Címszó: Zilahy Irén - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0592.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0592.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32191.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Zilahy Irén

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532189.htm

 

Szócikk: Zilahy Irén színésznő, sz. Kaposvárott. (megye) A nagyváradi (megye) Immaculata-zárda növendéke volt, középiskolai tanulmányai elvégzése után, kezében a jeles érettségi bizonyítvánnyal, előbb az orvosi pályára indult, nemsokára fellépett a „Csitri (cím) címszerepében, Aradon, (megye) (információ)  ahol először, mint prózai színésznő hódította meg a közönséget, „A lányom, (cím) „A kis lord, (cím) a „Gyurkovics lányok, (cím) (információ)  „Terike, (cím) stb. főszerepeiben. Mint ünnepelt naiva tért át az operettre és már néhány hónap elteltével a „Nebántsvirág, (cím) (információ)  „Suhanc, (cím) „Tatárjárás, (cím) (információ)  vezető szerepében hozott friss színeket, hódító ifjúságot, pompás tánckészséget és kellemesen kulturált hangot a színpadra. Szatmáron (megye) (információ)  és Nagyváradon, (megye) majd ismét Aradon (megye) (információ)  tetézte szubretti sikereit. Szülővárosa a „Nótás kapitány, (cím) (információ)  „Csókos asszony, (cím) „Marica grófnő, (cím) „Erdészleány, (cím) „Annabál, (cím) „Postás Katica (cím) (információ)  együttesének élén ünepelte őt, de vendégül látta Erdély (ország) (információ)  minden nagyobb városa is. Szegeden (megye) is vendégszerepelt, innen a budapesti Városi Színház (intézmény) (információ)  szerződtette; az „Erdészleány (cím) címszerepében mutatkozott be. Itt — és más fővárosi (Budapest) színpadokon— a „Mesék az írógépről, (cím) „Gyurkovics fiuk, (cím) (információ)  „Zenebona, (cím) „Párizsi divat (cím) (információ)  „Szökik az asszony, (cím) (175. előadásán), és más operettek főszerepében ünnepelte őt sajtó és közönség. Kitűnő visszhangra lelt az „Iglói diákok (cím) (információ)  és a „Trilby (cím) prózai főszerepeiben is, ami arra enged következtetni, hogy a prózai színpadokon fényes jövő vár rá. Kultúrája, ízlése és csalhatatlan színpadi érzéke kétségtelenül a magyar színművészet egyik büszkeségévé avatják, akinek eddigi sikerei szinte meghazudtolják korát és számos diadal eljövendő részeseként jegyzik fel a magyar színpad történetében. 1931 (időpont) júniusban Bécsbe (ország) szerződött, vőlegénye, Latabár Kálmán (személy) (információ)  mellé. szin_IV.0592.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Zilahy Irén címszóvég 32191 Szócikk: Zilahy Irén színésznő, sz. Kaposvárott. ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy A nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Immaculata-zárda növendéke volt, középiskolai tanulmányai elvégzése után, kezében a jeles érettségi bizonyítvánnyal, előbb az orvosi pályára indult, nemsokára fellépett a „Csitri ycimy csitri ycimy Csitri ycimy csitri ycimy ycimy Csitri ycimy ykodvegy címszerepében, Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy ahol először, mint prózai színésznő hódította meg a közönséget, „A lányom, ycimy a lányom ycimy A lányom ycimy a ycimy lányom ycimy ycimy A ycimy lányom ycimy ykodvegy „A kis lord, ycimy a kis lord ycimy A kis lord ycimy a ycimy kis ycimy lord ycimy ycimy A ycimy kis ycimy lord ycimy ykodvegy a „Gyurkovics lányok, ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy „Terike, ycimy terike ycimy Terike ycimy terike ycimy ycimy Terike ycimy ykodvegy stb. főszerepeiben. Mint ünnepelt naiva tért át az operettre és már néhány hónap elteltével a „Nebántsvirág, ycimy nebántsvirág ycimy Nebántsvirág ycimy nebántsvirág ycimy ycimy Nebántsvirág ycimy ykodvegy „Suhanc, ycimy suhanc ycimy Suhanc ycimy suhanc ycimy ycimy Suhanc ycimy ykodvegy „Tatárjárás, ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy vezető szerepében hozott friss színeket, hódító ifjúságot, pompás tánckészséget és kellemesen kulturált hangot a színpadra. Szatmáron ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy és Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy majd ismét Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy tetézte szubretti sikereit. Szülővárosa a „Nótás kapitány, ycimy nótás kapitány ycimy Nótás kapitány ycimy nótás ycimy kapitány ycimy ycimy Nótás ycimy kapitány ycimy ykodvegy „Csókos asszony, ycimy csókos asszony ycimy Csókos asszony ycimy csókos ycimy asszony ycimy ycimy Csókos ycimy asszony ycimy ykodvegy „Marica grófnő, ycimy marica grófnő ycimy Marica grófnő ycimy marica ycimy grófnő ycimy ycimy Marica ycimy grófnő ycimy ykodvegy „Erdészleány, ycimy erdészleány ycimy Erdészleány ycimy erdészleány ycimy ycimy Erdészleány ycimy ykodvegy „Annabál, ycimy annabál ycimy Annabál ycimy annabál ycimy ycimy Annabál ycimy ykodvegy „Postás Katica ycimy postás katica ycimy Postás Katica ycimy postás ycimy katica ycimy ycimy Postás ycimy Katica ycimy ykodvegy együttesének élén ünepelte őt, de vendégül látta Erdély ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy minden nagyobb városa is. Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy is vendégszerepelt, innen a budapesti Városi Színház yintezmenyy budapesti városi színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy szerződtette; az „Erdészleány ycimy erdészleány ycimy Erdészleány ycimy erdészleány ycimy ycimy Erdészleány ycimy ykodvegy címszerepében mutatkozott be. Itt — és más fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színpadokon— a „Mesék az írógépről, ycimy mesék az írógépről ycimy Mesék az írógépről ycimy mesék ycimy az ycimy írógépről ycimy ycimy Mesék ycimy az ycimy írógépről ycimy ykodvegy „Gyurkovics fiuk, ycimy gyurkovics fiuk ycimy Gyurkovics fiuk ycimy gyurkovics ycimy fiuk ycimy ycimy Gyurkovics ycimy fiuk ycimy ykodvegy „Zenebona, ycimy zenebona ycimy Zenebona ycimy zenebona ycimy ycimy Zenebona ycimy ykodvegy „Párizsi divat ycimy párizsi divat ycimy Párizsi divat ycimy párizsi ycimy divat ycimy ycimy Párizsi ycimy divat ycimy ykodvegy „Szökik az asszony, ycimy szökik az asszony ycimy Szökik az asszony ycimy szökik ycimy az ycimy asszony ycimy ycimy Szökik ycimy az ycimy asszony ycimy ykodvegy (175. előadásán), és más operettek főszerepében ünnepelte őt sajtó és közönség. Kitűnő visszhangra lelt az „Iglói diákok ycimy iglói diákok ycimy Iglói diákok ycimy iglói ycimy diákok ycimy ycimy Iglói ycimy diákok ycimy ykodvegy és a „Trilby ycimy trilby ycimy Trilby ycimy trilby ycimy ycimy Trilby ycimy ykodvegy prózai főszerepeiben is, ami arra enged következtetni, hogy a prózai színpadokon fényes jövő vár rá. Kultúrája, ízlése és csalhatatlan színpadi érzéke kétségtelenül a magyar színművészet egyik büszkeségévé avatják, akinek eddigi sikerei szinte meghazudtolják korát és számos diadal eljövendő részeseként jegyzik fel a magyar színpad történetében. 1931 júniusban Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy szerződött, vőlegénye, Latabár Kálmán yszemelynevy latabár kálmán yszemelynevy Latabár Kálmán yszemelynevy latabár yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy mellé. szin_IV.0592.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Zilahy Irén - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0592.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0592.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32191.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Zilahy Irén

Szócikk: Zilahy Irén színésznő, sz. Kaposvárott. A nagyváradi Immaculata-zárda növendéke volt, középiskolai tanulmányai elvégzése után, kezében a jeles érettségi bizonyítvánnyal, előbb az orvosi pályára indult, nemsokára fellépett a „Csitri címszerepében, Aradon, ahol először, mint prózai színésznő hódította meg a közönséget, „A lányom, „A kis lord, a „Gyurkovics lányok, „Terike, stb. főszerepeiben. Mint ünnepelt naiva tért át az operettre és már néhány hónap elteltével a „Nebántsvirág, „Suhanc, „Tatárjárás, vezető szerepében hozott friss színeket, hódító ifjúságot, pompás tánckészséget és kellemesen kulturált hangot a színpadra. Szatmáron és Nagyváradon, majd ismét Aradon tetézte szubretti sikereit. Szülővárosa a „Nótás kapitány, „Csókos asszony, „Marica grófnő, „Erdészleány, „Annabál, „Postás Katica együttesének élén ünepelte őt, de vendégül látta Erdély minden nagyobb városa is. Szegeden is vendégszerepelt, innen a budapesti Városi Színház szerződtette; az „Erdészleány címszerepében mutatkozott be. Itt — és más fővárosi színpadokon— a „Mesék az írógépről, „Gyurkovics fiuk, „Zenebona, „Párizsi divat „Szökik az asszony, (175. előadásán), és más operettek főszerepében ünnepelte őt sajtó és közönség. Kitűnő visszhangra lelt az „Iglói diákok és a „Trilby prózai főszerepeiben is, ami arra enged következtetni, hogy a prózai színpadokon fényes jövő vár rá. Kultúrája, ízlése és csalhatatlan színpadi érzéke kétségtelenül a magyar színművészet egyik büszkeségévé avatják, akinek eddigi sikerei szinte meghazudtolják korát és számos diadal eljövendő részeseként jegyzik fel a magyar színpad történetében. 1931 júniusban Bécsbe szerződött, vőlegénye, Latabár Kálmán mellé. szin_IV.0592.pdf IV