---

Contents/Tartalom

Barna Horváth (by Csaba Varga)
Bibliography

THE BASES OF LAW [1948]

PART I THE BASES OF LAW IN GENERAL
The concept of law: an epitome of inquiries into the bases of law
Limiting the inquiry into the social bases of law
Society as the preliminary condition to law
Sociology is not a science of facts
Articulation of problems follows a synoptic structure of society and law
Analysis of legal change discloses the interrelation between law and its bases
Logical examination of the bases of law in general
Everything is a basis of law that has a part of its concept in common with law
Explanation of the diminishing function between law and its bases
Exceptions
Law cannot be defined without relating it to other social entities
Reversibility of the diminishing function
Bases of law are more necessary in society than law itself
Economics as a natural necessity
Irreversibility of the relation between law and its bases
War and peace, power and freedom
Power as an apparent exception
Arguments of the theories of power
Short criticism of the theories of power Bases of law at a certain degree of development cannot do without law
Economics taken as an example for this theory
All the bases are in need of law and this need creates law
Three questions to be explained
Detailed examination of the remaining two problems
Law is without content if the relation to its own bases is left out of account
Law as a social procedure
Special function of law toward its bases
Special function of the bases toward law
Comparison between legal sociology and the theory of the bases of law
Essential difference between the first three and the latter two bases
The role of culture and procedure 24 Reflection of the function of law and its bases upon their concept

PART II FIVE BASES OF LAW IN PARTICULAR
Economics
War and peace
Power and freedom: the problem of constraint
Procedure
Culture

Index of Names

---

Horváth Barna (H. Szilágyi István)
Bibliográfia
Tanítvány és Mester (Bibó István hatása Horváth Barnára) (H. Szilágyi István)

A JOG ALAPJAI [1948]

I. RÉSZ A JOG ALAPJAI ÁLTALÁBAN
A jog fogalma: a jogi alapok vizsgálatának rövid összefoglalása
A jog társadalmi alapjainak vizsgálatakor fellépő korlátok
A társadalom a jog előzetes feltétele
A szociológia nem a tények tudománya
A problémák megfogalmazása követi a társadalom és a jog szinoptikus struktúráját
A jog változásának kutatása feltárja a jog és alapjai közötti kapcsolatot
A jog alapjainak logikai vizsgálata általában
Minden a jog alapja, ami a joggal közös fogalmi elemmel rendelkezik
A jog és alapjai közti csökkenő teljesítmények magyarázata
Kivételek
A jog nem határozható meg más közösségekkel való kapcsolata nélkül
A csökkenő teljesítmény megfordíthatósága
A jog alapjai szükségesebbek a társadalomban, mint maga a jog
A gazdaság mint természetes szükségszerűség
A jog és alapjai közötti kapcsolat megfordíthatatlansága
Háború és béke, hatalom és szabadság
A hatalom mint látszólagos kivétel
A hatalomelmélet érvei
A hatalomelméletek rövid bírálata
A jog alapjai egy bizonyos fok után nem fejlődhetnek a jog nélkül
Tekintsük a gazdaság példáját ebben az elméletben
Az összes alapnak szüksége van a jogra, és ez a szükséglet teremti meg a jogot
Három magyarázatra váró kérdés
A fennmaradó két probléma részletes vizsgálata
A jog tartalom nélküli, ha kapcsolatát az alapokkal figyelmen kívül hagyjuk
A jog mint társadalmi eljárás
A jog különleges funkciója alapjai irányában
Az alapok különleges funkciója a jog irányában
Összehasonlítás a jogszociológia és a jog alapjaival foglalkozó elmélet között
Az első három és az utóbbi két alap közti különbség lényege
A kultúra és az eljárás szerepe
A jog funkciójának és alapjainak fogalmi tükröződése

II. RÉSZ A JOG ÖT ALAPJA EGYENKÉNT
Gazdaság
Háború és béke
Hatalom és szabadság: a kényszer problémája
Eljárás
Kultúra

Névmutató

---

Blurb/Fülszöveg

Professor Barna Horváth (1896-1973), appointed from Szeged to Budapest after World War II, right before the Communist take-over in 1948 which was to close the short-lived coalition period, was still contemplating to convene an international workshop to which he already prepared the basic paper to debate on. This first draft manuscript having survived in István Bibó's personal archives is now posthumously edited both in re-styled English and in its Hungarian translation.

Horváth Barna professzor (1896-1973), a II. világháború után Szegedről Budapestre frissen kinevezetten, közvetlenül a rövidéletű koalíciós időszakot lezáró kommunista hatalomátvétel előtt (1948) még egy nemzetközi munkaértekezlet összehívásán fáradozott, amelyhez első angol nyersfogalmazványként máris előkészítette a megvitatandó anyagot. Ez a Bibó István irathagyatékában fennmaradt kézirat kerül most közlésre javított angol változatban s magyar fordításában egyaránt, egy a Mester és Tanítvány viszonyát megvilágító tanulmánytól kísérten.

---