5. §.

Megyénk régi területének és joghatóságának átalakulása.

Megyénk régi területét és közjogi viszonyát, különösen közigazgatását és igazságszolgáltatását egészen megváltoztatták s átalakitották az Anjou kori királyok alatt bekövetkezett változások. Ugyanis amint a várispánságok bekebeleztettek a megyékbe s azokkal egy politikai területekké lettek: az ekként átalakitott megyék határai és közjogi viszonyai is jelentékeny változásokon mentek által. Ami különösön megyénket illeti: ez külön vált Abaúj- és Sárostól, melyekkel azelőtt egy nagy közös várispáni területet alkotott; s így az újvári várispán befolyása alól kiszabadult s önálló megyévé alakult, s ennek folytán a mátra-újvári és hevesi várterületek is, melyek azelőtt az újvári várispánság álladékai valának, megyénkbe kebeleztettek s azzal egészen egyesitettek. A másik nevezetes változás, mely megyénk előnyére történt, abból állott, hogy Mátra- Újvár vagyis a patai kerület megyénkkel egyesült és a régi Kemej megyének is egy része Kis-Szolnok vagy Kis-Heves nevezete alatt szintén ide kapcsoltatott s ezáltal megyénk igen nagy területtel gyarapodott. Még azt is megemlithetjük, hogy az igazságszolgáltatásban követett régi eljárást vagy a fölebb tárgyalt izzóvas-próbát megyénkben helyesebb bűnvádi és birói eljárás váltotta fel, mely a jog kivánalmainak jobban megfelelt. Igen természetesnek találjuk tehát, hogy ezen változások megyénket átalakitották, s az újvári várispánokat és udvarbirákat megyénk fő- és alispánjai váltották fel, ezek igazgatták azután megyénket és szolgáltatták ki az igazságot a pörlekedő feleknek. Azonban fenmaradt a nádor- vagy országbirónak felügyelete vagy fenhatósága, ki a megyék fontosabb kérdéseibe s a panaszos vagy pörlekedő felek ügyeibe tovább is befolyt a megyékben.