HARMINCZNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Szegedy Ferencz püspök-főispán 1671-ben beiktatása. 1673-ik évben tisztujitás és az evang. rendek tiltakozása. II. Barsony György uj püspök-főispán 1675-ben. A tisztujitó szék felfüggesztése. Az evang. rendek ujabbi tiltakozása, hogy soraikból nem jelöltetett. III. Uj főispánul Pálffy Ferdinand püspök neveztetett ki. Korompay Péter püspök főispánsága. IV. Tököly Imre fejedelem idejében 1682-ik évben tartott tisztujitó szék Gácson. Alispáni jelentés Fülek ostroma idejében a megyei archivum elégéséről. A megye kölcsöne. V. Az 1684-iki tisztujitó szék. Az utolsó tisztujitó szék a megye határán kivül 1686-ik évben Gácson.
I. Pálffy Tamás püspök 1669. év közepén nyitrai püspökké és kanczellárrá neveztetett ki, mely minőségben még mintegy 10 évig élt. Utódja 1669. év szept. 13-án kelt királyi decretummal 1) Szegedy Ferencz váczi püspök lett, ki is 1671. év márczius 2-ára tüzte ki főispáni beiktatására és tisztujitásra a közgyülést. E napon tehát személyesen megjelenvén Füleken, a közgyülésben "viceispán ur salutalta a megye nevében, és kérte arra, hogy hazánk törvényes szabadságában, jó szokásában tartsa meg a nemes vármegyét, sőt oltalmazza főispáni tiszte dictamine szerint, és valami uj szokatlan dologgal ne terhelje a vármegyét, mire Ő nsága ugy resolválta magát, hogy valami az ő tisztihez tartozik, azt pro posse fogja követni, és ne adgya Isten, hogy a haza törvényes és régi jó szokása és rendtartása ellen szokatlan dologgal terhellye a nemes vármegyét." Annak utána-irva van a jegyzőkönyvben-ő nsga flexis genibus solemniter maga nyelvével deponálta a juramentomot.
A tisztikar is benyujtván lemondását, miután Mocsáry Ferencz az alispáni tisztről végképen visszalépett, a főispán kijelölte: Battik Péter, Mocsáry Ferencz, Némethy Pál, Subics Pál, Tassy Mihály és Kürtössy Istvánt. Szótöbbséggel Tassy Mihály, kath. jelölt választatott meg. A szolgabirák közül: Gyöngyösy István, Ebeczky Menyhért, és Balogh Mihály maradtak. Joo Mihály végleg visszalépvén, kandidáltatott két katholikus Dévay János és Koncz Pál és két evang. Dely Mihály és Szabó Pál. Egyhangulag Dévay János választatott meg. Jegyzővé Soldos Miklós választatott.
1673. april 19-én tartott tisztujitó szék már érdekesebbé vált azon okból, mert Tassy alispán végleg visszalépett tisztétől. Bélteky Pál füleki vicekapitány volt Szegedy Ferencz püspök meghatalmazottja és mint ilyen a tisztujitó szék elnöke. Kijelöltettek az alispánságra Tassy Mihály, Melczer János, Kürtössy István és Mihalek Miklós, mind kath. vallásuak. Az evangelikus rendek elégedetlenségöknek adtak kifejezést, hogy régi törvény és gyakorlat ellenére mellőztetett a kandidatióból a vallás egyenjoguság szerinti jelölés. Azonban megelégedtek az egyszerü óvástétellel, és szótöbbséggel Melczer János választatott meg alispánná. Helyettes alispánná, pedig Pápay Péter. Gyöngyösy István, Dévay János szolgabirák megmarasztattak. Balogh Mihály visszalépvén, helyébe Ebeczky Menyhért addig más járásban szolgabiró, ide pedig Mocsáry György választattak meg. Jegyzőnek megmaradt Soldos Miklós.
1674. máj. 9-én az összes tisztikar ugy a mint volt, megválasztatott.
1675-ik év első hónapjaiban, az akkori zavaros idők miatt, a tisztujitás nem tartatott meg. Ez év jun. 12-én tartott közgyülésen olvastatott Szegedy Ferencz főispán levele, hogy a tisztujitást e hó 26-án tartandó "generalis congregatióra" tüzi ki, melyre személyesen szándékozik eljönni, és ha nem jöhetne, meghatalmazottja fogja képviselni. Az alispán utasitatott, hogy szokás szerint gondoskodjék a főispán megvendégeléséről, vagy ha meghatalmazottja jön "a személy milyensége" szerint leendő ellátásáról.
A kitüzött napon megtartott tisztujitó székre a főispán "a zavaros idők" miatt most sem jött el, hanem Bélteky Pál füleki alkapitányt bizta meg személyének képviselőjeul. A tisztikar ugy, a mint volt meghagyatott, egyhangulag: nevezetesen Melczer János alispán, Pápay Péter helyettes alispán, Ebeczky Menyhért, Dobay János, Mocsáry György és Dévay János szolgabirák. A jegyzői székre azonban jelölés után választás történt. Négy jelölt közül "szótöbbséggel" Bulyovszky Ferencz választatott meg. Megyei ügyész Dul Mihály maradt, a szokott 80 frt évi dij mellett.
II. Szegedy Ferencz püspök-főispán szept. 12-én történt haláláról 1675. év okt. 5-én értesült a megye a szepesi kamara átiratából, hogy a tized-bérletek a püspök halála folytán, a hátralékokkal együtt a kamarához küldessenek be.
Az uj püspök lovasberényi Bársony Györgynek 1675. decz. 13-án kelt kineveztetéséről hivatalos tudósitás a megye jegyzőkönyvében nem találtatik más, minthogy az 1676. évi máj. 20-án tartott ülésben olvastatott a főispán levele, melyben a tisztujitó szék napját jun. 15-ére tüzi ki, és meghatalmazottjául Tassy Mihályt nevezi meg.
A mondott napon csakugyan megtartatott a közgyülés, és miután Melczer János végleg lemondott az alispánságról, jelölés folytán választásnak volt helye. Tassy Mihály püspöki meghatalmazott hármat jelölt az alispánságra: Melczer Jánost, Bélteki Jánost és Bertoty Istvánt. Ennek hallatára a megye közönsége a tisztujitó széket felfüggesztette a következő indokolással: Melczer végleg visszalépett, s nem kiván továbbá alispán maradni, tehát nem választandó. Bélteki a füleki alkapitány, Pest-Solt és Pilis megyék helyettes alispánja, és igy már ez oknál fogva is, nem választható. Igy marad Bertóty István egyetlen személy jelöltül, kit választaniok lehetne. De ha egy személy marad, ez igy választásnak nem tekinthető, és ujabb jelölésre van szüség. E körülményről küldöttséggel értesitetett a főispán. A főispán ennélfogva aug. 19-ére tüzte ki a tisztujitó széket, midőn is felolvastatott a főispánnak a megyéhez intézett bepecsételt levele, melyben ekként levélben tudatja az alispánságra általa jelöltek neveit a közgyüléssel. "Ennek hallatával az evangelikus statusok ünnepélyesen tiltakoznak az ellen, hogy soraikból senki nem jelöltetett, az ország törvénye s a megyében folyó eddigi szokás és gyakorlat ellen, s ez irányban jogaikat fentartják."
Mindenesetre az akkori viszonyoknak tudható be, hogy az evangelikusok ez uttal ennyiben elégedtek meg. Alispánul Tassy Mihály szótöbbséggel választatott meg. A többi tisztviselők maradtak. Ezekből kitünik az is, hogy Bársony püspök mint főispán, az esküt nem tette le.
Pálffy Ferdinand püspök pecsétje 2)
III. Bársony főispán közbejött betegeskedése és 1678-ik év elején történt halála folytán 1678. april. 20-án vette az értesitést a megye, hogy gróf Pálffy Ferdinand neveztetett ki püspökké és igy főispánná is. Kinevezési decretuma márcz. 5-én kelt. Az uj főispán csak 1679. év aug. 31-én tarthatta meg a megyei tisztujitást. E napon Füleken személyesen jelent meg a közgyülésre. Bulyovszky főjegyző üdvözölte a megye nevében, mire a főispán megfelelő választ adott. Ezután a megye szine előtt letette az esküt "biztositván a közönséget, hogy érdekét minden helyen és időben előmozditani főtörekvése lesz."
A tisztviselők letevén megbizatásukat, tekintve, hogy a mostani időben a megye tisztségében az ügyekre nézve károsan hatna a nagyobb választás, minden jelölés nélkül Tassy Mihály maradásra biratott, és egyhangulag hivatalában megerősitetett. Dobay János, Ebeczky Menyhért, és Dévai János szolgabirák hasonlóképen maradtak. Mocsáry György szolgabiró néhány hónappal ezelőtt már lemondott, és akkor Balogh Mihálylyal helyettesitetett. Most tehát ez tudomásul vétetvén, Balogh meghagyatott szolgabirónak.
A tisztujitás befejeztével, Tassy alispán nagy aggodalommal jelenti be azon körülményt, hogy a közgyütéseken a nemesség annyira nem vesz részt, hogy az ügyeket esak a tisztviselők intézik. Ily nehéz időben, midőn a megye küldöttei elzáratnak, és a katonai végrehajtás napi renden van, szükséges, hogy a közönség érdekeit megvédendő, vegyen is részt a tanácskozásokban.
A tett előterjesztésre határoztatott: hogy a szolgabirák járásaikban a közgyülés napját kellőleg kihirdetvén, a meg nem jelenő nemes, ha távolmaradását ki nem menti, pénzbirsággal sujtassék.
Az 1680-ik évi szept. 11-ére tüzött tisztujitó széken, Pálffy főispán előbb Koháry István füleki várkapitányt, de minthogy ennek épen ekkor hadi ügyben távozni kellett, Bezegh István nógrádi alispánt bizta meg a képviseltetéssel. A fentebb elsorolt tisztviselők, egytől-egyig tovább is megmarasztattak.
Pálffy halálával 1681. decz. 28-án Korompay Péter neveztetett ki főispánná és püspökké, mely is 1682-ik év april 8-án tartott közgyülésen jelentetett be. A közbejött háborus viszonyok folytán, csak 1683. febr. 25-én tartatott meg az uj tisztujitó szék. Ez a tisztujitás már Tököly fejedelemségének idejében történt.
IV. Mint más helyen részletesen érintve van, 1682-ik év szept. 16-án Kassa után Fülek is, a megye eddigi székhelye, Tökölyi kezébe esett, és az egész országrész ezzel Tököly uralma alá jutott. Ez év aug. 12-én Gácsvárában tartott megyei közgyülés, már Tököly fejedelem rendeleteit tárgyalja és intézi, majd intézkedik a kassai országgyülésre küldendő követei részére utasitásról, hol Korompay Péter főispánnal is találkozván, a tisztujitás határideje, a főispán által febr. 25-ére tüzetett ki, a Losonczon tartandó tisztujitó székre, 1683. febr. 8-án tartott közgyülésen.
A tisztujitás után a megválasztott alispán a következő előterjesztést tette. "A lefolyt zavaros időkben, különösen az egyesült megye volt közgyülési s törvényszéki székhelyének Füleknek gyászos elégéséig, a megye archivuma és irásai három ládában az alispán és jegyző gondjaiba helyezve, azon végvárban tartattak és őriztettek. A vár ostromának közeledtével, Tassy Mihály alispán, Ebeczky Menyhért szolgabiró és Bulyovszky jegyzővel a ládák elszállitására nézve Koháry István várkapitánynyal együtt intézkedést is tettek, azonban az események rohamos haladása folytán az már lehetetlenné vált. A megye arhivuma s összes irományai igy a várban maradtak s ott elpusztultak. Nehogy tehát a jelenlegi alispán és jegyző most vagy a jövőben, az ebből eredhető károkért felelősséggel illettessék, hanyagság vagy mulasztással vádoltassék: a nemes vármegye az előterjesztést mint a tényállásnak megfelelőt elismeri, jelentőket megnyugtatja, s minden ebből eredhető felelősség alól felmenti, ezt ezennel jegyzőkönyvbe iktatja, s erről egyhangulag bizonylatot állit ki."
Ugyanekkor Bulyovszky alispán előterjesztette: hogy a közeli időkben a megye meghatalmazása folytán, a szükségletek fedezésére 6%-tóli kamattal ezer frtot Klobusiczky Katalin Ebeczky Menyhért özvegyétől kölcsönt vett fel. A megye közönsége meghatalmazta az alispánt, hogy állitson ki kötelező levelet erre, s ha lemondana, vagy meghalna, az utána következő alispán fog, ha addig ki nem fizettetnék, uj kötelezőt kiállitani.
Ugyanekkor hirdettetett ki a főispán levele, melyben az uj tisztujitás idejét kitüzi, s -a gyulés elnökéül ez esetre Almásy András gyöngyösi plebánost bizza meg. E levél másolatban elküldetett nevezett plebánosnak, hogy a határidőben jelenjen meg, s megvendégelésére a szokott költség utalványoztatott.
Febr. 25-én csakugyan megtartatott a tisztujitó szék, melyen a főispán levele értelmében is az eddigi tisztikar tovább maradásra biratott, s igy továbbá is alispán Tassy Mihály, Ebeczky Menyhért, Dobay János és Balogh Mihály szolgabirák maradtak. Dévay János helyébe, ki egészségi okokból lépett vissza, Nagy Márton választatott. Helyette alispánul Gyöngyösy István helyére Szilassy András szótöbséggel választatott meg. Helyettes jegyzővé pedig Horváth György választatott.
VI. Az 1684. april 10-én tartatott tisztujitó szék Gácson már ismét Leopold uralma alatt hajtatott végre.
Korompay főispán ismét Almásy András gyöngyösi plebánost és egri kanonokot bizta meg a helyettesitéssel. Az alispáni szék Tassy alispánnak mult év deczember hóban történt halálával megüresedvén, az alispánságra jelöltettek: Vécsey Sándor, Török Ferencz, Bulyovszky Ferencz, Szilasy András, Dobay János, Barátnoky Ferencz. Bulyovszky Ferencz választatott meg alispánná. A szolgabirói székre Ebeczky Menyhért helyére jelöltettek Gyürky Gáspár, Fejérpataki László, Mocsáry Balázs, Demekovics János, Gyürky Ferencz, Laczkovics István. Szótöbbséggel Fejérpataki választatott meg. Dobay János szolgabiró nógrádi alispán lett, helyébe Balogh Mihály, ennek helyébe Almásy János, a szolnoki járásban (processus Szolnok) Nagy Márton. A jegyzői székre kandidáltattak: Csemniczky Gáspár, Horváth György, Laczkovics István, Sipos János, Muraközy Márton. Egyhangulag Horváth György, ügyészszé pedig Laczkovics István választatott meg. E választásból folyólag világos: hogy ugy a jegyzői mint ügyészi tisztre, már ekkor is kijelölés utján választás volt gyakorlatban. A jelöltek nevei után következtetve, a vallásfelekezetek kellőleg képviseltettek.
1685-ik évben, nincsen nyoma tisztujitó széknek. 1686. nov. 6-án Gács várában tartatott a kettős megyék, utolsó tisztujitása, a megye határán kivűl, még mindig Korompay Péter püspök-főispán alatt, ki már ekkor a kanczellári tisztet is viselte. A tisztujitó székre főispáni meghatalmazottul Sárhegyi András helyettes gyöngyösi plebános volt megbizva. E választáson Bulyovszky Ferencz eddigi alispán, s helyettese Szilasy András megmarasztattak. Szolgabirák maradtak, részben választattak: Dévay János, Darvas Mihály, Almásy János. Jegyzővé Horváth György, helyettes jegyző Bulyovszky Dániel lett.
Ez időbeli állapot jellemzésére a jegyzőkönyv melléklapján feljegyezve találjuk: "circa hoc tempus eo jam pervenerat Incl. Comitat. ut praeter Oppida Gyöngyös et Pata mulla amplius loca extarent, quae in medium portionalis quanti aliquid praestare quaeant."
Korompay Péter a tisztujitó szék után, nyomban mint már kanczellár, a nyitrai püspökségre helyeztetett át és helyébe az egri püspökségre Fenessy György neveztetett ki.
Fenessy György püspökké és főispánná kineveztetéséről és főispáni székébe beiktatásáról, ezt olvassuk a megye közgyűlésének 1687. máj. 12-én kelt jegyzőkönyvében:
E napon Vecsey Sándor ajnácskői kapitány bemutatta gróf Csáky István felső Magyarország főkapitányának leiratát, melyben tudatja, hogy ő felsége Fenessy György püspöknek főispáni székébe beiktatásával őt bizta meg; de ezt egyéb teendője miatt nem teljesithetvén, e tisztet Vecsey Sándorra ruházza. Ki is bemutatja még ő felségének 1686. decz. 16-án kelt kegyelmes intimatumát, hogy Fenessy Györgyöt egri püspökké és e megyék főispánjává nevezte ki. A megye közönsége a beiktatás e módját szokatlannak és törvényeinkkel nem megegyezőnek jelenti ki, mely szerint a föispán esküt is teendő volna; de ez időszerint azért beiktatottnak elismeni; miről, a megye üdvözlete mellett megkeresni határoztatott a főispán, hogy az eskü letételének módját és idejét tüzze ki.
E szerint Fenessy György 1686. decz. 16-án neveztetett ki egri püspökké és főispánná. Pápai jóváhagyása 1687. május 4-én történt meg. 3)
A fennebbi üdvözletre és megkeresésre, jun. 2-án válaszolt Jászóról Fenessy, biztositva a megyét jó akaratáról, és kérte, hogy esküje letételére, habár a megye szine előtt ohajtaná bemutatni, követséget küldjön hozzá a vármegye. E végből Bulyovszky alispán és Balogh szolgabiró küldettek ki.
1687. sept. 15-én 91 évi távollét után, először tartatott megyénk közgyülése saját területén Gyöngyösön. Ez időben Egervára már körülzárolva volt. Okt. hó 1-én ismét Gyöngyösön tartatott meg a közgyülés. Az okt. 9-iki kisgyülés (particularis congregatio) azonban már Losonczon tartatott; igy is maradt 1688. jun. 2-ig, mikor is végleg saját területére költözött vissza a megye.
1) Smidt IV. k. 274-278.l.
2) Ezen és más helyen látható püspöki pecsétekből következhető, hogy a püspök-főispánok saját czimeröket használták rendesen pecsétjeiken, kiegészitvén azt a szokásos püspök-süveggel.
3) Szmd. III-ik 327. l.