Finta Kata
Sokáig integettünk
"Mikor aztán végre elbúcsúztunk, nem jutott eszembe semmi vigasztaló szó, elpityeredtem, mint egy kisdiák, aki először megy el otthonról. Sokáig integettünk egymásnak, - megvárták, amíg eltűnök a lejtőn. Egyedül maradtam, egyedül az erdő magányos ösvényén, egyedül az alkonyatban..."
2011-09-29
Megtekinthető verziók
PDFZIP verziók
PDF URL: https://mek.oszk.hu/09900/09934 URN: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-103286Látogatások: 3 350