KILENCZEDIK FEJEZET.

I. Hevesmegye követutasitása az 1630-iki országgyülésre. II. Az 1634-iki országgyülésrr szóló követutasitás. III. Ugynez az 1637-iki országgyülésre. IV. A hozott törvények s az utasitások. A megye felekezetiségi kivánalmai. A pénz-érték meghatározása. A Jászkunokkali viszály. A birtokkobzások elleni küzdelem. V. A végvárbeliek s kóborló katonák elleni intézkedések: a gyöngyösi törökök védelmezése ezek ellenébe.

I. Hasonlóan mint az 1625-iki országgyülésre, "Hevesmegye urai s nemeseinek egyeteme nevében" állitatott ki 1630. april. 5-én Füleken tartott közgyülésben, ez év május 1-én Pozsonyban megnyilt országgyülésre, szintén Mocsáry Balázs alispán részére a követi megbizó s utasitó levél. 1)

Ezen megbizó levél szerint: "Fölséges császár és király legkegyelmesebb urunk, atyai érzelme s gondosságával országunk üdve s fenmaradása érdekében tanácskozandó, az ország karait s rendeit ez év február hóra Pozsonyba, országgyülésre hivta meg: mivel azonban az időben császár és király ő felségét birodalmi ügyeiben igen fontos teendők oglalták el, az országgyülési határnapot elhalasztván alkalmatosabb időre, május elsejére "pro Dominica Misericordiar. Domini" kegyeskedett kitüzni. Mi tehát ehhez képest, ezen országgyülésre kebelünkből Mocsáry Balázs alispánt választottuk s jelöltük; adván részére kellő meghatalmazást, hogy annak idejében a többi egybegyült karok és rendekkel egyetértve, ő felségét és az ország nádorát, a megye nevében üdvözölje, résztvegyen az ország jóléte, a rég ohajtott béke s nyugalom elérését czélzó tanácskozásokban, az alább jegyzett és részére előirt czikkelyek figyelembe tartásával. "

E megbizó levél 20 pontban összegezi a megye kivánalmait és sérelmeit, melyeket Mocsáry Balázs tolmácsolni s ezek értelmében az ország üdvére közremüködni volt utasitva. "Mivel Isten tisztelete nélkül nincs országnak állandósága, azért a követ ur, - igy szól az első pont, - serényen s hüen álland a mellett, hogy a szent religió ügye, a bécsi békekötés és a koronázási hitlevél 17 feltételei erejénél fogva, a rom. kath., helvét s ágostai vallásuak, semmi szin alatt ne háborgattassanak, sőt annak szabad gyakorlatában megvédelmeztessenek. A követ urnak arra legyen gondja ez ügy védelménél, hogy az ne szavazattal történjék, hanem a bécsi békekötés czikkelyei értelmében, hogy igy Isten és az emberek dicséretét érdemelje ki. Gondja legyen, hogy a vallás és templom háboritók büntettessenek. Az érintett tiz és hét feltételekre nézve, a mennyiben még teljesitve nem lennének, közremüködjék, hogy ő felsége által intézkedés tétessék, azok teljes érvényesitésére."

A második s harmadik pont az 1625-iki utasitáshoz hasonlóan, a béke megőrzése, és a végvárak felszerelése ügyét bizza a követ kiváló figyelmébe.

A negyedik pont a kóborló gyalog és lovas katonák zsarolásai és visszaéléseiről szól, kik a végvárakba menekülve, a kapitányok védelme alatt kerülik el a büntetést. Az ötödik, ezen végvárbeli kapitányok erőszakoskodásait emliti fel a közmunkák körül, hogy a jobbágyokat karhatalommal hajtják munkára. A hatodik pontban ugyanilyen erőszakoskodások érintetnek a végvárakban lakó nemesség irányába, hogy nemesi kiváltságaik mibe se vétetnek, és jobbágyok módjára bánnak velök a várkapitányok. A pénzverésre, az ezüst és arany kiviteli tilalomra, az ujonnan emelt harminczadok és száraz vámok megszüntetésére a panasz-pontok csak megujitatnak.

Uj kivánalmak és sérelmek soroltatnak elő a 11-ik pontban: hogy némely mágnások utra kelnek egész szolgasereggel, ezek az uton a jobbágyoktól élelmiszereket és előfogatokat zsarolnak, minden dij nélkül, - e visszaélés megszüntetendő. Hasonló visszaélést követnek el-a 12-ik pont szerint-a kunok és philiszteusok, kik a szökött jobbágyokat kebelökbe fölveszik, s a törvény intézkedéseinek ellene szegülnek és földes uraiknak a szökevényt vissza nem szolgáltatják. Sürgetendő lesz a követ, hogy a kunok és philiszteusokra vonatkozó 1556. 31. tczikk megujitassék, hogy a szokásos taxát s adót fizessék a megyének, és a szökött jobbágyok visszabocsátására vonatkozó törvénynek engedelmeskedjenek. A 14-ik pontban a nemesség részére, kik áruczikkeket exportálnak az országból, harminczad és vámmentességet sürgetnek. A 15. pontban a parasztság nemességre való emelése s czimeres pecsétes levéllel való jutalmazása ellen tiltakoznak, hogy a földesur beleegyezése nélkül ilyesmi ne osztogattassék. Mint sérelem emlitetik a 17-ik pontban, hogy a végvárbeli kapitányok a jobbágyokat a földesuri s nemesi jog megvetésével elfogatják s elhurczoltatják. Hogy a régi kalendarium, bár eltöröltetett, még is sok helyen használatban van. Hogy a megye közmunkája Ónodvárához rendeltetett, mely igen távol fekszik, s az oda menetel nagy terhére van a jobbágyságnak; kivánatos volna tehát, hogy e helyett Fülekhez utaltatnék.

Ezután egyes magánosok ügyei, mint "nagyságos Felső Vadászi Rákóczy Györgyé", Hothossy Kataliné, Báthory Zsigmondé, a gyöngyösi helv. vallásuaké bizonyos vitás malom tárgyában, Hamvay István és Soos István árváié stb. ajánltatnak hogy "hivatálból előmozditani és elősegiteni ne késsék a követ ur."

Ezen követi megbizást és utasitást tartalmazó okmányon, más irással, minden valószinüséggel az 1634-iki országgyülésre czélzó kiigazitás foglaltatik. Valószinü, hogy az 1634-iki országgyülésre kiküldött utasitást készitő bizottság, e kész munkálatot vette alapul, és a kellő változtatásokat, az országgyülés idejét, és a megbizott nevét e szerint jegyezte fel. Az országgyülési idő itt 1634. február 29-ére van feljegyezve, holott az tényleg nov. hó utolsó napjára volt összehiva, s 1635-ik év elején fejeztetett be. A követ neveül ezen országgyülésre Battik Györgyé van feljegyezve. Ezen országgyülésre vonatkozólag ugyanazon tollal, még pár csekélyebb érdekü kiigazitás foglaltatik.

Az 1634. évi nov. 30-ára Sopronyba összehivott országgyülésre különben a követi megbizó s utasitásokat tartalmazó levél egész terjedelmében, eredeti okmányban maradt fel számukra. 2) Az okmány ezuttal is;,Hevesmegye urai s nemesei egyeteme nevében" az előbbiekhez hasonló bevezetéssel ismét Mocsáry Balázs Heves vármegye alispánját tünteti fél "a megye kebeléből megválasztott követnek." Ez okmányon is, oldalt ugyanazon kézzel, de más tintával feljegyezve találjuk "Battik György" nevét. Mire czéloz e feljegyzés, itt sem tudjuk megmagyarázni. A megbizó levél 1634. nov. hó 21-én Füleken tartott közgyülésből van keltezve. Talán szóba lehetett követül Battik György is.

Az utasitások itt pontozva nincsenek, hanem folytonosságban irvák.

A vallás szabad gyakorlatára vonatkozó első bekezdés, élesen körvonalozza az irányt, mely ez országgyülésen az evangelikus rendek csoportosulása s testületi védelmi állásában nyert kifejezést. "Isten tisztelete nélkül nincs ország állandósága s fenmaradása-mondja szokásosan az utasitás-követ úr tehát férfiasan és hüségesen álland a mellett, hogy a szent religio ügye a bécsi békekötés és a 17 feltétel (koronázási) erejénél fogva, semmi szin alatt, senki által meg ne zavartassék; sőt annak szabad gyakorlata, az országban, sértetlenül megovassék. Midőn tehát a religio ügye fog tárgyalás alá jönni, követ ur ovakodjék a róm. katholikusok kivánalmai s előadásaiba bocsátkozni, kik minden országgyülésen az evangelikus rendeket szavazatra birni igyekeztek. Maradjon csak a bécsi békekötés, a 17 feltétel és az azok alapján hozott czikkelyek mellett, s ezek sértetlen fenmaradását védelmezze. Ha időközben vallásháboritás, templomok foglalása, egyházi személyek sértésének panaszos esetei jönnek elő; azok minden tekintet nélkül szigoruan büntettessenek. Továbbá a koronázási hitlevél 10. és 7. pontjai körül, melyek még érvényesitve nincsenek, ő felségénél lesz sürgetendö, hogy minden irányban intézkedjék szigoru megtartatásáról és a felmerült sérelmek orvosoltatásáról."

A béke fentartása a törökkel, kinek az egész Hevesmegye már hódolt területévé vált, az erdélyi fejedelemmel és más országokkal, most is különös figyelmébe ajánltatik a követnek. A várkapitányok portyázásai, kik "zsákmány-szerzés végett, a béke pontjai ellen katonáikat titkon és nyiltan szerte küldik", e mellett a kóborló szabad hajduk, a szegény nép zsarolói, ezuttal is a megye panaszának rovatában foglaltak helyet. A végvárak szerelési ügye, a várkapitányok erőszakoskodása a közmunka körül, a nemesség irányába, jóformán ismételtetnek az elöbbi évek utasitásaiból. Hasonlóképen az arany és ezüst kivitelére, a pénzverésre; az ujonnan emelt harminczadok és vámok megszüntetésére fenforgó régi kivánalmak megujitatnak. A kunok és philisteusokra vonatkozó régi panasz is, és hogy a parasztok nemesi rang s ármális levéllel földesuraik beegyezése nélkül ne adományoztassanak: ugy a régi kalendariummal élők elleni, s Hevesmegyének közmunka ügyben, Ónod helyett Fülekhez leendő csatoltatásaért szóló kivánalmak, jóformán szó szerinti ismétlések az 1630-diki utasitásokból.

A megyéhez pártolásért folyamodó magánosok ügyei, mint az egri püspöké, Bosnyák Tamásé, Forgách Ádámé s másoké, a követnek támogatás végett kiadatnak.

Három országgyülésen, az 1625., 1630., s 1634-5-ikin ekképen Mocsáry Balázs, a megye alispánja volt Hevesvármegyének követje.

Ekkor már országgyülési törvényeink értelmében háromévenként kellett összehivni az országgyülést. II-ik Ferdinand királynak 1637. év febr. 15-én történt halálával, ki után egy hóra, márczius 19-én Pázmán Péter esztergomi érsek is meghalt, a már megkoronázott III. Ferdinand átvevén az ország kormányzását, szept. hó 21-ére három éven belül jónak látta országgyülést hirdetni, ezuttal Soprony helyett Pozsonyba. E királyi meghivó folytán szintén Füleken tartott közgyülésen, most már "Heves és Külső Szolnok legszorosabban " egyesitett megyék nemességének egyeteme nevében" összes, általános s egyhangu szavazattal Divéky András az egyesült megyék jegyzője választatott meg: "hogy Isten segélyével kijelölt helyére érvén, s ott a többi követ urakhoz csatlakozva, annak idejében ő felségét a megye nevében üdvözölje, s közremunkáljon mindenekben, melyek az ország közjavára s az egész kereszténység üdvére szolgálnak. Végtére az alább következő s hüségére bizott pontokat mennél hatékonyabban előmozditani köteleztetik, hivatala, tisztessége s méltósága elvesztésének terhe alatt." 3)

A követ hüséges gondjára bizott utasitási pontok legtöbb része az előbbi országgyülésre adott utasitásból ismételtetik. Ilyen a vallásra vonatkozó rész, szószerinti átirata az előbbeni utasitásnak. A béke fentartása, a végvárbeli katonák portyázása és zsákmány hajhászása, a szabad hajdúk kóborlása s a szegény nép zaklatására vonatkozó panaszok csak ismételtetnek. Igy ismételtetnek a végvárak felszerelésére, a végvárbeli kapitányoknak a közmunkák körül és a nemesség irányában elkövetett erőszakoskodásaik megszüntetésére, az arany és ezüst kiviteli tilalmára, a pénz reális értékének megállapitására, a kunok s philisteusoknak a szökevény jobbágyokra nézve gyakorolt törvényellenes eljárásuk megtorlására vonatkozó előterjesztések. Ujabb s figyelemre méltó pont az utasitásban: hogy,;legkegyelmesebb urunk, a nádornak tekintélye az ország alkotmánya értelmében sértetlenül fentartassék." Akkori időben gróf Eszterházy Miklós nádor és Pázmán Péter esztergomi érsek és primás között, bizonyos udvari előjogokra nézve vita volt folyamatban. Heves és K. Szolnok megyék állás-foglalása a nádori tekintély megóvása végett, kétségkivül e köztudomásu székperre vonatkozott. Az országgyülés folyama alatt márcz. 16-án Eszterházy le is mondott a nádorságról, de kiengesztelődvén, lemondását visszavette. Pest, Pilis, Esztergom és Komárommegyék között némely község hovátartozandósága feletti vitás kérdésben, a megye Pilismegyének kivánt igazságot szolgáltatni, s határából kiszakitott községeit visszacsatoltatni. Szintugy orvoslást sürgetett Sárköz sziget lakosai sérelmének, mely Gyarmat végvárbeli katonák által ejtetett rajtok, barmaik tömeges elhajtásával.

"Továbbá, midőn császári és királyi ő felsége legkegyelmesebb urunk ezen ország kormányzását kezébe veszi, mely hogy mennél hoszabb időre terjedjen, imádkozva kivánjuk: reménylenünk kell, hogy ő felsége atyai gondosságával ugy országunk, mint többi országai s tartományainak békéjét és nyugalmát fogja elősegiteni, mihez is minden módokkal közremunkálni igyekezzék a követ ur."

Ezen megbizó levél hátlapjára irott sorok szerint: "isten segélyével a római birodalommal olyó sulyos ügyek kedvező megoldása, és a kereszténység természetes ellenségével biztositott béke után május 29-én (1638.) Pozsonyban befejeztetett az országgyülés."

IV. Ezen megbizó s utasitásokat előiró levelekből kitünik egyszersmind az akkori időknek Heves és K. Szolnok nemessége politikai életét mozgató s irányzó szelleme. A vallás ügyére vonatkozó ugyanazonos és állandó utasitás világosan mutatja a megye nemességének evangelikus felekezetiségét, és ez irányban kifejtett állandó érdekeltségét s azt, hogy Heves és K. Szolnok megyék követe ezen országgyüléseken az evang. - protestans rendek sorában foglalt helyet. Meg kell itt jegyeznünk, hogy mindezen országgyülések törvényczikkei sorában, valóban megujitva találjuk az 1608. évi törvényt a vallás szabadsága biztositására, ugy a mint az Hevesmegye utasitásaiban is foglaltatik.

Az utasitásokban foglalt egyéb kivánalmakra és sérelmekre nézve is találunk intézkedéseket a hozott törvényekben. Igy az 1625-iki országgyülési utasitásban a pénzérték meghatározása és jó minőségben veretésére nézve foglalt kivánalom, ez évi 39. tczikkben nyer megoldást. Már az 1622. évi 77. tczikk meghatározza, hogy egy garas három krajczárnak, vagy négy denárnak, 25 garas egy magyar frtnak számitassék. Elrendeltetett, hogy jövőre egy garas 3 denár értékünek veressék. Az 1625. évi 39. tvczikk az arany értékét 200, a tallérét 125 denárra állapitja meg. Kimondatik egyszersmind az arany és ezüst kivitelének tilalma. Mindezen törvények daczára, az 1630., 1634. és 1637-iki országgyülési utasitásokban, a pénzérték szabályozása és a kiviteli tilalomra vonatkozó kivánalmak ismételtetnek. Ugy látszik, a törvény daczára, a régi állapot maradt, s ezért volt a meg-megujuló utasitás az intézkedés követelésére. Az 1625. évi 45. tvczikk, a megyei utasitásban foglalt gömöri decimákra kimondja, hogy a tized a szemes élet után keresztenként a régi szokást fentartva szedessék. Gömörben az a visszaélés kapott lábra, hogy a tizedet szemben követelték. Innen eredt a megyék felszólalása, és Hevesmegyének is az 1625-iki utasitásban ez ügyre vonatkozó 8. és 9. pont alatti kivánalma. Az 1625. évi utasitás 10. pontjában foglalt Raiffenberg-ügy ez évi 48-ik czikkben nyert megoldást. A nádor küldetett ki, hogy Vácz környékén Ztrucz Ferencztől elfoglalt javakra biróilag járjon el. A végvárak kapitányai, ugy a kóborló szabad hajduk által elkövetett visszaélések meggátlására az 1625. évi 13. tczikkben szigoru szabályok alkottattak. Az alispánok utasitattak, szükség esetében az urak, nemesek, városok stb. területein vizsgálatot tartani évnegyedenként és szigoruan kutatni, hogy nem történtek-e ott s nem rejtegettetnek-e efféle zsarolási visszaélések. E törvényben kimondatik, hogy a rendes lakhelylyel nem biró nemesek, kik büntényen éretnek,,paraszt kézzel is letartóztathatók, de rögtön az alispán elé állitatandók." A parasztvármegye közegeinek rendőri felhatalmazása ezzel megbővitetett, mint erről maga helyén leszen szó. E törvény pontos és szigoru végrehajtását sürgetik a megye utasitásai. Az 1625. évi 60-ik tczikkben még egy intézkedés foglaltatik, mely ellen Hevesmegye is már az 1630-iki utasitásban felszólalt s felfüggesztetni kivánta. Ezen törvényczikkben egy rendkivüli perjogi ut állapitatik meg azon törvényes birtok-örökösök részére, kik időközben, a birtokok eladományozása s az adományozott bevezetésénél, a törvényes jogfentartást és ellenmondást a maga helyén és idején megtenni elmulasztották.

A protestantismus terjesztésével többek között régi katholikus egyházi s lelkészi birtokok, protestans egyházi s lelkészi birtokokká váltak, a nélkül sokszor, hogy ez ellen a katholikus felekezet részéről jogfentartás fejeztetett volna ki. Ezen rendkivüli birói ut megnyiltával, most midőn a kath. felekezet a vesztett tért mindinkább visszafoglalni törekedett, tömegesen kezdettek keresetek ez inányban, mely méltán aggályossá vált a protestans rendek előtt.

Az izgatás ezen törvény eltörlésére ennek folytán mindig hevesebb lett, Hevesmegye nemessége is csatlakozott ehhez, és az 1630- dik évi országgyülésre adott utasitás 7-ik pontjában e törvény törlését követelte; a mi meg is történt, ugyhogy ez évi 42. czikkben annak felfüggesztése, az 1635-iki törvényben pedig hatályon kivül helyezése, s a birtokjogokra vonatkozó régi törvények megujitása kimondatott.

A Jász-Kunokra nézve is ismétlődni látjuk a jogorvoslást sürgető panaszokat. Az 1638. évi 67. tczikk akként oldja meg ezt, hogy a Jász-Kunok taxa-fizetési kötelezettsége kimondatik, a szökött jobbágyokra nézve pedig a törvény szerinti eljárás illetékessége reájuk is alkalmaztatik. A Jász-Kunok ez irányban makacs ellenállást fejtettek ki tovább is, és ez ügygyel még többször fogunk találkozni az évek folyamán. Ugyanezen évi 19. tczikk a végvárak kapitányainak tulkapásai ellen intézkedik, mely szintén állandó panasztárgya volt a megyének.

Hevesmegye már az 1625-iki országgyülésre szóló utasitásaiban, a 12-ik pont alatt kimondotta, hogy az erdélyi fejedelem által törvényellenesen adományozott birtokok, rendes és törvényes örököseiknek visszaadandók. Csak az 1630. évi országgyülés, Bethlen Gábor fejedelem halála után, foglalkozott ez ügygyel, s a 46-ik czikkben az igy adományozott egyházi s világi birtokoknak, régi törvényes birtoklásába való visszabocsátását határozta el. A Bethlenféle mozgalmakban történt birtokváltozások tehát a megyében, már kezdetben erős ellenszenvvel találkoztak.

V. Ezen megyei utasitásokban, rendszeresen foglaltatik intézkedés sürgetése a megye területén kóborló végvárbeliek féken tartása, s erélyes rendreutasitására. Az 1638-iki országgyülés e czélból, a különösen zaklatott felvidéki megyék védelmére, az 5-ik törv. czikkben azt az intézkedést tette: hogy részleges felkelési adójuk fejében 400 katonát állitsanak ki, melyből Ónodra 200, Szendrőre 175, és Putnokra 25 fog vezényeltetni, hogy ezek az egri törökök kirohanásait és portyázásait visszatorolják és megfékezzék.

---

1) Lásd latin eredetiben Hevesmegye ltárában.

2) U. o.

3) U. o.