Címszó: Kallós Ilona - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1872

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0610.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0610.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32276.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kallós Ilona

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532276.htm

 

Szócikk: Kallós Ilona (Kántorné), (személy) írónő, született 1872-ben, (időpont) Debrecenben. (megye) Atyja: Kallós Kálmán, (személy) (információ)  arcképfestő és rajztanár volt, utóbb Aradon (megye) (információ)  élt; itt gyermeke a felsőbb leányiskolát végezve, árvaságra jutott s az anyai Tabajdy-fészekben, (személy) Nagy-Szerinden (ország) Zachariás József (személy) községi jegyző neje lett. Addigi költői szárnypróbálgatásait nyilvános irodalmi működés váltotta fel: lapokban elbeszélései jelentek meg s már 1892-ben (időpont) „A majoresco (cím) c. regénye (ezt németre (nyelv) (információ)  is lefordították), amelynek bírálatában Rákosi Jenő (személy) (információ)  a szerző drámai tehetségét hangsúlyozta. K. erre benyújtotta a Népszínház (intézmény) (információ)  pályázatára „A hűség jutalma (cím) c. népszínművét s dicséretet nyert; 1894-ben (időpont) Aradon (megye) (információ)  „A bankár leánya (cím) c. színműve aratott sikert, Török Irmával (személy) (információ)  és Somló Sándorral; (személy) (információ)  1895 (időpont) nyarán a Budai Színkör (intézmény) (információ)  mutatta be „A fogadott leány (cím) c. népszínművét (Szentirmay Elemér (személy) (információ)  zenéjével); a Magyar SzÍnház (intézmény) (információ)  1897. (időpont) dec. 7. „A titok (cím) c. népszínművét (Dankó Pista (személy) (információ)  zen.) vitte sikerre; a darab megjelent (ifj. Nágel Ottó (személy) kiad.) s hamarosan el is fogyott. Ezóta csak elbeszélései s regényei jelentek meg a lapokban. Az írónő emberi erényeit, tudásvágyát, munkaszeretetét, kitartását és rokonszenves egyéniségét jellemzi, hogy 1900-ban (időpont) özveggyé válván, magánszorgalommal elvégezte a tanítóképző tanulmányokat, 30 éves korában szerzett oklevelével egy falusi iskolában működött, s öt év múlva Vásárosnamény (megye) áll. iskolájához kerülvén, Kántor József (személy) (információ)  igazgató nőül vette. szin_IV.0610.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kallós Ilona címszóvég 32276 Szócikk: Kallós Ilona (Kántorné), yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy írónő, született 1872-ben, Debrecenben. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Atyja: Kallós Kálmán, yszemelynevy kallós kálmán yszemelynevy Kallós Kálmán yszemelynevy kallós yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Kallós yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy arcképfestő és rajztanár volt, utóbb Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy élt; itt gyermeke a felsőbb leányiskolát végezve, árvaságra jutott s az anyai Tabajdy-fészekben, yszemelynevy tabajdy yszemelynevy Tabajdy yszemelynevy tabajdy yszemelynevy yszemelynevy Tabajdy yszemelynevy ykodvegy Nagy-Szerinden ytelepulesy nagyszerind ytelepulesy Nagy-Szerind yorszagy Románia ykodvegy Zachariás József yszemelynevy zachariás józsef yszemelynevy Zachariás József yszemelynevy zachariás yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Zachariás yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy községi jegyző neje lett. Addigi költői szárnypróbálgatásait nyilvános irodalmi működés váltotta fel: lapokban elbeszélései jelentek meg s már 1892-ben xevtizedx 1895 „A majoresco ycimy a majoresco ycimy A majoresco ycimy a ycimy majoresco ycimy ycimy A ycimy majoresco ycimy ykodvegy c. regénye (ezt németre ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy is lefordították), amelynek bírálatában Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy a szerző drámai tehetségét hangsúlyozta. K. erre benyújtotta a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy pályázatára „A hűség jutalma ycimy a hűség jutalma ycimy A hűség jutalma ycimy a ycimy hűség ycimy jutalma ycimy ycimy A ycimy hűség ycimy jutalma ycimy ykodvegy c. népszínművét s dicséretet nyert; 1894-ben Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy „A bankár leánya ycimy a bankár leánya ycimy A bankár leánya ycimy a ycimy bankár ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy bankár ycimy leánya ycimy ykodvegy c. színműve aratott sikert, Török Irmával yszemelynevy török irma yszemelynevy Török Irmá yszemelynevy török yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Török yszemelynevy Irmá yszemelynevy ykodvegy és Somló Sándorral; yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy 1895 nyarán a Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy mutatta be „A fogadott leány ycimy a fogadott leány ycimy A fogadott leány ycimy a ycimy fogadott ycimy leány ycimy ycimy A ycimy fogadott ycimy leány ycimy ykodvegy c. népszínművét (Szentirmay Elemér yszemelynevy szentirmay elemér yszemelynevy Szentirmay Elemér yszemelynevy szentirmay yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Szentirmay yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy zenéjével); a Magyar SzÍnház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1897. dec. xtalanevtizedx 1905 7. „A titok ycimy a titok ycimy A titok ycimy a ycimy titok ycimy ycimy A ycimy titok ycimy ykodvegy c. népszínművét (Dankó Pista yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy zen.) vitte sikerre; a darab megjelent (ifj. Nágel Ottó yszemelynevy ifj. nágel ottó yszemelynevy ifj. Nágel Ottó yszemelynevy ifj. yszemelynevy nágel yszemelynevy ottó yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Nágel yszemelynevy Ottó yszemelynevy ykodve kiad.) s hamarosan el is fogyott. Ezóta csak elbeszélései s regényei jelentek meg a lapokban. Az írónő emberi erényeit, tudásvágyát, munkaszeretetét, kitartását és rokonszenves egyéniségét jellemzi, hogy 1900-ban xevtizedx 1905 özveggyé xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 válván, magánszorgalommal elvégezte a tanítóképző tanulmányokat, 30 éves korában szerzett oklevelével egy falusi iskolában működött, s öt év múlva Vásárosnamény ytelepulesy vásárosnamény ytelepulesy Vásárosnamény ymegyey bereg megye ykodvegy áll. iskolájához kerülvén, Kántor József yszemelynevy kántor józsef yszemelynevy Kántor József yszemelynevy kántor yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kántor yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy igazgató nőül vette. szin_IV.0610.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kallós Ilona - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1872

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0610.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0610.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32276.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kallós Ilona

Szócikk: Kallós Ilona (Kántorné), írónő, született 1872-ben, Debrecenben. Atyja: Kallós Kálmán, arcképfestő és rajztanár volt, utóbb Aradon élt; itt gyermeke a felsőbb leányiskolát végezve, árvaságra jutott s az anyai Tabajdy-fészekben, Nagy-Szerinden Zachariás József községi jegyző neje lett. Addigi költői szárnypróbálgatásait nyilvános irodalmi működés váltotta fel: lapokban elbeszélései jelentek meg s már 1892-ben „A majoresco c. regénye (ezt németre is lefordították), amelynek bírálatában Rákosi Jenő a szerző drámai tehetségét hangsúlyozta. K. erre benyújtotta a Népszínház pályázatára „A hűség jutalma c. népszínművét s dicséretet nyert; 1894-ben Aradon „A bankár leánya c. színműve aratott sikert, Török Irmával és Somló Sándorral; 1895 nyarán a Budai Színkör mutatta be „A fogadott leány c. népszínművét (Szentirmay Elemér zenéjével); a Magyar SzÍnház 1897. dec. 7. „A titok c. népszínművét (Dankó Pista zen.) vitte sikerre; a darab megjelent (ifj. Nágel Ottó kiad.) s hamarosan el is fogyott. Ezóta csak elbeszélései s regényei jelentek meg a lapokban. Az írónő emberi erényeit, tudásvágyát, munkaszeretetét, kitartását és rokonszenves egyéniségét jellemzi, hogy 1900-ban özveggyé válván, magánszorgalommal elvégezte a tanítóképző tanulmányokat, 30 éves korában szerzett oklevelével egy falusi iskolában működött, s öt év múlva Vásárosnamény áll. iskolájához kerülvén, Kántor József igazgató nőül vette. szin_IV.0610.pdf IV