9. §.
Kemej megyének Heveshez kapcsolt része s annak területe és határai.
Miután a nevezett király e megyének egyik részét a kunoknak adta, a másikát pedig Heveshez kapcsolta: itt szükségképen felmerül az a kérdés: hogy meddig terjedt e megyének Heveshez kapcsolt része és hol végződtek ennek határai annál is inkább; mivel későbben több volt kemejmegyei helységnek területi illetékessége vagy hovatartozása s az illető birtokosoknak, azokhoz való joga kérdésben forgott és pör tárgya lett a kunok és a hevesmegyei birtokos nemesek között. Szükséges tehát e kérdéses résznek kiterjedését és határait nyomozni, hogy e terület- vagy határkérdésben tájékozva legyünk.
Kemej ezen részének területét mutatják vagy jelzik a pápai tized rovatában e főesperesség czíme alatt bejegyzett egyházközségek, melyek betűrendben így következnek:
Abád, Bala (Tisza-Bala), Beő (Tisza Beő), Derzs, Fegyvernek, Gyanda, Roff, Zayla (Szajol), Sent-Imre, Szőllős, és omaj (vagy a tomaji apátság).
Úgy de itt csak azok a helységek vannak elősorolva, melyek egyházközségeket alkottak; de ezeken kívűl itt még több kisebb helység is volt, melyek nem képeztek önálló plebániákat, hanem, mint fiókegyházak, az említett anyaegyházak valamelyikéhez tartoztak. Azért e kerűlet bővebb helyrajzi ismertetéséhez jóval részletesebb és kimerítőbb jegyzéke vagy kimutatása kivántatik azoknak a helységeknek, melyek egykor itt virágoztak. S részben a pápai tized előbb felhozott rovatában emlitett helyek kiegészitéséhez becses adalékul szolgálhat Sz. János könyvének Districtus Kis-Heves czíme alatti bejegyzése, melyben minden külömbség nélkűl elő vannak sorolva e kerületnek minden helységei, melyeknek lakosai az egri püspöknek s az itteni főesperesnek papi tizedet fizetnek, melyek betürendben így következnek:
Abád, Bala (Tisz-Bala) ma puszta, Bala-S z. - Miklós (ma Török- Sz. - Miklós, népes m. város). Bánhalma ma puszta, Bura, Csejt vagy Csuth (elpusztult ma nincs meg), Derzs (Tisza-Derzs), Domaháza, ma puszta, Fegyvernek, Gyanda vagy Gyende ma puszta, Füred (Tisza-Füred), Hegyesbor ma puszta, Igar, Kenderes, Kunhegyes ma kun m. város, Nagy-Iván, Roff, Szajol, Szakállos, ma puszta, Szent-György ma puszta, predium-nak van ott is jegyezve, Szent-Imre, Szent-Tamás ma puszta, Szőllős (Tisza-Szőllős), Tisza-Beő, Tisza-Püspöki, Tisza-Szalod (Tisza-Szalók), Taxon (Taskony ma puszta), Tomaj ma puszta, Túr-Pásztó ma puszta.1)
Sz. János Könyvének ezen bejegyzése ugyan későbbi keletű, de azért hitelt érdemlő kútforrásul szolgálhat itten; mivel régi oklevelek és más hiteles iratok nyomán lett összeállitva, s ez oknál fogva lett az az Egri Egyház megye történelmi adatai között is közölve.
Ezek az itt elősorolt helyek alkották tehát Kemejnek azt a részét, mely későbben Heveshez lett kapcsolva. Azonban kivételt képeznek a következő helységek u. m. Tisza-Füred, Nagy-Iván, Tisza-Örs és Igar, mert ezek nem tartoztak Kemejhez, hanem Szabolcs megyéhez, onnét csak későbben kebeleztettek Hevesbe, s igy azon terület, hol ezek a helységek feküdtek, kezdetben Szabolcshoz tartozott s annak kiegészitő része volt, a mi itt helyrajzi tekintetben különös figyelmet érdemel, mert jelzi a határvonalat, mely Kemejt Szabolcstól elválasztotta, e mutatja hogy meddig terjedt Kemej, és hol kezdődött Szabolcs területe.
De e vidék régi helyrajzának bővebb felvilágositására még a következőket kell megemlitenem:
a) Tisza-Füred, mely ma jelentékeny hely és m. város, 1333 körül nem lehetett valami népes helység, mivel a pápai tized rovatában sem a kemeji sem a szabolcsi főesperesség plebániái között nincs emlitve. Ellenben Kócs, mely ma nagyobb kiterjedésű puszta Tisza-Füred határában, emlitve van a szabolcsi főesperesi kerület plebániái között Kwch és Kwc alakban. Honnét alaposan következtethetni, hogy Kócs akkor virágzó helység volt, s ahoz tartozott, mint fiók egyház, Tisza-Füred is, de későbben Kócs elpusztulván, onnét a plebánia is áttétetett Tisza-Füredre. Kócs-ról még megemlithetni, hogy az egy 1465-ik évi oklevélben még úgy van emlitve, mint szabolcsmegyei helység vagy birtok 2).
b) Tisza- Örs nincs emlitve a Sz. János Könyvének előbb felhozott bejegyzésében, mivel ez az ott megemlitett helységek papi tizedbéli kötelezettségéről szól; Tisza-Örs pedig püspöki birtok lévén, nem kelle ezt ott emliteni; mert úgy is tudva volt, hogy e helység lakosai, mint a püspökség jobbágyai, az egri püspöknek az emlitett tizeddel tartoztak. Különben e hely emlitve vagy Schmitth Miklós munkájában is Ticia-Urus nevezett alatt, mint Örsi Imre bírtoka, melyet ő 1292-ben az egri püspökségnek hagyományozott, mely birtok ezen iró előadása szerint szintén Szabolcs megyében (in provincia Szabolcsensi) feküdt 3), ami eléggé igazolja, hogy ezek a helyek egykor csakugyan Szabolcshoz tartoztak.
c) Keveegyháza, Túrkeddi, és Pohamara nevű helyek, melyek szintén Kemej területén feküdtek, nincsenek a felhozott bejegyzésben megemlitve; mivel ezek is, mint püspöki birtokok, tartoztak az egri püspöknek, mint földes uroknak, a kérdéses tizeddel.
d) Ecseg szintén nincs a felhozott bejegyzésben emlitve. Ez ma nagy kiterjedésű puszta, mely egykor a Varadi Regestrum 206-ik bejegyzése szerint helység s a hevesi várispánság birtoka volt, későbben a pálos rendű szerzet birtokába jutott és Kendereshez tartozott.
e) Ványa, Deva-Ványa eredetileg békésmegyei helység volt, a pápai tized rovatában a szeghalmi főesperesség plebániái között van emlitve Vana és Jana alakban és csak későbben 1422 táján lett Heveshez kapcsolva. Ezeket meg kelle itt rövideden emlitenem, hogy Kemej megye kérdéses részének régi területét és helyiratát kellőleg megimértessem, a mi, úgy hiszem, sikerült is.
1) Adatok az Egri Egyházmegye Történelméhez. Eger 1885. I. 144 és 488. l.
2) Gróf Károlyi Család Oklevéltára. Budapest 1883. II. 366 l.
3) Episcopi Agrienses. Tyrnaviae 1768. I. 224 l.