---

Tartalom

BEVEZETŐ

1. AZ EZREDFORDULÓ MAGYAR OKTATÁSA
Bevezetés - a magyar oktatás a 20. században
A 90-es évek demográfiai jellemzői
A 90-es évek - a magyar oktatás rendszerváltása
A hazai oktatás minősége
Befejezésül
Hivatkozások

2. EGYRE TÖBBET EGYRE KEVESEBBÉRT? AVAGY A TÖMEGESEDŐ FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA
A felsőoktatás XX. századvégi fejlődéséről - a számok tükrében
A hazai felsőoktatás fejlődéséről röviden
A tömegesedés és a ráfordítások
A finanszírozás átalakulása
Röviden a hazai tendenciákról
Befejezésül
Hivatkozások

3. A VÁLASZ AZ E-LEARNING - DE MI VOLT KÉRDÉS?
Bevezetés
Számítógép és internet az oktatásban
A realitások - irrealitások
Mire válasz az e-learning
Befejezésül
Hivatkozások

4. BUDAPESTI OKTATÁSI ANZIKSZ
Budapest a régió
Budapest oktatása a regionális adatok tükrében
Az iskolázottság, a foglalkoztatás és a kulturális ellátottság néhány jellemzője
A város belülről - kis budapesti városszociológia
Befejezésül
Hivatkozások

5. A SZAKMAI KÉPZÉS ÉS A SZAKMAI MŰVELTSÉG ÁTALAKULÁSAI
A szakmai műveltség a korai időkben
Az indusztrionális kor szakmai műveltsége
A posztindusztriális kor oktatása és a szakmai műveltség
Befejezésül
Hivatkozások

6. AZ EGYHÁZI KÖZOKTATÁS NÉHÁNY OKTATÁSGAZDASÁGI SAJÁTOSSÁGA
Fenntartói és területi eloszlás
A közoktatás finanszírozása
Az egyházi iskolák kiegészítő állami támogatása
Érvek a kiegészítő támogatás mellett és ellen
A kiegészítő támogatás kiszámítása
Elszámoltathatóság
Hivatkozások

7. AZ EGYETEMVEZETÉS LASSÚ VÁLTOZÁSA A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT
A felsőoktatási intézmény vezetése az 1993. Évi törvény alapján
Az intézményirányítás változása a 2005. Évi felsőoktatási törvény formálódása során
Menedzserek a gazdasági tanácsokban
Befejezésül
Hivatkozások

8. AZ AKADÉMIA DISZKRÉT BÁJA
Elmaradt rendszerváltások
Az úgyfelejtett monopólium
Az akadémiai kutatóintézetek
A nagydoktori üzlet
Életkor és struktúra
Befejezésül
Hivatkozások

9. EGYRE TÖBBET EGYRE KEVESEBBEN?
Hallgató-oktató arány
Az oktatók korstruktúrája
Az oktatók tudományos minősítése
A nagydoktorok
Professzori keresetek
A nők aránya
Befejezésül
Hivatkozások
Melléklet

10. A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÜGYE
A minőségügyi rendszerek fejlődése
Az oktatás minőségügye
A felsőoktatás minőségügyének fejlődése
A minőségértékelés indikátorai az oktatásban
Nehézségek az oktatás minőségértékelésben
Befejezésül
Hivatkozások

11. FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA
A középkori egyetemtől a humboldti és a napóleoni egyetemig
A post-humboldti egyetem
A tudomány rendszerének fejlődése, és tudománypolitikai következményei
A tudománypolitika közgazdasági megközelítésben
A hazai felsőoktatási tudománypolitika a rendszerváltásig
Befejezésül
Hivatkozások

12. RENDSZERVÁLTOZÁSOK AZ OKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁBAN
A rendszerváltás után - az oktatás környezete
Rendszerváltások a közoktatás finanszírozásában
Befejezésül
Hivatkozások

13. A MAGYAR FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA A KORAI 2000-ES ÉVEKBEN
A felsőoktatási kiadások terjedelme
A felsőoktatás finanszírozás néhány meghatározó eleme
Befejezés helyett
Hivatkozások

14. FÉLÚTON BOLOGNÁBA, AVAGY A KÉTSZINTŰ KÉPZÉS (ELŐZETES) FOGADTATÁSA
A kétciklusú képzés jogi kereteinek megteremtése
A bevezetés nehézségei
Miért is kell Bologna?
Egy empirikus vizsgálat előzetes tanulságai
Befejezés helyett
Hivatkozások

15. SOK VAGY KEVÉS? - A HAZAI MATEMATIKAI, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI KÉPZÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN
Bevezetés
A felsőoktatási képzési struktúra
A matematikai, természettudományi és műszaki szakokra felvételizők
A diplomások
És a közoktatás?
Befejezésül
Hivatkozások

---

Bevezető

A könyv a szerző 15 tanulmányát adja közre, amely tanulmányok háromnegyed évtizedet ölelnek fel. Az időrendben első írás 2003-ban, az utolsó pedig 2010-ben született. Az írások nagy részének (10 munka) első változatát az Educatio folyóirat közölte, egy-egy a Beszélőben és az Iskolakultúrában látott először napvilágot. A fennmaradó három tanulmánykötetekben került az olvasók elé először.

A tanulmányok a hazai oktatást elemzik a szerző elkötelezettségének megfelelően alapvetően oktatásgazdasági és oktatáspolitikai aspektusból. Az írások fele a felsőoktatás elemzésével foglalkozik, a másik fele nagyobb részt a hazai oktatás egészét, vagy egy-egy sajátos részterületét veszi górcső alá, de van tanulmány, amelyik kitér a tudománypolitika területére is. A kötet tanulmányai körüljárják a hazai oktatást, mintegy képeslapokat nyújtanak át arról az olvasónak. Erre utal a könyv címe.

A könyv azzal a céllal született, hogy az érdeklődő olvasók számára betekintést nyújtson a hazai oktatás sajátosságaiba. Egyben a szerző reményei szerint a hazai felsőoktatásban, elsősorban a pedagógusképzésben és továbbképzésben tankönyvül is szolgálhat.

---