Címszó: Kallós Ilona - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1872
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0610.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0610.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32276.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kallós
Ilona
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532276.htm
Szócikk: Kallós Ilona (Kántorné), (személy) írónő,
született 1872-ben, (időpont) Debrecenben.
(megye) Atyja:
Kallós Kálmán, (személy) (információ)
arcképfestő és rajztanár volt, utóbb Aradon
(megye) (információ)
élt; itt gyermeke a felsőbb leányiskolát
végezve, árvaságra jutott s az anyai Tabajdy-fészekben, (személy) Nagy-Szerinden
(ország)
Zachariás József (személy) községi
jegyző neje lett. Addigi költői szárnypróbálgatásait nyilvános irodalmi működés
váltotta fel: lapokban elbeszélései jelentek meg s már 1892-ben (időpont) „A
majoresco (cím)
c. regénye (ezt németre (nyelv) (információ)
is lefordították), amelynek bírálatában Rákosi
Jenő (személy)
(információ)
a szerző drámai tehetségét hangsúlyozta.
K. erre benyújtotta a Népszínház (intézmény)
(információ)
pályázatára „A hűség jutalma (cím) c. népszínművét
s dicséretet nyert; 1894-ben (időpont) Aradon
(megye) (információ)
„A bankár leánya (cím) c. színműve
aratott sikert, Török Irmával (személy) (információ)
és Somló Sándorral; (személy) (információ)
1895 (időpont) nyarán
a Budai Színkör (intézmény)
(információ)
mutatta be „A fogadott leány (cím) c. népszínművét
(Szentirmay Elemér (személy) (információ)
zenéjével); a Magyar SzÍnház (intézmény)
(információ)
1897. (időpont) dec.
7. „A titok (cím)
c. népszínművét (Dankó Pista (személy) (információ)
zen.) vitte sikerre; a darab megjelent (ifj.
Nágel Ottó (személy)
kiad.) s hamarosan el is fogyott. Ezóta csak elbeszélései s regényei jelentek meg
a lapokban. Az írónő emberi erényeit, tudásvágyát, munkaszeretetét, kitartását és
rokonszenves egyéniségét jellemzi, hogy 1900-ban (időpont) özveggyé
válván, magánszorgalommal elvégezte a tanítóképző tanulmányokat, 30 éves korában
szerzett oklevelével egy falusi iskolában működött, s öt év múlva Vásárosnamény
(megye) áll.
iskolájához kerülvén, Kántor József (személy) (információ)
igazgató nőül vette. szin_IV.0610.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kallós Ilona címszóvég 32276 Szócikk: Kallós
Ilona (Kántorné), yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy
kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy írónő, született
1872-ben, Debrecenben. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Atyja: Kallós Kálmán,
yszemelynevy kallós kálmán yszemelynevy Kallós Kálmán yszemelynevy kallós
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Kallós yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy arcképfestő és rajztanár volt, utóbb Aradon ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy élt; itt gyermeke a felsőbb leányiskolát
végezve, árvaságra jutott s az anyai Tabajdy-fészekben, yszemelynevy tabajdy
yszemelynevy Tabajdy yszemelynevy tabajdy yszemelynevy yszemelynevy Tabajdy
yszemelynevy ykodvegy Nagy-Szerinden ytelepulesy nagyszerind ytelepulesy
Nagy-Szerind yorszagy Románia ykodvegy Zachariás József yszemelynevy zachariás
józsef yszemelynevy Zachariás József yszemelynevy zachariás yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Zachariás yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy községi
jegyző neje lett. Addigi költői szárnypróbálgatásait nyilvános irodalmi működés
váltotta fel: lapokban elbeszélései jelentek meg s már 1892-ben xevtizedx 1895 „A
majoresco ycimy a majoresco ycimy A majoresco ycimy a ycimy majoresco ycimy
ycimy A ycimy majoresco ycimy ykodvegy c. regénye (ezt németre ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy is lefordították),
amelynek bírálatában Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi
Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy a szerző drámai tehetségét hangsúlyozta.
K. erre benyújtotta a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy pályázatára
„A hűség jutalma ycimy a hűség jutalma ycimy A hűség jutalma ycimy a ycimy
hűség ycimy jutalma ycimy ycimy A ycimy hűség ycimy jutalma ycimy ykodvegy c. népszínművét
s dicséretet nyert; 1894-ben Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey
arad megye ykodvegy „A bankár leánya ycimy a bankár leánya ycimy A bankár leánya
ycimy a ycimy bankár ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy bankár ycimy leánya ycimy
ykodvegy c. színműve aratott sikert, Török Irmával yszemelynevy török irma
yszemelynevy Török Irmá yszemelynevy török yszemelynevy irma yszemelynevy
yszemelynevy Török yszemelynevy Irmá yszemelynevy ykodvegy és Somló Sándorral; yszemelynevy
somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1895 nyarán
a Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy
budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy mutatta be „A fogadott leány ycimy a fogadott leány ycimy
A fogadott leány ycimy a ycimy fogadott ycimy leány ycimy ycimy A ycimy
fogadott ycimy leány ycimy ykodvegy c. népszínművét (Szentirmay Elemér yszemelynevy
szentirmay elemér yszemelynevy Szentirmay Elemér yszemelynevy szentirmay
yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Szentirmay yszemelynevy Elemér
yszemelynevy ykodvegy zenéjével); a Magyar SzÍnház yintezmenyy magyar színház
yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1897. dec. xtalanevtizedx
1905 7. „A titok ycimy a titok ycimy A titok ycimy a ycimy titok ycimy ycimy A
ycimy titok ycimy ykodvegy c. népszínművét (Dankó Pista yszemelynevy dankó
pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista
yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy zen.) vitte
sikerre; a darab megjelent (ifj. Nágel Ottó yszemelynevy ifj. nágel ottó
yszemelynevy ifj. Nágel Ottó yszemelynevy ifj. yszemelynevy nágel yszemelynevy
ottó yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Nágel yszemelynevy Ottó
yszemelynevy ykodve kiad.) s hamarosan el is fogyott. Ezóta csak elbeszélései s
regényei jelentek meg a lapokban. Az írónő emberi erényeit, tudásvágyát, munkaszeretetét,
kitartását és rokonszenves egyéniségét jellemzi, hogy 1900-ban xevtizedx 1905 özveggyé
xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 válván, magánszorgalommal elvégezte a tanítóképző
tanulmányokat, 30 éves korában szerzett oklevelével egy falusi iskolában működött,
s öt év múlva Vásárosnamény ytelepulesy vásárosnamény ytelepulesy Vásárosnamény
ymegyey bereg megye ykodvegy áll. iskolájához kerülvén, Kántor József yszemelynevy
kántor józsef yszemelynevy Kántor József yszemelynevy kántor yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Kántor yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy igazgató nőül vette. szin_IV.0610.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kallós Ilona - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1872
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0610.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0610.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32276.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kallós
Ilona
Szócikk: Kallós Ilona (Kántorné), írónő, született
1872-ben, Debrecenben. Atyja: Kallós Kálmán, arcképfestő és rajztanár volt, utóbb
Aradon élt; itt gyermeke a felsőbb leányiskolát végezve, árvaságra jutott s az anyai
Tabajdy-fészekben, Nagy-Szerinden Zachariás József községi jegyző neje lett. Addigi
költői szárnypróbálgatásait nyilvános irodalmi működés váltotta fel: lapokban elbeszélései
jelentek meg s már 1892-ben „A majoresco c. regénye (ezt németre is lefordították),
amelynek bírálatában Rákosi Jenő a szerző drámai tehetségét hangsúlyozta. K. erre
benyújtotta a Népszínház pályázatára „A hűség jutalma c. népszínművét s dicséretet
nyert; 1894-ben Aradon „A bankár leánya c. színműve aratott sikert, Török Irmával
és Somló Sándorral; 1895 nyarán a Budai Színkör mutatta be „A fogadott leány c.
népszínművét (Szentirmay Elemér zenéjével); a Magyar SzÍnház 1897. dec. 7. „A titok
c. népszínművét (Dankó Pista zen.) vitte sikerre; a darab megjelent (ifj. Nágel
Ottó kiad.) s hamarosan el is fogyott. Ezóta csak elbeszélései s regényei jelentek
meg a lapokban. Az írónő emberi erényeit, tudásvágyát, munkaszeretetét, kitartását
és rokonszenves egyéniségét jellemzi, hogy 1900-ban özveggyé válván, magánszorgalommal
elvégezte a tanítóképző tanulmányokat, 30 éves korában szerzett oklevelével egy
falusi iskolában működött, s öt év múlva Vásárosnamény áll. iskolájához kerülvén,
Kántor József igazgató nőül vette. szin_IV.0610.pdf IV
