NEGYVENHARMADIK FEJEZET.
I. Kinzatás alkalmazása bünfenyitő eljárásnál. 1665. II. Többféle testi büntetés 1671-3-ik évben. Kettős házasság bünténye. Szabályrendelet az Istenkáromlók ellen. III. Boszorkány perek 1660-ik évtől kezdve.
I. A fenyitö vizsgálatnál eddig a kinzatás által eszközlendő vallatásokkal nem találkoztunk. Ennek nyomaira csak az 1665-iki év folyamán véghezvitt fenyitő itélet hozatalánál akadunk. A sept. 16-án tartott törvényszéken a magistratus nevében, Kristóf János és Makay János ellen, Albert Urbán panaszára, hogy pénzét ellopta, vádlott tagadása folytán itéltetett: hogy sulyos gyanúokok merülnek fel a vádra nézve Makay ellen; mielőtt azonban a tolvajlás bünténye megállapitatnék, kinzatásnak vetendő alá, s azután ha bebizonyosodik, életétől megfosztandó lesz. Kristóf János hitre szabadon bocsátatott.
1665. jun. 1-én tartott törvényszéken Mathei Jakabra következő itélet mondatott: Habár a tanuk összhangzó vallomásából világosan kitünik a teremtő Isten s a szentséges háromság ellen véghezvitt szörnyü káromlása, s megérdemelné a halálos itéletet, még is a hazai törvények folytán, első izben, rögtön a holnapi napon megbotozásra, Szent Mihály napig tartó börtönre, s azután elbocsátása előtt ismét megbotozásra itéltetik.
A későbbi időben, különösen az 1670-es évek háborgó eseményei közepette, kivéve a vallás elleni büntényeket, a törvényszéki itéleteket igen szelidültnek, sőt indokolásaikban lazáknak találjuk.
Igy lássunk eseteket:
1671. april 16-án tartott törvényszéken Szabó János és Püspöki Féter lopással vádlottak itélete igy szól; "miután magok megvallották latorságokat, az elvett marhát adják vissza, ők pedig pálczáztassanak meg, e mellett reversalist adjanak, hogy jámborok lesznek és bosszut nem állanak az szegénységen."
1672-ik évi april 6-án tartott törvényszéki ülésben Pinczy Pál "rettenetes bünökkel vádlott, s tanukkal is beigazolt tényeiért ez uttal kegyelem adatott oly feltétellel, hogy a károsodottakat elégitse ki s vérdijban fizessen le 26 frtot."
1673. jun. havában tartott törvényszéki ülésben, Szőke István Isten káromlás s lopással vádlottra végeztett: noha országunk törvénye szerint más poenát érdemelne, most Isten elleni káromlásért megpálczáztatik, többi gonosz cselekedeteiért jó kezességre, ugy tudniillik, hogy többé bünténybe nem keveredik, elbocsátatik. 1)
1675. aug. 7-én Varga Bálint vádoltatott, hogy gyöngyösi lakos Szöcs Gáspár leányát az uton megfogván, a buzába hurczolta s megszeplősitette. Az itélet igy szól: "vádlott tagadásával szemben a vád ki nem tetszik ugyan directe a vizsgálatból, hogy mindazáltal másoknak zabola vettessék, vádlott jól meg korbácsoltassék és ugy bocsátassék el."
1676-ik évben kettős házassággal vádlott Andrásy István, Biró Ilona felesége mellé, még egy NagyKata nevü "publica meretrix" személyt hozott házához. Kihallgatástakor Biró Ilona elmondotta, hogy férje házát elhagyta, mert Nagy Katát oda hozta, s őt nem mint házastársat tartotta, a miért azután "török közé készült Hevesbe;" de ezt mégsem tette, ide jött Fülekre szolgálni. Andrásy és Nagy Kata amaz bigamiában, ez mint "közszemély" vétkes; az anyaszentegyház törvénye ellen cselekvők, halálra itéltetnek (fentartván az itélőszék jogát, maga rendiben a megváltásra engedélyt adni.) Biró Ilona pedig, ki férjét botrányosan elhagyta, tekintve hosszabb letartóztatásával lett eddigi bünhődését, felmentetik és szabadon bocsátatik.
Az 1676. év jan. Elején tartott törvényszéken, tekintve, "hogy a felséges Isten ellen való káromlások mindinkább szaporodnak, és igy Istennek haragja a közönségre mintegy kihivatik," - az 1659. évi törvénynél fogva is, határoztatott: hogy az ily Isten káromló első izben 6, másod izben 12, harmad izben 24 frt birsággal sujtassék. Ha tovább is elkövetné a bűntényt halálra itélendő. Ha nem nemes követi el ezt: első izben 25, másod izben 50, harmad izben 100, negyed izben 300 ütéssel sujtassék. Ha még ezután is elkövetné az istentelenséget, a földesuri szék, a szolgabiró bizonysága mellett, halállal sujthatja. Megengedtetett az, hogy nemes ember a pénzbirságot, a parasztra mért botütéssel válthatja meg.
III. Boszorkány-perekkel csak az 1660-as években találkozunk megyénkben először, nevezetesen 1664. szept. 30-Án tartott fenyitő ülésben 2) Mocsáry Ferencz tiszti ügyész emelte a vádat Bujaky István özvegye ellen "boszorkányság" bünténye miatt, s kérte a bizonylatok alapján vádlottakat tűzre itéltetni. Vádlott ártatlannak vallotta magát. Megintetett, azzal, hogy "istenes életben és jó erkölcsökben foglalván magát, másoknak is jó tanács és példaadással legyen."
1665. sept. 16-án tartott ülésben azon vád emeltetett, hogy "Bársony Kata miképen s mily gonosz lélektől vezéreltetve nem tudni, megvetve az emberi tönvényeket, ördögi hatalomnak önkényt meghódolva boszorkány életet él-mint az a kéznél levő bizonyitékokból kitünik." Vádlott tagadásával szemben itéltetett: "hogy sulyos gyanu merülvén fel ellene, bünrészessége kideritése végett, előbb hohér kéz- zel illettessék s azután tüzbe dobassék.
Még egy boszorkány-perrel találkozunk e korszakban, 1681-ben. Ez év jun. 15-én boszorkánysággal vádlott pásztói lakos Molnár Ilona ellen az ügyész vádja ez: miképen a personalitet adstans vádlott, nem tudatik micsoda gonosz lélektől vezéreltetve, nagy Istentől, keresztényi gyülésektől elszakadva magát a boszorkányokhoz és ördögökhöz csatolta, azokkal társalkodott és sokak ártalmára váló cselekedeteket vitt véghez, mely kitetszik birói kéznél levő bizonyságokból. Minthogy az ily boszorkányságok, ördöggel való társalkodások tüz által, közönséges bevett szokás szerint szoktak fenyitetni, és eltöröltetni, tehát kivánja a magistratus ügyésze hogy tüzre itéltessék és ha szükséges, tortura is adinveniáltassék. Vádlott egyszerüen tagadja a reá rótt büntényt, és bujaki kapitány bizonyitványát mutatja be, mely szerint már ott általa vizsgáltatva jó életünek bizonyult és boszorkánysággal nem gyanusitható. A tiszti ügyész a kihallgatott tanukra hivatkozva, elvettetni kivánja az általa bemutatott mentő levelet, mert a bujaki tisztnek semmi közea megye terűletére, s a megye tetszése szerint revidiálja az ügyeket. Az itélet igy szól: "nyilván kitetszik birói kéznél levő bizonyságokból Molnár Ilonának boszorkánysága, ördögökkel való társalkodása, és sokak ártalmára járó cselekedete, ez okon communi voto azt tanáltuk, elsőben megkinoztassék társainak kivallására nézve, azután megégettessék."
A török hatóságnak egy gyöngyösi eset folytán kiadott fetvája szerint, a varázslók, boszorkányok, szabadon üldözhetők voltak, értök vérdij nem követeltetett.
1) Lásd megyei jegyzőkönyvekben.
2) Megyei jegyzőkönyvekben.