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 12.-én a „Petőfi szállodá-ba yintezmenyy petőfi szálloda
yintezmenyy Petőfi yintezmenyy petőfi yintezmenyy szálloda yintezmenyy
yintezmenyy Petőfi yintezmenyy ykodvegy épített szentesi színházat yintezmenyy
szentesi színház yintezmenyy szentesi yintezmenyy szentesi yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy szentesi yintezmenyy ykodvegy Tóth József-színháznak yintezmenyy
tóth józsef-színház yintezmenyy Tóth Józ yintezmenyy tóth yintezmenyy józsef-színház
yintezmenyy yintezmenyy Tóth yintezmenyy Józ yintezmenyy ykodvegy nevezték el. (Pataki
József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy
pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_IV.0472.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Tóth József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1823
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0472.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0472.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31806.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Tóth
József
Szócikk: Tóth József színész, a Nemzeti Színház
művésze, sz. Szentesen, 1823. július 5-én, megh. Pesten, 1870. márc. 1-én. Iskoláit
szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Pesten végezte. A szinipálya
iránti vágyat iskolai jutalmul kapott könyv — Voltaire „Tancréd-je — ébresztette
fel benne. Ettől kezdve lelkes látogatója lett a színháznak s iskolái végeztével
— 1841-ben színész lett. A szinipályán néhány év alatt olyan előhaladást tanúsított,
hogy már 1847. július 11—15 és 26.-án vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, még
pedig Don Jose, Moór Ferenc és Shylock szerepében s e nehéz feladatokat — szép sikerrel
oldotta meg. E sikeres vendégjátékok eredményeképen 1851-ben a Nemzeti Színházhoz
szerződtették, ahol mint szerződött tag 1851. április 6.-án lépett fel először a
„Rab című népszínmű Poplavetz szerepében. Eleinte kisebb szerepekben játszatták
s már ezekben is megmutatta rendkívüli tehetségét. Fáncsy halála után azonban —
1854-ben, ő vette át annak szerepeit. Szerepkörét illetőleg felölelte az intrikum,
a pedáns komikum egész területét s feljutott a tragikus jellemszerepek csúcspontjára.
Az intrikumban azonban egyéniségénél fogva nem a Fáncsy-féle sima és finom iskolához
tartozott. Fáncsy Lajos — a „született diplomata — maga volt a megtestesült finomság
és elegáncia, ami Tóth József kemény és szikár egyéniségéből teljesen hiányzott.
Benne inkább erő volt, mint finomság, ö a durva, nyers intrikumra termett, amit
előtte Fáncsyval szemben a nagy Megyeri képviselt. Különböző egyéniségeiknél fogva
— bár egyazon szerepkörben működtek — játékstílusuk is merőben különbözött egymástól.
Fáncsy, ha intrikust játszott, maszkban és játékban inkább rejtegetni igyekezett
az alak gazemberes vonásait s inkább csak sejdíteni engedte azokat; ezzel szemben
Tóth József gazemberei külső és belső megnyilvánulásban nyíltan magukon viselték
a lelki bélyeget. A finom és előkelő Fáncsy ezért ragyogtatta leginkább rendkívüli
tehetségét a sima Biberach-ban s a képmutató 'Tartuffe-ban, míg a darabos Tóth,
bár az említett két szerepet is játszotta, a Jágo-féle intrikus szerepekben tűnt
ki leginkább. Humora és jellemző ereje révén sok genre-alakot is játszott s ezekben
még általánosabb tetszést aratott. Egyik-másik intrikus szerepében találtak néha
kifogásolni valót (különösen némi vontatottságot beszédében) , de mint genre-színész,
szorosabban : mint pedáns komikus ellenállhatatlan hatású volt. Ilyenfajta szerepeiben
kritikusai sem találtak kivetni valót. Ami Szigeti József volt a joviális humor
terén, ugyanazt a színvonalat jelentette Tóth József a pedáns komikumban. Szegfű
Tivadar (a „Mama), Kardos (Régi pénzek), John inas (Angolosan), a versfaragó (Aesopus)
stb. stb. voltak e téren kiváló szerepei. Tóth József volt az első magyar színész,
aki Angliába ment tanulmányútra, hogy Shakespeare-t eredetiben láthassa. E tanulmányútról,
mely az 1856-ik esztendő végére s a következő év elejére esett, a „Magyar Sajtó
c. lap hasábjain számolt be hosszú cikksorozatban. Valószínűleg e tanulmányúton
kapott kedvet a magyar színpadon akkor gazdátlanul álló „III-ik Rikhárd címszerepéhez,
melyet 1859. okt. 24.-én játszott először a Nemzeti Színházban. Ez a szerep jelentette
magasra ívelő pályáján a zenithet. Ez és a többi nagy klasszikus szerep, Macbeth,
XlV-ik Lajos, Wolsey bíboros, Cassius, Harpagon stb. stb., melyeket szintén kiváló
ábrázoló erővel és rendkívüli hatással játszott. E nagyszabású jellem-alakok ábrázolásához
minden művészi eszköze megvolt. Mestere volt a színpadi beszédnek s a mimikának
egyaránt. Arcjátékával némán is ki tudta fejezni mindazt, amit szerepe szerint szóval
is el kellett mondania. Bírta a gúny, a páthosz s a humor hangjait; tudott félelmet,
borzadályt kelteni, de tudott nevettetni is. Egy szóval nagy skálájú színész volt
és nevét méltán emlegetik legnagyobbjaink között. Csak művészetének és családjának
élt. 1846-ban nőül vette Kovácsy Máriát, akitől három fia s egy leánya született.
Fiai közül az egyik községi jegyző, a másik református lelkész, a harmadik (Tóth
Imre) színész, majd rendező s végül a Nemzeti Színház igazgatója lett. De nemcsak
a családi életben, hanem a sziniiskolában is igyekezett, mint drámai tanár utódokat
nevelni. Megpróbálkozott továbbá a drámaírással is, de nem sok szerencsével. Eredeti
művei: „Az orgazda, népszínmű, (Első előadása: 1852. aug. 14. Nemzeti Színház) „A
jámbor vincellér, népszínmű. (Előad. 1856. szept. 18. Nemzeti Színház.) Azonkívül
nagy szorgalommal tanulta az idegen nyelveket, különösen az angolt s ebbeli tudását
mint fordító érvényesítette. Fordításai: „A veronai két nemes Shakespeare-től (1855.
aug. 31. Nemzeti Színház); „A velenczei kalmár (1855); „Fehér és piros rózsa Shakespeare
VI. Henrik-jéből (1855. dec. 1. Nemzeti Színház); „Judith és Holofernes, Hebbel-től
(1856. szept. 15. Nemzeti Színház); „Pénzkirály, színmű Taylor Tom, (1860. szept.
6. Nemzeti Színház); „Ha te úgy, én is úgy, vígj. Barrier-től; „Köszörületlen gyémánt
John I. Bukston-tól (1861. aug. 23) ; „Richelieu, Bulwer-től (1863. május 20.).
A 60-as évtized vége felé gégesorvadásba esett, de ameddig csak tudott, betegen
is játszott és tanított. Az utcán szitaszerű szájkosarat hordott, hogy a portól
megóvja beteg légzőszervét. De hiábavaló volt az. Nem segített rajta az olaszországi
levegő-kúra sem. Állapota egyre aggasztóbb lett s a különben magabíró ember 47 éves
korában meghalt. Nem a szív, nem az érzelem művésze volt, hanem a magasrendű értelemé.
A magyar színpadon Egressy Gábor után ő volt a legnagyobb gondolkozó s bár írói
készsége nem volt oly gazdag, mint amazé, színészi gondolatait, ötleteit gondosan
fel jegyezgette. Jegyzetei között megtalálták sírfeliratát is, amit betegsége alatt
előre elkészített magának. „Nézzétek! Az álmot játszom — mond a felirat, amiből
mindenki kiolvashatja e nagy színész hitvallását az örökéletről s a lélek halhatatlanságáról.
Szülőházát Szentes városa 1885-ben emléktáblával jelölte meg s 1909. április 12.-én
a „Petőfi szállodá-ba épített szentesi színházat Tóth József-színháznak nevezték
el. (Pataki József.) szin_IV.0472.pdf IV
