TIZENEGYEDIK FEJEZET.
I. Leopold segélyt sürgetö leirata a kitört háboru folytán 1902. lI. Rákóczy Ferenez Lengyelországból magyar földre vonul. A reá váró felkelők csatlakozása. III. Hevesmegye intézkedései Rákóczy betörése idejében 1703. Szolnok Rákóczyék kezébe esik. IV. A hivatalos vármegye Telekessy püspök-föispánnal élén Egerben várják a mozgalom fejlödését.
I. Leopold király a megindult spanyol örökösödési háboru szükségletei megszerzéseért idejekorán fordult a vármegyékhez is, hogy azok tettleges támogatását ez irányban megnyerhesse.
1702. decz. 11-én Gyöngyösön tartott közgyülésen hirdettetett ki Leopoldnak ezen év okt. 7-én kelt leirata: hogy "bár atyai érzelemmel kivánta volna, hogy hivei a háborunak annyi éven át tartó viszontagsága után az ottoman nemzettel kötött béke folytán, a nyugalom áldását élvezzék és a sulyos hadi terhektől szabadulnának; de ellenséges vetélytársai egész Európában elterjedt háborut keltettek fel, hogy házának jogos örökéből Spanyolországból kiszoritsák. - -Örök jogáért, szárazon és tengeren kell küzdenie a Gallusok ugy titkos és nyilt szövetségei ellen."
E végből sürgősen hivja fel a megyét, hogy a többi örökös tartományok a magok részét már kiállitván, Magyarország és kapcsolt részei, összeszámolt portái után egy-egy katonát állitsanak ki, melyből Heves és K. - Szolnokmegyére 93 portája után esik 93 fő, a jászokra 26, Egervárosára 8. E rendelet kihirdetésétöl hat hét alatt kellett a kivánt katonai létszámot kiállitani. A Dunántuli és felső vidéki vármegyék kíállitandó seregének vezéreül a nádor és Koháry István, a Dunáninneniben az országbiró és a horvát bán jelöltettek ki.
A megyében és a szomszédos vidéken összetoborzott csapatok átvételére Bagosy Pál kapitány Bécsből küldetett Egerbe, hol az elszállitásnál sok nyugtalanság folyt le épen 1703. husvét idejében. A városba csődült mintegy 2000 főnyi csapat nem kapván meg pénzét idejében, fellázadt, ugy hogy a vár ágyuit kellett reájok irányitani, mig végre a pénz megérkezvén, Bagosy elszállitotta embereit. 1)
II. Ez alatt Rákóczy és társai Lengyelországban folytatták a franczia királylyal az egyezkedést a magyar felkelés érdekében, melylyel a spanyol örökösödési háboru esélyét Leopold ellen érvényesiteni igyekeztek.
Leopold minden haderejét igénybe vette ezen európai háboruja, melyben félelmes vetélytársa XIV. Lajos franczia király volt. Magyarországból is ide rendeltetett minden haderő, melynek költsége sulyosan nehezedett az országra. Az ekként sarczolt ország tehát katonaságától elhagyottan a felkelésre készségesnek mutatkozott, ugyannyira, hogy a Rákóczy elfogatásával bujdosásra kényszeritett hazafiak, be sem várva Rákóczy megindulását Lengyelországból, 1703. év elején a felvidéken fegyvert ragadva, kitüzték a felkelés zászlóját. Rákóczy ez év nyarán jun. hóban lépett Lengyelországból a hazai földre, hol különösen a nép ezrei vártak már reá, Bereg, Ung, Marmarosmegyékben. Jun. 27-én Munkács alatt Montecuculi német ezredével vivott harcza kedvezőtlenül dőlt ugyan el reá nézve; de Beresényi is megérkezvén rendezettebb magyar és Iengyel csapataival, majdnem ellenállás nélkül nyomult Szatmár és Szabolcsmegyébe. Jul. 18-án Naményben keltezve intézett most már a megyei karok és rendekhez felhivást a csatlakozásra; aug. 29-én pedig a vetési mezön levő táborából Heves és K. - Szolnok vármegyéket hivta fel a csatlakozásra mely felhivást alább fogjuk ismertetni.
A hivatalos megye azonban Egerben mozdulatlan maradt, daczára hogy a megyei nemesség közül többen, élökön Almásy János volt alispánnal, a felkelők táborába érkeztek, és csatlakozásukat jelenték ki.
III. A megyei jegyzőkönyvek szerint vármegyénkben a következö események folytak le Rákóczynak magyar földre lépése és előrehaladása idejében. A vármegye ez időszerinti utolsó közgyülésén, Egerben Telekessy főispán elnöklete alatt 1703. jul. 9-én tárgyaltatott Leopold király jun. 6-án kelt leirata, hogy "innen és tul a Tiszán ismételve észlelt rebellisek és zavargó rablók megfékezésére Montecuculi ezredét rendelte ki, mely ezred segélyére siessen a vármegye, és annak megkeresését teljesitse." A közgyülés elrendelte, hogy ezen felhivás folytán, a segély-csapat kiállitassék; e végből minden fegyveres erő Egerbe rendeltetett, és ezek felett, ugy a városi magyar csapat felett jul. hó utolsó vasárnapján az egri piaczon Telekessy főispán szemlét tartott, és letétette velök a király iránti hüség esküt. E napon a szép kiállásért Telekessy püspök a városnak mintegy 3000 frtra menő adósságát el is engedte. 2)
A jul. 9-én tartott közgyülésen megrendeltetett még, hogy Szolnok erősitésére 110 munkáskéz küldessék, és 7500 drb palló szállitassék. Szolnokot ekkor mintegy száz német muskatérossal és magyar hajdusággal Harry Walther császári kapitány tartotta megszállva. " Szept. hó 10-én Deák Ferencz, Borbély Balázs, Ónodi János mintegy 3000-re menő felkelő sereggel körülzárolták és 10 napi megszállás után szept 21-én rohammal bevették. E kiváló strategiai fontosságu hely megszerzése nagy befolyást gyakorolt Rákóczy mozgalmának további sikereire, főleg Hevesvármegyének meghódolására, miután ezzel szolnoki része csatlakozásának ténye befejeztetett. 3)
II. Rákóczy magyar földre érkeztével, az egész vidéken megindult a mozgalom, és felkelő csapatok szervezkedtek mindenfelé, melyek fenyegetőleg közeliték meg Egervárát is, hol Telekessy főispán maga állott annak élén, a városi fegyveres polgársággal. A városi iskolákat a szokott vizsgák megtartása nélkül, már jun. végén kellett befejezni, hogy a vidéki ifjak idejében érhessenek baj nélkül a szülői házhoz. Szept. 9-én épen a nagy ünnepi körmenet alkalmával kapta a körmenetet vezető püspök, Pap János felkelő levelét, hogy adja meg magát, és adja át a várat a várossal együtt. Mindez még döntőleg nem hatott a vár és város magatartására. Rákóczy Ferencz maga ez időben Domahida körül táborozott, szept. 12-én itteni táborából hivta fel Borsodvármegyét, hogy három nap alatt csatlakozzanak hozzá. A várban ekkor Pfeffenkofer ezredének egy csekély része volt, melynek élére okt. 16-án érkezett a várba gróf Zinzendorf Ferdinand Budáról, de akkor már csak parasztruhába öltözve, álutakon juthatott ide veszély nélkül, és vette át a vár védelmét. 4)
Heves és K. - Szolnok vármegyék tisztikarának tagjai voltak ekkor, - mint ezt már ismertettük-Ordódy György alispán, Dévay Pál h. alispán, Vadász Márton, Kada Pál, Taródy Ferencz; és Nagy Ferencz szolgabirák. Jegyző volt Berényi Gergely. Rákócz vármegyénk egyik legnagyobb birtokosa is lévén, már ez oknál fogva is nagy mozgalom támadt jöttének hirére megyénkben. Terjedelmes jószágainak népessége, maga Gyöngyös városa melynek egyik földesura volt, nagyhirü kegyes urok fogadására előkészülve voltak. A különben is elégedetlen nemesség köréből is többen siettek csatlakozni táborához, ezek élén állott. Almásy János vármegyénknek szintén ismert volt alispánja.
1)1) Historía domus Soc. J. az egri érseki ltárban.
2) Lásd eme Historia Domus Agrien. Societatis Jesu czimü naplót az egri érseki ltárban.
3) Thaly gr. Bercsényi család. III. k. 58-59 1.
4) Lásd a már hivatkozott jezsuita naplóban.