HATODIK FEJEZET.
I. Az adófelosztása ügyében 1695-ban Pozsonyban
összehivott országos tanácskozmány.
II. A nádor véleménye a 13 vármegye panaszára. III.
A megállapodások a porták ujra számolására. Az uj számolás szerint a
megyére eső adóösszeg. IV. Az összeirt porták mennyisége
az egész országban. V. A porták összeirásának módja
a vármegyében.
I. Bercsényinek előterjesztése folytán Leopold 1696.
april 14-én egy leiratot intézett a megyéhez: hogy a két millió adónak
a felső megyékre eső része repertiálásánál tapasztalt sulyos sérelmek
orvoslására a kellő intézkedést megtenni határozta el, udvari kanczelláriája
meghallgatása után. Sajnálandó, hogy a háboru kényszere hű alattvalóinak
ily terheltetését idézi elő. De a felső megyék észrevétele után az alsó
vármegyéket is meg kell hallgatni. E végből, hogy az igazságos megosztás
kulcsa megtalálható legyen, az összes vármegyéket legközelebb Pozsonyba
fogja hívni, az adó felosztása feletti tanácskozásra. 1)
Ezen kir. leirat folytán 1696. máj. 18-án tartott közgyülésen, ezen
pozsonyi tanácskozásra Dul Mihál.y és Darvas János küldettek ki, kellő
utasitással ellátva. Darvas helyett később Almásy János ment oda.
II. Az ország vármegyéinek küldöttségei, mint azt fentebbi
leiratban a király megigérte, jul. 6-án kezdették meg Pozsonyban tanácskozásukat,
Eszterházy nádor elnöklete alatt, ki is előterjesztette azon véleményes
jelentést, melyet ő felségének mutatott be 14 pontban a 13 vármegye
panaszára, az adók igazságosabb felosztása végett. Ezek főbb részletei:
"ha a porták szerinti felosztás fogadtatik el, tudni kell pontosan
a porták számát, de ismerni kell mindenek előtt a kivetendő adó-mennyiségét,
melynek az ország erejéhez kell kiszabatni. Azért ő felsége kérendő
a nádor utján, hogy az ország állapotát tekintve, ehhez képest szállitsa
le a kivánandó mennyiséget. Ha két millió lenne a kivánandó összeg 1697-ik
évre, az 1647-iki porta összeirást tekintve, mely 32 vármegyében akkor
7187 portát mutatott ki, - egy portára mintegy 250 frt esnék kivetésre.
Az akkori összeirás az akkori viszonyok között történt, ez ma már meg
nem állhat. Sok megye akkor hódolt terület vala, pontosan össze sem
irathatott. Sok vármegye területe most mint uj szerzemény szerepel.
Az egyes megyékben a városok portái nagy változást tüntetnek fel, és
a régi összeirás alapján, nagy területek maradnának adómentesek, mások
mértéktelenül terheltetnének. A királyi városok is bevonandók az adók
arányos fizetésébe. Ő felsége a téli katonai elszállásolást a végvárakba
tehetné, ezzel nagy tehertől szabadulna meg az ország. Ő felsége intézkedjék,
hogy a szent koronához tartozó országrészek, mint Horvátország, Slavonia,
Dalmátia visszacsatoltatván, arányosan részesedjenek az adók viselésében.
III. E feletti tanácskozás ügyrendjére nézve volt kezdetben
nézeteltéréseltérés. Abban történt megállapodás, hogy miután a felső
vármegyék a magok nézetét külön állapitják meg: az alsó vármegyék is
saját észrevételeiket külön összegezzék, mielőtt a közös gyülésre jönnéneknek
össze.
E szerint végre a következő megállapodások jöttek létre: "a porták
uj összeirása rendeltessék el, és az eddigi törvények szerint egy portában
számittassék négy egész jobbágytelek, mindenik 22 holddal számitva,
vagy négy eke 4-6 ökörrel, vagy 8 féltelek, vagy 16 zsellér. A kertek;
szőlők, rétek, erdők és egyéb gazdasági területeken levő lakosok portába
való számitásának módja körüliratott. A nemeseknek külön taksa szerinti
adóztatása ajánltatott fentartandónak." E szerint készittetett
meg 12 pontban a porta-összeirás eszközlésére adandó utasítás, a kírályí
városokra szóló adóalap öszszeirására szólóval együtt, mely az eskü
alatt megyénként kiküldendő dicatoroknak adatott ki. Ezen dicatorok
még ez év október hóban tartoztak az összeirást befejezni, ugy, hogy
a megyék és városok hasonló küldöttsége Lukács evangelista napján Pozsonyba
összegyülve, a felett észrevételeiket megtehessék.
Heves és K. - Szolnok megyébe ily dicatorokul Farkas Ádám és Kosztolányi
Gábor, Barsmegye jegyzői küldettek ki. 2)
A felső vármegyék részére főadóbiztosul gróf Bercsényi Miklós neveztetett
ki, ki is az uj összeirás szerint decz. hóban osztotta fel most már
a 13 vármegye között, az ide eső adó-részletet, melyből Heves és K. - Szolnok
vármegyét az 1697-ik évre 29940 frt terhelé. Ez összeg, az uj öszszeirás
alapján 27639 paraszt és 3623 nemesi, összesen 31263 dikára rovatott
ugy, hogy a megyei szükségletre is számolva, egy dika után 1 frt vettetett
ki. E szerint az előző évi 32186 frt adó-összegnél 2246 frttal fizetett
kevesebbet a vármegye, mely összeg részint a már ismert katonai portiók,
részint egyéb természetbeli szolgáltatások alakjában rovatott le.
IV. Az 1696-iki pozsonyi tanácskozás után elrendelt
porta-öszszeirás az egész országra, - mint az az 1698. évi bécsi tanácskozmányon
előterjesztetett-következő eredményt tünteti fel:
| Dunáninneni |
kerület portáinak száma |
2058
|
| Dunántuli |
|
1573
|
| A 13 vármegye |
|
1482
|
| Szabad kir. városok |
|
560
|
| Jászok, Kunok, Hajdu és a szepesi 13 város |
|
300
|
| Az ujon szerzett vármegyék |
|
1219
|
| Horvát, Dalmát és Szlavon vármegyék |
|
720
|
| Horvát városoké |
|
88
|
| |
Összesen: |
8000
|
A Tiszáninneni vármegyék portáinak száma a. következő: Heves és K. - Szolnoké
95, Borsodé 80, Zempléné 205, Sárosé 205, Abaujé 160, Gömöré 151, Szepesé
142, Szabolcsé 140, Szatmáré 116, Ungé 65, Beregé 65, Ugocsa-Tornáé
29-29.
V. Ezen összeirásban is, a régi törvények értelmében,
négy jobbágy telek vétetett fel egy portának. A változott gazdászati
viszonyok között azonban épen az volt nehéz, hogy ezen egy jobbágytelek
állomány, a különféle müvelési ágaknak alávetett parczellákból miként
állitassék össze? Ugy látszik, a kérdés a maga lényegében megoldatlan
maradt és egy telek megállapitására most egy uj számitási alap vétetett
fel. Hevesvármegyére megállapittatott az, mint a megyei levéltárban
fenmaradt össszeirási töredékből kitünik, hogy egy telek után 120 pozsonyi
mérő, 4 telek után 480 mérő számittassék; és az egyes családok összeiratván,
a nálok talált buza mennyisége után határoztassék meg a falu porta-száma.
A zsellérekböl pedig 40-60 vétessék egy portaszámba. Hogy e számitás
mily ingatag alap volt s mennyire nem felelt meg a tényleges valóságnak,
megmagyarázni sem szükséges.
1) Megyei ltárban ugyanazon évi jegyz. a.
2) Ezen pozsonyi tanácskozásról szóló jelentés egész terjedelmében olvasható
az 1696. decz. megyei közgyülés jkönyvében.