|
Szebeni Sándor
- SORSHÁRMASSÁG
|
Végül a télbe veszve
Tüze hova lett
hegyednek nincsen
méltósága
ormán levedlett
arany babérkoszorú
ő maga halott
kristállyá dermedt
körötte üvegcserép
minden szilánkot
elszórt jelet belep a hó
Tusakodó nádas görbül
a fagyos szélben
megtépázott serege
feltámadt a hóból
de te házadban a téllel
jégvirágos zúzmarás
vagyonnal
kertedben megfagysz
jég-isten hó-isten
keze koszorúz
Körül befagyott tótükör
törek és szalma a jégen
üveges szemedről
a tél derét lesöpörjük
hódara hull
széllel jár északi táncot
jaj mit akar itt ez a tél
űzzük el keltike virággal
|