8. §.
Kemej megyének felosztása és régi nevének megváltoztatása.
IV. Béla király az 1238-ban befogadott kunoknak egy részét ide telepitvén, e megyét kétfelé osztá, s egy részét, mely a Berettyó mentén terült el, a kunoknak adá, a másik részét pedig, mely a Tisza mellett nyúlt végig, Heveshez kapcsolá.
E felosztás folytán e megye régi Kemej neve is megváltozott; mivel annak a kunok részére kijelölt területe előbb Kolbászszék-nek, későbben Nagy-Kunkerület-nek, vagy közönségesen csak Nagy-Kunságnak kezdett neveztetni: a Heveshez kapcsolt része pedig felváltva Kis-Heves és Kis-Szolnok neve alatt neveztetett. Csak az itt alakult főesperesi kerület tartotta még föl egy darabig Kemej régi nevét; mert 1332-ben még e néven van bevezetve a pápai tized rovatába s e néven neveztetnek az itteni főesperesek az egri káptalan régi kiadványaiban vagyis azoknak záradékaiban; de azután innét is kimaradtak s egészen eltüntek; mert e főesperesség későbben a hevesivel egyesíttetvén, abba egészen beleolvadt annyira, hogy régi nevét is elvesztette, s a hevesi főesperesség neve alatt neveztetett. S így a följebb említett felosztás és bekebelezés folytán e megye valamint politikailag úgy egyházilag is annyira átalakult, hogy még régi neve is megszünt; sőt annak még emlékezete is feledésbe ment annyira, hogy arról a későbbi nemzedéknek még tudomása sem volt, s az csak a régi oklevelekben és krónikákban maradt fenn, azt hiszem, nem vétek a szerénység ellen, ha itt megemlitem, hogy ezen régi megyénk és főesperességünknek már egészen feledésbe ment nevét s emlékezetét én derítettem s elevenitettem föl 1) amint ezt derék ellenfelem Botka Tivadar 2) és Pesty Frigyes is dicsérőleg emlitette föl. 3)
Minthogy e megye két részre lett osztva, minket közelebbről annak csak az a része érdekel, mely Heveshez lett kapcsolva; itt tehát csak ezt fogjuk tovább nyomozni és bővebben ismertetni, s a másik rész helyeit csak annyiban fogjuk érinteni, amennyiben ezzel talán valami vonatkozásba hozatnak.
1) Magyar Tudományos Értekező. Pest. 1862. I. 240-247 II. - Bartakovics Emlékkönyv. Eger 1855. 74. l.
2) Századok. V. 397 l.
3) Az Eltünt Régi Vármegyék. Budapest 1880. I. 119 l.