4. §.
Az egri püspökség alapitása s megyénknek ez által nyert jelentősége.
Megyénk jelentőségét nagyban emelte sz. István királynak azon intézkedése, miszerint ő annak területén, Egerben, püspökséget és káptalant alapitott, s e várost annak székhelyévé s nagy kiterjedésü egyházmegye központjává tette. E püspökség sok birtokokkal, szép kiváltságokkal és megtisztelő kötelezettséggel lett kitűntetve: így p. o. a király negyedik fiát, ha t. i. ennyi fia lett volná a királynak, tartozott nevelni vagy neveltetni. Ide vonatkozólag mondja V. István király 1271-ikben kelt kiváltságlevelében, hogy az egri püspököt a csikókból egész tized illeti, mely tizednek egy része ugyan a püspöké, de két részét föl kell tartani a király született vagy születendő fia részére, hogy a király-úrfinak, midőn a törvényes kort elérendi, kész ménese legyen, és magát az egri egyház kegyurának tekintse. 1) Ezek szerint az egri püspök közelebbi viszonyba és szorosabb összeköttetésbe jött a királyi családdal; innét magyarázható, hogy e püspöknek előkelő nemesnek és jogtudósnak kellett lennie, hogy a király fiát taníthassa és nevelhesse. Honunk évlapjai ugyan nem emlitik hogy királyaink valamelyike fia részére ezen kiváltságot vagy kötelezettségét igénybe vette volna; de elég annyi, hogy ez oklevelileg ki volt kötve s a püspöknek kötelességévé téve. Ezen kitűntetés folytán mondá IV. Béla király 1261-ben kelt oklevelében: hogy az egri egyház annyi szent királyok adományai és kiváltságai által ki lévén tüntetve, tündöklik vala az ország minden székegyházai fölött az ő méltóságának székében, mint a nemzetek urnője, a szépség koronájával fölékesitve. 2)
A püspökség ezen itt emlitett dicsfényének sugarai kihatottak megyénkre is s emelték annak jelentőségét azon összeköttetésnél fogva, mely e püspökség és megyénk között keletkezett és kifejlődött, minthogy az egri püspökök későbben megyénknek örökös főispányai is lettek. Hogy mikor, melyik évben, alapitotta sz. István király e püspökséget, nehéz meghatározni; mivel az alapitó levél más arra vonatkozó okiratokkal együtt elégett vagy megsemmisittetett a tatárok pusztitásai között, melyeknek Eger is áldozatul esett. IV. Béla király adott ugyan 1261-ben új adomány levelet, melyben elő vannak sorolva az egri egyház jószágai és kiváltságai s azok birtokában meg van erősitve e püspökség; de ebben sincs az alapitás éve megemlitve. Némely iróink úgy vélekednek, hogy sz. István király még 999-ben személyesen megjelent Egerben és ott kijelölte az épitendő egyház és püspökilak helyét, de ez épitkezésre vonatkozó terve csak tiz év mulva 1009. vagy 1010-ben lett foganatositva, s akkor készült el a várban az egyház és püspökilak.
Az is vita tárgya iróink között: hogy ki volt az első egri püspök; mivel némelyek Catapánt vagy Katapránt, mások pedig sz. Buldot tartják első egri püspöknek. 3) De mi mellőzzük e kérdésben kifejlődött vitát, és rövidség okáért követjük Schmitth Miklós előadását, ki így kezdi meg az egri püspökök névsorát: első Kataprán, második Bonifácz, harmadik sz. Buld vértanu, ki I. Endre király alatt, a Vata-féle támadásban, Budán sz. Gellérttel együtt szenvedett vértanuhalált. 4) Katona István ugyan meg akarja fosztani az egri egyházat azon dicsőségtől, hogy első püspökeinek egyike sz. Buld vértanu volt, s őt bécsi vagy kalocsai püspöknek tartja, 5) de az ő ellenvetésére megfeleltünk már másutt. 6)
1) Fejér. Cod. Dipl. V. l. 157. l.
2) ... . sedebat ut domina gentium, in sede maiestatis suae, diademate pulchritudinis decorata. Fejér. Cod. Dipl. 1V. III. 34. l.
3) Szentiványi Márton Miscellane a etc. decad III. pars I. 69. l. Schmitth Miklós. Episcopi Agrienses. Tyrnaviae. 1768. I. 8. l. -Bartakovics-féle Emlékkönyv 57 -61. l.
4) Schmitth emlitett munka I. 13-30. l.
5) Historia Colocensis Ecclesiae. Colocae. 1800. I. 157. l. Historia Critica Reg. Hung. II.27.l.
6) Bartakovics-féle Emlékkönyv 60. 61. l.