Előszó

A kutatás alapvető kérdése az volt, hogyan járul hozzá, egyáltalán képes-e hozzájárulni a közoktatás a leszakadó területek felzárkózásához. Vizsgáltuk az iskolázottság területi terjedését, a képzettség területi átalakulását, az iskolázottság és képzettség térségi deficitjeit, azok alakulását (lemorzsolódás, iskolázatlanság-képzetlenség, analfabétizmus stb.). A rendelkezésre álló adatok időhorizontján leírtuk az intézményhálózat területi változásait, azaz a különböző településszerkezetű, földrajzi helyzetű kistérségek közoktatási intézményhálózatát. Rámutattunk, hogy a leszakadó kockázati térségekben mind az iskolázottság-képzettség, mind pedig az intézményrendszer és az intézményhálózat mutatói hiányt jeleznek, szemben a kiegyensúlyozottan vagy dinamikusan fejlődő térségekre. Eközben vizsgáltuk a kiegyenlítés lehetőségeit, a kooperációkban rejlő tartalékokat, a lokális és regionális szerepet vállaló projekteket.

Ezekkel a vizsgálatokkal és elemzésekkel az Európai Unió strukturális alapjaihoz való közelítést céloztuk, ezért az alapul szolgáló területi egységek kijelölésében és elnevezésében (NUTS), a hozzáférhető változókban a megfeleltethetőségre törekedtünk.

Nemzetközi elemzésekben elterjedten használják az ún. NUTS (Nomenclature des unites territoriales statistiques) beosztást (Regions of the EU 1999). Ebben a rendszerben a jelenlegi Európai Unió 77 régióra oszlik (NUTS I. szint), 206 régióra (II. szint), illetve 1031 területi egységre (III. szint). Ebbe a rendszerbe illeszkedik a "helyi szint" is, (NUTS IV.) amelyet azonban ma még csak néhány - többnyire periférián elhelyezkedő vagy késői csatlakozó - országban határoztak meg. A mi kistérségeink, amelyek a következő elemzések egységét képviselik, ebbe a NUTS IV szintbe tartoznak.

Megjegyezzük, hogy az európai szabványok teljes átvétele ma Magyarországon még nem lehetséges. Ez részben statisztikai hiányosságokkal magyarázható, részben az ott már alkalmazott forráselosztási módszerek bevezetése csak több év alatt lesz megoldható. Ezért az EU szabványok szerint a NUTS II. - több megye által alkotott térség, régió - Magyarországon ma hangsúlyozottan csak statisztikai szerepet kapna, viszont az EU kiegyenlítést szolgáló, ún. strukturális alapjaiból támogatást kapna. A NUTS III és a NUTS IV - nagyjából a megyei szintnek és a kistérségnek megfelelő területi egység - mint ún. "beavatkozási típus-térség" - is kaphat a sajátos területei problémáik felszámolását célzó támogatásokat: pl. ipari válságtérség, agrár-rurális térség, határ menti térség, stb. (Forray-Kozma, 1999.)

Közvetlen kutatási célunk "eurokonform" területi-társadalmi változók kialakítása, s ezek birtokában az ország társadalmának olyan leírása, amely az oktatásügyet (emberi erőforrás fejlesztése) helyezi az elemzés központi helyére.

Egyes kistérségeknek és nagyobb területeknek az országos átlagoktól való szélsőséges elmaradása többféle statisztikai változóval és az ezekből képzett mutatókkal határoztuk meg. Külföldi, nemzetközi vizsgálatok és az ezekhez hasonló eszközökkel végzett hazai kutatások eredményeit összegezve megállapítottuk, hogy a leszakadás társadalmi és oktatási intézményi problémái hasonlóak.