NEGYVENNEGYEDIK FEJEZET.
I. Megyei fenhatóság és felügyeleti jog. II. Községi önkormányzat, és a vármegyei hatóság. III. Gyöngyös biráinak számadási kötelezettsége. IV. Kölcsönügyi keresetek Gyöngyös városa ellen. V. Tiszti és a személyi felelősség.
I. A megye közönségének, vagy is az intéző megyei közgyüléseknek a megyebeli városok s falvak feletti fensőbbségi, felügyeleti és intézkedési joggyakorlatát, részint az egyes város privilegiuma, részint a földesuri jog korlátozta. Mint érintettük, a jobbágyoknak egymás közötti viszonyaiból folyó ügyeiben, első fokon a földesur biráskodott. Egyes városokban a földesurak ezen jogkörükből részt engedtek a községek lakóinak, a mi intensiv fejlődésében a városi polgári önkormányzat alapját veté meg. Erről előző kötetünkben már megemlékezvén, most a fejlődés természete szerint e században talált állapotokról számolunk be.
Habár a megye e század kezdetétől fogva, előbb Rimaszombatban, majd Füleken kényszerült hatósági müködését folytatni, - mint az időközökben alkotott s már ismert szabályrendeletekből látjuk, bámulandó erővel és következetességgel fejleszté vonzó erejét és fensőbbségi joggyakorlatát a megye városai és községei felett, hogy a központtól távoli vidék, annál inkább érezze a megyei státutusok és rendek egyetemének magához ölelő hatalmát.
A vármegye szerves müködésének, és az élet viszonyai kielégitésére irányuló tevékenységének tanuságtételei azok a szabályrendeletek, melyek a század második felében, a közrend, birtokjog stb. érdekében, időnként hozattak, melyek, szemben a török hatalmi kör párhuzamos terjeszkedésével, és a testvér-háboru romboló elemeivel, a létért való küzdelemben, bámulatra méltó alkotásaiban hirdetik az intézményes vármegyei önkormányzatnak őserejét és szivósságát.
A vármegyének első felében kifejtett tevékenysége, csak egy-két adatból ismert előttünk; s ezek is mutatják, hogy ez időben is tettereje, a megyei összetartozandóság fáradhatlan és okos munkálásában nyilvánul.
A gyöngyösi mészárosok ügyében 1618-ban alkotott és más helyen ismertetett szabályzata szabadelvü felfogásával, hogy a régi privilegium ósdi szükkeblüségét az ujabb idők viszonyai tulszárnyalák, és Gyöngyös városa a szükséghez képest uj mészárszékeket állithat: mutatja a nemes vármegye fogékonyságát a körülmények alakulatával szemben. Igazolja ez egyszersmind a megyei felsőbbség jóakaró hatalmát is, mely a városi privilegiumok daczára, megragadja az alkalmat, erős kézzel benyulni és orvosolni a községi élet bajait, ott hol azok mutatkoznak.
A vármegyének 1608-ban Gyöngyös és vidéke bortermelői érdekében Mátyás királyhoz intézett felterjesztése, hógy boraikat szabadon árulhassák, a közjó iránti éber figyelménék bizonyitványa.
II. A század elején, midőn a területéről kiszorult vármegyének tettereje megbénult: a községi tevékenység, az élet szükségletei által szoritva, az ugynevezett paraszt-vármegyék alakjában találta meg önvédelmi müködésének eszközét. A községi önkormányzat lüktető ereje domborodott ki a más helyen ismertetett paraszt-vármegye formájában, (lásd 32-ik fejezetet,) a mint a nemes vármegye hatékony kezének érintése szünetelt, vagy sok irányban tehetetlenné vált. De csak is időleges volt ez állapot; a nemes vármegye gondosan őrködve feladata és hivatása felett, az időközben kifejlett községi élet alkotásaival, rendőri intézményeivel bölcsen elszámolt, és felavatá azokat a "paraszt hadnagyokat és tizedeseket" megyei közegekké, hogy ekként az egységes vármegyei vezetés körébe terelje.
Az erős központi vezetés és felügyelet gyakorlásának számtalan példáival találkozunk, a század második feléből fenmaradt megyi jegyzőkönyvekben. Lássuk a kiváltságos Gyöngyösvárosa beléletéből ezt bizonyitó eseteket.
II. A megyei felügyeleti jog gyakorlása Gyöngyösvárosa felett, mely önállóan saját birái s tanácsával intézkedett városi ügyeiben, kitünik a megye közgyülésének 1654. april. 29-én kelt határozatából, mely azon panasz folytán keletkezett, hogy Gyöngyösvárosa birái a városi háztartásból folyó számadást nem teljesitik a város romlására. A kérdéses megyei határozat kimondotta, hogy minden évben, a birák megválasztása után szigorú utasitásul adassék, hogy az év elteltével a bevétel és kiadásról számadásukat pontosan előterjeszszék.
A megye ezen városi számadások évenkénti előterjesztését állandó figyelemmel kisérte, s midőn Rédey Gergely és Csöke Lukács birák ezzel késedelmeskedtek, 1665. év szept. 17-én szigoruan meghagyatott a szolgabirónak, hogy rövid határidőt szabva, követelje be nevezettek számadását, és vizsgálja át személyesen. A számadás a szolgabiró által át is vizsgáltatott és kitünt, hogy nevezett birák viszont követelést formáltak a várossal szemben, nevezetesen a háborus időkben a városi szükségletek fedezésére kölcsönt vettek, és ez állitólagos kölcsönt a város elfogadni vonakodott. Nevezett Csöke Lukács és Rédey Gergely végre 1667. aug. 14-én, a megyéhez fordultak, következő panaszos előterjesztéssel: "Az felül elmult 1663. háboruságos és nyomoruságos esztendőben, Gyöngyös városi biróságunkba reánk esve a gyöngyösi lakos urak, hogy az mi oltalommal segitséggel lehetünk városunknak megmaradásában, kölcségünket ne szánjuk, számot vetve az várossal, valamit az idegen nemzetségre költünk, mindeneket készek lesznek refundálni, kirül az váras pecséti alatt eö kglmek obligatorialist attanak, hogy minket megelégitenek. De minket ő klmek mindeddig meg nem elégitettenek, elegiteni se akarnak. Ngtokat és kglmeteket kérjük alázatosan, értvén ezen állapotyát Giöngössy uraiméknak, Vice ispán urat eo klmét méltóztassék kibocsátani ezen adósságnak executiójára."
Hasonló viszályos állapot forgott fenn Gyöngyösön Süteö György 1665-iki biró idejéberi is, ki Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelem jobbágya volt s mint ilyen érdekében, a fejedelmi földesur ügyvédje Pápay János fordult a megyéhez, következő előterjesztéssel: nevezett 1665-ik évben mint gyöngyösi első biró, sok sürgős szükségtől kényszeritve, a város kiadásai fedezésére, részint saját pénzét forditotta, részint egy rozsnyói kereskedő literatus Balázstól kölcsönt vett, 162 tallérig, mely 75 frt értéket képviselt. Minderről annak idejében pontos számadást mutatott elő; mindannak daczára, az 1666-ik évi biró nemes Dévai János ennek kielégitéséröl a fedezetben nem gondoskodott, a fejedelem jobbágya sulyos kárára. Ez mint egyenes adósság tekintendő s az 1659. évi 31. tczikk értelmében kéri az alispán kiküldetését, Gyöngyös városa itéletileg leendő marasztalása s végrehajtására."
IV. 1670. jul. hóban gróf. Haller György Gyöngyös egyik földesura nevében ügyvédje Pápay János, keresetet nyujtott be a törvényszékhez Gyöngyös városa ellen, Kazai Mátyás jobbágya nevében, hogy elmult 1666-ik évben Miskey István birósága idejében, a város szükségletéből birái és tanácsa akaratjából, Buda városában lakó zsidótól 195 tallért vett kölcsön, melyet a kitűzött időben meg nem fizetvén, 1668-ik évben Kazai Mátyást a kölcsönző zsidó megfogta és félesztendeig börtönben tartotta. Az ebböl eredt káraiért most Gyöngyös városán kárpótlást követel.
1671-ben gróf Eszterházy Sándor, Balogh Menyhért és Koncz Pál jobbágya nevében, meghatalmazottja által keresetet indit Gyöngyös városa ellen a törvényszéken, hogy 1667. és 68-ban nevezett jobbágyok Gyöngyös városa biráivá választattak, s a város szükségeire 1400 frtot, és a másik 80 tallért vettek kölcsön a törököktöl, melyet a város most meg nem fizetvén, nevezettek javain hajtatott az be, miért is kárpótoltatásukat követelik. Ezen keresetre Gyöngyös ez évi birái Csőke Lukács, Rédei Gergely, Vizy Miklós, Csala Bálint azt válaszolták, hogy Balogh Menyhért és Petes András 1670-iki biróságuk idejében kellett volna ezt megfizetni, kik hanyagságuk folytán ezt elmulasztották, s ezért a kereset ezek ellen lenne inditandó.
1673-ik év marcz. 2-án hozta meg a megyei közgyülés határozatát a gyöngyösi polgárok és ottani előljáróság között fenforgó vitás ügyben, mely a város nevére a birák által felvett kölcsönökből származott, hogy "miután nincsen vége a birák elleni panaszoknak, és e contra; azért mától fogva 15 nap alatt azok a birák, kik 1663-tól ez ideig viselték a város biróságát, üllyenek össze, és minden panaszokat tegyék papirosra a város ellen, ellenben a város lakosai is tegyék irásba, és adják okát miért bántották meg a tanácsot; mindkét rész tegye panasza alá, micsoda orvosságot látna a város megmaradására." 1)
V. A megye és a községek közötti viszony ismertetésére felemlitenünk kell még, hogy a megye közönsége, a felelösség kérdését egyes fenforgó esetekben is mindig pontosan körül irta, esetleg az illetö városi tisztviselő személyi felelősségét pontosan külön választotta, az ő tiszti felelősségétől, melylyel a község érdekközössége volt összekötve. "Ez belül megirott instans simpliciter ac judicialiter absolutusnak pronuncialtatik az intronotalt birságnak megfizetésétől, hanem azon birságot gyöngyösi birók uraim az város lakossival fizessék közönségesen", igy szól a megye 1665. év máj. 20-án hozott határozata, a gyöngyösi megyei hadnagy panaszára, melyben kimondatik még: hogy "a gyöngyösi birák uraiméknak semmi jurisdictiója nincs az vármegye hadnagyán, mindaddig mig e tisztet viseli." E határozatban a gyöngyösi birák tiszti felelőssége van kimondva, vagyis ebben a városi szavatosság érvényre emeltetik. Egyuttal statutumként kimondatott az is ez alkalommal, "hogy ennek utánna gyöngyösi birák nemes vármegyének parancsolatja ellen vakmerőképen ne opponálják magokat; statuáltatt, hogy efféle legis et statuti transgressor toties qnoties 40 ftban marasztaltasson, mely birság fele a vármegye, fele pedig az alispáné adjunctus biráival együtt." E statutumban kimondatott az is, hogy magyar nyelven legyen fogalmazva s kihirdetve.
A gyöngyösi birák személyes felelősségének kimondása 1667. aug. 31-én történt, midőn Miskey István és Koncz Pál akkori birák Sárkány György fiát jogtalanul letartóztatták, és e miatt a megyei ügyész vádat emelt, s következö marasztaló itélet hozatott a törvényszéken: "Nemes Miskey István gyöngyösi biró mi elfogadható indokkal sem védekezvén, az ügyész által emelt vádjában elmarasztaltatik, ugy azonban, hogy a váltság összeg, nem Gyöngyös városa vagyonából, hanem a marasztalt ingó s ingatlanságaiból elégitendő ki. Koncz Pál másodbiró, a vád alól felmentetett, mert az elkövetett visszaélésben része nem. volt."
1) Mindezekre lásd a megyei jegyzőkönyveket, ugyanazon évek alatt.