Összefoglalás

Az Országgyűlés által 2012-ben elfogadott új Munka Törvénykönyve a legnagyobb változás 1992 óta Magyarországon a munka világának szabályozásában. A tanulmányban összefoglaljuk a törvény hatásairól életbelépése után néhány hónappal folytatott terepkutatás főbb eredményeit. Az elemzést az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézete készítette és a Liga Szakszervezetek finanszírozták. A szakszervezeti vezetőkkel és a vállalati menedzsment tagjaival folytatott interjúk alapján 16 nagy és közepes méretű vállalatról készült esettanulmányok voltak a kutatás fő információs forrásai. Újságcikkek, interneten fellelhető szövegek tartalomelemzése, jogszabályok értelmezése egészítette ki a kutatás forrásait. A kormány, az előterjesztők kinyilvánított célja volt, hogy a törvény segítségével növekedjék a hazai munkaerőpiac rugalmassága és ezzel a foglalkoztatás színvonala. Valószínűleg a bevezetés óta eltelt idő rövidsége miatt az interjúkban, az esettanulmányokban nem találtuk nyomát a rugalmasság növekedésének. Megfigyeltük és rögzítettük viszont a szakszervezetek, a szakszervezeti tisztségviselők csökkenő tárgyalási erejét. Mindez rövid távon is jól megfigyelhető következménye az új törvénynek, amely korlátozza a szakszervezetek és szakszervezeti tisztségviselők mozgásterét. Az Új Munka Törvénykönyve a munkavállalók munkafeltételeit és alkuerejét is hátrányosan érintette. A csökkenő nominálbér és műszakpótlék, a növelt nettó munkaidő, a korábbinál kedvezőtlenebb végkielégítés és más szabályozások jól mutatják, hogy az új Munka Törvénykönyve javította a vállalati menedzsment és rontotta a munkavállalók pozícióit. A kutatás során kiderült, hogy a vállalatok többségénél a vezetés csak lassan és óvatosan alkalmazza az új szabályokat. Úgy tűnik, hogy jelenleg fontosabb számukra a munkahelyi nyugalom, mint a profit esetleges növekedése.