|
Szebeni Sándor
- SORSHÁRMASSÁG
|
Mitológia nélkül
A kozmoszban
a testünk is
körpályán kering
a gyorsuló vér ereje
tolja előre
kinyíló képzelet
ez földi létünk célja
sorsunk virága
életünk gyümölcse
Égi színpadon tetszelgő
bukott istenek
fejükön glória
arcukon pávalepke-maszk
prófétáik
a fekete csuhás varjak
azt károgják
felrobban a tejúton
egy időzített csillag
Az égi közvélemény
szerint áldozni öröm
de a magasság gyásza
nem lesz az ember ünnepe
opálos vadrózsa-hajnal
tárlata nyílik
a képek házában
bizalom ébred
s az igazság tisztelete
|