TIZENKETTEDIK FEJEZET.
I. Török háboru 1663-ban. A felvidéki főkapitányság a nádorra ruháztatik. Beiktatása Pálffy püspök által. Ez alkalommal a megye követe ovatosságra intetik. II. A békekisérlet meghiusulásáról nádori tudósitás a megyéhez. Erre a megye válasza. III. A török hadviselés diadala. Nógrád, Szécheny, Palánk, Érsekujvár, Bujak elesnek. 1663. Királyi parancs felkelésre. A nádor haditerve a megyéhez. Az általános felkelés ellen a megye, annak kivihetetlensége miatt a nádorhoz felir. A megye pénzben váltja meg magát. IV. A török invasio fenyegető közeledése miatt a megye Fülekvárából Murányvárába vitette levéltárát. V. Nádori utasitás törvénykezés tartására.
I. Az 1663. évi tavasz viradtával csakugyan megindult Drinápolyból a török tábor, melynek élén Köprili Amhát nagyvezér állott, s akadálytalanul folytatta utját Nádorfehérvár, Mohácson át Buda felé. Utközben még Nándorfehérváron megkisérlették Lipót király békebiztosai, hogy békekötésre birják a török hadvezérletet. Ez hajlandó volt erre, vagy évenkint fizetendő 30 ezer arany adó, vagy egyszerre kétszázezer arany frt lefizetése mellett ugy, hogy Lipót Erdélyből vonja ki német katonaságát, Zerinvárt rombolja le, és Székelyhidat hagyja el. Erre a király reá nem állott, s a török hadvezérlet most Érsekujvár elfoglalására irányozta figyelmét.
A felsőmagyarországi részek főgenerálisa Homonnay György 1662-ik év végén meghalt. A király ez év márczius 11-én kelt leiratával tudatta a felvidéki megyékkel s igy Hevesmegyével is: "hogy az ország veszedelmes állapotja nem engedi, hogy az ország felső részei főgenerálisság nélkül vácáljon. Ez okon ő felsége azon főgenerálisság tisztét méltóságos Palatinus urra conferálta kegyelmesen, s felhivja a megyét, hogy megirt gróf Palatinus urat igaz s kétség nélkül való főgenerálisnak tartsa és ismerje el, s megparancsolja a megyének, hogy installátiójára, melyet Pálffy Tamás püspök ur fog teljesiteni commisáriusát küldje el."
Az installátio junius 10-én történt Kassán, melyre Pálffy egri püspök és föispán külön meghivta a felvidéki megyéket; ennek folytán a junius hó 6-án tartott ülésben Hevesmegyéből Dorogffy István szolgabiró Gyöngyösi István esküdtjével küldettek ki. Ez alkalomra is kellő utasitással láttattak el a küldöttek, melynek 3-ik pontjában a két első a szokásos üdvözletet irván elő, meghagyatott a küldötteknek: "ha casu quo főgenerális urunk valami postulatumokat adna az nemes statusok elébe, azarant követ uraim dilígenter vigyázzanak az több nemes vánmegyék követire s azokkal mindenekben egyetértsenek az közönséges nemesi szabadságról irott országunk törvényeinek megmaradásáról." A 4-ik pont már nagyon actualis és ismétli a többször mondottakat, hogy "ha valami impositiót akarnának tenni erre a nyomorult vármegyére, totis viribus az ellen mentsék követ urak az nemes vármegyét, s objiciálják, hogy esak most adott a megye 173 portája után, egyenkint 20 kassai köböl buzát."
II. Már emlitettük, hogy a török betörés idejében Lipót király megkisérlette a békekötést kieszközölni. Ennek meghiusulásáról következőleg szól a nádornak május 22-én kelt s a megyéhez intézett leveIe: "hogy midőn már a békesség corfirmatiója conclusioban volt a török részéről ő felségével, meginditotta erejét és reánk keresztény magyarokra jő minden ok nélkül. Ez okon ő felsége provinciabeli hadait a hazába hozta, kiknek élelmezéséről provideáljon most a nemes vármegye." Tanácsot kért egyuttal, hogy a megye mondjon módokat a védelemre. Valószinü, hogy a nádor előre látta a rendek boszankodását a hirre, hogy ismét idegen hadak jönnek az országba, s azért fordult ily kéréssel a megyéhez, melyre meghozatott a határozat: "hogy mi az tanácsadást illeti, ennél az nemes vármegyénél inkább feléri méltóságos és bölcs elméjével Palatinus urunk; egyébiránt is egy ország inkább feltalálta ennek az romlott hazának oltalmára való mediumokat, melyet irásban is tett az ország. Az hazánkba bejövő németeknek való commestus felől vagyon már végezés in 4 puncto instructionis." Az az, hogy a "nyomorult vármegye" képtelen a folyton emelkedő élelmezés előállitására.
III. A törők had ez időben jul. 30-án Budáról Érsekujvár felé ment, azt ostrom alá vette aug. 15-én, s egy havi ostrom után 1663. szept. 25-én, a várat Forgách Ádám kapitány s társa Pio marchese feladták a töröknek. Érsekujvár elestét követte Nyitra, Léva, Nógrád, Szecheny, Palánk, Bujak, Galgócz várak bukása is. Ezzel a nógrádmegyei várak egy része ismét török kézbe került.
A felkelő hadak gyülhelyeül Szempcz jelöltetett meg, aug. 24-ére. Ide érkezett Vesselényi nádor a felvidéki felkelőkkel.
A királyi parancs a felkelésre, Hevesmegye aug. 13-án tartott közgyülésén hirdettetett ki. Ebben tudositatik a megye, hogy "Méltoságos Peteő Zsigmond ur ő nagyságával személy szerint felüllyön és készen legyen az nemes vármegye és jungálván magát másokkal az közel levő veszedelmeknek ellenállyon. A török nagyobb készületi miatt a palatinus alsó Magyarországba rendeltetett ugyan, mindazonáltal ne hitetlenkedjék a vármegye, hogy rövid idő alatt felső Magyarországba visszabocsátani fogja."
A felvidéki védelem rendszerét a nádor jul. 24-iki Kassán kelt levele igy irja körül: 1) "mivel az militaris regula azt tartja, az hova az ellenség egy corpusba gyüjti hadait, kivántatik hogy annak ellenében is egy corpusban gyüllön az had. Es mivel az török az Dunántul egy corpusban tartja sátorát; tanácsos hogy innen is in meditullio szállyon a tabor, melyre nézve felső Magyarországból aláhozza az német hadat. Azonban hogy felsö Magyarország oltalom nélkül ne maradjon, tekintetes hazafiakkal elvégezte, hogy minden két portától egy-egy lovast adjanak a vármegyék, a kapitányságra négy személyt denominált, kikből, miután Bocskay István beteges állapotával mentette magát, Bakos Gábort ajánlja a vármegyének. "
A jun. 20-án tartott ülésben számoltak be a küldöttek az installatio megtörténtéről, s arról a nyilatkozatokról, melyeket a nádor a rendek előtt ez alkalommal tett s jelentik, hogy a nádor-főgeneralis, a vallás szabad gyakorlatát eddig is tiszteletben tartotta, s tovább is gondja lesz, hogy ez épen fentartassék; hogy a bejövő német katonák a nádor felügyelete alatt fognak állani, s az okozandó károk kiegyenlitése gondoskodása tárgyává lesz; és ha netán a béke megköttetnék a törökkel, rögtön kimennek, s itt az ország terhére nem maradnak. A nádor különös figyelemmel fogja kisérni a szegény nép nyugalmát és békéjét felduló és zsarolásból élősködő kóborló fegyvereseket, s ezek féken tartására majd a felvidéki megyéket közös védekezési módok megállapitására fogja felhivni.
E közben megérkezett a királyi felhivó is, hogy a török háboru szerte folyamatban lévén, az általános felkelés hirdettessék ki. Ennek módozatai megállapitására, a felvidéki megyék gyülésére Fekete László s Földváry Mihály küldettek ki. Ezen küldöttek képviselték Pestmegyét is, és igy költségeik felesen viseltettek a két megye által. A küldöttek jun. végén tanácskoztak Kassán a többi megyék küldötteivel, a nádor elnöklete alatt, a ki igyekezett megnyugtatni a megyéket, hogy ő felsége a háboru kényszere folytán teszi intézkedéseit, mint azokat a czélszerüség parancsolja, különben mindenben a törvények értelmében jár el. Heves vármegye küldöttei előadták a személyes felkelés fenyegető körülményeit, a teljesen török uralom, alatt levő megyében: hogy az itt teljesen keresztülvihetetlen s hogy annak helyébe innen megfelelő pénzösszeg lenne adandó. A határozat ennek daczára az volt, hogy minden megye foganatositsa az általános felkelést. A jul. 3-án tartott megyei közgyülésen, a rendek ismételt aggodalmaikat fejezék ki e felett, és a nádorhoz ez irányban ujabb felvilágositó feliratot intéztek.
Az erre jött leiratokat ujabban tanácskozás alá vevén a megye, ezek folyamán Báthory László alispán előterjesztette, hogy ő személyesen is értekezett a nádorral, kivel megállapodott: hogy a megye előterjesztése szerint is, a kinevezendő felkelő kapitánynak, a személyes felkelés váltságául pénzul fizessen minden két portától 4 frtot, vagyis 173 1/2 porta után 346 frt 50 denárt hórul-hóra, mig a felkelési idő tart. Ezen felkelési idő nem sokáig tarthatott, mert ezen összegre mintegy másfél száz frtot adott át a megye Bakos Gábor felkelő kapitánynak, melyet nevezett 1663. szept. 29-én nyugtáz. Az igy befizetett összegen, a felvidéki főkapitány fogadott fel aztán megfelelő számban katonákat, kiknek havidija, mint ezekből látható, 4 frt volt ez idő szerint.
Igy a megye ezuttal is megváltotta magát a személyes felkeléstől, és ennek folytán annyira-mennyire ment maradt a török boszutól, melynek jellemzésére elég hivatkozni az egri pasának a zempléni rendekhez irott fenyegetésére, hogy ha felkelnek: fő- és alispánjuk bőrét dobra fogja kikészitetni. 2)
IV. Hevesmegye távol lévén a folyó harczok szinhelyétől, csak az érkezett levelek s leiratokból értesült az országban folyó vérengző hadviselésről, mely az Erdélyből kitörő tatár hordák Tokaj felé közeledésével, erre is kezdé éreztetni fenyegető mivoltát. A megye Érsek-Ujvár s utána a nógrádi várak elvesztésével, komoly veszedelemben látta forogni már magát jelen székhelyét Füleket is, ugy hogy jegyzőkönyveit és levéltárát összecsomagoltatta, s Murány várába vitette át. Ennek foIytán aug. hó 13-ától 1664. jan. 17-ig gyülés és törvényszéki ülés nem is tartatott.
1664. jan. 17-én tartott gyülésen fizettetett ki Fekete Lászlónak a jegyzőkönyvek s levéltár Murány várába történt átszállitásáért 10 frt.
Ezen körülmény lehetett oka annak is, hogy a megye, a nádor által Lőcsére hivott felvidéki congregation sem vehetett részt, miért is, ugy a nádor, mint a többi megyék is, sujtó szemrehányással illették a megyét; s a nádor kijelenté, hogy ha a febr. 6-ára Szent-Miklósra összehivott felvidéki congregation sem venne részt és nem küldené oda követeit: "nem agnoscalja igaz hazafinak, s ő felsége hiveinek."
A nevezett napon tartott gyülésen ezen szemrehányás ellen, azzal védekezett az alispán, hogy az összehivó leveleket Sárosvármegye Szent-Imre falujában vette kézhez akkor, mikor már a kituzött idő elmult. A gyülés a szent-miklósi tanácskozásra Kutassy György és Pápay Jánost küldötte ki, s utasitotta a megye kimentésére, s egyéb teendőkre is kellő instructióval látta el.
V. Mint láttuk, a megye aug. 13. óta törvényszéket sem tartott a háborus félelmek miatt, a mi feltunhetett a nádor előtt is, és innen keletkezhetett azon parancslevele, melyben hivatkozva ő felsége atyáskodására a törvények folytatásában, azt irja a megyének, "hogy ha etiam intra castra folyhatnak az causák ratione violentiarum, ugy még inkább follyanak extra castra causae violentiarum, liquidorum debitorum et obbigaminum." A megyegyülés lakonikus határozata erre ez: "csak follyanak az pörök is, a mint folyhatnak."
A nádori leirat a megye területén fel- s alá járó "nemes és nemtelen vitézlő rendekről, kiknek a háborus időben házai elpusztultak," azt mondja: - "hogy ha zászló alá nem irattyák magukat, vagy szolgálatra nem állanak, fogassa el a megye s kisértesse hozzá." Erre elég ironikus határozat volt az: hogy "ő nagysága parancsolatjában nehéz distingválni, azok közül kik a megyében quártéroznak, melyek az iratosok s melyek az iratlanok."
1) Megyei ltárban ez évi jegyzőkönyvekben.
2) Not. Hist. Com. Zempl. 200. l.