Hagyj szabadon engem 

Cipőd hajszolja lábadat
labdád örömére
te örök labdázó
korán kelő későn lefekvő
miért kellene csókodért
ringbe szállnom
ha szerelem aszályán
elhagysz befogad az erdő
Kék lángú álom
kígyószisz kerít
vörös sziklámon sereglik
fennsíkom elözönli
de fáim lombkoronájából
eltűnő füttyögetőimnek
madaraimnak
nem integet senki
Szememre veted
hogy képeimről
elmaradt a zöld ág
s hogy pincémben henye
óbor alussza át az éveket
mondd bizalmad zöld vetése
hited csodája túlélő zölded
meddig oltalmazhatja létedet