CSÖND VAN

Most a csönd van.
Azt kivéve
csak, hogy ír a
tollam, serceg
ez papíron.

Most a csönd dermeszt, zavar, éget, éltet,
közbeszól, fáj, sír, sajog érthetetlen
Ném-a csöngő és telefon se szól és
hallgat a sír is.

Most a csönd mint egy pici bús bogárszörny
közbeszól, sugdos, duruzsol, rikoltodz.
olykor elhallgat, de erős a visszhang.
Mindig a csöndes.

Most a csönd óriás hegyeket hajítgál.
összezúzhatná a falunk, fejünk és-
minden elfojtott berekedt szavunkat,
nem teszi mégsem.

Most a szó mindent tegyen és bemondjon.
Nincs Beszélő Fő, ugyanígy hiánycikk
gégefő, porcok meg a hangszalaglét,
mégis: a szó szó!

Mert a szó kijjebb kerül és kilélegz.
Végre elhangzott, le is írva, olvasd.
Ám a csönd, épp most, felel erre, nékünk.
Szól: mi vagyunk mind.

Szó: legyek én is,
én, aki hallgat
és ne ijedj meg,
szóhatalom van.

 

Következő alkotás >

MŰVEK

 

Irodalmi Rádió - Netkötet Program - www.irodalmiradio.hu