---

Tartalom

Bevezetés

AKADÉMIAI ÁLLÁSFOGLALÁSOK
Állásfoglalás a távlati iskolai műveltség tartalmáról
Állásfoglalás az iskolai nevelőtevékenység fejlesztéséről

AKADÉMIAI AJÁNLÁSOK
Nyelvi-kommunikációs nevelés
Matematikai nevelés
Természettudományi nevelés
Történeti, társadalmi és politikai nevelés
Esztétikai-irodalmi nevelés
Szomatikus nevelés
Technikai nevelés

Függelék

---

Bevezetés

A Magyar Tudományos Akadémia 1973 nyarán felkérést kapott az oktatási kormányzattól: vegyen részt a közoktatás távlati fejlesztésének előkészítésében, dolgozza ki az általános műveltség tartalmának, szintjének várható alakulását az ezredfordulón, s kiemelten azokat a feladatokat, amelyek ebből a közoktatásra hárulnak.

Az Akadémia vállalva a feladatot, elnökségi szintű bizottságra, az Elnökségi Közoktatási Bizottságra (EKB) ruházta a konkrét munkálatokat. 1973 szeptemberében megalakult az EKB s egyidejűleg létrehozta három albizottságát a matematika, a természettudományok, illetőleg a társadalomtudományok gondozására. A széleskörűen kibontakozó tevékenység során új igények is adódtak: a testi és lelki nevelés feladatai, valamint a technikai felkészítés teendői. Ezek nem voltak besorolhatók az albizottságok programjába, így gondozásukra külön munkacsoportok létesültek.

A matematikai és természettudományi nevelés koncepciója megfelelő előzményekre alapozva, jól körvonalazott irányban indult el. A matematikai műveltség-tartalom kidolgozása előnyben volt a többi területhez képest, mivel 1974-ben megkezdődött az általános iskolai új - eredetileg "komplex" - matematika tanterv fokozatos bevezetése. Az albizottság a tanterv anyagával, módszereivel egyetértve fejlesztési munkálatait a középiskolára összpontosíthatta, különös tekintettel az általános iskolai új matematikai koncepció kiterjesztésének tartalmi, metodikai és iskolai alkalmazása tekintetében. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy a középiskolai matematika-oktatásnak a bevezetés alatt álló általános iskolai tantervre kell épülnie, anyagában és módszereiben annak szerves folytatását képezve.

A természettudományos nevelés önálló gazdája volt a Természettudományi Albizottság, amely a hetvenes évek elején kialakult koncepció továbbfejlesztését tekintette feladatának. E koncepció a természettudományok összesének - tehát a fizika, kémia, biológia és földtudományok egy részének - részint integrált, részint pontosan koordinált tartalmi és oktatási tervét kívánta kialakítani a középiskola számára. Sor került az általános iskolák átfogó terveinek kidolgozására is. Az albizottság nagy hangsúlyt helyezett az iskolai kipróbálásra. Bebizonyosodott, hogy az elgondolások reálisak, megvalósításuk az egyes tantárgyak előnyére válik.

A társadalomtudományi műveltségi anyagra vonatkozó munka a matematikai és természettudományi területekhez képest később indult meg. Először az anyanyelvi oktatás átgondolására, továbbfejlesztésére, tartalmi és módszertani felfrissítésére került sor; ezt a munkát az Akadémia szakemberei már kezdetben is a minisztériummal teljes egyetértésben kezdték el, később közös munkabizottságban folytatták. A munka eredményeképpen a "magyar" nevű tantárgy nyelvi részének, tehát a magyar nyelvi nevelésnek felfrissítése és átgondolása annyira előrehaladt, hogy eredményeinek egy része már az 1978-as tantervekben is tükröződik. Ez a munka megelőzte az EKB megalakulását, sőt egyik ösztönzője lett annak.

Az EKB megalakulása után az első teendők közé tartozott a társadalomtudományinak nevezett műveltséganyag meghatározása, körülhatárolása, területekre bontása, majd ezután a legfontosabb területek viszonylagos súlyának és az ennek megfelelő tantárgystruktúrának, valamint tudományági háttérnek felvázolása. Mindez hosszú idő óta először jelentett kísérletet a tudomány oldaláról a társadalomtudományi műveltséganyag körvonalazására, ha jelentős előzményekre támaszkodhatott is mind a magyarországi pedagógiai gyakorlatban, és kutatásban, mind a külföldi, elsősorban a szovjet eredményekben és felismerésekben. E munka eredményeképpen jelenleg a társadalomtudományokon belül a következő műveltségi egységekben gondolkodunk:

(a) Történeti-társadalmi-politikai nevelés
(b) Nyelvi-kommunikációs nevelés
(c) Esztétikai-irodalmi nevelés.

Az EKB közoktatási koncepciója már az itt felsorolt részterületek szerint készült és kiegészült a szomatikus nevelés átfogó tervével, a mentálhigiénés nevelés iskolai meghonosítását célzó ajánlással, végül a technikai nevelés javaslataival.

Az 1973-1976 között folyó testületi munka szövegszerű dokumentumait 1976 február elején Nyíregyházán megtárgyalta és elfogadta az EKB szakértőkkel kibővített plénuma, s a vitában elhangzott javaslatok alapján az albizottságok további korrekciókat végeztek a szövegen. A most közreadott füzetben először kerülnek egymás mellé az iskolai élet egészének fejlesztését célzó dokumentumok, mint az Akadémia elnöksége által jóváhagyott állásfoglalások, valamint a közoktatást hét nevelési területre osztó, ám egymással összefüggő tartalmi-nevelési rész-ajánlások.

A három albizottság homogén javaslata mellett közreadjuk a koncepció konkrét, iskolai megvalósulását célzó, részletekbe bocsátkozó egyéni és munkacsoportokban létrejött elképzeléseket is. A füzet végén közöljük a közreműködők névjegyzékét.

Budapest, 1976. június
Az EKB titkársága

---