"Kicsalatták velem az istállóba, ott meg - én nem tehetek róla - megölték. De olyan igaz, mint a hogy élek, nem kaptam a batyujából egyebet, mint egy taczat olyan piros selyemkendőt; azt se merem hordani, az is ott van mind a láda fenekén, azt az egyet vettem ki csak, a melyet neked adtam. Azután kivitték, eltemették amott a fűzfák alatt, azt is bolondul tették, mert ráakadtak..."