NEGYVENÖTÖDIK FEJEZET.

I. Gyöngyös város biráinak választása. A választás feletti összeütközés a város és megye között. 1648. lI. Második Ferdinand király kiváltságos levele a gyöngyösi előljárók választására. 1655. III. Gyöngyös földesurai szabályzatot alkotnak, a városi előljárók választási jogkörére. IV. A város és egyesek közötti vitás ügyek a megye törvényszéke előtt. V. Leopold király kiváltságos levele a város jogait illetőleg. 1670. VI. Müvelődési éa vallási viszonyok Gyöngyös vidékén. A patai iskola. VII. A gyöngyösi evang. egyház könyvtára, és egyéb emlékei. VIII. A gyöngyösi kath. egyház és a "deakok czéhe" czimű vallásos társulat.

I. Gyöngyös városa pecsétje.1)

Gyöngyös városa biráit s tanácsát, mint a számadási kötelezettség kimondásából kitünik, évenkint választotta. Két birája volt, s az egyik rendesen a nemesi osztályból választatott, miután ott a nemesség tekíntélyes számot képviselt, és a városi terhek némelyikének viselésében részt vett. Igy részt vett a török adóban, mely kérdés végleg az 1656. évi márczius 27-én tartatott megyei közgyülésen döntetett el, melyen kimondatott, hogy "a töröknek fizetendő évi taxában a gyöngyösi nemesség is tartozik részt venni." A megyei adózás porták szerint vettetett ki a jobbágyságra. A nemesség adóját általok külön választott pénztárnok kezelte és szolgáltatta át a járási szolgabirónak, mint erről más helyen emlékezünk meg.

Gyöngyös városa és a megye között, a megye által gyakorlott felügyeleti jogból folyólag, sok összeütközés származhatott, melynek folytán Gyöngyös városa, saját joga megóvása érdekében, panaszaival minden irányban megtette lépéseit orvoslás végett. Főleg az előljáróság választása ügyében védelmezte a város régi jogait, a megye beavatkozása ellen. Erre vall 1648. jun. 3-án Gács várából gróf Forgách Ádám ujvári főkapitánynak levele is; hogy a gyöngyösiek panaszt emeltek jogaiknak megháboritása miatt. "Volnának olyanok, kik régi rendtartásokat és szabadságokat kiváltképen a birák és tisztviselők választásában, a kiben mindig secundum pluralitatem vocum et suffrag. szoktak procedalni, immutalni igyekeznének. Producálták palatinus uram protectionalisát is, melyben parancsol minden rendeknek, főképen Hevesvármegyei tisztviselő uraimnak, hogy régi rendtartása és szabadsága ellen a gyöngyösi polgárokat ne kényszeritse ... kiknek mi is vigore presentium parancsoljuk, hogy valamint propria auctoritate magoknak jogokat nem szerezhetnek, ugy másoknak is szabadságokban mutatiót és injuriat nem okozhatnak." 2)

II. Gyöngyös városa választási joga megvédéseért a királyhoz is folyamodott, minek eredménye lett, hogy 1655. juni 25-én II. Ferdinand a város jogait s kiváltságait a következő pontokban erősité meg. Először, hogy Gyöngyös városa ősidőktől rom. kath. vallásu lakosokkal birt, s a régi kiváltságok ilyeneknek adatván, az előljáróságban más vallásu részt nem vehetett, e régi jog maradjon tovább is. Másodszor, a török adózás és teher viselés legnagyobb részben a bormérésből fedeztetik, ezen közjó folytán, egyesek a városban a bormérést ne gyakarolják. Harmadszor, Szent-Györgykor lévén az előljáróság választása, most is megerősitjük, hogy egy év lefolyása után, nevezett napon az egy évig viselt birói tisztről az illető számolni tartozik, s régi szokás szerint, az előljáróság megválasztassék. Negyedszer, miután megtörténik, hogy ilyen választáskor zavarok támasztatnak a nép részéről, a magistratus meghatalmaztatik, hogy a vétkeseket büntethesse. Végre Gyöngyös városa régi határaiban való biztositását is kimondja a királyi levél. 3)

E királyi privilegialis levélből is kitünik, hogy az előljáróság választásánál, az összeütközés tárgya főleg az volt, hogy a gyöngyösi evang. felekezetbeliek, kik Gyöngyösön kisebbségben voltak, képviseltetést követeltek felekezetök részére az előljáróságban. A nemes vármegye a gyöngyösi evang. felekezetnek e kivánságát méltánylandnónak itélte, s ezen beavatkozás ellen szerezték meg II. Ferdinand fentebbi megerősitő levelét a gyöngyösiek, régi kiváltságaikban.

Daczára a fent hivatkozott királyi kiváltságos levélnek, épen ennek folytán 1659. évben, az előljáróság választásából folyólag, véres összeütközés szinhelyévé lett Gyöngyös városa, a helv. és kath. vallásuak között. Ez évi biráik választásánál, a helv. vallásuak, állhatatosan követelték, hogy soraikból is részes legyen valaki az előljárók között. Az ebből kifejlett vita azzal végződött, hogy a sérelmes rész megrohanta a városházát, és romboló tumultussal üzte el onnan a város kath. biráit. Az ekként megzavart rend helyreállitására, és az ingerültség lecsillapitására a kath. felekezetbeliek előterjesztése folytán, Vesselényi nádor ez év jun. 27-én szigoru parancsot bocsátott ki: hogy a kath. és helv. renden levők között támadt tumultus és scissio folytán, biróra és tanácsházra való rohanástól, továbbá minden lázitástól mindenki élete elvesztésének büntetése alatt tartózkodjék, mert a ki ezt cselekszi kegyelem nélkül karóba fog vonatni. Egyszersmind kijelenti, hogy a tumultusra okot adó kérdést, mindkét fél panasza meghallgatásával, földesuraik által eligazitani fogja. 4)

III. A fentérintett nádori leirat folytán, Gyöngyös városa ez időszerinti földesurai, épen ez év sept. havában összehivott országgyülésen Pozsonyban lévén, - az előljáróság választásának rendjét, együttes tanácskozásukban megállapitván, az erről szóló földesuri szabályzatot, saját kezü aláirásaikkal és pecsétjökkel ellátva, kiadták további alkalmazkodásul a városnak, mely is ekképen szól:

Mi Ghymesy gróf Forgách Ádám, gróf Homonnay Gyöngy, gróf Rákóczy László, gróf Thököli István, Esterházy Miklós és Sándor, Koháry Istvá,n, Nyáry Zsigmond, Bossányi László, Haller György, Lonyay Anna néhai Vesselényi István özvegye, Vámosy István és Dósa Ádám Heves Vármegyében levő Gyöngyös városának földes urai. Adjuk tudtára kiknek illik ez levelünknek rendiben, hogy mi értvén Gyöngyös városbelieknek, ugy mint egy részröl tanácsbelieknek, más részről penigh mind catholicus, mind evangelikus statusból álló községnek egymás között való sok egyenetlenségöket, s ez okból következtethető többről több alkalmatlanságát és jövendö pusztulását az városnak elakarván távoztatnunk;. s ez mostani országunk gyülésének alkalmatosságával mind a két fél felküldvén hozzánk bizonyos becsületes polgártársait, és plenipotentiatusait. és meghallgatva általuk proponalt egymás ellen való praetensióit, az köztök való jó egyetértés. megtartására és az városnak is megmaradására, egyező akaratból ilyen állandó és az egész város lakómak megtartandó punctumokat rendelénk és adánk nekik. Primo, hogy mivel meghirt Gyöngyösi városbeli Tanács és mind a két religion való község, és felöl megnevezett követ Atyafiai és Plenipotentiariusai által azon egyeztek meg előttünk, hogy valamint addig volt ugy ezután is, az Birák és Tanácsbeliek ne más, hanem az Catholica Religion valók közül választassanak és legyenek. Mi is ezen megegyezéseknek annuáltunk s nem is akarjuk, hogy a város régi jó rendtartása szokása és privilegiuma ellen, az catholika religión valók kivül mások e Tanácsba bevétessenek.

Secundo. Az mi az birák electiojat illeti, elközelgetvén Szent Gyeorgy napja, az előtt két héttel, az akkori birák a tanácscsal együtt az nemességet az községgel gyüjtessék egybe, és az biróságra szokás szerint nevezzék meg a hat candidátusokat, kik ha otthon találnak lenni akkor, az biróságra leendő választás előtt semminemü szin alatt el ne menyenek, sőt ha némely az candidatusok közül utban lenne is, akar előtte az candidatio promulgatiojának, akár utána, (ha tudniillik értésére adatik neki a város által) tartozzék sub poena tallerorum centum, az elválasztásnak napjára haza sietni, és ottan személye szerint jelen lenni. Ha pedig contumacia ductus, az választáskor absentálná magát, az elválasztandó biráknak az Tanácscsal együtt ezentul adatott mi általnnk oly plenaria authoritas, hogy az olyan contumax candidatusnk, nem használván ezaránt nemesi szabadságait, akar mi névvel nevezendő ingó és ingatlan ötet illető jókból executiót tehessen 15 nap alatt, mely convictio épen a város szükségire forditassék. Elválasztatván régi szokás szerint e birák tizenötöd napok alatt, a tanácsbeliekkel, polgárokkal s notariussal tartoznak megesküdni sub poena fiorenorum quadraginta, mely a város szükségére forditassék s helyette más választassék. A tanácsbeli személyek pedig, mind jó és gonosz szerencséjekben a biráknak mellettök legyenek, fejek főn állatag, vagy magyar vagy török hatalmas előtt kell comparealni, sub poena toties quoties fi. 40.

Tertio. A birák és tanács tiszti penig leszen ezentul: mindenek előtt a perlekedö és querulans parsoknak törvént és igazságot szolgáltassanak; valamikor szüksége kivánja, megtartván országunk törvényét és a régi jó szokásokat, azt jól declarálván, hogy az törvényeket ország constitutiói és földes urak praejudiciuma ellen ne szolgáltassák.

Quartó. A mi a város közönsége megmaradását illeti, mikor adók vettetnek föl, akkor a község jelen legyen, hadd tudhassa micsoda szükségre nézve lészen, és az olyan község hirével és akarattyából felvetett adóknak megvételében mind nemességen, mind parasztságon hatalma legyen a biráknak és tanácsnak; ugy mindazáltal, hogy értékes nemes embernek személyéhez ne nyulhassanak, hanem marhájokból aestimatione mediante megvehessék, és ha a szegény rend szintén szüretig meg nem adhatná az adót, szüretnek idején tartozzanak a birák és tanács pénzül felvenni, és ha pénzt nem ad, a bort ugy vegyék fel a mint akkor jár. A kik pedig az adó elől elszöknek a városból, és Szent György után vissza mennének, minthogy a csalárdság senkinek nem patrocinálhat, az olyanokon in duplo vehessék meg. Az adónak, ökörsornak és mindenféle contributiónak felvetésében mindenkor ilyen mód tartassék, hogy mind a catholicus mind evangelikus status közül, equali numero conjunctim 24 lelkiismeretes és igazságszerető értelmes személyek választassanak, az egész város egyező akarattyából esztendönként s azok hitek alatt minden uczáról hivassanak magok közé bizonyos számu becsületes személyeket, ollyanokat, kik azon uczabeli lakosok értékét tudgyák és azokkal együtt conscientiose kire-kire értéke szerint limitályak az adót, és ökörsor fizetést és a czédulára való fizetést is. A császáradót mint eddig ugy szedgyék ezután is. Mikor pedig a magyar pártról porta szám után felvetések következnek, akkor a taxa fizető nemesek az olyan felvetésnek fizetésétől és terhétől mindenkor eximisek és immunisek legyenek.

Quinto. Valamikor lovas vagy ökrös embert befogni város szükségére kivánják a birák, az olyanok minden ellenzés nélkül tartoznak befogni, mindazáltal ugy hogy a limitatio szerint való fizetést mindenkor a birák is olyan kocsisnak tartoznak megadni, a mikor a városnak erre való költsége leszen, de tovább Szent György napjánál ne halaszszák, és bevivén adójokat elsöben a mig kitelik, és ha azon város dolgában a kocsis, a kinek kényszeritésböl kell menni, lovában vagy ökörben tolvajoktól vagy más hatalmasoktól az utban kárt vall, az olyan kárt a város felvetett pénzéből tartozzanak megfizetni. Az olyan szekeres emberek pedig, a kik nem kényszeritésből, hanem magok, szabad akaratjokból befognak s az utban kárt vallanak, a birák nem tartoznak contentálni.

Sexto. Ennek utánna mind az kila és köböl és itcze, mindenkor ujonnan meg méressenak a község elött, a kila akkor a mikor buzát rendelnek, az adó mellé, a köböl és itcze a szüretnek idején.

Septimo. Minthogy a kalmárok kereskedők és mesteremberek arra ajánlották magokat, hogy valaminős portékára és eszközre a város megmaradására a biráknak szüksége leszen, mindenkor készek adni hitelben: ez okon mi is annuáltunk, hogy az országos sokadalmokon kivül, más helyeken lakos kalmár kereskedő és mesterembereknek, ne legyen szabad semmi nemü szin alatt az ö marhájokat singh, fonton és latszámra aprodonként árulniok és adniok, s a birák is semmi szin alatt meg ne engedjék 12 frt birság alatt, mely birság fele forditassék a város szükségére, fele pedig legyen a biráké. Egyébiránt összeggel, vég számra, fonttal s forint számra szabad legyen minden bántódás nélkül árulniok.

Oktavo. Mindennemű impositiokról s akármi névvel nevezendő jövedelmekröl, a bírók tartoznak elegendő számot adni, a felől meg irt mind két valláson levő limitatorok előtt, s ha a számadásokból difficultások emergáltatnak, azokról szabad legyen a birók ellen elegendő inquisitiót peragálni azon exactoroknak. És ha a biráknak igaz számvetése szerint a város adósa marad, tartozik plenarie contentálni öket, ők is elégeljék ki a várost, ha adósok maradnak. Az olyan adósságokat a megirt 24 limitatorok, és excrtrok tartoznak exequalni és administrálni. És mivel minden földesurnak van a városban arra rendelt embere vagy polgára, a ki az ő ura részéröl levö szokott adót és impositiót esztendőnként az ő ura részéről exigálja, azoktól kinek-kinek a maga ura részéről való szegény emberi vegyenek számot.

Nono. A biráknak penig mind nemes, mind paraszt rendről illendű böcsület adassék, s kit hivatnak magok elébe azonnal tartozzanak engedelmességet mutatni és akarattyokat megérteni. A mi pedig az auctoritásukat illeti, adatott ilyen hatalom nekik a modo in posterum, hogyha bizonyos adózó jobbágy emberek egymással megverekednének, és kéket vagy vért teszen egyik a másikon, a ki bünösnek találtatik, az olyanon hat-hat forintot vehessenek, mely csak magoke legyen. Azontul a földes urakhoz vagy vármegye bíráihoz való folyamodástól őket el ne fogják. Ha pedig jövevények és vagabundus személyek volnának az ilyen verekedők, azokat a birák 12 frtig megbüntethetik. A kik pedig vagy nemes vagy paraszti rend közül, méltó mentsége nem lévén, a birák hivatalyában rendetlenkednének, toties-quoties, egy-egy frtot vehessenek rajta s az a biráké legyen. Hasonlóképen a nemes személyen, ha a város megmaradására hivatva el nem ment, hasonló büntetést vegyen. Mindezeket a megirt postulatumokat, hogy annál erősebben megtartani tartozzanak a polgárok és az egész közönség, saját kezünk aláirásával és pecsétjével ellátva adtuk nekik. Datum Posonini die 13 szept. 1659. A. Forgách. Comes Georgius de Homonna. Ladislaus Rákóczy, Stephanus Kobáry, Nicolaus Eszterházy. Bossányi László. Comes Steph. Theököly, (sajátkezüleg irva és eredeti pecsétjeikkel ellátva. 5)

IV. Gyöngyös városának ezen jogából eredő vitás ügyei és panaszos előterjesztései, későbben is több alkalommal fenforogtak a megye közönsége előtt, a mi azt mutatja, hogy a megyei felügyeleti jogot, még a privilegiumok sem tették feleslegessé.

Egyesek és a város között fenforgó vitás ügyekre nézve pedig a megye, illetékességét mndíg fentartotta. Igy a gyöngyösi kőművesek (architecti) és Gyöngyős városa birái között a közmunka teljesitésére fenforgó vitás ügy, a megyei törvényszék előtt birói egyezséggel fejeztetett be 1659. jan. 15-én tartott ülésben, mely is ekképen szól: "hogy bármily zavaros idők legyenek, a kőmüvesek szekere s igái ezután nem fognak fuvarozásra kihajtatní, azonban bármely nemzettől (magyar és török) jövőben kőmüves munkálat teljesitésére rendeltetik kőmunka, várhoz, erősséghez, vagy egyéb épitéshez, a gyöngyösi épitészek saját költségükön fogják e kőmunkát végezni s mégha ezen munkálat közben halál eset is jönne elő, vérdiját Gyöngyös városán senki nem követelheti." Ehhez hasonló egyezség köttetett az ácsokkal is, melyet egy késöbbi uriszék, teljesen megdöntött. Ez uriszék igy nézett ki:

1665. jul. 6-án Gyöngyös földesurai Füleken uri széket ültek; mint iváni Fekete László, Rákóczy György özvegye Bátori Zsófia, és Rákóczy László árvája Erzsébet kisasszony képében Pápay János; Eszterházi Miklós és Sándor képében Némethi Pál, Koháry István; Balassy Judit asszony képében Rédey Gergely, Tököly István képében Kis András, Dósa Ádám, Repeczky Samu, Szepesi Pál és Sőtér Ferencz. A convocatus birák voltak Bélteky Pál, Pápay Péter, Battik Péter, Janossy Mihály és Ebeczky Menyhért esküdtek. 6)

Ezen uri széken Gyöngyös városa nevében Miczky István, Tassy Gergely és Petes András terjesztették elő, hogy az ácsok kiváltsága, melyet egy régi contractus alapján formálnak, de mely ismét megváltoztatva lett a mostani háborus idők folytán, meg nem állhat, és köz munka tartozásaikat ők is egyenlőképen tartoznak leróni.Mire az ácsok megbizottja terjeszté elő, hogy contractuson alapszik kiváltságok. A földesuri szék azt határozta, hogy egyenlőképen tartoznak közmunkájokat teljesiteni.

V. A gyöngyösvárosbeliek, daczára II. Ferdinand királytól és földesuraiktól szerzett privilegiumaiknak, még folytonosan zaklatva érezték magokat; mert 1670-ben már Leopold királyhoz is fordultak azok megerősitéseért, és Leopold nevezett év marcz. 29-én, összeállitva Gyöngyös városa eddigi kiváltságait, minkenekben ujból megerősitette: nevezetesen II. Mátyásnak szabad bormérést engedő levelét, Bathory Miklós országbirónak és földesuroknak 1569-ben kelt, már előbb Losonczy István özvegye Pekry Anna, által is elismert kiváltságait, ugy János királynak 1576-ban kiadott védelmező levelében elsorolt jogokat 7)

VI. Gyöngyös ez időbeli élénk politikai s társadalmi életének több tüneteiről emlékeztünk már meg elbeszélésünk folyamán, melyek között a vallási versengés, és ennek lendületes mozgalmai kiváló helyet foglaltak el. Kétségtelen ezekből, hogy az idő szerint, a müvelődés és ennek mozgató ereje, messze vidékre terjedőleg Gyöngyösön központosult.

A kath. hitélet erőteljesebb éledésének nyomát Pázmány Péter szereplése és működésének idejétől találjuk. Jelen kötetünk 7-ik fejezetében ismertettük, Pyber majd Losy Imre egri püspököknek adatainkhoz képest csak rövid vonásokban felsorolható tevékenységét. Pyber szerepe az egyházi tevékenységben, e megye területén már azon oknál fogva sem lehetett belterjesebb, mert püspökké avattatása Rómában igen késett, és kevéssel halála előtt nyerte meg. Utána Losy Imre azonban mihamar megnyervén püspöki confirmatióját, a kath. hitéletnek a megye területén fellenditésére e században a leghatályosabb alapját veté meg.

1635-ben Jászon tartott egri egyházmegyei zsinata (lásd 7-ik fej. III. p. alatt) a kath. érdekek hitelvi vezetését rendszerezte. Losy püspök ez irányban való szereplésének utját megkönnyitette már az 1633-iki eperjesi egyezmény Ferdinand és Rákóczy György között, kinek az egri püspökség egyházi területére a legnagyobb befolyása volt; de főleg megkönnyitette az a jó viszony, mely Pázmany Péter és Rákóczy között fennállott, ugyhogy Losy püspök az egri pasától vásárlott engedély kinyerése után, mondhatni e században először, egyházi terűletét bejárhatta, és hiveit otthonukban meglátogathatta. Ez időben, e kedvező viszonyok között indult meg Gyöngyösön a jezsuiták müködése is. Az utána következett Lippay püspöknek tevékenységét sokban zavarta Pázmány halála után, Eszterházy nádor köréből sok személyi éllel Rákóczy ellen inditott gyülölködés, és az ennek folytán megindult polgár háború; mig a linczi békekötéssel, a fegyverek zaja lecsillapulván, Kisdy püspök az eddig nyert alapokon sikeresebben folytathatta müködését.

Mindezen vallási belterjesebb mozgalomnak ez időben központja és irányadója Gyöngyös volt, hol az időközökben élessé vált felekezeti viszályt az evangelikusok és katholikusok között, főleg a templomok birtokára nézve, esetenként ismertettük. Tudjuk, hogy itt szent Bertalan temploma és a barátok zárdája a kath. felekezetiek kezében volt, mig az apáczák templomát és szent Orbán egyházát az evangelikusok birták.

A jezsuiták működése mellett, a 17-ik század közepén, a szent ferenczrendüek megfogyatkozott, de ez időszerint ismét megnövekedett sorait látjuk nagyobb tevékenységben. Régi zárdájok mellett elhagyottan állott szent Erzsébet temploma, mely buza és egyéb terménynek rakodó helyéül használtatott, 1653-ban már a kath. vallás terjesztésének élénk szintereül szolgált. A szent ferencziek itt téritgették Gyöngyös városának különösen ez időben a felvidékről érkező tót ajku lakosait, és ott szolgáltatták ki anyanyelvükön az egyházi szentségeket, mint ezt előadja nevezett szerzet levéltárában található érdekes naplójegyzék. 8)

Mikor és mily körülmények között történt a felvidéki tótoknak nagyobb számmal telepitése Gyöngyösön, mi meghatározni nem tudjuk. Valószinű, hogy Bocskay és Bethlen idejében már jókora számra felszaporodott földesurai Gyöngyösnek, kik között Tököly István, Dósa Ádám, Koháry stb. a felvidéken tetemes birtokokkal rendelkeztek, népességben megfogyatkozott gyöngyösi részbirtokaikat, nem annyira pusztitott és igy népesebb tót nemzetiségü falvaikból kezdették telepitetni. Ezen települők mindnyája lutheránus volt, kiknek megtéritését tüzték ki ez időszerint a szent ferenczszerzetbeliek feladatokúl. E végből rendezték be szent Erzsébetről nevezet templomukat ugy, hogy ott vasárnap- és ünnepeken tót nyelvű prédikatiók tartassanak, s a templom-gondnokok, dekánok felesen tótok és magyarokból választattak. A 17-ik század közepén a zárda melletti templom felszerelései jegyzékéből látjuk, hogy e felszerelések nagyobbára ez időszerinti szerzemények voltát 9) Ezen felszerelések között találunk egy ezüst kelyhet patenával, két ampolnát, ezüst keresztet, három casulát, a hozzá tartozó öltözetekkel, gyertyatartókat, "tót evangeliumos könyvet," 10) csengetyűket, oltárteritőket, "egy ezüst poharat áldozók részére." 11) Ugy látszik, mintha e pohár használata azon feltevést igazolná, hogy ez időben a megtérők részére a szentségnek két szin alatti kiszolgáltatása még gyakorlatban volt.

Ezen felszerelések nagy része a tót és magyar hivek adományából került össze. E naplóban egészen 1730. évig látjuk a tót koncionator szereplését jelezve, meddig a napló vezettetett.

E naplónak legérdekesebb része kétségkivűl az, mely a szerzet müködésének eredményét, "a megtértek," "a megkereszteltek" és "egybekötöttek" névsorában mutatja be, mely ekként anyakönyvi feljegyzésül is szolgált, és ennek is tekintendő. A kereszteltek ekként jegyeztettek fel 1654-ik évben; Katalin, Csapó András szülötte, keresztszülők Juhász Miklós, és Komlós János neje Katalin. Pál, Tóth Dániel atyától és Tóth Anna anyától. Keresztszülők Nagy János és Tót Zsófia, stb. A születés és keresztelés napja nem jegyeztetett fel.

Az egybekeltek 1654-ben ekként jegyeztettek be: Besenei Pálfeleségül vette Balla János leányát. Jakab, Szabó János fia, feleségül vette Rédéről Erzsébet leányzót, stb. 1662-ik évi feljegyzésekben találjuk már a tanuk nevét is, ekképen: Holló András nőül vette Pap Erzsébetet, Puskás György, Pap János, Lovai Ilona tanuk jelenlétében, stb.

1665-ben még egyebet is találunk feljegyezve, igy: "1665. jan. 11-én három egymásután következő ünnepen kihirdetett, törvényes akadály nélkűl való Habara János fiát és Lovas Jakab leányát, kikérdezvén kölcsönös megegyezésökről, összeadattak következő tanuk előtt stb." Tehát ez időben a háromszori kihirdetés már gyakorlatban volt.

A katholikus hitre térűlt tót lakosok névsora 1654-ben 64-re, 1660-ban 27-re, 1661-ben 44-re ment. Ezek legtöbbnyire tót nevüek, mint Krnacs Jakab, Sztrecsko György, Kozsko János, Valassik Mátyás, Kukuczka István, Zavoda Márton, stb.

De nemcsak tótok, magyarok is vannak elég számmal közöttök mint Bakos Dorottya, Juhász Jakab, Sipos Márton stb. Megjegyzendő még, hogy ezen megtértek között vidékiek is számosan vannak, Saár, Tarján, Halász és más falvakból.

Tehát a térités kiterjedt az egész vidékre. 12) A megtért tótok származási helye is feljegyeztetett egyik és másiknál, és e szerint Liptó, Turócz, Arva megyékből való települő volt egy része. Az 1674. évi téritésre vonatkozó feljegyzés során olvassuk: "ezek névsora Romába a provincialishoz már felterjesztetett." 13)

VII. Az evang. egyház is kora szinvonalán állhatott Gyöngyösön, mutatja "könyveinek lajtsroma, mely felvétetett 1647.jun. 24-én". 14) Egy evang. lelkészi könyvtár milyenségéről érdekes képet nyujt e betüsoros leltár, mely egy-két magyar kivételével, latin theologiai munkák gyüjteménye. "Sion vára," Lelki tárház", "Titkok könyve," "Lorántffy Susanna" czimü magyar könyvek, azon korbeli magyar protestans irodalmi termékek. Érdekes ezek között még a nagyváradi magyar biblia, és egy magyar chatechesis. Cicero munkái, Curtius egy kötete mellett, a többi theol. könyvek szintén tulnyomoan protestans latin theologiai munkák.

VIII. A gyöngyösi kath. egyház tevékenysége és buzgalmára érdekes világot derit 1682-ik évben Szüz Mária tiszteletére alakult és Leopold király által jóváhagyott vallásos társulatnak "deákok czéhe" czim alatt alkotott szabályzata. A Leopold által, nevezett év jun. 27-én helybehagyott társulati alapszabály, a közbejött Tököly-mozgalom folytán, csak ennek lezajlása után 1685. marcz. 20-án tartott megyei közgyülésen hirdettetett ki 15)

A királyi jóváhagyó levél élén a szeplőtlen fogantatás szinezett képe látható.

A társulat magyar nyelvü alapszabályzata, az akkori czéhek formájára van szervezve. A társulati előljáróság öreg dekányoknak neveztetnek. A tagok szolga-dekányok czimet viselnek, kik szüz Mária oltárán esketnek fel szent György nap után két héttel. honnan az öreg dekány házához mennek, a szokásos vendégségre, melynek végeztével "még kiki mulathat, de saját pénzére." Czélja a társulásnak, a második czikk körülirása szerint, a szüz Mária ünnepeinek, misékkel és vecsernyékkel megülése, ugy az adventi napok és urnapjának a szokott egyházi szertartásokkal ünneplése. A társulat egyszersmind temetkezési és betegsegélyezési feladatot is teljesitett, tagjai irányába. A tagtársak sulyos betegsége idejében, sorban virasztottak a beteg ágya körül, "kivéve a pestisben feküvő betegeket." A társulati tagok kötelezettségeinek mulasztóira, rendesen pénzbirság szabatott. A társulat ingatlan vagyonnal, több szőlővel is rendelkezett, melyet közös erővel munkáltak meg. Legfontosabb a 12-ik czikk, melyben a társulatnak tagjai minden vitás ügyeiket a társulat előtt voltak kötelezve elintézni, ugyhogy "sem nemes, sem nemtelen, sem földes urára, sem nemes vármegyére nem appellálhatott, mert a czéhbe lépéssel leköté szabadságát." Ezen tilalmat áthágók birsággal sujtattak.

---

1) Gyöngyös kiváltságát föIdesura Tamás vajdától, ki Farkasnak is neveztetett, a 14-ik században kapta. A pecsét alsó részén látható farkas, ennek emlékét örökiti meg. A félhold és csillag, a török uralom folytán vésetett reá.

2) Gyöngyös városa ltárában.

3) U. o.

4) Okmánytárban 19. sz. a.

5) Eredetije Gyöngyös város levéltárában.

6) U. o.

7) Eredetije Gyöngyös városa levéltárában.

8) Breves notationes de restauratione Ecclesiae S. Elisabethae in oppido Gyöngyös, ubi tam baptisatorum quam copulatorum ac ad fidem cath. conversorum nomina sont signanda. A D. 1653. Szentferenczrendüek gyöngyösi levéltárában.

9) Lásd a fent jelzett "rövid jegyzeteket" a gyöngyösi szerzet levéltárában.

10) "libellus evangeliorum in slavonico idiomate". U. o.

11) Pro communicantibus poculum argenteum eg mendicatione Slavorum. U. o. A templomi felszerelések 1680. évi leltára szerint, templomi zászlók is szerepelnek körmenetek részére, ezek egyike zöld, kettő vörös szinü. U. o.

12) Az ekként folyó térités Gyöngyösön, kétségkivűl egyik földesurának Rákóczy György özvegye Báthory Zsófiának, ez időszerint a kiskoru Rákóczy Ferencz és Ilona gyámjának, mint buzgó katholika nőnek pártfogásával történt, miért azután az evang. felekezet több izben panaszszal is járult a később nagykoruvá vált Rákóczy Ferenczhez. (Lásd jelen kötet 14-ik fej. I. pontja alatt.)

13) U. o.

14) Lásd okmánytárban 14. sz. a.

15) Eredetije Gyöngyös város ltárában.