---

Tartalom

Előszó

Bevezetés
1. A kutatás célja, várható hatása és a kutatás során alkalmazott módszerek
1.1 A kutatás célja
1.2 A kutatás várható hatásai
1.3 A kutatás során alkalmazott módszerek

2. Felmérés az akkreditált felnőttképzési intézményeinek működési jellemzőiről
2.1 Az intézmények általános adatai
2.2 Az intézmények működési adatai
2.3 Az intézmények képzési adatai
2.4 Felnőttképzési szolgáltatások
2.5 Esélyegyenlőség biztosítása
2.6 Jogi szabályozás

3. A kutatás legfontosabb megállapításai
I. Az intézmények általános adatai
II. Az intézmények működési adatai
III. Az intézmények képzési adatai
IV. Felnőttképzési szolgáltatások
V. Esélyegyenlőség biztosítása
VI. Jogi szabályozás

4. A kutatás megállapításaiból következtethető javaslatok

Befejezés

Felhasznált irodalom

A kutatás kérdőíve

---

Előszó

Lassan közhelynek számít - de korántsem általános gyakorlat -, hogy a felsőoktatás feladata nemcsak a képzés, hanem az adott tudományterülethez kötődő kutatás is, hiszen a hallgatókat meg kell ismertetni a legújabb eredményekkel, és érdemes bevonni azok létrehozásába is, ha valóban kiváló szakembereket kíván kibocsátani az egyetem.

Különösen fontos ezt a gondolatot szem előtt tartani akkor, ha olyan fiatal tudományról és olyan új képzésről van szó, mint az andragógia. Az andragógus - és korábban a kultúraközvetítő - szakemberképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményeket gyakran éri az a vád, hogy nem elegendő az ott folyó oktatás tudományos megalapozottsága, nem kapcsolódik egyik konkrét tudományterülethez sem. Ez utóbbi állítás talán tartalmaz igazságot is, hiszen ezt a fajta képzést a kezdetektől fogva a multidiszciplinaritás jellemezte. A leendő kultúraközvetítők, majd 2006-tól az andragógusok mindig több tudományterületből kaptak alapozást, gondolva arra, hogy munkájuk során több szaktudománnyal kerülnek majd kapcsolatba, s ezért legalább az alapjait ismerniük kell. Az utóbbi években még tovább szaporodtak azok a tudományágak, melyeknek ismerete szükséges az andragógus és a kultúraközvetítő szakemberképzésben. Ugyanakkor egyre elfogadottabb az a nézet, mely az andragógiát a neveléstudomány egyik ágának tekinti, és egyre erősebbek azok a törekvések, melyek ehhez a tudományos alapokat is megteremteni igyekeznek.

E törekvések sorába illeszkedik az az egyedülálló oktatói kezdeményezés, melynek eredményeképpen a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézetében Andragógiai Kutatócsoport jött létre 2010. áprilisában. Ennek keretében a nyitott, érdeklődő, önálló kutatómunka végzésére törekvő hallgatók és oktatóik együtt végeznek olyan kutatásokat, melyek erősítik az andragógia alap- és mesterképzés tudományos megalapozottságát, miközben a hallgatók megismerik a kutatómunka gyakorlatát, örömeit és persze lehetséges buktatóit is. A közös műhelymunka irányítója dr. Farkas Éva egyetemi docens, aki a hallgatói tehetséggondozás és az andragógia tudományos hátterének erősítése iránt egyaránt elkötelezett. Az alig kétéves kutatócsoport máris számos eredményt könyvelhet el, hiszen tagjai az elmúlt évben kiemelkedően szerepeltek munkáikkal az OTDK-n, és emellett 2010-ben elvégeztek egy, a dél-alföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményeire vonatkozó kérdőíves kutatást, mely az ott folyó szakmai munka sajátosságainak feltárására (jogszabályi követelményeknek való megfelelés, intézmények szakmai felkészültsége, eredményessége) irányult. A kutatás részeredményeit számos szakmai konferencián bemutatták, és az összefoglaló kutatási jelentést is publikálták 2011-ben. E kutatás jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy az említett intézmények munkáját a szakmai közvélemény megismerhette, hanem abban is, hogy a maga nemében egyedülálló, hiszen hasonló még nem készült, holott a felnőttképző intézmények eredményessége, szándékaik realizálása nagyban függ szakmai színvonaluktól, kultúrájuktól.

A sikeres regionális kutatást követően az Andragógiai Kutatóműhely új projektet dolgozott ki, amely immár kiterjesztette a munkát az egész országra, és 2011-ben egész Magyarország akkreditált felnőttképzési intézményeire vonatkozóan elvégezte a lekérdezést. Jelen kötet, melyet kezében tart a tisztelt Olvasó, e kutatás eredményeit foglalja össze, és teszi közzé.

E kötet mindenképpen hiánypótló, hiszen ilyen jellegű, az egész rendszert átfogó lekérdezés még nem volt Magyarországon. Örömünkre szolgált, hogy a felnőttképző intézmények zöme fontosnak tartotta ezt a kutatást, hiszen nagy számban érkeztek vissza a kérdőívek, és jelentős, nagy intézmények is időt szakítottak a válaszokra. Különösen fontos, hogy olyan minta nagyságot sikerült elérni, amely általános tendenciák megfogalmazására is alapot ad.

A Felnőttképzési Intézet vezetőjeként büszke örömmel ajánlom az Olvasó figyelmébe a kutatási jelentést, hiszen az Andragógiai Kutatóműhely munkája véleményem szerint egyedülálló: nem tudok olyan kutató műhelyről, ahol hallgatók és oktatók együttes munkája ilyen módon megvalósult volna. Ugyanakkor eredményei segíthetik a felnőttképzés átalakításának szakmai megalapozottságát, és erősítik az andragógusképzés tudományos alapjait, az andragógia szaktudományként való elismerését.

Szeged, 2012. március

Dr. T. Molnár Gizella
intézetvezető

---