---

Tartalom

I. AZ ÁLLATOKRÓL ÉS AZOK HASZNAIRÓL
Marha tartás
Hus
Hamburgi sós hus
Vér
Kövérség
Szappan főzés
Gyertya mártás
   Öntés
Hugy
Belek
Bél Hurok
Arany verő formák
Hojag
Viza hojag
Tsiga enyv
Bőr
A' Timárságról
Talp készítés
Puha tseres bőrök
Bagaria
Sattyán, és Kordován
Irha gyártás
Szíjas bőr
Magyar módon készült bőr
Pargament
Ványolt bőrök
Szűts munka
Szőr
Teve szőr
Kalap tsinálás
Kefék, etsetek
Szita. Rosta
Gyapjú jobbítás
Posztó tsinálás
(Osztováta)
A' szőr materiákról
A' szönyegekről
A' kötésről
Tollak
Tsontok, szarvak
Béka tekenyő, Gyöngyház, Kláris
Berlini kék
Téj, Sajt
Méz
Méhser
Viasz fejérítés
  Gyertyák
Szövetnekek
Fákják
A' selyem Bogarakról, és (Eper fákról)

II. A' NÖVEVÉNYEKRŐL, ÉS EZEK HASZNAIRÓL
Gyümölts fák
  Oltás
  Tartás és használat
  Szárítás
Tsügör
Bor
Borkő
Olajak
Kövér olaj
Szagos olaj
Perzs olaj
Gabonák
Kásák
Liszt
Kenyér
Ostya sütés
Olasz laska
Korpa
Fejér keményítő
A' Pityokáról
Ser főzés
Ser etzet
Égetbor főzés
Tisztálatok
Vad fák gyarapitása
Használatya
Szén égetés
Hammusó
Fenyőkorom
Szurok, Deget, Terpentina
(Gyantárok)
Galles, Gubats, Kereg
Szalma
Len, Kender
(Vászonfejérités)
Papiros tsinálás
Gyapott
Dohány, (Tubák)
Festékek
A' Festésről
Nádméz

III. MINERÁK HASZNAIRÓL
Agyag
Tégla, és Tserép vetés
Fazakas munka, (Máz)
Faëntza, és kő edények
Olvasztó tégelek
Pipa tsinálás, (Habpipák)
Portzellán, (üvegportzellán)
Mész égetés
Gyips égetés, és használat
Márvány, és egyébb képek
Üveg tsinálás és aranyazás
Tükör készítés
Kő metzés, (Mosaik)
Drága kövek
Só főzés, (Só sav)
Salétrom
Puskapor
Salétrom sav
Timsó
Gálitz, (vas réz zinkgálitzok)
Szalamia
Poris
Kénkő
  Sav
Metallok
  Értz proba
    Kiolvasztás
  Arany mossás
  Kénesős malmok
Arany, és Ezüst értzek
  Kiolvasztás
  Pénz verés
  Használat, (arany és ezüst levelek)
Réz értzek
  Kiolvasztás
  Kidolgozás
  (Krispán, réz metzés)
  Sárga réz
  Használat
  (Drot huzás. Gombos tők)
Vas értzek
  Kiolvasztás
  Használat
  Atzél készítés
  Használat
Fejér on értzek
  Kiolvasztás
  Használat
  (Fejér on levelek. Onozás)
On értzek
  Kiolvasztás, és használat
  (Fejér plajbász)
Kéneső értzek
  Kifőzés és használat
  (Tzinobriom)
Kobált értzek
  Használat
  (Kék máz, kobált tenta)
Egérkő értzek
  Használat
Zink értzek
  Használat
Vismut értzek
  Használat
Piskotz értzek
  Kiolvasztás, és használat

---

Előszó

Az Emberi élet fenn tartására, tsupán az eledel, köntös, és hajlék, szükségesek, mellyeket mindenütt megszerezhetni, mert alig van olly terméketlen föld, melly tulajdon lakossinak, a' szükséges dolgokat meg ne teremné; de tsak ezekkel meg nem elégeszünk, hanem a' bátorságos Lakást, és bőv élelmet megnyervén, azonnal másokhoz kezdgyük magunkat hasonlítani, és ezen határ nélkűl való vetélkedés által, valamint a' pompa, és bujálkodás, úgy szintén egyenlőleg a' munkásság, mesterségek, és a' kereskedés nőtön nőnek, és gyarapodnak. A' melly népeknek terméketlenebb főldök vagyon, azzal igyekeznek ezen héjjánosságot kipótolni, hogy kevés alkotmányaikat kellemetesebb formába öltöztetik, hogy a' külsők inkább kapjanak azokon; így származtanak: az elmés munkásságok, mesterséges műhelyek, és fabrikák.

...

A' Technologia tanítya a' természet alkotmányinak elkészítését, vagy-is a' Mesterségeket, rendszerént, bizonyos megállított fundamentumokból, és tapasztalásokból, az hellyett, hogy a' Műhelyekben tsupán a' Mesternek bévett szokása, és utmutatása gyakoroltatik; előre-is tehát szükség a' Művek fő, és mellesleg való materiájokat, meghatározni, de mivel anyai nyelvünkön mid eddig elé, a' Természet Historiája, és a' Gazdaságbéli tudomány, mellyek a' Technologiának fundamentomai, nagyobbára esméretlen dolgok, nehéz rövid határozást tenni. Az állatok ugyan, mellyekről emlékezet esik, többnyire esméretesek, de a' növevények, és ásványok éppen nem, ugyan azért, ezeknek rövid leírásokat előre kelletett botsátanom. El nem halgathatni a' Kémia tudományt-is, mellyen, mint sarkalaton fordúl-meg nagyobb része a' a' Mesterségeknek, de ha ezen igyekezetem kedvet talál, Lavoisier fordítása által, bővebb tudósítást fogok rólla tenni, kifejtvén azonnal, a' mesterségek leírásában, önként elhalgatott okokot-is.

Mesterség által a' nyers, vagy kevéssé változtatott alkotmányok, az élet szükségeihez, és kénnyéhez alkalmaztattnak, és használhatóbbakká tétettnek; a' ki ezt tselekszi, Mivesnek mondatik, ha pedig remek munkát adván, szabadságot nyer, tulajdon költségén munkáját űzni, és másokat-is tanítani, Mesternek neveztetik; ez veszi fel a' Tyrot, vagy-is Inast, kereszt levél mellett tanítás végett, ki-is egy, vagy több esztendők múlva felszabadúlván, előbb Ifju, üdő telve, öreg Mesterlegénynek hivattatik; ezen utólsók, kötelesek más Országokra-is elutazni, hogy mesterségeket tökéletesebbé, és alkalmas vóltokat nyilvánossá tegyék; azért nékiek uti költség, és mindenült szállás rendeltetik. Minden Városban az egyféle Mesterséget űzők, öszve állottanak Tzéh nevezet alatt, ezeknek a' Tzéh Mester előljárójok, kinél áll a' Tzéh ládája, ebbe pedig a' Privilégiumok, és pénzek. Midőn pedig számosan, erejek, és tehetségekkel öszve álván, egy, vagy többek igazgatása alatt úgy dolgoznak, hogy egyik a' másiknak kezére adgya a' munkát, míglen az utólsó bevégzi, az illy társaság ha tsak kézzel dogozik, kézmívnek (Manufacturának) ha pedig tűzzel, és kalapátsal, Fabrikának neveztetik.

Ezen kis munka, Funke, Beckmann, Mitterpacher, Leonhárdi, Linné, és mások írásaikból szerkesztetett öszve, de főképpen szükségesnek tartom, a' nagyobb, és Hazánkra nézve hasznosabb Mesterségeknek különös, egész kiterjedésekben, tulajdon nyelvünkön való lerajzolását, mint szintén, a' Természet Historiájának-is bővebb kifestését, mellynek bévett felosztását követte

Az Iró.

---