KILENCZEDIK FEJEZET.
I. Hevesmegye követutasitása az 1630-iki
országgyülésre. II. Az 1634-iki
országgyülésrr szóló követutasitás. III. Ugynez az 1637-iki országgyülésre.
IV. A hozott törvények s az utasitások. A megye felekezetiségi
kivánalmai. A pénz-érték meghatározása. A Jászkunokkali viszály. A birtokkobzások
elleni küzdelem. V. A végvárbeliek s kóborló katonák
elleni intézkedések: a gyöngyösi törökök védelmezése ezek ellenébe.
I. Hasonlóan mint az 1625-iki országgyülésre, "Hevesmegye
urai s nemeseinek egyeteme nevében" állitatott ki 1630. april.
5-én Füleken tartott közgyülésben, ez év május 1-én Pozsonyban megnyilt
országgyülésre, szintén Mocsáry Balázs alispán részére a követi megbizó
s utasitó levél. 1)
Ezen megbizó levél szerint: "Fölséges császár és király legkegyelmesebb
urunk, atyai érzelme s gondosságával országunk üdve s fenmaradása érdekében
tanácskozandó, az ország karait s rendeit ez év február hóra Pozsonyba,
országgyülésre hivta meg: mivel azonban az időben császár és király
ő felségét birodalmi ügyeiben igen fontos teendők oglalták el, az
országgyülési határnapot elhalasztván alkalmatosabb időre, május elsejére
"pro Dominica Misericordiar. Domini" kegyeskedett kitüzni.
Mi tehát ehhez képest, ezen országgyülésre kebelünkből Mocsáry Balázs
alispánt választottuk s jelöltük; adván részére kellő meghatalmazást,
hogy annak idejében a többi egybegyült karok és rendekkel egyetértve,
ő felségét és az ország nádorát, a megye nevében üdvözölje, résztvegyen
az ország jóléte, a rég ohajtott béke s nyugalom elérését czélzó tanácskozásokban,
az alább jegyzett és részére előirt czikkelyek figyelembe tartásával.
"
E megbizó levél 20 pontban összegezi a megye kivánalmait és sérelmeit,
melyeket Mocsáry Balázs tolmácsolni s ezek értelmében az ország üdvére
közremüködni volt utasitva. "Mivel Isten tisztelete nélkül nincs
országnak állandósága, azért a követ ur, - igy szól az első pont, -
serényen s hüen álland a mellett, hogy a szent religió ügye, a bécsi
békekötés és a koronázási hitlevél 17 feltételei erejénél fogva, a rom.
kath., helvét s ágostai vallásuak, semmi szin alatt ne háborgattassanak,
sőt annak szabad gyakorlatában megvédelmeztessenek. A követ urnak arra
legyen gondja ez ügy védelménél, hogy az ne szavazattal történjék, hanem
a bécsi békekötés czikkelyei értelmében, hogy igy Isten és az emberek
dicséretét érdemelje ki. Gondja legyen, hogy a vallás és templom háboritók
büntettessenek. Az érintett tiz és hét feltételekre nézve, a mennyiben
még teljesitve nem lennének, közremüködjék, hogy ő felsége által intézkedés
tétessék, azok teljes érvényesitésére."
A második s harmadik pont az 1625-iki utasitáshoz hasonlóan, a béke
megőrzése, és a végvárak felszerelése ügyét bizza a követ kiváló figyelmébe.
A negyedik pont a kóborló gyalog és lovas katonák zsarolásai és visszaéléseiről
szól, kik a végvárakba menekülve, a kapitányok védelme alatt kerülik
el a büntetést. Az ötödik, ezen végvárbeli kapitányok erőszakoskodásait
emliti fel a közmunkák körül, hogy a jobbágyokat karhatalommal hajtják
munkára. A hatodik pontban ugyanilyen erőszakoskodások érintetnek a
végvárakban lakó nemesség irányába, hogy nemesi kiváltságaik mibe se
vétetnek, és jobbágyok módjára bánnak velök a várkapitányok. A pénzverésre,
az ezüst és arany kiviteli tilalomra, az ujonnan emelt harminczadok
és száraz vámok megszüntetésére a panasz-pontok csak megujitatnak.
Uj kivánalmak és sérelmek soroltatnak elő a 11-ik pontban: hogy némely
mágnások utra kelnek egész szolgasereggel, ezek az uton a jobbágyoktól
élelmiszereket és előfogatokat zsarolnak, minden dij nélkül, - e visszaélés
megszüntetendő. Hasonló visszaélést követnek el-a 12-ik pont szerint-a kunok és philiszteusok, kik a szökött jobbágyokat kebelökbe fölveszik,
s a törvény intézkedéseinek ellene szegülnek és földes uraiknak a szökevényt
vissza nem szolgáltatják. Sürgetendő lesz a követ, hogy a kunok és philiszteusokra
vonatkozó 1556. 31. tczikk megujitassék, hogy a szokásos taxát s adót
fizessék a megyének, és a szökött jobbágyok visszabocsátására vonatkozó
törvénynek engedelmeskedjenek. A 14-ik pontban a nemesség részére, kik
áruczikkeket exportálnak az országból, harminczad és vámmentességet
sürgetnek. A 15. pontban a parasztság nemességre való emelése s czimeres
pecsétes levéllel való jutalmazása ellen tiltakoznak, hogy a földesur
beleegyezése nélkül ilyesmi ne osztogattassék. Mint sérelem emlitetik
a 17-ik pontban, hogy a végvárbeli kapitányok a jobbágyokat a földesuri
s nemesi jog megvetésével elfogatják s elhurczoltatják. Hogy a régi
kalendarium, bár eltöröltetett, még is sok helyen használatban van.
Hogy a megye közmunkája Ónodvárához rendeltetett, mely igen távol fekszik,
s az oda menetel nagy terhére van a jobbágyságnak; kivánatos volna tehát,
hogy e helyett Fülekhez utaltatnék.
Ezután egyes magánosok ügyei, mint "nagyságos Felső Vadászi Rákóczy
Györgyé", Hothossy Kataliné, Báthory Zsigmondé, a gyöngyösi helv.
vallásuaké bizonyos vitás malom tárgyában, Hamvay István és Soos István
árváié stb. ajánltatnak hogy "hivatálból előmozditani és elősegiteni
ne késsék a követ ur."
Ezen követi megbizást és utasitást tartalmazó okmányon,
más irással, minden valószinüséggel az 1634-iki országgyülésre czélzó
kiigazitás foglaltatik. Valószinü, hogy az 1634-iki országgyülésre kiküldött
utasitást készitő bizottság, e kész munkálatot vette alapul, és a kellő
változtatásokat, az országgyülés idejét, és a megbizott nevét e szerint
jegyezte fel. Az országgyülési idő itt 1634. február 29-ére van feljegyezve,
holott az tényleg nov. hó utolsó napjára volt összehiva, s 1635-ik év
elején fejeztetett be. A követ neveül ezen országgyülésre Battik Györgyé
van feljegyezve. Ezen országgyülésre vonatkozólag ugyanazon tollal,
még pár csekélyebb érdekü kiigazitás foglaltatik.
Az 1634. évi nov. 30-ára Sopronyba összehivott országgyülésre különben
a követi megbizó s utasitásokat tartalmazó levél egész terjedelmében,
eredeti okmányban maradt fel számukra. 2) Az okmány ezuttal is;,Hevesmegye
urai s nemesei egyeteme nevében" az előbbiekhez hasonló bevezetéssel
ismét Mocsáry Balázs Heves vármegye alispánját tünteti fél "a megye
kebeléből megválasztott követnek." Ez okmányon is, oldalt ugyanazon
kézzel, de más tintával feljegyezve találjuk "Battik György"
nevét. Mire czéloz e feljegyzés, itt sem tudjuk megmagyarázni. A megbizó
levél 1634. nov. hó 21-én Füleken tartott közgyülésből van keltezve.
Talán szóba lehetett követül Battik György is.
Az utasitások itt pontozva nincsenek, hanem folytonosságban irvák.
A vallás szabad gyakorlatára vonatkozó első bekezdés, élesen körvonalozza
az irányt, mely ez országgyülésen az evangelikus rendek csoportosulása
s testületi védelmi állásában nyert kifejezést. "Isten tisztelete
nélkül nincs ország állandósága s fenmaradása-mondja szokásosan az
utasitás-követ úr tehát férfiasan és hüségesen álland a mellett, hogy
a szent religio ügye a bécsi békekötés és a 17 feltétel (koronázási)
erejénél fogva, semmi szin alatt, senki által meg ne zavartassék; sőt
annak szabad gyakorlata, az országban, sértetlenül megovassék. Midőn
tehát a religio ügye fog tárgyalás alá jönni, követ ur ovakodjék a róm.
katholikusok kivánalmai s előadásaiba bocsátkozni, kik minden országgyülésen
az evangelikus rendeket szavazatra birni igyekeztek. Maradjon csak a
bécsi békekötés, a 17 feltétel és az azok alapján hozott czikkelyek
mellett, s ezek sértetlen fenmaradását védelmezze. Ha időközben vallásháboritás,
templomok foglalása, egyházi személyek sértésének panaszos esetei jönnek
elő; azok minden tekintet nélkül szigoruan büntettessenek. Továbbá a
koronázási hitlevél 10. és 7. pontjai körül, melyek még érvényesitve
nincsenek, ő felségénél lesz sürgetendö, hogy minden irányban intézkedjék
szigoru megtartatásáról és a felmerült sérelmek orvosoltatásáról."
A béke fentartása a törökkel, kinek az egész Hevesmegye már hódolt területévé
vált, az erdélyi fejedelemmel és más országokkal, most is különös figyelmébe
ajánltatik a követnek. A várkapitányok portyázásai, kik "zsákmány-szerzés
végett, a béke pontjai ellen katonáikat titkon és nyiltan szerte küldik", e mellett a kóborló szabad hajduk, a szegény nép zsarolói, ezuttal
is a megye panaszának rovatában foglaltak helyet. A végvárak szerelési
ügye, a várkapitányok erőszakoskodása a közmunka körül, a nemesség irányába,
jóformán ismételtetnek az elöbbi évek utasitásaiból. Hasonlóképen az
arany és ezüst kivitelére, a pénzverésre; az ujonnan emelt harminczadok
és vámok megszüntetésére fenforgó régi kivánalmak megujitatnak. A kunok
és philisteusokra vonatkozó régi panasz is, és hogy a parasztok nemesi
rang s ármális levéllel földesuraik beegyezése nélkül ne adományoztassanak:
ugy a régi kalendariummal élők elleni, s Hevesmegyének közmunka ügyben,
Ónod helyett Fülekhez leendő csatoltatásaért szóló kivánalmak, jóformán
szó szerinti ismétlések az 1630-diki utasitásokból.
A megyéhez pártolásért folyamodó magánosok ügyei, mint az egri püspöké,
Bosnyák Tamásé, Forgách Ádámé s másoké, a követnek támogatás végett
kiadatnak.
Három országgyülésen, az 1625., 1630., s 1634-5-ikin ekképen Mocsáry
Balázs, a megye alispánja volt Hevesvármegyének követje.
Ekkor már országgyülési törvényeink értelmében háromévenként
kellett összehivni az országgyülést. II-ik Ferdinand királynak 1637.
év febr. 15-én történt halálával, ki után egy hóra, márczius 19-én Pázmán
Péter esztergomi érsek is meghalt, a már megkoronázott III. Ferdinand
átvevén az ország kormányzását, szept. hó 21-ére három éven belül jónak
látta országgyülést hirdetni, ezuttal Soprony helyett Pozsonyba. E királyi
meghivó folytán szintén Füleken tartott közgyülésen, most már "Heves
és Külső Szolnok legszorosabban " egyesitett megyék nemességének
egyeteme nevében" összes, általános s egyhangu szavazattal Divéky
András az egyesült megyék jegyzője választatott meg: "hogy Isten
segélyével kijelölt helyére érvén, s ott a többi követ urakhoz csatlakozva,
annak idejében ő felségét a megye nevében üdvözölje, s közremunkáljon
mindenekben, melyek az ország közjavára s az egész kereszténység üdvére
szolgálnak. Végtére az alább következő s hüségére bizott pontokat mennél
hatékonyabban előmozditani köteleztetik, hivatala, tisztessége s méltósága
elvesztésének terhe alatt." 3)
A követ hüséges gondjára bizott utasitási pontok legtöbb része az előbbi
országgyülésre adott utasitásból ismételtetik. Ilyen a vallásra vonatkozó
rész, szószerinti átirata az előbbeni utasitásnak. A béke fentartása,
a végvárbeli katonák portyázása és zsákmány hajhászása, a szabad hajdúk
kóborlása s a szegény nép zaklatására vonatkozó panaszok csak ismételtetnek.
Igy ismételtetnek a végvárak felszerelésére, a végvárbeli kapitányoknak
a közmunkák körül és a nemesség irányában elkövetett erőszakoskodásaik
megszüntetésére, az arany és ezüst kiviteli tilalmára, a pénz reális
értékének megállapitására, a kunok s philisteusoknak a szökevény jobbágyokra
nézve gyakorolt törvényellenes eljárásuk megtorlására vonatkozó előterjesztések.
Ujabb s figyelemre méltó pont az utasitásban: hogy,;legkegyelmesebb
urunk, a nádornak tekintélye az ország alkotmánya értelmében sértetlenül
fentartassék." Akkori időben gróf Eszterházy Miklós nádor és Pázmán
Péter esztergomi érsek és primás között, bizonyos udvari előjogokra
nézve vita volt folyamatban. Heves és K. Szolnok megyék állás-foglalása
a nádori tekintély megóvása végett, kétségkivül e köztudomásu székperre
vonatkozott. Az országgyülés folyama alatt márcz. 16-án Eszterházy le
is mondott a nádorságról, de kiengesztelődvén, lemondását visszavette.
Pest, Pilis, Esztergom és Komárommegyék között némely község hovátartozandósága
feletti vitás kérdésben, a megye Pilismegyének kivánt igazságot szolgáltatni,
s határából kiszakitott községeit visszacsatoltatni. Szintugy orvoslást
sürgetett Sárköz sziget lakosai sérelmének, mely Gyarmat végvárbeli
katonák által ejtetett rajtok, barmaik tömeges elhajtásával.
"Továbbá, midőn császári és királyi ő felsége legkegyelmesebb urunk
ezen ország kormányzását kezébe veszi, mely hogy mennél hoszabb időre
terjedjen, imádkozva kivánjuk: reménylenünk kell, hogy ő felsége atyai
gondosságával ugy országunk, mint többi országai s tartományainak békéjét
és nyugalmát fogja elősegiteni, mihez is minden módokkal közremunkálni
igyekezzék a követ ur."
Ezen megbizó levél hátlapjára irott sorok szerint: "isten segélyével
a római birodalommal olyó sulyos ügyek kedvező megoldása, és a kereszténység
természetes ellenségével biztositott béke után május 29-én (1638.) Pozsonyban
befejeztetett az országgyülés."
IV. Ezen megbizó s utasitásokat előiró levelekből kitünik
egyszersmind az akkori időknek Heves és K. Szolnok nemessége politikai
életét mozgató s irányzó szelleme. A vallás ügyére vonatkozó ugyanazonos
és állandó utasitás világosan mutatja a megye nemességének evangelikus
felekezetiségét, és ez irányban kifejtett állandó érdekeltségét s azt,
hogy Heves és K. Szolnok megyék követe ezen országgyüléseken az evang. - protestans
rendek sorában foglalt helyet. Meg kell itt jegyeznünk, hogy mindezen
országgyülések törvényczikkei sorában, valóban megujitva találjuk az
1608. évi törvényt a vallás szabadsága biztositására, ugy a mint az
Hevesmegye utasitásaiban is foglaltatik.
Az utasitásokban foglalt egyéb kivánalmakra és sérelmekre nézve is találunk
intézkedéseket a hozott törvényekben. Igy az 1625-iki országgyülési
utasitásban a pénzérték meghatározása és jó minőségben veretésére nézve
foglalt kivánalom, ez évi 39. tczikkben nyer megoldást. Már az 1622.
évi 77. tczikk meghatározza, hogy egy garas három krajczárnak, vagy
négy denárnak, 25 garas egy magyar frtnak számitassék. Elrendeltetett,
hogy jövőre egy garas 3 denár értékünek veressék. Az 1625. évi 39. tvczikk
az arany értékét 200, a tallérét 125 denárra állapitja meg. Kimondatik
egyszersmind az arany és ezüst kivitelének tilalma. Mindezen törvények
daczára, az 1630., 1634. és 1637-iki országgyülési utasitásokban, a
pénzérték szabályozása és a kiviteli tilalomra vonatkozó kivánalmak
ismételtetnek. Ugy látszik, a törvény daczára, a régi állapot maradt, s ezért volt a meg-megujuló utasitás az intézkedés követelésére. Az
1625. évi 45. tvczikk, a megyei utasitásban foglalt gömöri decimákra
kimondja, hogy a tized a szemes élet után keresztenként a régi szokást
fentartva szedessék. Gömörben az a visszaélés kapott lábra, hogy a tizedet
szemben követelték. Innen eredt a megyék felszólalása, és Hevesmegyének
is az 1625-iki utasitásban ez ügyre vonatkozó 8. és 9. pont alatti kivánalma.
Az 1625. évi utasitás 10. pontjában foglalt Raiffenberg-ügy ez évi 48-ik
czikkben nyert megoldást. A nádor küldetett ki, hogy Vácz környékén
Ztrucz Ferencztől elfoglalt javakra biróilag járjon el. A végvárak kapitányai,
ugy a kóborló szabad hajduk által elkövetett visszaélések meggátlására
az 1625. évi 13. tczikkben szigoru szabályok alkottattak. Az alispánok
utasitattak, szükség esetében az urak, nemesek, városok stb. területein
vizsgálatot tartani évnegyedenként és szigoruan kutatni, hogy nem történtek-e
ott s nem rejtegettetnek-e efféle zsarolási visszaélések. E törvényben
kimondatik, hogy a rendes lakhelylyel nem biró nemesek, kik büntényen
éretnek,,paraszt kézzel is letartóztathatók, de rögtön az alispán elé
állitatandók." A parasztvármegye közegeinek rendőri felhatalmazása
ezzel megbővitetett, mint erről maga helyén leszen szó. E törvény pontos
és szigoru végrehajtását sürgetik a megye utasitásai. Az 1625. évi 60-ik
tczikkben még egy intézkedés foglaltatik, mely ellen Hevesmegye is már
az 1630-iki utasitásban felszólalt s felfüggesztetni kivánta. Ezen törvényczikkben
egy rendkivüli perjogi ut állapitatik meg azon törvényes birtok-örökösök
részére, kik időközben, a birtokok eladományozása s az adományozott
bevezetésénél, a törvényes jogfentartást és ellenmondást a maga helyén
és idején megtenni elmulasztották.
A protestantismus terjesztésével többek között régi katholikus egyházi
s lelkészi birtokok, protestans egyházi s lelkészi birtokokká váltak,
a nélkül sokszor, hogy ez ellen a katholikus felekezet részéről jogfentartás
fejeztetett volna ki. Ezen rendkivüli birói ut megnyiltával, most midőn
a kath. felekezet a vesztett tért mindinkább visszafoglalni törekedett,
tömegesen kezdettek keresetek ez inányban, mely méltán aggályossá vált
a protestans rendek előtt.
Az izgatás ezen törvény eltörlésére ennek folytán mindig hevesebb lett,
Hevesmegye nemessége is csatlakozott ehhez, és az 1630- dik évi országgyülésre
adott utasitás 7-ik pontjában e törvény törlését követelte; a mi meg
is történt, ugyhogy ez évi 42. czikkben annak felfüggesztése, az 1635-iki
törvényben pedig hatályon kivül helyezése, s a birtokjogokra vonatkozó
régi törvények megujitása kimondatott.
A Jász-Kunokra nézve is ismétlődni látjuk a jogorvoslást sürgető panaszokat.
Az 1638. évi 67. tczikk akként oldja meg ezt, hogy a Jász-Kunok taxa-fizetési
kötelezettsége kimondatik, a szökött jobbágyokra nézve pedig a törvény
szerinti eljárás illetékessége reájuk is alkalmaztatik. A Jász-Kunok
ez irányban makacs ellenállást fejtettek ki tovább is, és ez ügygyel
még többször fogunk találkozni az évek folyamán. Ugyanezen évi 19. tczikk
a végvárak kapitányainak tulkapásai ellen intézkedik, mely szintén állandó
panasztárgya volt a megyének.
Hevesmegye már az 1625-iki országgyülésre szóló utasitásaiban, a 12-ik
pont alatt kimondotta, hogy az erdélyi fejedelem által törvényellenesen
adományozott birtokok, rendes és törvényes örököseiknek visszaadandók.
Csak az 1630. évi országgyülés, Bethlen Gábor fejedelem halála után,
foglalkozott ez ügygyel, s a 46-ik czikkben az igy adományozott egyházi
s világi birtokoknak, régi törvényes birtoklásába való visszabocsátását
határozta el. A Bethlenféle mozgalmakban történt birtokváltozások tehát
a megyében, már kezdetben erős ellenszenvvel találkoztak.
V. Ezen megyei utasitásokban, rendszeresen foglaltatik
intézkedés sürgetése a megye területén kóborló végvárbeliek féken tartása,
s erélyes rendreutasitására. Az 1638-iki országgyülés e czélból, a különösen
zaklatott felvidéki megyék védelmére, az 5-ik törv. czikkben azt az
intézkedést tette: hogy részleges felkelési adójuk fejében 400 katonát
állitsanak ki, melyből Ónodra 200, Szendrőre 175, és Putnokra 25 fog
vezényeltetni, hogy ezek az egri törökök kirohanásait és portyázásait
visszatorolják és megfékezzék.
1) Lásd latin eredetiben Hevesmegye ltárában.
2) U. o.
3) U. o.