Kufáraid játszanak velem

Cédrusaid egemet sértik
áttörik kristályablakait
és untatják öreganyámat
burnuszos komédiásaid

drágakövekkel üzletelő
kufáraid játszanak velem
előttem tölti fel a jászolt
a nyájat pásztorló figyelem

szegényeid titkon meglesik
a tékozló háztartásokat
látnak levágott csirkefejet
és húsból kibontott csontokat

hasukban telhetetlen bendő
igazságuk kenyerén élnek
s a megemésztett igazságot
kiürítik az öröklétnek