10. §.
V. István mint vezér és király.
(Hajóhalom és Heves.)
István, mint vezér is befolyt megyénk történetébe, több megyénkbeli hazafiaknak jószágokat adományozván; mert megyénk az ország azon harmad részéhez tartozott, melyet Árpádok alatt a vezérek királyi joggal birtak vagy kormányoztak, amint ezt bővebben kimutattam följebb az ország harmadrészéről szóló czikkben. István tehát úgyis mint vezér és úgyis mint ifjabb király, még atyja életében jelentékeny szerepet vitt megyénk történetében, jószágokat adományozott és más királyi jogokat gyakorolt.
Hasonló mérvben érvényesitette befolyását megyénk történetében atyja halála után úgyis, mint király. Ugyanis 1271-ben Hevesmegyében Hevesen gyűlést tartott, s e gyűlésben Lampert akkori egri püspök panaszképen adta elő, hogy Samu, Szibini fia, az egri egyház nemese, kit Kilit egri püspök nemesitett volt meg, az egyház okleveleit, melyeket a tatárok elpusztitottak volt, de IV. Béla király megújitott, összeszedte s elégette, ki azután, hogy ezen vétségével megérdemlett büntetést kikerülte, Oroszországba menekült. S ennek folytán kérte a püspök a királyt és a gyűlést, hogy említett veszteségének pótlására biztositassanak számára azon jogok és kiváltságok, melyek az elégetett oklevelekben foglaltattak. A király és gyűlés abban állapodott meg, hogy a gyűlés kebeléből a püspök kérelmének megvizsgálására egy huszonöt tagból álló bizottság küldessék ki a megyék előkelő nemesei közül, hogy vizsgálják meg az egyház kérdésben forgó jogait és kiváltságait, hogy miben állanak? s eljárásuk eredményéről hit alatt tegyenek a gyűlésnek jelentést. Úgyis lett. A gyűlés elfogadta a kiküldött bizottság jelentését, a király hiteles oklevélbe foglaltatta, s azt a nevezett egyház jogainak biztositására a püspöknek kiadta. 1)
Ezen oklevél tartalma világos, csak aziránt merül fel kérdés vagy kétség, hogy hol tartatott e gyűlés, melyre ezen oklevél hivatkozik; mivel ezen oklevélben Hevesen kivül Hajóhalom is van emlitve e gyűlés helyéűl. S ennek, folytán némely íróink Hajóhalmát Heves megyébe helyezik vagy ott keresik s azt, Heves nevű helylyel egynek veszik. Különösen Pauler Gyula e gyűlésre vonatkozólag így ír: A Dunától keletre eső nemesség számára Újvármegye déli részében-vagyis mint ekkor már megkülönböztetőleg kezdették mondani Hevesben-Hajóhalmon Kisasszonynapja táján, gyűlést tartott, hogy az ország bajait orvosolja, mindenkinek a törvény rendje szerint igazságot szolgáltasson. Itt az egri püspök is fölkereste és elpanaszolta sat.2) - Kovachich Márton szinte megemlitette és röviden ismertette e gyűlést, de nem érintette e két helység közötti különbséget, sőt úgy látszik, hogy e kettőt egynek vette így írván e gyűlésre vonatkozólag: a Dunán inneni részek nemessége itt általános és ünnepélyes gyűlést tatott. 3) De nem emliti: hogy Hajóha1mon tartatott e gyűlés vagy Hevesen? ami arra mutat, hogy ő e kettőt egynek vette; és Hajóhalmat Hevesbe helyeztette.
Úgy de Hajóhalom és Heves két egymástól különböző helység volt, miket meg kell egymástól különböztetnünk; mivel ezek két gyűlést feltételeznek, melyeknek egyike Hajóhalmon, a másika pedig Hevesen tartatott 4). És itt ismét egy igen fontos földirati és történelmi kérdés merül fel: hogy t. i. hol feküdt Hajóhalom, miért van e helység itt emlitve, és mi összefüggése volt ennek Hevessel? amit itt tovább kell nyomoznunk történelmünk ezen részletének bővebb felvilágositására.
Igenis két gyűlést tartott V. István király 1271-ben, az egyiket Hajóhalmán, a másikat Hevesen. Az elsőről hallgatnak történetiróink, csak az itt tárgyalt oklevél emliti azt, és nemis volt Hajóhalomnak semmi összefüggése Hevessel; mert ily nevü helység nem volt Hevesben. Volt ugyan Hajóútja, de ezt nem kell azonositani Hajóhalom-mal, mivel ez nemis annyira helység, mint inkább csak birtokrész volt Tisza-Nána határában vagy annak szomszédságában, hol, mikor a Tisza kiáradt, a közlekedés előmozditása végett hajó járt, mely e vizi útnak irányát mutatta, s innét vétte a Hajóútja elnevezést is. Jerney János Hajóhalom nevű helységet Csanád megyében nyomozza 5). És csakugyan volt egykor ily nevü helység Csanádban 6). Itt lett tehát a Duna melléki nemesség érdekében e gyűlés megtartva. Azért mondja a király az oklevélben hogy e gyűlést alkalmatos helyen-commode-tartotta meg az ottani nemesek kedvéért, kiknek bajos vagy fáradságos lett volna az onnan jóval távolabb eső Hevesre jönni. E mellett szól az oklevélben emlitett földirati tájékozás is, mivel az oklevél azt mondja kelet felé-versus orientem-minthogy Csanád megye, melyben a hajóhalmi gyűlés tartatott, az ország fővárosától Budától vagy Székes-Fejérvártól csakugyan kelet felé esett; Heves pedig onnét tekintve észak felé feküdt.
A hajóhalmi gyűlés végzéseit nem emliti az oklevél, mivel azok kizárólag a Duna melléki nemesek ügyeire vonatkoznak, sőt a hevesi gyűlés többi tárgyairól is mélyen hallgat az oklevél, csak az egri püspök panaszát hozza fel; mivel egyedül annak érdemében kelt az oklevél; de hogy ott más ügyek is tárgyaltattak, azt mutatja az is, hogy az oklevél szerint a püspök a gyűlésnek csak nyolczadik napján terjesztette elő az ő panaszát. S e gyűlésen, mint az oklevél tartalmából kivehetni, nemcsak Heves, hanem a szomszéd megyék, sőt az egész felvidék nemessége jelen volt s annak határozata az egész egri egyházmegyére kiterjedt.
Ime tehát fel van világositva s indokolva, hogy miért van emlitve V. István király oklevelében Hajóhalom nevü Csanádmegyei helység, melynek semmi összefüggése sincs Hevessel, hogy t. i. ott is gyűlés tartatott a Duna melléki nemesség ügyében, valamint Hevesen a szomszéd felsőbb megyék érdekében.
1) Fejér Cod. Dipl. V. I. 153. l.
2) A Magyar Nemzet Története az Árpádházi Királyok a1att. Budapest. 1893. II. 385. l.
3) Supplementum ad Vestigia Comitior. Budae. 1798. I. 30.l.
4) Congregationem omnium Nobilium existentium a parte Danubii versus Orientem in Hayouholm et Heves commode fecissemus mondja az oklevél.
5) Magyar Nyelvkincsek Árpádék Korszakából. Pest. 1854. 43.l.
6) Wenzel. Árpádkori Ujabb Okmánytár. I. 115. l.