TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
I. Az ónodi. országgyülés 1707. A függetlenségi
nyilatkozat. Megyei intézkedések az ónodi gyülésből folyólag.
II. A kassai tanácskozmány az adók kivetésére. A vármegyei dikáknak
a megyei jegyző által hibásan történt előterjesztése folytán, a megyei
közgyülés felelősségre vonja a jegyzőt hivatalától elmozditja és börtönre
veti. III. Az ónodi függetlenségi nyilatkozat folytán,
József Pozsonyba hivja össze hiveit 1708. IV. Rákóczy ugyanekkor Egerbe
hivja össze a confederált statusok gyülését. A pénzértékek szabályozása
e tanácskozmányon. A dikák ujabb meghatározása. V.
Csajághi ezredes viszálya Gyöngyösön.
I. Az 1706. év őszén elért hadi sikerek után Rákóczy
Rozsnyón tanácskozva hiveivel, idejét látta, hogy ismét összehivja a
rendeket országos gyülésre, melyen a további teendők felett intézkedhessenek.
Az 1707. márcz. 16-án Egerben tartott megyei közgyülés jegyzőkönyvében
olvassuk: kihirdettetett a fejedelemnek Rozsnyón febr. 22-én kelt rendelete,
hogy a szövetséges rendek Ónodon máj. 1-én tartandó közgyülésre hivatnak:
"az összes egyházi és világi rendek, megyék tisztjei zászlóval
és.pecséttel megjelenendők." A gyülés az ónodi fensikon 1707. máj.
16-án, a szabadban vont óriási sátor alatt folyt le, környezve a biztonság
kedveért mintegy 10 ezer fegyveressel. A gyülést mint elnök maga a fejedelem
vezette, kit Telekessy püspök üdvözölt kenetes szavakkal,. A hadviselés
szükségleteire a megyék által adandó kétmillió frt szavaztatott meg.
Nagyobb vitát a kényszer forgalmu rézpénz ügye idézett fel. Az határoztatott,
hogy kétmillió kétszázezer frt rézpénz maradjon csak forgalomban, hogy
a 10 polturások négyre, a 20 polturások nyolczra szállitassanak. E forgalomban
maradó pénzdarabok megbélyegzendők, és megyénként ennek ellenőrzése
és felügyeletére pénzbiztosok választandók.
Az ónodi gyülés váratlan vége lett a függetlenségi nyilatkozat elfogadása,
és az uralkodó háznak Magyarország trónjáról való megfosztása. Turóczmegyében
béke-párt alakult, mely a szomszédos megyéket József király iránti hódolásra
igyekezett megnyerni. Rakovszky és Okolicsányi a turóczi rendek ezen
tényét indokolni törekedtek a gyülés előtt, mely ennek folytán annyira
ingerültté lett, hogy a hevesvérü Bercsényi után kardot ragadva, Rakovszky
nyomban levágatott, Okolicsányi sulyos sebekkel rakva rögtönbiróság
elé állitatott és lefejeztetett. E jelenet további nagy elhatározásokra
ragadta a rendeket. A béke és egyezség minden eddigi előzményéi elvetésével
jun. 14-én: hogy József nem tekintetik többé magyar királynak, a trón
üresnek jelentetik ki, mig a jövő országgyülésen a rendek uj királyt
nem választanak, addig pedig Rákóczy mint fejedelem kezébe tétetik.
le a kormány-hatalom. Majd egy kimeritően indokolt nyilatkozat fogalmaztatván,
ez a megyékkel és a külhatalmakkal közöltetett. 1)
Megyénknek 1707. jul. 19-én Gyöngyösön tartott közgyülési jegyzőkönyvében
ez foglaltatik: "a haza szabadságáért szövetkezett karok és rendek-Ónodon máj. 16-án tartott gyülésében alkotott törvényczikkelyek felolvastatván
és kihirdettetvén, annak 8. szakaszához képest a rézpénz-forgalom feletti
felügyelőkül és egyszersmind a forgalomban hagyandó pénz bélyegező biztosaiul
Berényi György és Csöke János megválasztatnak, egyszersmind a dikák
összeirásában eljárván, ügyelnek annak pontos kivitelére."
Ugyanakkor érkezett Ketzer Sándor kerületi biztos felhivása is, hogy
az ónodi gyülésen megszavazott két millió frtból a vármegyére eső rész
Kassára mielőbb kiszolgáltassék. A vármegye által kiszolgáltatandó részlet
ez: készpénz 8000 frt, hus 1108 mázsa, 4251 kassai köböl buza, 3773
köböl zab.
II. Aug. 3-án Munkácsról irt a fejédelem a vármegyének
szemrehányólag, hogy az ónodi gyülésen a megyére rótt hadi terhet kiszolgáltatni
vonakodnék. Ez ellen védekezik az okt. 12-iki közgyülés, hogy kötelezettségének
már eleget tett. Ketzer kerületi biztos felhivására, "ő felsége
konyhája ellátására a megyékre kivetett illetékből Hevesmegye nov. hóra
őt terhelő részletet Váczi György kezéhez Szerencsre szállitotta."
Majd a fejedelem arra hivta fel a megyét, hogy decz. 5-én Kassára küldje
fel adó-kezelő tisztjeit, hogy a dikák összeirásából, a vármegye tehetősége,
és a teher miként részletezése összeállitható legyen a 13 vármegye többi
kimutatásaival. Berényi György megyei jegyző, ki a dicatori teendöt
is végezte, és Dévay Pál szolgabiró küldettek ki.
Ezen kassai számadásból folyólag merült fel a következő epizod, melynek
párjára megközelitőleg sem akadunk vármegyénk jegyzőkönyveinek százados
lapjain.
A leszámolásra Kassára küldött Berényi megyei jegyző volt egyszersmind
a confederalt statusok megbizásából a megyeí dikák összeirója. Kassán
az összeszámolásnál a vármegye dikáit Berényi nem a valóságnak megfelelőleg
adta elő. A kassai tanácskozmány után 1708. jan. 17-én Egerben tartott
vármegyei közgyülésen jelentette Berényi a tanácskozmány végzését, a
megye dikái után kivetett adóról. E szerint a megyebeli egyházi és világi
urak dikája volt 2771, a katonáskodó parasztságé 208, a többi 15273.
Erre volt esedékes ez évben 37202 frt, 4650 kassai köböl buza, 4650
köböl zab, 148814 font hus.
Ezen előterjesztés után tört ki Berényi hütlen számolása felett a megyei
rendek megrovása, hogy Berényi eltagadta a dikák valódi számát, kevesebbet
mondott, mint a mennyi tényleg volt.
De halljuk az 1708. jan. 18-án tartott közgyülés jegyzőhönyvének elbeszélését,
mely igy szól:
"Mivel Beriny Gergely a nemes Vármegye notariusa, és a confederatus
statustól ezen vármegyének dikatorul determináltatott vala, mely dikatiójáról
méltóságos cancellarius Sennyei István urnál igaz relatiót tett is vala;
de a midőn a kassai gyülésen azon előbbi relatióját visszavette, a n.
vármegye hire és akarattya nélkül 13000 dikával kevesebbet adott be.
Onnét visszatérvén, relatiójából értette a n. Vármegye dikáinak nem
igazán lett beadását. Arra nézve először is mélt. püspök és főispán
ur Telekessy István ő nsága personaliter a dikáknak nem igazán tett
relátiójának contradikálván, nem consentiált,. mely contradiktiót Vitézlő
Ország Pál h. viceispán ur több szolgabirákkal és nemes vármegye hites
tagtársaival renoválván solemniter contradikáltak. Ezen cselekedeteért
pedig Berényi Gergely notariusi tisztéből in instanti communi omnium
sufrragio degradaltatott is és helyébe nemzetes, vitézlő Csala Sándor
ad interim surrogáltatott. Hogy pedig ezen dolog fölséges vezérlő fejedelmünknek
tudtul adassék, ő felségéhez n. vitézlő Dévay Pál és Sági Mihály uraimék
kiküldettek, hogy ekként delegáltassék, és nemes Vármegye ártatlansága
constállyon ő felsége előtt.
Hasonló küldöttség mélt. főgeneralis és locumtenens gróf Székesi Bercsényi
Miklós Urhoz is küldetett. Az alatt pedig, mig a küldöttségek visszaérkeznek,
Berényi Gergely Egervárában arestomba tartatni rendeltetett communi
omnium suffragio."
Az 1708. márcz. 1-én Egerben tartott közgyülés jegyzőkönyvében olvassuk:
Dévay Pál ő fenségéhez jelentéstétélre küldött követ az egri várban
árestomban tartott Berényi Gergely hűtlen kezelése folytán, visszaérkezvén,
meghozta ő felsége üzenetét, hogy hálás szivvel fogadta a vármegye hűségének
ezen kifejezését, és azon készség, melylyel a megye a hűtlen tiszt ellen
fellépett, megnyugtatja arról is, hogy megérdemlett büntetését elvenni
fogja. A Bercsényihez küldött követség is jelenté, ő exja tetszését
a vármegye eljárása felett, hogy a hamisan jelentő érdemlegesen fog
bünhödni.
Ezen gyülésen töltetett be végleg a jegyzői tiszt, megválasztatott Almásy
István, kinek armalisa az 1708. jan. 18-iki közgyülésen hirdettetett
ki.
Berényi Gergely az egri vár arestomában bünhödé hazaellenes hűtlenségét.
Az év jun. 25-én tartott közgyülés elébe a következő folyamodást terjesztette:
nyolcz vagy kilencz nap hiján tizennegyedfél esztendejétől fogva, sulyos
időkben keserves executios esztendőkben, azután is szertelen változó
ordinarius tisztek nélkül való évek folytak el, mikor is hiven igyekezett
szolgálni a vármegyét. És a midőn már annyi zürzavaros habozások, tekergős
ösvények és veszedelmes kősziklák között hányatott tiszti működésében
szemei megfogyatkoztak, és nyugalomra kellett volna térnie, ime mily
szerencsétlen hajótörést szenvedett. Elhagyván egyedül emberi gyarlóságából
és semmi privatumot nem kereső indulatból származó balesetének mentségét,
a közgyülés szánakozó részvétéhez fordul, hogy siralmas napjait enyhitse
meg, és engedjék meg, hogy a vallás vigaszában, a mise hallgatásban
részesüljön arestoma ideje alatt, és hogy hátralevő fizetése adassék
ki. Berényi az 1708. juliusi közgyülés határozatából végre ezer frt
cautio letétele mellett szabadon bocsátatott. A tisztikereset ellene
meginditatván, az 1709.,jan. 10-én tartott törvényszéken mondatott
ki e hűtlen kezelése felett az itélet: hogy vádlott a megye kebeléből
kitaszitatik, és a megye tagjává soha többé nem fogadtatik fel.
III. Az ónodí függetlenségi nyilatkozat után, a József
király pártján maradt rendek Eszterházy nádorral élén ellennyilatkozatot
tettek közzé, és Józsefet reá birták, hogy az 1708. év febr. 29-ére
Pozsonyba országgyülést hivjon egybe. Az összehivó több példányát a
nádor Rákóczy kezéhez küldötte, hogy tegye közzé a neki hódoló vármegyékben.
De azért a megyékhez és a főrendekhez külön is menesztették azt, mint
erről maga Rákóczy irja febr. 18-án kelt egyik levelében: "az hevesvármegyeit
maga az szegény püspök pecsételve, az sárosit Bertóthy ... küldötték
kezeimhez."Tehát Hevesmegye főispánja az érkezett meghivót felbontatlanul
küldötte Rákóczyhoz. 2) Rákóczy a meghivót azután terjedelmes nyilatkozata
kiséretében megküldötte Heves és K. - Szolnok vármegyékhez is azzal, "hogyha
még is találtatnának, kik ellenségünk hitegetésének és csalárd hizelgésének
nagyobb hitelt adván az eddig való szives, és a senatussal egy értelemben
folytatott békességnek tractáiban kételkednék, és azon gyülésben személyesen
jelen lenni kivánna, jelentse magát és a passust ehhez nem fogja megtagadni."
Az 1707. márez. 1-én tartott közgyülésben, ügy a fejedelem levele, mint
a meghivó felolvastatott és kihirdettetett. Egyéb intézkedés nem történt.
Rákóczy ugyanakkor megküldötte a megyének másolatban azon megkeresést
is, melyet a nádor hozzá intézett, az arra adott válaszával együtt,
melynek végsorai ezek:
"mivel pedig az annectalt levelek tenora már ugy is constál a nemes
vármegyéknél, és expeditiójuk is a császártól lévén, az kit urunknak
senki közülünk nem agnoscal ime kmednek intacte visszaküldöm. Az ónodi
gyülésünkben és ujonnan is mintegy összekapcsolt szivünk és resolutiónk
által-meggátolni igyekeztünk, hogy semmi módja ne lehessen ellenségünknek,
melylyel az egyenetlenséget közinkbe hintse, és csalárd hitegetése által
édes nemzetünket hálójába keritse, mely bátor és magyar szivhez illő
resolutiónk, mily nehezen esett utánnunk leskelődő ellenségünknek, az
elmult hónapokban publicált .ellenmanifestumai nyilván kimutatták, midőn
Eszterházy Pál és más mellette hizelkedő magyarok, - kik az elmult
gyászos időkben és erőszakos gyülésekben országunk ellen kikényszeritett
czikkelyeket confirmáltatták, mind a keserves emlékezetü eperjesi véres
theátrumot is azon gyülésben interveniált instantiák által helyesnek
lenni ismertették. Noha már látták, hogy előbb is hirdetett szándékuk
daczára, mi Istenben vetett reménységgel fegyverünk erejében bizunk
szabadságunk kivivására-most ismét csalárd édesgetéshez, mézzel hintett
méreghez folyamodik, mint ezt az ide zárt manifestatio mutatja, -
- melyet midőn a nemes vármegye elébe terjesztünk, nincs kétségünk benne,
hogy mindenkinek igaz ügyünk és confederatiobeli hitünk mellett szive
ugy felgerjesztetik, hogy ellenségünk ily csalárdságát látván, nemcsak
országos végzésünket manuteneálja, hanem hadakozásuuknak czélját is
mindaddig üzni akarja, a miglen Isten kegyelméből, állandó békességgel
és keresett szabadságunknak helyreállításával koronázhattyuk."
3)
A pozsonyi országgyülésre a rendek nem nagy számmal jöttek össze. Leginkább
a Pozsony vidékén levő megyék urai érkeztek meg. Ezek, a fenforgó sérelmes
ügyek és a béke érdekében teendő intézkedések tárgyában april 14-én
egy több pontból álló felterjesztést nyujtottak be Józsefhez, ki azonban
helyesebbnek vélte erre minden válasz nélkül bocsátani haza a rendeket.
IV. Mig ezek Pozsonyban történtek, Rákóczy 1708. május
15-ére Egerben tartandó tanácskozásra hivta össze a confederalt statusokat,
hogy a kassai gyülésből folyólag a hadak nyári szállásolása, élelmezése
és egyéb országos ügyekben határozzanak. Rákóczy maga Szerencsről jövet
május 14-én érkezett Egerbe.
Egerben 1708. máj. 15-én tartott consultatióról Dévay és Kada megyei
küldöttek a jun. 25-iki megyei közgyülésen tették meg jelentésöket:
"a confoederált karok és rendek tanácsa, a nemes vármegyék, királyi
és más városok követei gyülésében hozott határozatokról." E jelentés
szerint, máj. 23-án tartott nyilvános ülésben sok és hosszas tanácskozás
után a rézpénz ügyében kimondatott, hogy miután az ónodi törvények kétmillió
kétszázezer frtra szabták a forgalomban levő polturák összegét, és veretése
tovább beszüntettetett; de miután a forgalomban levő polturák ez összeget
tetemesen haladják, az egyszerü poltura értéke ekként szabályoztatik,
igy három számittassék egy császári garasba, vagy egy poltura egy kr.
értékü legyen, és ekként a poltura értéke most már az ezüst pénzértékével
legyen egyenlő, mindenki által, ugy adóbeli mint egyéb fizetés fejében
ekként fogadtassék el. Máj. 30-án a természetbeli adózás ügye szabályoztatott,
hogy a lakos, a mint tetszik, a reá eső illetéket pénzben vagy természetben
fizetheti, és e végből, egy pozsonyi mérő buza ára egy rén. frtra, zab
1/2 frtra, egy font hus 3 krra vagy polturára, vagy egy csász. garasra
szabatott.
A május 31-iki ülésben a confoederált statusok területén forgalomban
levő különféle pénznemek értéke következőképen állapittatott meg. Először
az aranyak soroltatnak fel: magyar, erdélyi és csiki aranyértéke 6 rén.
frt. A választó fejedelmek aranya, a császári, és más keresztény fejedelmeké
5 rén. frt és 10 garas. Franczia arany 4 frt. Császári tallér, franczia
imperiál, magyar, erdélyi, szász, dán és más 2 frt értékű: - jövőben
elfogadtatnak 54 garas, vagyis 2 rén. frt és 10 garasban. Magyar, hollandi,
medve és oroszlánnal jelzett 38-36 garasos pénz, 45 garas, vagy két
rén. frt 5 garasért fogadtatnak el. Husz garasos forint egy rén. frt.
Hat garasos lengyel és porosz pénz 7 garasban vagy 21 krban, bajor és
brandenburgi 5 garasban, lengyel susták 7 krban fogadtatnak el stb.
Érdekes mutatvány ez az országban akkor forgalomban levő európai pénznemekről,
melyeket a külföldről ide jött idegen katonaság hozott be.
A magyar frt értékére határoztatott: hogy a 6 denáros pénz egy garasba,
ekképen egy frt husz császári garasba vagy 120 denárba számitandó.
Majd a dika minőségének meghatározása és módosítása vétetett foganatba.
Nevezetesen az eddig fennálló rendszer, mely szerint minden külön személy,
gazda és neje, nemkülönben 16 évet haladó fia és leánya egy-egy dicát
számlált, ugy változtattatott meg, hogy ezután csak fél dikának lesznek
számolandók, és ebből is a katonai szolgálat fejében egy személy lehagyassék.
Minden üzlet vagy ipar és kereskedésből jövő jövedelem 30 frtja számoltatott
egy dikának. A borból 5 akó volt veendő egy dikának. A jun. 10-én tartott
tanácskozmánynak ez ügyben hozott végzése ez:
"a szegények könnyitésére, jóllehet tavali esztendőben minden külön
való személy ugymint a gazda és gazdaasszony, nemkülönben minden tizenhatodik
esztendőn felül való fia és leánya egy-egy dikát contribuáltanak vala,
mindazáltal most méltóbbnak itéltetik, hogy minden 16-ik esztendőn felül
való személy, oda számláltatván a szolgálatban levő cselédszemély is,
csak fél dikát képez, avagy minden két személy egy dikát, ugy mindazáltal
hogy a haza és zsoldo ura szolgálattyára egy személy a dikázásból kihagyassék.
A megnyomorodott személyek és özvegyek (kiknek jószágok nincs) a dikázásból
kihagyandók. Mesteremberek, kik faluhelyeken laknak, paraszti terhet
viselnek, magok mesterségét nem is folytathatják, mert ugy a haza mint
az urak szolgálatában sok felé vonatnak, fél dikát fizessenek. Bor,
ser, pálinka korcsmák, mészárszék, sernevelő és pálinka égető katlanok,
papiros, vas, posztó, deszka müvek és malmok jövedelme után, malmokból,
sertéshizlalásból, vámokból, hidakból, rétek irtványföldek, erdők, pusztákból,
bor, gabonatized és kilenczedből, jobbágyi censusból, ugy a creditorok
által interesre adott pénzből, kertek terméséből, házi épületekből,
bérbe adott boltokból és akarmilyen haszonvételekből eredő jövedelem
minden 30 frtja teszen egy dikát. Nemkülönben a külső országokból behozott
portékát áruló vagy kivivő kufárok, minden rendű kereskedők, arany,
ezüst, rézbányák tulajdonosai, jövedelmöknek 30 frtja számitandó egy
dikának."
Ezen utasitás szerint történt összeszámolás, a dikák eddigi számát tetemesen
Ieszállitotta, ugy hogy most már a parasztok dikájá 8058-ra, a nemesekké
1617-re ment. Egy-egy dika után 3 frt volt kivetendő. Gyalog hajdu 405
esett a vármegyére. Ezenfelül hus, búza és zab szolgáltatás.
A pénzbeli kivetés egyenlőképen történt a nép és nemesség dikáira, tehát
az adózás egyenlősége ezuttal érvényre emeltetett. A katona kiállitása
azonban most is elkülönittetett. Mig a gyalog katona és természetbeni
szolgáltatás a nép dikáira rovatott, a lovas katonaság kiállitásának
terhe, ismét a nemességet illeté, a személyes feIkelés kötelezettségéből
folyólag.
Ezen egri tanácskozmány idejében történt, hogy Pest-Pilis-Solt vármegyék
1708. april 28-án, a közgyülés tartását Hatvanba tüzték ki. E megyék,
saját területökön, főleg Budavára, és a dunai ráczság ellenséges indulata
miatt, gyülés tartására alig találtak már biztos és alkalmas helyet.
E végből Hevesmegye területén Hatvanba kivánták most azt kitüzni. Hevesmegye
azonban, már azon oknál fogva is, mert Hatvan egy időben Nógrádmegyétől
vitássá tétetett, tehát veszedelmes előzménytől tartva, egy átiratban
tiltakozását fejezte ki a terv ellen. Pestmegye igyekezett megnyugtatni
a szomszéd megyét, hogy csak az ellenségtől való félelem miatt hirdette
közgyülését Hatvanba.
Az év nyarának folyamán még bizonytalanabb lett Pest körül a helyzet.
1708. aug. 20-án ugyanis Gyöngyösön tartott közgyülésből a vármegye
arról tudósitotta Vay Ádámot: "hogy a megyei nemesség táborba szállván,
miután azon értesités jött, hogy a Zagyváig minden helység behódolt
Pestre, a pesti ráczság pedig egész Hatvanig kijár, ugy hogy marháit
is elhajtották, a vármegye tart attól, hogy megtudván a nemesség innen
eltávozását, veszedelembe ejtik a népséget. Figyelmeztetik tehát, hogy
ezen körülménynél fogva oly intézkedés történjék, hogy az itteni insurrectio
itt legyen mezőn, a pesti ráczok ellen; és csak szept. 3-án menjenek
Egerbe."
V. Ezen időben, a fejedelem egyik vitéz ezredese Csajághy
János ellen elkövetett erőszakoskodás miatt emelt panasz folytán tartott
vizsgálat foglalkoztatta főleg Gyöngyös városa érdekeltségét. A vád
lényege kitünik 1708. május havában tartott vizsgálat kezdő pontjaiból,
melyek szerint 1706-1707. évben Csajághi gyalog ezredével Gyöngyösre
jövén szállásra, a város nemes személyü biróját, több öreg tanácsossal
rut szavakkal illette és arestomba a hajduk közé vitette; hogy a vármegyének
rendes szolgabiróját is Csima János urat, maga házából Csajághy némely
tiszte, hajdukkal kivonszolván, oldalát megtörték és arestomba vitték;
hogy más nemes személyeket is arestomba vitetett az ezredes; és fa-lóra
ültetett; és hogy Baranyai István kanonok urat és jószágpraefectust
rút szidalmakkal illette; hogy efféle excessusokkal terhelt szállását
Gyöngyösön ugy hagyta el, hogy sok mesterembert fizetetlen hagyott stb.
A vármegyének vádja Csajághival közöltetvén, ez akként adta elő, hogy
Gyöngyösre bemenvén, nem akartak szállást adni, az utczán a sárban kellett
vesztegelni; azért két-három tanácsost a táborba vitetett, hogy érezzék
ők is a szállás nélküli nyomoruságot, de mindjárt elbocsátotta. A szolgabirót
Berthoty István vitette aristomba, mert rútul szidalmazta őket. Fa-lóra
ő senkit nem ültetett, ha történt, hire nélkül történt, fa-lóra vitézlő
rend ültettetik, tolvajlásért vagy ilyen féleért. Az egri káptalan praefectusa,
midőn ő a vármegyében széjjel lézengő hajdui összeszedését sürgette,
ez lármásan üzent reá, hogy micsoda obester, csak a szegénységet nyomorgatja,
kapitánynak se való. Ezen sértést, inkább meghal, de még sem türhette
el, le akarta tenni rangját az épen ott levő Berthoty brigadéros kezébe,
mig elégtételt nem kap. Erre tisztjeim nagyon felindultak a praefectus
ellen, kinek hogy baja ne essék, őriztetni kellett. A praefectus maga
elismerte hibáját, mert bocsánatot kért, ekként amicabiliter végzett
vele. Ezeket a rút dolgokat mind a gyöngyösi plebános költötte reá,
mert borait a táborba küldték el, azért haragszik. A mesteremberek csak
12 zászló varrásáért 144 frtot követeltek. Én limitatio szerint fizetvén
ki, azért mondják, hogy ingyen munkát tettek.
1) A függetlenségi nyilatkozat megtételére Rákóczy
emlékirata szerint az szolgált főképen indokul, mert a franczia király
követe Desalleurs marquissal Egerben előbb folytatott tárgyalásnál a
marquis ura nevében azt a kifogást tette, hogy a király a szövetséges
rendekkel nem tárgyalhat, mert ezek legalább látszatra uroknak Józsefet
ismerik, és igy nem függetlenek. Rák. Emlékirat. 195-196. l.
2) Rák. Fer. levéltára 2. 169. l.
3) A már emlitett Rákóczy korabeli megyei jegyzőkönyvben egész terjedelemben
olvasható.