V. Fekete Árpád vallása

/ „Ebben a világban túl sok a fájdalmas szenvedés, és túl sok a veszély és a kényszer vagy kötelesség, és így volt ez a természetben és régen is.” /

1. A vallásom ismeretelméleti alapja: „Ne zárjuk ki annak lehetőségét, amit talán lehetséges bebizonyítani, és ne higgyük el, amit talán lehetséges megcáfolni.” (Ne higgyük el, hogy nincsenek csodák.)

2. Az emberiség és az annak életterén lakó egyéb élőlények szeretnének boldogabbak lenni, és ehhez nem mindegy, hogy milyen tudományos, politikai, közgazdasági és katonai (vagy harci) rendszer uralkodik ezen az élettéren, tehát hogy jók-e a játékszabályok.

3. Ha az emberiség, és/vagy az annak életterén lakó egyéb élőlények nagy többségére kedvező hatással lenne egy természetfeletti csoda, és még viszonylag igazságos is, akkor nem kizárt, hogy megtörténhet. Ez megadhatja egy rossz rendszer megváltoztatásához szükséges erőt.

4. Ha egy ember nincs rossz hatással a környezetére, és nem szaporodik (tehát nem nemz gyermeket), akkor nem kizárt, hogy nagyon hosszú (akár örök) életű lehet, és ezért is érdemes az életterén található rendszer javításán gondolkodnia, ha az nem lenne megfelelő. (Ha pedig gyermeket nemz, akkor a gyermeke, gyermekei, leszármazottja vagy leszármazottjai érdekében.)

5. Mivel az emberi faj rendelkezik az állatok közül a legtöbb hatalommal, lehetővé vált az emberi faj túlnépesedése, de ez fenntarthatósági kockázatokkal jár, tehát a túlnépesedés korlátozása mind egyéni, mind közösségi érdek.

6. A túlnépesedés korlátozására a gyilkosság, a párbaj, a kivégzés és a háború nem a legjobb megoldás, hiszen ha ezeket a módszereket túl gyakran alkalmazzák, akkor az növelheti a környezetkárosító technológiai fejlődést, valamint felgyorsíthatja az emberi faj (és ezáltal egyéb fajok) igazságtalan (és ennek megfelelően rossz irányba vezető) evolúcióját. Ölés helyett tehát egyszerűen az ártalmatlanítás vagy a csonkítás lehet a jobb megoldás, már csak azért is, mert így az ellenségnek a harc után plusz energiájába kerül a sérült ember eltartása.

7. A túlnépesedés korlátozására a fogamzásgátló tabletták, a gumióvszerek és az egyéb megtermékenyülést gátló találmányok vagy segédeszközök nem jelentik a legeslegjobb megoldást, hiszen ezeket általában nem azok gyártották, akik felhasználják azokat, és ezáltal bepiszkítják a két fél közötti szent kapcsolatot. De talán mégis jól jöhetnek ezek egyesek számára ideiglenes megoldásként, amíg az emberiség hiábavaló vágyai nem csökkennek.

8. Tehát, a túlnépesedés korlátozásának legjobb módja valószínűleg az önmegtartóztatás (és/vagy a testi szeretetnek csak az ölelkezés által történő kifejezése), de ha ez nehéz lenne, akkor emellett még elfogadható lehet a maszturbáció vagy (amennyiben betegséget nem okoz) akár az orális szex is, amíg az emberiség hiábavaló vágyai nem csökkennek. Elképzelhető, hogy a bibliai Jézus és/vagy a kereszténység burkoltan támogatta is az orális szexet.

9. Az egyéni szenvedések elkerülése érdekében a túlnépesedést elsősorban az anyagi (elsősorban pénzügyi) lehetőségeknek megfelelően érdemes korlátozni, szóval a minimum, ami könnyen belátható, hogy az átlagnál szegényebbeknek (vagy azoknak, akik szegényebbek, mint a medián) nem érdemes kettőnél több gyermeket vállalnia. Az emberiség ennél szigorúbb szabályokat is alkothat, ha szükséges (mint pl. az egy gyermekes politika volt Kínában). Éppen emiatt is, az emberek szociális (pénzügyi) igazságosság iránti igénye megnövekedhet, ez valószínűleg nagyobb társadalmi esélyegyenlőséget kíván.

10. A túlnépesedésen kívül az emberiségre még a technológia túlzott fejlődése is veszélyt jelenthet, hiszen a technológia tette lehetővé például a nukleáris vagy a biológiai fegyvereket, valamint a technológia fejlődése miatt veszít területeket a természet a kevésbé fenntartható modern mezőgazdasággal és a fogyasztói társadalommal szemben, illetve a környezetvédelmi problémák nagy részét is valamilyen technológia okozta (a túlnépesedés mellett).

11. A fenntarthatóság érdekében a technológia korlátozását jó lenne a törvényeknek alávetett köznép által is érthető módon megoldani. Ez azt jelenti, hogy tudniuk kell, hogy a technológiai fejlődés veszélyeket rejt magában, és az emberiség közös érdeke ennek okos és etikus módon való korlátozása.

12. Másrészt a technológia hosszú távú korlátozásához szükséges még a (Lebensraum-os hódító szándékú) nacionalizmus szellemének kordában tartása is, hiszen az országok közötti ellenségeskedés vagy verseny a technológia fejlődésének kedvez. Ennek megfelelően egy Egyesült Nemzetek Szervezete vagy Népszövetség (pontosabban Nemzetek Szövetsége, vagy talán a Kant-féle Nemzetek Ligája) jellegű globális együttműködés szükségesnek tűnik a bolygónk természetes élővilágának fenntarthatóságához, miután egy olyan intelligens faj szaporodott el benne, mint az ember. A technológia korlátozása és egyéb fenntarthatósági és környezetvédelmi célok tehát nemzetközi egyezmények segítségével (részben) teljesíthetők, és ezek a nemzetközi egyezmények hasonló szerepet töltenek be az emberiség etikai értékei között, mint a környezetbarát vallások.

13. Harmadrészt, a technológia fejlődéséhez nagyban hozzájárult a termékek nagy választéka és specializációja, ezt pedig a globális kereskedelem számára elérhető nagy „piac” tette lehetővé. Az Ipari Forradalmat például Amerika felfedezése segítette. A technológia korlátozásához tehát hozzájárulhat a nemzetközi „piac” méretének csökkentése, ezt pedig elősegítheti a szeparatizmus, a lokalizmus és a hagyományőrzés (amiket a nacionalizmus helyett érdemes bevezetni, annál specifikáltabban). De a piac mérete az emberi népesség számának korlátozásával is csökkenthető, amiről már volt szó.

14. Negyedrészt, a technológia korlátozható a (köz)gazdasági rendszer racionálisabbá tételével is. Még ha egy (köz)gazdasági rendszer nem is mutatna olyan előnyös pénzügyi mutatókat, mint a többi, és rövid távon akár hátrányt is jelenthetne, mégis versenyképes lenne, ha lehetővé tenné a kompetens honvédelmet és az általános boldogság megfelelő szintjét. A modern korban pedig a kompetens honvédelem jelentős kérdését jelentheti az élelmezés, ahol a (városokban dolgozó) lakosság ezúttal inkább negatív terhet jelent, mint pozitív erőforrást, amikor a régi háborúkban a parasztok által tartott állatokat és tartalékokat felhasználhatták erre a célra (azaz a lakosság természetben fizetett, ahelyett, hogy követelt volna). Tehát, ahol lehetséges, érdemes lenne több kisgazda vagy kézműves vállalkozást illeszteni a gazdaságba a nekik megfelelő nagy cégek helyett (a rabszolgákat felszabadító keresztény/harcos középkorhoz hasonlóan).

15. A történelemből ismert politikai és közgazdasági rendszereket, azok előnyeit és hátrányait nem érdemes elfelejteni, hiszen ez megvédhet bennünket attól, hogy krízis esetén az aktuális rendszerünket valami még rosszabb váltsa fel. Ehhez jó stratégia lehet, ha a régi rendszerek néhány elemét élni hagyjuk az új rendszerben is, és ennek megfelelően szabadon megengedjük, hogy az országban néhányan kapitalista módon, néhányan az állami tulajdonú szocialista tervgazdálkodás szerint, néhányan pedig őstermelői/kisgazda/kézműves termeléssel vagy egyéni vállalkozás jellegű szolgáltatásokkal keressék meg a megélhetéshez szükséges anyagi javakat. A lényeg a szabadság (ahol az nem okoz túl nagy gondot), és a szabadságból eredő ökoszisztéma (vagyis az ökológiához hasonló gazdaság).

16. A csodákból ítélve Isten valószínűleg létezik, és filozófiailag (alulról építkezve) is megközelíthető a természetes teológia, a panteizmus, panenteizmus, illetve a filozófiai teizmus ismeretében. Az imádkozás szokása a filozófia és a „Mi Atyánk” ima mélyebb ismerete alapján nem igazán fontos, ehelyett valószínűleg többet használ a régebbi vallások által kitapasztalt „áldozat”, ahol talán érdemesebb értéktárgyakat vagy ingóságokat feláldozni, mint állatokat vagy növényeket (hiszen az utóbbiak nem csak jó, hanem talán rossz következményekkel is járhatnak). Az értékek feláldozásával a bűn által nyert („sportszerűtlen”) előnyt talán („karmikusan”) jóvá lehet tenni („szándékos lemaradással”), viszont a bűn folytatása imák és gyónások (illetve imamalom-forgatás) kíséretében kevésbé kedves. A tárgyainktól való megszabadulás során jó ötleteink is támadhatnak, és nagyobb lehet a rend is.


[Vissza a tartalomhoz] [Előző fejezet] [Következő fejezet]