"Egy szamárra, aki visszanyúlik a keresztes háboruk idejébe. Már tudniillik a családfája, hogy ne mondjam, a család bogáncsa nyúlik vissza odáig. A Buridán szamarára... Ez a szamár ott állott egy zsák zab és egy vödör víz közt, nem tudta megállapítani magáról, hogy éhesebb-e, mint amilyen szomjas, vagy szomjasabb-e, mint amilyen éhes és így csöndesen elpatkolt."