HETEDlK FEJEZET.
I. A kerületi adóbizottságok szervezése az országban. 1698-ban. A fogyasztási adó behozatala ujból. A négy millió adó repartiálása, e czélból a Bécsbe hivott országos tanácskozmány. II. A bécsi tanácskozmányra küldött megyei követek. Ezek véleményes előterjesztése a kérdésekre III. A hosszas tanácskozmány eredménye. IV. A papság és birtokos nemesség összeirása a vármegyében 1699. V. A felekezeti és birtokviszonyok állása ez időben. VI. A pásztói apátság birtokügye.
I. Ez időben az eddiginél is nagyobb meglepetés érte az adózás terén az országot és a megyét is.
1698. jan. 7-én rendszereztettek Budán, Kassán és Pozsonyban a kerületi adóbizottságok, melyeknek feladata volt a fogyasztási adó behozatala mellett, négy millió adónak repartiálása a megyék között. Felhivatott a megye, hogy követeit küldje Kassára ezen adóügyek feletti tanácskozásra. Ez azonban csak bevezetés volt az országos értekezletre, mely ez év szept. 4-én Bécsbe hivatott össze, melyre nézve a megyei jegyzőkönyv a következőket tartalmazza.
1698. aug. 28-án Gyöngyösön tartott közgyülésen olvastatott fel Leopold leirata, hogy az adók szétosztása és kivetése ügyében sept. 10-én Pozsonyban tartandó országos tanácskozásra a főispán, vagy akadályoztatása esetében az alispán vezetése alatt deputatusok küldessenek ki. Almásy János alispán, Berényi György jegyző, Dévay Pál és Vadász Márton a következő 8 pontból álló utasitással küldettek ki: hogy főleg Nógrád és Borsodmegyék küldötteivel igyekezzenek egyértelmüek lenni, hogy az elszállásolások ügyében a megyét ért igazságtalanságok szüntettessenek meg, hogy az adó most a nemesség és parasztságnak szigoruan összeszámitott értéke után vettetik itt ki, dikalis felosztás szerint ugy, hogy egy dikára 2 frt 30 kr. esik ez időszerint, mig más megyékben ennyi érték után 1 frtot alig fizetnek. Mert a megyére eső adó-összeg az 1647-iki porta-összeirás szerint vettetett ki, midőn még Csongrád és a Kúnság is ide számoltatott, holott ezek levonásával alig volna számolható 90 porta; mindezekben, úgy egyebekben is a haza javát előmozditani igyekezzenek.
Az adóügyekben összehivott ezen országos tanácskozmány Pozsonyból Bécsbe tétetett át később.
III. A küldöttek Gyöngyösről sept. 3-án indultak; Pesten, Győrön át Bécsbe 10-én érkeztek, hol 13-án vette kezdetét a tanácskozás 1) a nádor elnöklete alatt, melyen véleményezés végett előterjesztetett első sorban a katonai élelmezés módja, hogy fentartassék-e a házi élelmezés (Hauszmanskonst) vagy pénzben adassék ki a katonadij és élelmezésökről ők gondoskodjanak? Miként történjenek az elszállásolások?
Majd a fogyasztási adónak és egyéb adók kivetési módjának kérdése került tárgyalás alá. Fogyasztási adó volt tervezve: egy urna borra 6 garas, serre 3, pálinkára 10, egy mázsa. husra 10, egy köböl buzára egy garas, ökör eladás után 1 csász. arany, juh, kecske, sertés után 5 garas, egy tehén után 1/2 arany.
A kérdő pontokra "legalázatosabb hivei, káplánja és kardinális: szolgája a primás és Magyarország nádora, a többi egyházfők, mágnások és nemesek a jelen bécsi tanácskozásra meghivattak" - aláirással ellátott terjedelmes válaszok nyujtattak be, melyek a megyék nehezteléseit részletesen fejtegették.
A katonai szállásolás és élelmezésre a rendek javaslata az volt, hogy a mennyire lehet, végvárakba helyeztessenek el. Ha mégis egyes házakba elszállásolandó: az élelmezés dija az illető katonának havonként kiadandó a megszabott értékben. Ezen igy előállandó hadi adó huszadrészének fedezésére első sorban szolgálna a kimérő helyek, a mészárszékek, korcsmák, kereskedők stb. taksája, a többi, porták vagy házak szerint szedetnék be. Ez ellen Kolonics Leopold aláirásával megjelent királyi észrevétel megjegyzi, hogy igy az urak és nemesek teljesen kiesnének az adózás alól, mert a mészárszékek, korcsmák stb. taksája, a jövedelem után szedetvén, e jövedelmet a fogyasztó nép és katona adná. De ez a bevétel bizonytalan is. Ekként visszautasittatott az, bár az ajánlat, hogy a katona élelmezési dija pénzben adassék ki, elfogadtatott.
Az adózás módjára, ugy a porták és nemesek közötti kivetés mikéntjére áthidalhatlan ür maradt a, bécsi kormányszék akarata és az összegyült rendek véleménye között. A bécsi kormány által emlegetett egyenlő teherviselés keresztülvitele a magyar birtokviszonyokba ütközött. Voltak nemesek, kiknek vagyona csak a jobbágyszolgáltatásban állott. Az osztrák örökös tartományok adórendszerének átvitele az egységesités úttörője lehetett ugyan, de életbeléptethető nem volt. A rendek felfogása nem idegenkedett a terhek egyenlővé tételétől, mennyire azt a viszonyok engedik; de irtóztak a gondolattól, hogy országgyülésen kivül ejtessék ily súlyos csorba a nemesi jogon. "Minden erőnket felajánljuk, hogy felséged akaratának ez irányban is megfeleljünk-ekként szól az okt. 1-én kelt felterjésztés illető pontja-bár ez csak az országgyülés jogköréhez tartozik, ….. és kérjük is felségedet, hogy a hármas könyv I. rész 9. czim ellen a nemességet terhelő adó ki ne vettessék, és most ezuttal csak-is a porták szerinti kivetést méltóztassék alkalmazni. Hogy pedig a nép terhei könnyitéséhez hozzájáruljunk, - folytatja a joghoz is ragaszkodó, de az egyenlő teherviselés elvét is tisztelő előterjesztés, - mig felséged országgyülése nem oldhatja meg e kérdést, az 1595. évi 11. tczikk értelmében az egyháziak, mágnások, birtokos nemesek, armalisták, plebánosok stb. megfelelő taksával rovassanak meg."
Mint alább látni fogjuk, a nemességre eső teherrészlet a megyére rótt összes adó-összegből levonva, csakugyan taksa alakjában rovatott ki.
A tanácskozás folyamán, a négy millió adónak a pozsonyi, kassai és budai dicasteriumok utján megyénkénti kivetésére, ide rendeltettek fel a megyék perceptorai számadásaik kimutatásával. A kassai kerülethez tartozó felvidék, és itt vármegyénk, Bartalothi főhadi pénztáros alatt, okt. 14-től 22-ig lett rendben a kivetéssel, mikor is Almásy János megyei küldött befejezvén működését, követ társával, a megyei jegyzővel, haza utazott és terjedelmes jelentését előterjesztvén, fáradságáért 80, a jegyző pedig 40 aranynyal jutalmaztatott.
III. A hosszas tanácskozmány eredménye az volt, hogy az országra rótt 4 millió, a vármegyék között porta szám szerint osztatott fel, és az 1698-ik évben Heves és K. - Szolnokvármegyékre kivettetett 59570 frt ugy, hogy ebből 3771 frt a papok és birtokos nemesség által fizettessék be, a többi dikák szerint volt kirovandó, mely ez évben 25681-re ment, és igy dikánként 2 frt 50 denár volt esedékes. E szerint a vármegyének 95 portáját véve fel, ugy a mint 1696-ban összeszámoltatott, egy portára több mint 600 frt esett.
1699-ben már méltányosabb beosztás történt, és e szerint 48396 frt adó rovatott ki, melyből 3226 frt a papokra és birtokos nemességre levonatván, 45170 frt a megye ez évben összeszámolt 25054 paraszt és 1526 armalista dikája között felosztva, egy-egy dika után esedékes összeg 1 frt 78 denárra ment.
A dika ez évben a következőképen állapitatott meg: 1 dikát képezett először egy személy, 2-or egy heverő ökör, tehén vagy ló; 3-or két jármos ökör vagy igás ló; 4-er két éves tinó vagy csikó kettő; 5-ör 10 urna bor, 6-or 10 juh, kecske; 7-er 20 bárány vagy éves malacz; 8-or 20 kila buza, kétszeres, rozs; 9-er 20 kila bab,lencse, köles, borsó; 10-er 30 kila árpa, zab, kukoricza. E szerint öszirva volt 102 községben paraszt és armalis nemes dika 25580.
A birtokos nemességre levont 3226 frt a következőképen osztatott ki: volt 63 vizi és 12 száraz malom, összesen 75. A száraz malomra 2 frt. 50, a vizire 5 frt. kivetve, ekképen bejött 395 frt. Sör és pálinkafőző volt 20, 5 frttal taksálva bejött 50 frt. A puszták között felosztásra 500 frt jelöltetett ki. A földesurak jobbágyait összeszámolva, találtatott censust fizető telkes jobbágy 2465. Kuria volt 77. Egy kuriát két jobbágy-teleknek számolva, tett 154 telket. A még fenmaradt 2281 frt. összeg ekképen felosztatván, jutott egy-egy jobbágy-telek után a földesur és kurális nemes által fizetendő 88 denár.
IV. Ezen kivetési mód azonban nem találtatott helyesnek, és elrendeltetett még 1693. év folyamán, hogy a papság és birtokos nemesség javaikkal együtt irassanak össze, meghatározva az évi jövedelmet, és az erre eső taksát, a mennyi tudniillik majd felosztva esedékes lesz. Ezen összeirás oly érdekes ismertetését adja a Rákóczy korszak előtt megyénk birtokosságának, és az akkori birtokviszonyoknak, hogy azt itt egész terjedelmében közölni érdemesnek tartjuk.
V. Nemcsak az akkor élő birtokos nemességet ismerjük meg a fentebbi összeirásból, hanem a felekezeti viszonyok is kitünnek; a lelkészkedő papság névsora mutatja, hogy ez időben mely községekben voltak katholikus vagy protestáns papok. Birtok-jövedelmök pénzben összeszámoltatván, minden forint után 11 denár taksa volt esedékes. A birtok jövedelmének pénzbeli megállapitása ugyanazon módon eszközöltetett, mint a tehetőség kiszámitása foganatositatott az armalista nemességnél és a jobbágyoknál, t. illik a tényleges gazdasági terménynek és az állat-állománynak összesitéséből, dikák módjára. Innen magyarázható meg azon különbség, hogy például egyik birtokosnak kuriája után 137 frt másoknak 37 frt, van felszámolva; egyiknek sessiója után 5-10 frt, Gyürky Istvánnak Szücsön 3, Rédén 1 sessiója után 9 frt a jövedelmi összeg. Legérdekesebb a lelkészek jövedelmének felszámolása. Az egri plebános 50 frt, a gyöngyösi első káplán 26 frt, a pétervásári 10 frt, a bocsi szintén 10 frt után fizeti a taksát. A lelkészi minimum 10 frt, esik utána 1 frt 10 denár. Taron, Csányon, Pétervásáron, Saáron, Debrőn, Domoszlón, Egerben, Fügeden, Sülyön, Hevesen, Átányon és a Tiszamenti községekben, mindenütt licentiatus, praedicator és rectorok soroltatnak fel. Ekképen 38 községben találunk kath. vagy evang. birtokos lelkészt. A világi birtokosság száma 222, a papi birtokosság 42-re megy; legtöbb jövedelemmel szerepel az egri püspök; a világiak közül, az uj szerzemény czimen foglalt birtokokon kivül Berthoty István, Buttler, Koháry, 1400-1000 frttal. Az összes jövedelem 42937 frtra van felvéve és ezután 11 denárral, esedékes 4723 frt.
VI. A pásztói apátság birtok-állománya után 230 frt jövedelmet találunk most felvéve, és ebből kitünik, hogy az apátsági birtokok már visszafoglalva voltak. Ezen birtok restitutiójának pörös lefolyására a megyei jegyzőkönyvekben olvassuk a következőket.
1692. aug. 25-én tartott közgyülésből felirás intéztetett a királyhoz, hogy a szent szüzről nevezett pásztói apát Zolnay András, az ottani közbirtokosság sérelmére birtokokat foglal el, - tehát, hogy a tövény rendes utjára utasitassék vélt joga érvényesitésére. Ugyanakkor felterjesztés intéztetett a jánoshidai prépost Majnár Kázmér foglalásai ellen is Tisza-Jenő, Alattyán és más birtokra. Ugyanazon év okt. 10-én tartott közgyülés jegyzőkönyvében olvassuk, hogy Horváth Bernát a szent Pál remete szerzet fenti székhelye nevében tiltakozik Almásy András gyöngyösi plebánosnak foglalása ellen, e szerzetet illető Veresmarth birtokra, melyre nézve ősi tulajdonjogát még 1304-ik évtől származtatja, midőn is az Aba nemzetségből eredő Csobánka testvérek, e birtokot nevezett szerzetnek ajándékozták. E tiltakozásnak a jövő közgyülésen viszont Almásy András mondott ellent.
1693. jul. 14-én az érdekelt birtokosok ujabban tiltakoznak a pásztói prépostnak Tar, Jobbágyi, Szent-Jakab, Halász falvakban tett eröszakos foglalásai ellen. Nevezett apát most a királyhoz fordult és Bécsben 1693. okt. 16-án kelt királyi védelmező levelét mutatta be a törvényszékhez, mely szerint Leopold király kinevezvén nevezettet a pásztói apátságra: "hogy ott székeljen, annak javait és jogait foglalja el, az orthodox vallás előmozditására ... midőn most bizonyos javakra ellenmondás forog fenn, a kérdés főtisztelendő Kolonics Leopold kardinális elnöklete alatt Bécsben működő bizottság elé utasitatott, hogy mint uj szerzeményi birtok nyerjen megoldást, mely is, - az ellenfél visszautasitván a delegált commissio előtti tárgyalást, - akként dőlt el, hogy birói utra utasitattak. Igy állván a dolog, miután nevezett apát birtok-állományához ragaszkodik, a többire jogát a törvény előtt érvényesitendőnek tartja fel, tehát az apát mások ellen sérelmet elkövetni nem kivánván, ő is ez irányban védelemben részesitetik." Ez ellen szintén óvást és tiltakozást adott be Battik György pásztói birtokos társai nevében is.2)
1) A tanácskozásról szóló jelentése a küldötteknek egész terjedelemben a megyei ltár 1697-1703 jegyzőkönyvében található.
2) Mindezekre lásd. az 1692. év aug. 2-iki megyei. jkönyvet.
