HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE

IRTA SZEDERKÉNYI NÁNDOR

III. kötet


HARMINCNEGYEDIK FEJEZET.



I. A megye közgyülései Füleken 1653-ik évtől. II. A főispánok székhelye. A köz- és részleges gyülések. Törvényszék. A gyülési meghivók. III. Az adóügy tárgyalása. Tisztujitó és számonkérő szék. IV. A rendes megyei kiadások. Tiszti fizetések és dijazások. Rendkivüli kiadások és segélyezések.



I. Heves és Külső-Szolnok vármegyék gyülései s törvényszéki üléseiről, 1653. év decz. 16-tól kezdve Hevesmegye levéltárában találhatók már a rendszeres jegyzőkönyvek, melyekben a megye szerves élete s müködése összefüggőleg tanulmányozható. E jegyzőkönyvekből az akkori megyei életnek következő képét látjuk magunk előtt. A székhely most is Fülek várában van, mely központja s menedékhelye a megyei tisztikarnak és nemességnek

A központi müködés áll, az időnkénti általános és részleges gyülésekből s törvényszéki ülésekből, melyeken rendszerint az alispán elnököl, kivéve a kivételes tisztujitó gyüléseket, midőn uj alispán választatik, mikon is, ritka eseményként a püspök és főispán is megjelenik Füleken, s a választást személyesen vezeti. Ilyenkor, de máskor is, ha a megyébe érkezett a főispán, rendesen a megye vendége volt. Igy Pálffy Tamás püspök s főispán, részint főispáni esküjét leteendő, részint az épen elhalt Vámosy alispán helyére nj alispánt választandó, 1661. jul. 6-ára tüzte ki a közgyülést, és tudatta, hogy akkor Fülekre fog érkezni. A megye jul. 1-én tartott gyülésében intézkedett a főispán fogadtatására, s megvendégelésére, ugy hogy a gyöngyösi járásból 10 akó bor, a többi járásokból pedig 2 vágó marha, 20 juh, 50 csirke, 50 tyuk, 12 lud, 24 kappan, 16 itcze vaj, 6 itcze méz rendeltetett beszereztetni, s a még egyéb szükségletek előállitására az alispán s mellette Kutasy György s Dorogffy István szolgabirák bizattak meg. Ugyanezen püspök-főispán ismét alispánt választandó, 1663. év febr. 22-ére tüzte ki a közgyülést, melyet szintén személyesen vezetett. A megye 1663. febr. 10-én tartott gyülésén tárgyalta e választási nap kitüzését tudató főispáni átiratot, midőn is a megye elhatározta: hogy ő nagyságát decenter és becsületesen kivánván fogadni, két öl szénát, husz kilo zabot, egy gönczi hordó bort gratificál, s meghagyatott Dorogffy és Kanizsay szolgabináknak, hogy négy tallérig csikot, halat s egyéb bőjti élésrevalót szerezzenek be ő nagyságának. Ugy látszik, hogy febr. 22-ikén azon évben már beállott a nagybőjti idő, s ehhez képest történt bőjti ételekre az intézkedés.

Az alispán s szolgabirák számadásaiban több helyen találunk kiadási tételeket "a főispán ellátására," melyeket a megye mindig helybenhagyatott. Tehát, más alkalommal is megfordult a főispán Füleken, s a megye egyes helyein, s akkor is, a megye vendégeként fogadtatott.

A püspök-főispán, mint a jegyző könyvekből látjuk, több-kevesebb időre kineveztetése után, de mégis mindig letette az esküt a megye szine előtt. Kisdy Benedek: kinevezése után 1656. márczius 27-én; Pálffy Tamás alig egy évre kinevezése után, 1661. jul. 6-án tette le az esküt.

II. A főispánok nem laktak Füleken, csak kivételesen jöttek oda. Rendesen Jászón, később Kassán, a zavaros időkben, más helyeken tartózkodtak, hol biztonságokat megóva találták. A hozzájok érkezett királyi, vagy nádori leiratokat s egyéb a megyét érdeklő leveleket, átküldötték Fülekne az alispánhoz, kinek rendes székhelye Fülek volt. A főispán a megye administratiójában, ez időben nem vett részt; s kivéve a választó gyüléseken, egyéb functióban szereplésének nyomát mint főispánnak nem találjuk.

A megyei gyüléseket "generalis" vagy "particularis congregatio" nevezettel jelölve látjuk ugyan, de a hatáskörnél az administratiót illetőleg kevés különbözetet találunk. A tisztujitó és számon kérő székek rendesen "generalis congregatiók" alkalmával tartatnak. A fontosabb statutumok is ily gyüléseken hozatnak. De látunk particularisnak nevezett congregatiókon, "részleges gyüléseken" is fontos adó s egyéb kérdéseket tárgyalni s intézni. Igy például az 1557. jul. 17-én, és sept. 4-én tartott particularis congregatiók, nádori felhivásra, az adó repartitió feletti tanácskozásra. Vámosy alispánt s Farkas Ferencz szolgabirót küldik ki követül; majd egy ujabb nádori felhivásra, a katonai élelmezés ügyében intézkednek, s a megyére limitalt élelmi mennyiséget, a szolgabirói járások között felosztják. A sulyt a gyüléseknél, arra látjuk helyezni, hogy ott a nemesség teljes számban vegyen részt, különösen, midőn az adó ügye tárgyaltatott, s igy látunk eseteket, hogy az adó ügyek feletti határozat elmaradt, mert az érdeklett nemesség nem eléggé volt képviselve a géneralis congregatión. "A törvényszéki ülések"' czimén felvett jegyzőkönyvek is tartalmaznak egyéb fontos administrativ intézkedéseket is, és igy világos, hogy inkább közgyülések voltak ezek, egyuttal törvényszékké alakultak át, s midőn a törvényszéki idő kitüzetett, ez egyszersmind közgyülési napul is szolgált. A generális vagy particularis gyülésre a meghivók a szolgabirák által köröztettek a nemesek között. 1680-as években az előző ülésekben már rendesen kitüzetett a gyülési nap, mely tartatott a szükséghez képest, néha kétszer is egy hónapban, néha 2-3 hónapban egyszer. De a törvényszéki ülés napja, mindig az előző ülésben tüzetett s hirdettetett ki. Az évi tisztujitó szék napját pedig a főispán tüzte ki, habár ő azon csak kivételesen vett részt.

III. A generális congregatiók, melyeken az adó-ügy tárgyaltatott, a tisztujitó székek idejében rendesen január vagy február hónapokban tartattak. Ugyanakkor tartatott az évi számonkérő szék, vagy is a sedes sigillatoria, melyen az előző ülésben rnegválasztott számvizsgáló bizottság átvizsgálta az alispán és szolgabirák által kezelt pénzbevételi s kiadási számadást, s azután a közgyülés elébe terjesztette intézkedés végett, hol néha észrevételezések is történtek.

Azon időben ugyanis, központi külön pénzkezelő hivatal nem volt. A megyei adó s egyéb szolgálmány a közgyülés által portánként vettetett ki, és minden járás szolgabirája saját községeiből beszedte, a rendes és esetleg a megye közgyülése által utalt kiadásokat teljesitette, a bevétel feleslegét pedig az alispánnak adta át, ki azután az általa igy bevett pénzekről szintén számadást adott be.

Az ellenörzést és a számadás felülvizsgálatát, mint érintettük, a közgyülés által kiküldött számonkérő szék teljesitette. E számonkérö szék tagjai voltak rendesen a megye ugynevezett "nagyságos urai" mágnásai, vagy azok megbizottai, képviselői, több előkelő nemessel. A megye "urai" vagy is mágnásai esetleg özvegyeik, ha személyesen nem vettek részt, megbizottal képviseltették magokat a közgyülésen. E képviselők rendesen tagjai voltak a számonkérő széknek. Igy például az 1657. okt. 10-én tartott ülésben számonkérő szék tagjaiul megválasztattak: Michalek Miklós Vesselényi nádornak, Pápay János az erdélyi fejedelemné, Vadkerti István Koháry István, Gyöngyösi István Rákóczy László képviseletében; ezen felül Földvány János, Pápay Péter, Battik Péter, Mocsáry Ferencz, Hamvay Ferencz nemesek s a megyei jegyző. Ilyen formán ment a számonkérő szék megalakitása. hosszu éveken át.

IV. A megye rendes kiadásai voltak, a szolgabirói s alispáni számadások szerint: az alispán, szolgabirák, tísztiügyész és jegyző évi fizetése s szokott járulékai.

Az alispán fizetése évi 100 frt, 4 szolgabiróé egyenként évi 16 frt, tiszti ügyészé évi 40 frt s jegyzőé évi 100 frt volt. Az alispán, szolgabíró, tiszti ügyész éví dij-illetménye, rendesen feltüntetve van a számadásokban. A jegyző, külön számadást vezet illetményéről. Libercsey Ferencz jegyző 1661-ben beadott számadása ez: "éve kezdetét veszi 1657. jan. 3-án. Azon időtől több izben felvett összesen 301 frt 4 denárt, tartozik tehát neki a megye 1661. év jan. 3-ig 98 frt 9 denárral." Tehát 4 évi, szolgálat után összesen 400 frt számitatik.

Nevezettek tiszti dijazása ezzel befejezve nincs. Minden szolgabiró az évi adó beszedéseért rendesen 8 frt illetékben részesült s az évi számadás átvizsgálása után, az évi maradványból 16-16 frt számoltatott javokra jutalomképen. Az alispán is nyert rendesen ily évi jutalmat, 40-50 frtig. Ezen felül az alispán és szolgabiró javára, ugy jobbágyaik, mint saját adójok, minden évben leiratott. Utazási s egyéb költségeiket a számonkérő szék rendesen megállapította javokra. Ezenfelül jövedelmöket képezé még a birság s váltságpénzekből, mint birósági tagokat illető harmad.

A birói tisztet gyakorló s a szolgabirákkal birói kiküldetésben eljáró esküdt-ülnökök "jurati assessores" részére, semmiféle dijazás nem fordul elő a számadásokban, és igy ezek a birói harmadilletéken kivűl, egyéb javadalmazásban nem is részesültek; a substitutus viceispán sem kapott fizetést, kivéve, ha kiküldetésben járt el, miért is utazási költsége fedeztetett.

Az alispán; szolgabiró, ügyész s jegyzőn kívül, a megyének egyéb állandó fizetett közege nem is volt. A szolgaszemélyzetet a börtönörök és hóhér képezték, kinek a birói kivégeztetésekért esetenként 6-10 frt kiadás számoltatik el; a justificaló szerszámok s dijazása fejében. E szomoru mesterség gyakorlására egy török rabbal kötött szerződést a 28-ik fejezet II. pontja alatt ismertettünk.

A megyei pénztár terhére eső dijazásban részesültek a megye országgyülési követei is, kiknek dijait a megye rendesen megválasztatások alkalmával megszabta, Habár az 1655. évi 37. tczikk szerint a regalisták, ezen dijazáshoz járulni nem tartoztak, itt Hevesmegyében, a számadásokban, ezen kivétel elő nem fordul. Az 1655. évi országgyülésre megválasztott követek napidijául 4 frt határoztatott. Az 1653. évi országgyülés követeinek napidija pedig 3 frt 60 dr volt. Ez évi követek Pápay Péter és Libercsey Ferencz, következő számadást adtak be, illető napidijokról: Pápay Péter, neje betegsége miatt, egész végig nem maradhatott Pozsonyban, s igy 114. napot töltött ott, napi 3 frt 60 krral, jár részére összesen 410 frt 40 kr. Libercsey az egész országgyülési időt kitöltötte s ez 144 napra ment, 3 frt 60 krral esik részére 518 frt 40 kr. Tehát ez évben 144 napig tartott az országgyülés. Hazajövetelök alkalmával, a megye 120 frttal ajándékozta meg, s igy az összes követi kiadás 1048 frt 80 drra ment. Az 1662. évi országgyülés követeinek napidija pedig 4 tallérban szavaztatott meg. Egy tallér akkor l frt 80 d. értékünek számoltatott. 1)

A megyei kiadások állandó rovatát képezi, tepplomok épitésének és török fogságban levőknek segélyezése. Nincs évi számadás, melyben e két tétel ismételten is elő ne fordulna. A füleki ágostai evangelicus templom épitésére 1657-ik évben 100 frt, 1659-ben " Gulácsy István egyházunk szolgájának felsegélyezésére 6 frt " stb. utalványoztatott. E segélyezések általában a reformatus egyházakat illették. Török fogságban levők 2-10 frt segélyt kaptak. Battik György, a megye egyik ismert férfia 100 frtot kapott, bizonyosan váltság összege pótlására; más nevezetesebb férfiak 20-50 frt segélyben részesültek. Nevezetes az, hogy 1660. év jan. 7-én tartott közgyülésen, "nagyságos Kemény János és Kornis Ferencz a tatárok által elhurczoltak részére, kiket a legközelebbi országgyülés is ajánlott, loco charitativi subsidii", minden portától 1 frt szavaztatott meg. Kemény János rabságából megszabadulván, később Erdély fejedelmévé választatott. Murány, Dévény, Hajnácskő, Fülek s más felvidéki várak épitkezéseire időnként 50-100 frt utalványoztatott a megye által. Különösen Fülek vára, melynek falai között teljesité a megye sok évtizedeken keresztül, egész korszakon át hivatalos teendőit, élvezé gyakran jótékony adományozásait. Megjegyzendő itt, hogy Fülek nem tartozott a felvidéki végvárakhoz, s nem is a felsőmagyarországi, hanem a dunáninneni hadparancsnokság alatt állott, melynek főkapitánysága Érsekujváron állomásozott és főkapitánya 1658-ban gróf Forgách Ádám volt. A megye ez időszerinti székhelye tehát a dunáninneni főhadvezérlet alatt lévén, Fülek s vidékére nézve innen érkeztek a katonai intézkedések, s a megye is, ezt érdeklő ügyekben, az érsekujvári hadparancsnoksággal értekezett.

Igy 1658-ban, gróf Forgách Ádám főhadparancsnoktól érkezett a megyéhez a füleki őrség fegyelmi ügyében a visszaélések s katonai s kihágások, ugy a nép illetéktelen zsaroltatásának meggátlása végett tervezett szabályzat, hogy arra nézve a megye észrevételeit megtegye s közösen megállapitván, közhirré tétessék. A febr. 6-án tartott közgyülésen Vámosy alispán, Vécsey Sándor és Kay László küldettek ki, hogy Nógrád és Pestmegye kiküldötteivel a szabályzat pontjait állapitsák meg, s mutassák be majd kihirdetés végett. Erről majd az ismertetendő "megyei szabályrendelet gyüjteményében" leszen bővebben szó.

Az érsekujvári főhadparancsnok ugyanezen évben sürgette Fülek vára erőditésének befejezését, tekintve a háborus időt; és Kóháry István várkapitányhoz irott rendeletében hivatkozott arra, hogy Hevesmegye népének érdekében is áll Fülek vára mielőbbi megerősitése, és e végből onnan is jöhetnének közmunkások, habár a megye nem is tartozik e végvár erősitéséhez segélylyel járulni. Koháry ezen rendeletet közlötte Heves és K. - Szolnok megyével, mely azt határozta, hogy Fülek végvárának érdeke a megye érdeke is, és segélyként közmunha helyett 100 frtot utalványozott.

De később, Fülek kiváló érdekénél fogva, tetemes közmunkát is rendelt oda a vármegye. Igy 1656-ban Koháry István várkapitány megkeresésére a vár épitkezéseihez a megye három járásának összes molnárait, ácsait, kőmüveseit egy heti munkára rendelte fel. Ugyanezt tette a megye 1663. febr. 22-én tartott ülésében. Ilyen közmunka kirendelések Fülek várához több izben is előfordulnak. Más irányban is járult Fülek emeléséhez és gyarapitásához a megye, mint ezt a következő nyugták mutatják. "Az megirt Heves és K. - Szolnok Vármegye Füleki végvárban levő uczáknak kővel való megrakására gratificált négyszáz magyari forintokat, az megh irt Viceispán és nemes vármegye szolgabirák urtól fogyatkozás nélkül percipiáltuk" - nyugtatja ezt ekképen Koháry István Füleki várkapitány 1658-ban. Ugyan igy nyugtat száz frtot; melyet a vármegye "a várban levő bástyák gerendáira", és 50 frtot, melyet "sóknak való megszerzésére" gratificált stb.






1) "pro exstruendo turri Körös conferuntur fl. 7 d. 20 sive talleri 4. megyei jegyzőkönyv 1654. febr 11. ülés.