HARMADIK FEJEZET.
I. A papi tized Hevesmegyében 1598-ban. II. A patai kerület terménytizede, és a lelkészi járandóság. III. Ugyanaz a pásztói kerületben. IV. Ugyanaz a debrői és kishevesi kerületben 1598-99. években. V. A pásztói kerület bortizede. A lelkészi illeték kiszolgáltatása. Gazdasági és népesedési viszonyok. VI. A patai bortized török zsákmányul esik. VII. A tizedszolgáltatás Bocskay idejében 1605. VIII. Bocskay kamarai inspectora. Az 1606-iki bécsi béke. Bocskay halála. IX. Az 1606-iki tized. A kath. felekezet papjai kiüzetése a megyéből. X. A gyöngyösi vallási viszály. Egyezség a kath. és prot. felekezet között.
I. A török invasio után 1596-ik évtől, megyénk átalakult beléletére, az általános történelmi események mellett a-bár töredékesen fenmaradt tized-rovások nyujtanak halvány, de igy is tanuságos és utba igazitó képet.
A belső élet vonásai, a nagy események következményei itt nyernek felvilágositást és magyarázatot: midőn látjuk a már 1598-ban kijelölt Szuhay egri püspök tevékenységének eredményét abban, hogy a tizedekből járó lelkészi illeték immár kath. egyházférfiak kezébe szolgáltatik; vagy látni fogjuk Bocskay fellépése után 1605-ik évben, a bekövetkezett visszahatást, hogy a tized-illetékek mind evang. felekezeti lelkészeknek adatnak ki. A vallási viszály váltakozó folyománya mutatkozik ebben. A rettentő kor hátása nyilvánul a papi tized-rovásból, a bevételek óriási hanyatlásában, mely a pusztuló gazdasági és népesedési életet tükrözi vissza.
A papi tized a mult században Eger vára fentartási költsége fedezésére vétetett át az egri püspöktől a kincstár által: - mint ezt annak idején és helyén, előző kötetünkben ismertettük. Most már ez irányban ennek szüksége megszünt, miután Egervára török kézre jutott. De püspök nem lévén, igy a püspöki javadalmak a kincstár kezében maradtak tovább is.
Mi történt a püspöki allodialis birtokokkal a török invasio folytán? Majd a török világ ismertetésénél fogunk ez irányban bővebben foglalkozni.
Az egni püspöki tized kezelését 1598-ban a szepesi kamaránál találjuk 1) A kamara küldöttje Beregszászi Mihály ez év jul. 21-én bocsátotta ki a tized-kerületek dézsmásaihoz a rendeletet; hogy a tized pontosan fizettessék.
A debrői járásban körözött hirdető levél igy szól: "Berexazy Mihály az egri püspökséghez tartozó jövedelemnek beszolgáltatója, minden biráknak városokon és faluban lakozóknak kik Debrő járásában vannak, kiket az level hátára irtunk köszönetemet és magam ajánlátát. Bocsiattuk mi ti köritekben e level mutato Berini Marton és Nagy Talliai, Szocz János, ez évben való 1598. esztendőbeli dezsmanak beszolgaltatására. Annakokaért intőnk mindeneket, hogy az mi az dezsmalat dolgat illeti engedelmességgel legietek, igazan megh dezsmaliatok es igazan megh dezsmaltassatok, mert ha kik engedetleneknek es nem igazan dezsmaltottaknak tanaltatnak, nagi kária vallanak, es mind szemelyekben marhajokban erösen megh bontatnak. Ha Isten velönk senki sem lehet ellenenk. Ex Heitze 30. die Julii Anno 1598. Idem Michael Beregzaszy m. p. Nomina possessionum: Kal, Totfalva elhagyott; Debrö Verpeléth, Sirok Allia, Keokut elhagyott, Zajla elhagy. Terpes, Szek, Posvarallia elhagy. Buja elh. Bollya elh. Varaszszo, Istenmezeje, Szent-Erzsébet, Lelesz, Szent- Domonkos, Bekölcze, Nagi Bator, Kis Bator elh. Boch, Aranás, Csehi, Mikófalva, Szucs, Rosnak elh. Nagy-Szoláth elh. Szalók elh. Pazmad elh. Kis-Szolath elh. Kis kompolt elh. Csal elh. Csán, Petervasar, Kövesd, Bekölcze, Kapolna elh."
Ime mintegy 15 elpusztult község jeleztetik csak e járásban. A török invásiónak, Eger elestének gyászos következménye a megyében. Kérdésen kivül, Eger ostromának és a török táborozás pusztitó hatásának közvetlen teréül azon vidék szolgált, mely Eger körül terjedt el, és igy legnagyobb részben a debrői kerület esett ennek áldozatául. De Eger ostroma előtt Hatvan megvétele, az itteni táborozás, majd ujabb megszállása a törökök által, Hatvan és Gyöngyös vidékére is végzetes csapást mért.
Lássuk ez irányban a helyzetet világosan feltüntető tized-rovások elbeszélését.
II. Az 1598-ik évi termény-tized összeirás szerint, a patai kerületben bevétetett:
Atkáron 14 1/2 Ecséden 36 1/2 Taron 27 1/2 Solmoson 35 Orosziban 9 Szücsiben 9 1/2 Visontán 9 1/2 Viszneken 9 1/2 Tarian 15 1/2 Karácsondon 20 Rédén 15 Zaránk 5 Fancsalon 5 Detken 2 Mérán 1/2 Adácson 13 Saaron 1/2 Gyöngyösön 282 Domoszló 10 Halász 23 Csányon 10 1/2 Györkön 12 1/2 Pathán 80 Eörsön 6 Püspökiben 173
Ezen községekben, Hagimas Márton, Laxay Benedek és Putnoky Ambruzs decimatorok jártak. el. Egy keresztben 15 kéve vagy markot számoltak. Az összes termést.négy helyre Gyöngyös, Patha, Gyöngyös-Püspöki és Karácsondra hordották össze. Ezen járásban a következő egyházi férfiaknak adták ki a lelkészi illetéket: "Püspöki plebános Járfás Miklósnak," "Nemes Ferencz tarjáni parochusnak," "Sidoniak Miklós patai parochusnak." Ezek kath. felekezetüek voltak. Továbbá "Paarkövy Ambruzs egri kanonok elismeri, hogy a quarta fejében 26 1/2 keresztet felvett. Ugyanily elismerő nyilatkozatot állit ki Kuszlics Mihály patai archidiaconus, hogy 88 keresztet a patai járásból quarta fejében átvett. Hagimas András egri kanonok szintén elismeri, hogy a 98-iki quarta fejében a visontai járásból 2 keresztet vett át. Mindhárom elismerés Kassán 1599. sexagesima vasárnapja után állitatott ki, tehát ezek egri kanonokok voltak. Van még nyugtája Abda György testvérnek a megváltóról nevezett tartomány szolgájának Gyöngyösön decz. 10-éről, hogy a lelkészi illetéket átvette. 2).
III. Ugyanazon 1598-iki évben a megye többi részén, mely pásztói járás czime alatt vétetett fel, Tárkány András, Végh Máté decimáltak és pedig:
Pásztón 24 1/2 Pétervásáron 47 1/2 Kövesd 23 Bodony 11 1/2 Parád 4 1/2 Recsk 12 1/2 Barla 4 Derecskén 4 1/2 Ujfalu 1 1/2 Mindszent 3 Szuha 1 1/2 Maczonka 6 Tar 7 1/2 Bathon 1 1/2 Hasznos 10
A buza-keresztek Pétervásár, Kövesd, Bodon, Recsk, Barla és Derecskére hordattak össze. Lelkészi illeték adatott: Szegedi Beczei Simon volt felnémeti most pásztói plebánosnak, ki "elismeri, hogy a decimatoroktól egész quarta illetéket 36 1/2 keresztet, ugy a méz és keresztény pénzből eső illetéket átvette." Ez a quarta illeték volt. A lelkészi septima illetékről "Isten igéjének szolgája Mozathy János" és Beczey Simon pásztói plebános, külön nyugtát állitottak ki. Valószinü, hogy Mozathy evang. felekezetü volt. A helyzet ez időben itt ez irányban igen zavaros lehetett.
A kiadások sorában "török posztóra 4 frt 62 d." fordúl elő. Ez a török bégnek szolgált ajándék volt.
IV. A debrői járásban 1598-ban, keresztjét 30 kévével számolva volt tized bevétel:
Szent Domonkoson Leleszen Szenterzsébeten Váraszón Szucsiban Mikófaluban Szeeken Csehiben Bekölczén Istenmezején
Ezen járásból a quartát Hagymás András egri kanonok s hevesi archidiaconus vette fel s nyugtatta. A kiadások között szerepel az engedély-levélért 2 ft 55 d. 10 rőf karasiai posztóra 7 ft, egy pint méz 60 d. Muharin diáknak egy pint méz 60 d. a siroki törököknek 2 frt.
A kis-hevesi járásban 1598-ban, Hegyesbor, BalaszentMiklós, Tisza-Kürth, Gyanda, Kunhegyes, Kenderes, Roff, Turpasztó,
Balla, Taxon, Bura, Szent Imre, Igar, Fegyvernekről szedetett be a tized, melyből egész quartát 38 keresztet, Detre Tamás egri őrkanonok vett fel. Ezen időben lelkészi nyugtákat a fegyverneki isten igéje szolgájától, Csáty Pál turpasztói,,pásztortól", s a balaszentmiklósi lelkésztől találunk. Ezek valószinüen evang. felekezetüek voltak.
A nagy hevesi kerületből nem találunk tized-lajstromot, valószinüleg eltévelyedett az.
Itt mindjárt közöljük a debrői kerületnek 1599-ik évben felvett tized-lajstromát, hogy lássuk a két évi felvétel közötti külömbséget.
1599-ik évben Tárkány András tizedelő által felvett regesztrum szerint a debrői kerületben:
Kövesden 27 1/2 Várasszón 12 Szent-Erzsébeten 13 1/2 Szent-Domonkoson 4 1/2 Csehyben 4 1/2 Leleszen 8 Szucsiban 6 Bocson 4 Bekölczén 7
Ugy itt, mint a pásztói járásban 1 keresztben 30 kévét számoltak.
Ezen évben szept. 27-én Kassán, Jász György az egri egyház kanonokja s őre elismeri, hogy a quarta fejében 14 1/2 keresztet teljesen átvett. A kiadásban már világosabban jelentkezik: "hogy a siroki vojvodának engedélyért adatott 7 kereszt." Itt ekkor, hogy evang. vagy kath. felekezeti lelkész is vett volna fel illetéket, nyoma nincs. Csak az archidiaconusi quarta vétetett fel. A kincstár részére, a kiadások levonásával fenmaradt 44 kereszt és 3 kéve eladatott 26 ft. 54 denárért, tehát keresztje mintegy 58 denárért.
V. A bor-tizedről felvett lajtsrom 1598-ban a pásztói járásban a következő eredményt tünteti fel:
Pásztón 46 bortermelő fizetett 46 egri köböl tizedet.
Szent-Jakab 6 Szurdokpüspöki 4 1/2 Jobbágy 17 1/2 Apcz 3
Az egri köböl 30 itczét számol. Az archidiaconusi quartát Kassán Kuszlics Mihály patai archidiaconus és egri kanonok nyugtázza. Török posztó vásárlására 4 1/2 ft. adatott ki. A bor Fülekre vitetett.
A patai járásban 16 itczével számolták a gyöngyösi köblöt, és volt:
Gyöngyös-Püspökiben Orosziban Halasziban Saaron Visontán Solmoson Tarjan Karácsondon Ecséden Gyöngyös Szücsi Fancsal Patha A lelkészi bor-illetéket, a már emlitett Szidoniak Miklós, Nemes Ferencz, Járfas Miklós vették fel, Gyöngyösön pedig Abda Gyögy jézustársaságbeli atya. Az archidiaconusi quartát, mint fentebb Paarkövy Ambruzs egri kanonok, Hagymás András egri kanonok, és Krisztolics Mihály patai archidiaconus nyugtázzák, ugyancsak Kassáról. A Gyöngyöspüspöki tized elszámolásánál felemlitetik, hogy az armalista nemesek 46 köböl bort, mint általok fizetendő tizedet magoknál tartottak. A hatvani bég, kadi és agasonoknak 22 köblöt adtak az engedélyért.
Az 1600-as évek után a decima kezelésére erélyesebb intézkedéseket látunk tétetni. Zebeny János kamarai administrator Kassán 1601. jul. 14-én kelt utasitásában előirva találjuk: "az ide eleomeghnevezett falukból az kikből illik az Igaz quarta mindenekből kijadatassanak az Eöfelsége dézsmási által igazan Jaz György Dékány uramnak, quietantiat eo kegltől veowen": E faluk melyekből a hevesi archidiaconus quartája a catedraticummal, termény, bor, méz, bárányban kiadandó, ezek: Alsó-Felső Erdőtelek, Átány, Bessenyő, Tepely, Farmos, Hanni, Poroszló, Kömlő, Beő, Vezekény, Szent-Miklós, Peel, Süly, Kőtelek, Köre, Fokoru, Zegh; Szent Iván; Százberek, Alattyan, Tarnamize, Körü, Alattka, Boczonád, Bod, Bu, Hewes, Csáz, Cseroköz, Fokoru, Kürth. Debroi kerületbol, Kaal, Toófalu, Debrő, Verpeleth, Sirokallya, Kokut, Zayla, Posvárállya, Bucsaj, Bolya, Váraszszó, Istenmezeje, Szent Erzsébet, Lelesz, Szent Domonkos, Beköcze, Nagy Bator, Kis Bator, Bocs, Aranyos, Csehy, Mikófalva, Zucs, Rosnok, Nagy Zolath, Szalók, Pázmád, Kiskompót." 1601-ben már csakugyan találunk nyugtát, hogy "Sidnics Miklós, Gyöngyös városa káplánja Pásztó és Debro járásokból "tisztelendo Csehy Mihály és Jaz György egri kanonok számadására" az illeto quarta részt átvette. Találunk nyugtákat ilyeseket is: "Lit. Tarkány András a kis hevesi járás quartái perceptora elismeri, hogy Habardy László egri kanonok részére, a quarta illetéket felvette." De találunk ilyen nyugtát is: "En kadas mester gyöngyösön lakozó adom mindennek tudására, hogy az mely buza quartaija volt Csehy Míhály urnak ungvari esperesnek és egri kanonoknak az Pásztó járásban-1602. esztendoben a decimatoroktól felvettem." 1602-ben Lippay András gyöngyösi polgár vette fel Habardi egri kanonok részére a quartát. Az 1601-iki patai járási borilletéket Kesereu Ignácz patai archidiaconus s egri kanonok Kassáról nyugtázza.
Az 1603-ik évi pata és pásztói járás bortized lajstromában, megtaláljuk ezen quarta-illeték miként rendezett osztályozását is ez időben. E két járás borbeli tized bevétele volt ez évben 477 egri köböl. Ide nem vétetett fel Gyöngyös városa tizede, melynek egész quartája Habardy László egri kanonokot illette. Patha és Pásztó quartája Kesereu Ignácz patai archidiaconusé volt, ki azt bérletbe adta ki Hagymás Mártonnak. Ez évben a quarta 104 egri köblöt tett ki a 477 köböl bevételből.
Az 1598-iki lajstromok szerint ugyanezen évben a kazlakba rakott szalmás buza elnyomtatva, következő eredményt mutatja, nevezetesen a Pata-járásban, hol egy keresztben 16 kévét számoltak: Karácsondon 19 1/2 jóminoségü keresztbol nyertek 23 kassai köböl szemet. Ebből nyomtató rész két köböl, ebédrész (pro prandio) 1 köböl, marad 20 köböl.
Püspökiben 26 keresztbol 48 kassai köböl került kí. Ebből a nyomtatóknak 5 köböl, ebédrész 2 köböl levonásával marad 41 köböl. Gyöngyösön 111 keresztből 130 kassai köböl került ki, ebből nyomtató rész 13, ebédrész 6 1/2 maradt 110 1/2.
Pathán 75 keresztbol kijött 96 kassai köböl, Ebből 9 köböl nyomtató rész, 4 1/2 ebédrész, maradt 82 1/2.
A megmaradt szem 3 veremben helyeztetett el, mindössze 18 köböl adatott el, köblét 1 ft. 90 denáron.
Ebből kitünik, hogy a nyomtatás tizedén, s ebédrészen hajtatott végre.
Ezen tized-lajstromok szerint, Eger völgyében, mint Eger, Maklár, Tálya, Felnémet, Tárkány, Bakta stb. községekben, a tizedszedésnek nyoma sincs. E helyek részben elpusztultak, részben a török ott nem engedte a tizedszedést. A törökök a vár elfoglalásával a várhoz tartozó községeket teljesen lefoglalták, s ott kezdetben nem engedték meg magyar részre az illetékszedést azon czimen, hogy azok az általa birt vár tartozékai.
Eger eleste után e lajstromok szerint, alig 70 községbol szedhették a tizedet. Népességben s gazdasági viszonyokban mily változás történt, egyes összehasonlitásokból látható legvilágosabban.
A mult század nyolczvanas éveiben (lásd: II. k. 393-4-5 lapokon) például Atkáron 37 termelő volt, most 16-ot találunk.
Gyöngyösön Solymoson Tarjánban Redén Pétervásáron
stb. stb.
Tehát a török világ folytán közvetlenül, ha egy harmaddal megfogyottnak állitjuk Heves-Szolnok megyék népességét, és ezzel gazdaságát is, csak a minimalis számitás alapján tesszük ezt.
VI. A beszedett tized-mint láttuk-a szepesi kamara kiküldött administratora által kezeltetett, s hogy nem ritkán a kóborló hajdu csapatok, vagy épen török portyázók kezébe került, kitunik azon igazoló levélbol, melyet 1603-ban "Pathaj birák Nagi Dienes és Righo Antal adnak bizonságul "Peciethes levéllel, hogy az 1602-ik esztendoben Csiazar eo felseghe Pathaj Dezma borában karvallas esett a hatvani Tevrekevk miath, hogy mikor az eö felseghe szepesi-Camaraiatul rendeltetett, hogy Patha-Pásztó járásbeli igaz dezmai az sok koborló Haidutol valo felelemnek miattha, szeker határa az hordóba teolteottek, hogi menteol hamarab Gongesre az többihez szállittassék és utban voltunk volna, az hatvani törökök meglepének, Geonges fele nemakarvan bocsiatani es midőn az törökök a bortól megrészegedhenek, a bort Hatvan fele inditották, s egyik szekérrel be isvitték, másik szekéren levo 13 köblöt, két részeg török megvágván feneket és abronciáth, a bor kifolyt, mint a rostabul zokoth a viz kimenni." Ennek, ekként történtét, s a bor elfolyását bizonyitják fentebb irt patai birák.
Mint a fentebbiekbol látjuk, a gazdasági kezelésben Gyöngyös vidéken már átalakulások mutatkoznak. Mig a felvidéken a pásztói s debroi járásokban, még mindig 30 rnarokból raknak egy keresztet, Patha járásban már 16 kévét kötnek egy keresztbe s ezt is oly nagyot, hogy egy keresztbol közel egy kassai köböl szem kerül ki. 1598-ban Gyöngyös vidékén egy kassai köböl buza árául 1 frt 90 . denárt találunk feljegyezve.
VII. Az 1604-ik évben megindult felkelés, és Bocskay István sikeres elore haladása azonban egészen felforgatott Hevesmegye területén is mindent, főleg a behozott változások, különösen a vallás terén teljesen kiküszöböltettek.
Hogy 1605-ik évben Hevesmegye területe Bocskay által uraltatott, kitünik ezen évbeli itt következő tized-rovásból, mely szerint a tized Bocskay fejedelem javára szedetett.
Az 1605. nov. 11-én felvett bortized regestrum igy szól: "Regestum partiale super decimationes vinorum decimalium in processu oppidi Geonges ad rationem Illustrissimi et serenissimi Hungarorum Transilvaniaeque principis decimatoribus Horvát Marko et Andrea Racz anni don. 1605. die 11. novembris. Cubuli continent just. 30. agr."
Ezen évben Gyöngyösön 125 bortermelo után, 123 köböl bort vettek be, Solyrnoson 143 termelo után 100 köblöt, Gy. - Püspökiben 45 termelo után 62 egri köblöt. Ebből a gyöngyösi "Krisztus egyháza concionatorának" kiadatott 19 egri köböl, lelkészi oktáva-illeték gyanánt, mint a nyugta szól: "secundum generalem informationem et donationem Serenissimi d. Principis ortam." Egy feljegyzés igy szól: Minthogy Patán magán se predikator, se plebanos, senkinek sem octavat, semmit nem kel adni, hanem az o felsége aztagába rakni.
Ezen három község bortized összegét 157 köblöt Füleken nov. 27-én átvette Lit. Pastoi András "seremissimi Principis Psidii filekiensis provisor." A debroi járásban 1605. év sept. 15-én hajtatott végre Csekeo Pál és Laxay Benedek által a terménytizedelés Bekölcze, Mikófalva, Szúcs, Csehi, Bocs, Lelesz, Szent-Domonkos, Pétervására, Szent-Erzsébeth, Várasszó, Istenmezeje falukban. A regestum mellett találjuk: "Gyöngyösy János Bocy egyház szolgájának" nyugtáját a papi illetékekrol; hasonló nyugtáját "Szegedi Zöld István szenterzsébeti egyház szolgájának," hogy a tizedbevételekbol a debroi járásban, illetékét teljesen, a nyolczadot s a káptalani cathedraticumot parochiája s filiái, ugymint Szent-Erzsébet, Várasszó és Szent-Domonkos javára kezéhez vette sept. 1-én 1605-ben. A megye többi részérol szóló tized-bevételi kimutatásokat nem találunk.
VIII. Bocskay fejedelem kamarai inspectora Zthrucz Ferencz volt, ki 1606. október 13-án a tizedszedoknek a szokásos utasitást kiadta, hogy miként járjanak el a dézsmálásnál. 3) Ezen Zthrucz Ferencz 1617-ben Hevesmegye alispánja volt, mint azt annak helyén látni fogjuk. Ezen időben Bocskay alatt teljesitett inspectori müködéseért, kellemetlenségei lehettek, s talán számadásra is vonatott, kitünik az 1618. évi 44. tczikkbol, melyben felmentetik a bécsi béke értelmében attól, hogy mint Bocskay volt inspectora, most számadásra köteleztessék.
Az 1606-iki év folyamán, hosszas alkudozások után, végre jun. 25-én megköttetett Rudolf és Bocskay között az ismert bécsi béke,
melynek pontja szerint Bocskay Erdély fejedelmeül ismertetik el, s a magyar részekbol Tokaj és Szatmár várak, Ugocsa, Bereg és Szatmár megyékkel Bocskay haláláig uralma alatt maradnak. Az egri püspöki tizedbol a tiszántuli illeték Bocskayé, a tiszáninneni Rudolf királyé lesz. Az egri káptalan Kassáról távozik, hogy hol legyen székhelye, majd intézkedjék az országgyulés, ugy eltartásukról is. Ezen év nov. 11-én a törökökkel megköttetett még 20 évre a zsitvatoroki béke is, mely szerint, Fülek, Somosko, Hajnácsko, Divén, Kékko, Széchen, Gyarmat, Palánka, Nógrád, Vácz, Rudolf király kormánya kezébe mennek át, s a töröknek nem hódolt területeknek mondatnak ki, hozzátartozó falvaikkal, kivéve azokat, melyek Eger elfoglalása után mostanáig már török földesuri birtokká váltak.
A megkötött béke után, Bocskay ezen 1606-iki év decz. 24-én Kassán, mely szintén az ő kormánya alatt maradt, meghalt. Örökös nem maradván utána, a bécsi béke pontjainak Bocskay halála esetére vonatkozó részei, melyek szerint a magyarországi területek egészen. Rudolf királyra szállanak vissza-érvényre emelkedtek.
IX. Hogy az 1606-ik évben is Bocskay fejedelem javára szedetett Hevesmegyében a tized, azt ez évben Hidvéghy Mihály, Pap András és Marczaly Miklós Pásztó, Pata és Gyöngyös kerületekbol felvett tized-regestuma igazolja. Ez év nov. 10-én, ugyancsak Pasztohy András füleki provisor nyugtáz 307 egri köbölből álló bortizedmennyiséget. Papi nyugtát kettőt találunk, egyiket Kecskeméti Mihály "gyöngyösi egyház pásztora", a másikat "Buday Gáspár patai parochus és concionator" állitotta ki, hogy "a méltóságos fejedelem decimatoraitól" - mint az utóbbi nyugta tartalmazza "filialis falui után esendö illeték nélkül, mit joga fentartása végett jegyez fel, reményének nem megfelelőleg kapott illeték átvételéről állit ki". A decimatorok feljegyzése szerint 4 köböl bort Kassára a fejedelemnek küldöttek fel. Mindez azt igazolja, hogy az 1606-ik évi őszi szüret tizede Hevesmegyében Bocskay javára szedetett, s a lelkészi illetékek az evang. felekezetbeliek által vétettek fel.
Érdekes ez évben Gyöngyös vidékén felvett bárány-tized regestruma, milyet az előbbi évekről nem találtunk. E szerint Gyöngyösön 15 juhtartó gazdától bevétetett 91 bárány tizedben. Gyöngyös-Püspökiben 3 gazdától 12, Berényben (tehát innen is beszedték Bocskay alatt a tizedet) 3 gazdától 11, Horton 3 gazdától 9, Tarjánban 3 gazdától 6, Pathán 3 gazdától 18, Pásztón 2 gazdától 4 bárány vétetett be. Megjegyzendő, hogy néhány kecske is szerepel a bárányok között. A fejedelem javára a bárányok árából bejött összegeket Zthrucz Ferencz kezelője nyugtázta. Egy bárány ára volt akkorában 57 denár, a kecske ára 50 denár. Bevétetett 143 bárány, 13 kecske; 139 bárány megváltatott, mindezért bejött 160 ft. 35 d.
A patai és pásztói terménytized kerületekben a méz bevétel 32 frtra ment, melyet a fejedelem kassai perceptora Makay János nyugtáz. A buza a lerakodó helyeken kinyomtattatott.
A kis és nagyhevesi ugy debrői kerületekben a következő községeket találunk tized alá feljegyezve: Tisza-Beő, Köre, Balpispeki, Roff, Taxon, Bura, a Debrői kerületből Váraszó, Lelesz, Szent-Erzsébet, Istenmezeje, Szent-Domonkos, Recsk, Bekölcze, Mikófalva, Zucs, Csehi. Itt vétetett még a mohi kerület is tizedelés alá, nevezetesen Aranyos, Törös, Eszlár, Kis-Falud, Zeged, Mohy. Ezen kerületek összes bevételeként 134 kereszt buza van feljegyezve. Ebből adatott a plebánosoknak 10 kereszt, és catedraticum fejében a tisza-tarjáni és szent-erzsébeti plebánosnak 4 ft. Papi illetékről szóló nyugták ezek: "Szegedi István Szent-Erzsébeti egyház szolgája elismeri, hogy a debrői járásból eső illetékét 8 kereszt buzát oktávában, 74 denárt más tizedből, s catedreticum fejében 2 frtot átvett Szent-Erzsébeten 1606 aug. 27-én." A balatoni egyház szolgája Laicus János s a keresztesi pap nyugtái igazolják még, hogy papi illetéket vettek fel.
Egy feljegyzés van még, hogy "Bocsoth nem dezmalunk eo feölsege Beken Andrásnak adta az falut, es az dezmajat is."
Ezen regestrum szerint ez időszerint e megyében kath. lelkésznek nyomát nem találjuk, legalább lelkészi illeték, részökre, a bevett tizedből nem adatott. Fel is tehető, hogy Szuhay püspöknek intézkedései a papi tizedből járó illetékre nézve, hogy a kath. lelkésznek szolgáltassák ki, a Bocskay uralom alatt ugy semmisitetett meg, hogy most egyetlen kath. lelkész sem részeltetett ezen illetékből. Legérdekesebb az, hogy e tizedből a káptalani negyed pontos kiszolgáltatását látjuk-az evang. lelkészeknek. Ez időben látjuk azt is, hogy a Mátra videkén, Szent-Erzsébeten, Bocson, Balatonban, szintén evang. lelkészek foglaltak helyet. Az egri völgy falvaiban azonban, még Bocskay idejében sem szedték a tizedet, habár fentebb láttuk, hogy Bocskay az Eger alatt fekvő káptalani falvakat, Zsérczet, Szomolyát, Bogácsot, hiveinek elajándékozta, s ezt a török megengedte.
X. A gyöngyösi vallási állapotokról ez időben, Mahomet nagy vezér Nándorfehérváron kelt levele nyujt bővebb tájékozást. Gyöngyösön, mint tudjuk, régi egyezség szerint, az apáczák egyháza és szent Urbán temploma volt az evang. felekezeté. Már a mult században törekedtek a szent Bertalan temploma elfoglalására is. Bocskay kormánya alatt ismét feléledt a régi vágy, hogy a templomok és egyházi birtokokra nézve, foglalásukat tovább terjeszszék. Most az idő erre alkalmasnak mutatkozott, és nem is mulasztották el, hogy a szent Bertalan templomot, ugy a ferencziek zárdáját elfoglalni megkiséreljék; mert ezzel a kath. felekezetet Gyöngyösről teljesen kiszoritották volna. Azonban a kath. rész sem pihent, s védelmet most a török császárnál ők kerestek, kinek pasái előtt kötött egyesség s biztositó leveleik, kezeik között voltak. Ezen panasz folytán, Mahomet nagy vezér 1605. decz. 13-án, a gyöngyösi birák és polgárokhoz kibocsátott parancsoló levelében szigoruan meghagyja: hogy "ennekutánna is, minden rendbeli emberek az ő vallásokban, örökségökben, szent egyházokban megmaradgyanak, egyik a másikra háboruságot ne inditson, mert a hatalmas győzhetlen török császárnak keze alatt 77 féle nemzetség vagyon, és senkinek rendgyét nem háborgatja. Tehát a miképen eddig a piaczon való megyés szent egyházat a pápista papok birták, és a klastromot a barátok, ennek utánna is az övék legyen, minden jövedelem és tartozásokkal; ugy a Lutherek is az apáczák egyházával és a szent Orbán egyházával s azok jövedelmével elégedgyenek meg-mert valaki másképen cselekszik, megbüntettetik."
Bocskay halála után 1606. decz. 1-én "a gyöngyösi keresztyén Ecclesiában levő Atyafiak, kik másképen Evangelicusoknak hivattatnak-a hatvani statusok, Ali bég, a széchenyi bég, Hasszan pasa, Ibrahim agha, stbi előtt tették azon végezést, hogy soha a piaczon levő szentegyházhoz tartozó örökség felől pápista uraimékkal nem pörölnek, mint nem pöröltek ennek előtte is." Mely végzést pecsétjökkel hiteIesitették. Bocskay halála után, a kath. felekezet erőre s uj életre kaphatott, melynek befolyása alatt keletkezett kétségkivül az evang. felekezet részéről ezen előzékeny "végezés" 4).
1) A töredékes okmányok az orsz. ltár kincstári osztályában találhatók.
2) Ad notitiam quor. interest pervenire volo, psenti scripto, sigillo communi corroborato, me a nobili Martino Hegino Amb. Puthnoky et Ben. Laxay decimatoribus vini processus Patha a. 98 percepisse in sedecima cub. Agr. Duodecim ex possessione püspöky raone quorum eosdem quietare volui. Datum ex oppido Göngiös 10 die dec. A. S. 99. Fr. Georg. de Abda minister Provin. Hung. SS. m. p. pecsétje közepén a kezében Jézust tartó Szüz Mária, körirata olvashatlan. Kérdésen kivül, hogy az aláiró jézus-tarsaságbeli szerzetes, ki ez időben Gyöngyösön a lelkészi teendőket végezte.
3) Lásd 3. sz. Okmánytárban.
4) Lásd az eredeti okmányokat a gyöngyösi reform. egyház levéltárában.