HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE

IRTA SZEDERKÉNYI NÁNDOR

IV. kötet


TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

I. Az ónodi. országgyülés 1707. A függetlenségi nyilatkozat. Megyei intézkedések az ónodi gyülésből folyólag. II. A kassai tanácskozmány az adók kivetésére. A vármegyei dikáknak a megyei jegyző által hibásan történt előterjesztése folytán, a megyei közgyülés felelősségre vonja a jegyzőt hivatalától elmozditja és börtönre veti. III. Az ónodi függetlenségi nyilatkozat folytán, József Pozsonyba hivja össze hiveit 1708. IV. Rákóczy ugyanekkor Egerbe hivja össze a confederált statusok gyülését. A pénzértékek szabályozása e tanácskozmányon. A dikák ujabb meghatározása. V. Csajághi ezredes viszálya Gyöngyösön.



I. Az 1706. év őszén elért hadi sikerek után Rákóczy Rozsnyón tanácskozva hiveivel, idejét látta, hogy ismét összehivja a rendeket országos gyülésre, melyen a további teendők felett intézkedhessenek.

Az 1707. márcz. 16-án Egerben tartott megyei közgyülés jegyzőkönyvében olvassuk: kihirdettetett a fejedelemnek Rozsnyón febr. 22-én kelt rendelete, hogy a szövetséges rendek Ónodon máj. 1-én tartandó közgyülésre hivatnak: "az összes egyházi és világi rendek, megyék tisztjei zászlóval és.pecséttel megjelenendők." A gyülés az ónodi fensikon 1707. máj. 16-án, a szabadban vont óriási sátor alatt folyt le, környezve a biztonság kedveért mintegy 10 ezer fegyveressel. A gyülést mint elnök maga a fejedelem vezette, kit Telekessy püspök üdvözölt kenetes szavakkal,. A hadviselés szükségleteire a megyék által adandó kétmillió frt szavaztatott meg. Nagyobb vitát a kényszer forgalmu rézpénz ügye idézett fel. Az határoztatott, hogy kétmillió kétszázezer frt rézpénz maradjon csak forgalomban, hogy a 10 polturások négyre, a 20 polturások nyolczra szállitassanak. E forgalomban maradó pénzdarabok megbélyegzendők, és megyénként ennek ellenőrzése és felügyeletére pénzbiztosok választandók.

Az ónodi gyülés váratlan vége lett a függetlenségi nyilatkozat elfogadása, és az uralkodó háznak Magyarország trónjáról való megfosztása. Turóczmegyében béke-párt alakult, mely a szomszédos megyéket József király iránti hódolásra igyekezett megnyerni. Rakovszky és Okolicsányi a turóczi rendek ezen tényét indokolni törekedtek a gyülés előtt, mely ennek folytán annyira ingerültté lett, hogy a hevesvérü Bercsényi után kardot ragadva, Rakovszky nyomban levágatott, Okolicsányi sulyos sebekkel rakva rögtönbiróság elé állitatott és lefejeztetett. E jelenet további nagy elhatározásokra ragadta a rendeket. A béke és egyezség minden eddigi előzményéi elvetésével jun. 14-én: hogy József nem tekintetik többé magyar királynak, a trón üresnek jelentetik ki, mig a jövő országgyülésen a rendek uj királyt nem választanak, addig pedig Rákóczy mint fejedelem kezébe tétetik. le a kormány-hatalom. Majd egy kimeritően indokolt nyilatkozat fogalmaztatván, ez a megyékkel és a külhatalmakkal közöltetett. 1)

Megyénknek 1707. jul. 19-én Gyöngyösön tartott közgyülési jegyzőkönyvében ez foglaltatik: "a haza szabadságáért szövetkezett karok és rendek-Ónodon máj. 16-án tartott gyülésében alkotott törvényczikkelyek felolvastatván és kihirdettetvén, annak 8. szakaszához képest a rézpénz-forgalom feletti felügyelőkül és egyszersmind a forgalomban hagyandó pénz bélyegező biztosaiul Berényi György és Csöke János megválasztatnak, egyszersmind a dikák összeirásában eljárván, ügyelnek annak pontos kivitelére."

Ugyanakkor érkezett Ketzer Sándor kerületi biztos felhivása is, hogy az ónodi gyülésen megszavazott két millió frtból a vármegyére eső rész Kassára mielőbb kiszolgáltassék. A vármegye által kiszolgáltatandó részlet ez: készpénz 8000 frt, hus 1108 mázsa, 4251 kassai köböl buza, 3773 köböl zab.

II. Aug. 3-án Munkácsról irt a fejédelem a vármegyének szemrehányólag, hogy az ónodi gyülésen a megyére rótt hadi terhet kiszolgáltatni vonakodnék. Ez ellen védekezik az okt. 12-iki közgyülés, hogy kötelezettségének már eleget tett. Ketzer kerületi biztos felhivására, "ő felsége konyhája ellátására a megyékre kivetett illetékből Hevesmegye nov. hóra őt terhelő részletet Váczi György kezéhez Szerencsre szállitotta." Majd a fejedelem arra hivta fel a megyét, hogy decz. 5-én Kassára küldje fel adó-kezelő tisztjeit, hogy a dikák összeirásából, a vármegye tehetősége, és a teher miként részletezése összeállitható legyen a 13 vármegye többi kimutatásaival. Berényi György megyei jegyző, ki a dicatori teendöt is végezte, és Dévay Pál szolgabiró küldettek ki.

Ezen kassai számadásból folyólag merült fel a következő epizod, melynek párjára megközelitőleg sem akadunk vármegyénk jegyzőkönyveinek százados lapjain.

A leszámolásra Kassára küldött Berényi megyei jegyző volt egyszersmind a confederalt statusok megbizásából a megyeí dikák összeirója. Kassán az összeszámolásnál a vármegye dikáit Berényi nem a valóságnak megfelelőleg adta elő. A kassai tanácskozmány után 1708. jan. 17-én Egerben tartott vármegyei közgyülésen jelentette Berényi a tanácskozmány végzését, a megye dikái után kivetett adóról. E szerint a megyebeli egyházi és világi urak dikája volt 2771, a katonáskodó parasztságé 208, a többi 15273. Erre volt esedékes ez évben 37202 frt, 4650 kassai köböl buza, 4650 köböl zab, 148814 font hus.

Ezen előterjesztés után tört ki Berényi hütlen számolása felett a megyei rendek megrovása, hogy Berényi eltagadta a dikák valódi számát, kevesebbet mondott, mint a mennyi tényleg volt.

De halljuk az 1708. jan. 18-án tartott közgyülés jegyzőhönyvének elbeszélését, mely igy szól:

"Mivel Beriny Gergely a nemes Vármegye notariusa, és a confederatus statustól ezen vármegyének dikatorul determináltatott vala, mely dikatiójáról méltóságos cancellarius Sennyei István urnál igaz relatiót tett is vala; de a midőn a kassai gyülésen azon előbbi relatióját visszavette, a n. vármegye hire és akarattya nélkül 13000 dikával kevesebbet adott be. Onnét visszatérvén, relatiójából értette a n. Vármegye dikáinak nem igazán lett beadását. Arra nézve először is mélt. püspök és főispán ur Telekessy István ő nsága personaliter a dikáknak nem igazán tett relátiójának contradikálván, nem consentiált,. mely contradiktiót Vitézlő Ország Pál h. viceispán ur több szolgabirákkal és nemes vármegye hites tagtársaival renoválván solemniter contradikáltak. Ezen cselekedeteért pedig Berényi Gergely notariusi tisztéből in instanti communi omnium sufrragio degradaltatott is és helyébe nemzetes, vitézlő Csala Sándor ad interim surrogáltatott. Hogy pedig ezen dolog fölséges vezérlő fejedelmünknek tudtul adassék, ő felségéhez n. vitézlő Dévay Pál és Sági Mihály uraimék kiküldettek, hogy ekként delegáltassék, és nemes Vármegye ártatlansága constállyon ő felsége előtt.

Hasonló küldöttség mélt. főgeneralis és locumtenens gróf Székesi Bercsényi Miklós Urhoz is küldetett. Az alatt pedig, mig a küldöttségek visszaérkeznek, Berényi Gergely Egervárában arestomba tartatni rendeltetett communi omnium suffragio."

Az 1708. márcz. 1-én Egerben tartott közgyülés jegyzőkönyvében olvassuk: Dévay Pál ő fenségéhez jelentéstétélre küldött követ az egri várban árestomban tartott Berényi Gergely hűtlen kezelése folytán, visszaérkezvén, meghozta ő felsége üzenetét, hogy hálás szivvel fogadta a vármegye hűségének ezen kifejezését, és azon készség, melylyel a megye a hűtlen tiszt ellen fellépett, megnyugtatja arról is, hogy megérdemlett büntetését elvenni fogja. A Bercsényihez küldött követség is jelenté, ő exja tetszését a vármegye eljárása felett, hogy a hamisan jelentő érdemlegesen fog bünhödni.

Ezen gyülésen töltetett be végleg a jegyzői tiszt, megválasztatott Almásy István, kinek armalisa az 1708. jan. 18-iki közgyülésen hirdettetett ki.

Berényi Gergely az egri vár arestomában bünhödé hazaellenes hűtlenségét. Az év jun. 25-én tartott közgyülés elébe a következő folyamodást terjesztette: nyolcz vagy kilencz nap hiján tizennegyedfél esztendejétől fogva, sulyos időkben keserves executios esztendőkben, azután is szertelen változó ordinarius tisztek nélkül való évek folytak el, mikor is hiven igyekezett szolgálni a vármegyét. És a midőn már annyi zürzavaros habozások, tekergős ösvények és veszedelmes kősziklák között hányatott tiszti működésében szemei megfogyatkoztak, és nyugalomra kellett volna térnie, ime mily szerencsétlen hajótörést szenvedett. Elhagyván egyedül emberi gyarlóságából és semmi privatumot nem kereső indulatból származó balesetének mentségét, a közgyülés szánakozó részvétéhez fordul, hogy siralmas napjait enyhitse meg, és engedjék meg, hogy a vallás vigaszában, a mise hallgatásban részesüljön arestoma ideje alatt, és hogy hátralevő fizetése adassék ki. Berényi az 1708. juliusi közgyülés határozatából végre ezer frt cautio letétele mellett szabadon bocsátatott. A tisztikereset ellene meginditatván, az 1709.,jan. 10-én tartott törvényszéken mondatott ki e hűtlen kezelése felett az itélet: hogy vádlott a megye kebeléből kitaszitatik, és a megye tagjává soha többé nem fogadtatik fel.

III. Az ónodí függetlenségi nyilatkozat után, a József király pártján maradt rendek Eszterházy nádorral élén ellennyilatkozatot tettek közzé, és Józsefet reá birták, hogy az 1708. év febr. 29-ére Pozsonyba országgyülést hivjon egybe. Az összehivó több példányát a nádor Rákóczy kezéhez küldötte, hogy tegye közzé a neki hódoló vármegyékben. De azért a megyékhez és a főrendekhez külön is menesztették azt, mint erről maga Rákóczy irja febr. 18-án kelt egyik levelében: "az hevesvármegyeit maga az szegény püspök pecsételve, az sárosit Bertóthy ... küldötték kezeimhez."Tehát Hevesmegye főispánja az érkezett meghivót felbontatlanul küldötte Rákóczyhoz. 2) Rákóczy a meghivót azután terjedelmes nyilatkozata kiséretében megküldötte Heves és K. - Szolnok vármegyékhez is azzal, "hogyha még is találtatnának, kik ellenségünk hitegetésének és csalárd hizelgésének nagyobb hitelt adván az eddig való szives, és a senatussal egy értelemben folytatott békességnek tractáiban kételkednék, és azon gyülésben személyesen jelen lenni kivánna, jelentse magát és a passust ehhez nem fogja megtagadni." Az 1707. márez. 1-én tartott közgyülésben, ügy a fejedelem levele, mint a meghivó felolvastatott és kihirdettetett. Egyéb intézkedés nem történt.

Rákóczy ugyanakkor megküldötte a megyének másolatban azon megkeresést is, melyet a nádor hozzá intézett, az arra adott válaszával együtt, melynek végsorai ezek:

"mivel pedig az annectalt levelek tenora már ugy is constál a nemes vármegyéknél, és expeditiójuk is a császártól lévén, az kit urunknak senki közülünk nem agnoscal ime kmednek intacte visszaküldöm. Az ónodi gyülésünkben és ujonnan is mintegy összekapcsolt szivünk és resolutiónk által-meggátolni igyekeztünk, hogy semmi módja ne lehessen ellenségünknek, melylyel az egyenetlenséget közinkbe hintse, és csalárd hitegetése által édes nemzetünket hálójába keritse, mely bátor és magyar szivhez illő resolutiónk, mily nehezen esett utánnunk leskelődő ellenségünknek, az elmult hónapokban publicált .ellenmanifestumai nyilván kimutatták, midőn Eszterházy Pál és más mellette hizelkedő magyarok, - kik az elmult gyászos időkben és erőszakos gyülésekben országunk ellen kikényszeritett czikkelyeket confirmáltatták, mind a keserves emlékezetü eperjesi véres theátrumot is azon gyülésben interveniált instantiák által helyesnek lenni ismertették. Noha már látták, hogy előbb is hirdetett szándékuk daczára, mi Istenben vetett reménységgel fegyverünk erejében bizunk szabadságunk kivivására-most ismét csalárd édesgetéshez, mézzel hintett méreghez folyamodik, mint ezt az ide zárt manifestatio mutatja, - - melyet midőn a nemes vármegye elébe terjesztünk, nincs kétségünk benne, hogy mindenkinek igaz ügyünk és confederatiobeli hitünk mellett szive ugy felgerjesztetik, hogy ellenségünk ily csalárdságát látván, nemcsak országos végzésünket manuteneálja, hanem hadakozásuuknak czélját is mindaddig üzni akarja, a miglen Isten kegyelméből, állandó békességgel és keresett szabadságunknak helyreállításával koronázhattyuk." 3)

A pozsonyi országgyülésre a rendek nem nagy számmal jöttek össze. Leginkább a Pozsony vidékén levő megyék urai érkeztek meg. Ezek, a fenforgó sérelmes ügyek és a béke érdekében teendő intézkedések tárgyában april 14-én egy több pontból álló felterjesztést nyujtottak be Józsefhez, ki azonban helyesebbnek vélte erre minden válasz nélkül bocsátani haza a rendeket.

IV. Mig ezek Pozsonyban történtek, Rákóczy 1708. május 15-ére Egerben tartandó tanácskozásra hivta össze a confederalt statusokat, hogy a kassai gyülésből folyólag a hadak nyári szállásolása, élelmezése és egyéb országos ügyekben határozzanak. Rákóczy maga Szerencsről jövet május 14-én érkezett Egerbe.

Egerben 1708. máj. 15-én tartott consultatióról Dévay és Kada megyei küldöttek a jun. 25-iki megyei közgyülésen tették meg jelentésöket: "a confoederált karok és rendek tanácsa, a nemes vármegyék, királyi és más városok követei gyülésében hozott határozatokról." E jelentés szerint, máj. 23-án tartott nyilvános ülésben sok és hosszas tanácskozás után a rézpénz ügyében kimondatott, hogy miután az ónodi törvények kétmillió kétszázezer frtra szabták a forgalomban levő polturák összegét, és veretése tovább beszüntettetett; de miután a forgalomban levő polturák ez összeget tetemesen haladják, az egyszerü poltura értéke ekként szabályoztatik, igy három számittassék egy császári garasba, vagy egy poltura egy kr. értékü legyen, és ekként a poltura értéke most már az ezüst pénzértékével legyen egyenlő, mindenki által, ugy adóbeli mint egyéb fizetés fejében ekként fogadtassék el. Máj. 30-án a természetbeli adózás ügye szabályoztatott, hogy a lakos, a mint tetszik, a reá eső illetéket pénzben vagy természetben fizetheti, és e végből, egy pozsonyi mérő buza ára egy rén. frtra, zab 1/2 frtra, egy font hus 3 krra vagy polturára, vagy egy csász. garasra szabatott.

A május 31-iki ülésben a confoederált statusok területén forgalomban levő különféle pénznemek értéke következőképen állapittatott meg. Először az aranyak soroltatnak fel: magyar, erdélyi és csiki aranyértéke 6 rén. frt. A választó fejedelmek aranya, a császári, és más keresztény fejedelmeké 5 rén. frt és 10 garas. Franczia arany 4 frt. Császári tallér, franczia imperiál, magyar, erdélyi, szász, dán és más 2 frt értékű: - jövőben elfogadtatnak 54 garas, vagyis 2 rén. frt és 10 garasban. Magyar, hollandi, medve és oroszlánnal jelzett 38-36 garasos pénz, 45 garas, vagy két rén. frt 5 garasért fogadtatnak el. Husz garasos forint egy rén. frt. Hat garasos lengyel és porosz pénz 7 garasban vagy 21 krban, bajor és brandenburgi 5 garasban, lengyel susták 7 krban fogadtatnak el stb.

Érdekes mutatvány ez az országban akkor forgalomban levő európai pénznemekről, melyeket a külföldről ide jött idegen katonaság hozott be.

A magyar frt értékére határoztatott: hogy a 6 denáros pénz egy garasba, ekképen egy frt husz császári garasba vagy 120 denárba számitandó.

Majd a dika minőségének meghatározása és módosítása vétetett foganatba. Nevezetesen az eddig fennálló rendszer, mely szerint minden külön személy, gazda és neje, nemkülönben 16 évet haladó fia és leánya egy-egy dicát számlált, ugy változtattatott meg, hogy ezután csak fél dikának lesznek számolandók, és ebből is a katonai szolgálat fejében egy személy lehagyassék. Minden üzlet vagy ipar és kereskedésből jövő jövedelem 30 frtja számoltatott egy dikának. A borból 5 akó volt veendő egy dikának. A jun. 10-én tartott tanácskozmánynak ez ügyben hozott végzése ez:

"a szegények könnyitésére, jóllehet tavali esztendőben minden külön való személy ugymint a gazda és gazdaasszony, nemkülönben minden tizenhatodik esztendőn felül való fia és leánya egy-egy dikát contribuáltanak vala, mindazáltal most méltóbbnak itéltetik, hogy minden 16-ik esztendőn felül való személy, oda számláltatván a szolgálatban levő cselédszemély is, csak fél dikát képez, avagy minden két személy egy dikát, ugy mindazáltal hogy a haza és zsoldo ura szolgálattyára egy személy a dikázásból kihagyassék. A megnyomorodott személyek és özvegyek (kiknek jószágok nincs) a dikázásból kihagyandók. Mesteremberek, kik faluhelyeken laknak, paraszti terhet viselnek, magok mesterségét nem is folytathatják, mert ugy a haza mint az urak szolgálatában sok felé vonatnak, fél dikát fizessenek. Bor, ser, pálinka korcsmák, mészárszék, sernevelő és pálinka égető katlanok, papiros, vas, posztó, deszka müvek és malmok jövedelme után, malmokból, sertéshizlalásból, vámokból, hidakból, rétek irtványföldek, erdők, pusztákból, bor, gabonatized és kilenczedből, jobbágyi censusból, ugy a creditorok által interesre adott pénzből, kertek terméséből, házi épületekből, bérbe adott boltokból és akarmilyen haszonvételekből eredő jövedelem minden 30 frtja teszen egy dikát. Nemkülönben a külső országokból behozott portékát áruló vagy kivivő kufárok, minden rendű kereskedők, arany, ezüst, rézbányák tulajdonosai, jövedelmöknek 30 frtja számitandó egy dikának."

Ezen utasitás szerint történt összeszámolás, a dikák eddigi számát tetemesen Ieszállitotta, ugy hogy most már a parasztok dikájá 8058-ra, a nemesekké 1617-re ment. Egy-egy dika után 3 frt volt kivetendő. Gyalog hajdu 405 esett a vármegyére. Ezenfelül hus, búza és zab szolgáltatás.

A pénzbeli kivetés egyenlőképen történt a nép és nemesség dikáira, tehát az adózás egyenlősége ezuttal érvényre emeltetett. A katona kiállitása azonban most is elkülönittetett. Mig a gyalog katona és természetbeni szolgáltatás a nép dikáira rovatott, a lovas katonaság kiállitásának terhe, ismét a nemességet illeté, a személyes feIkelés kötelezettségéből folyólag.

Ezen egri tanácskozmány idejében történt, hogy Pest-Pilis-Solt vármegyék 1708. april 28-án, a közgyülés tartását Hatvanba tüzték ki. E megyék, saját területökön, főleg Budavára, és a dunai ráczság ellenséges indulata miatt, gyülés tartására alig találtak már biztos és alkalmas helyet. E végből Hevesmegye területén Hatvanba kivánták most azt kitüzni. Hevesmegye azonban, már azon oknál fogva is, mert Hatvan egy időben Nógrádmegyétől vitássá tétetett, tehát veszedelmes előzménytől tartva, egy átiratban tiltakozását fejezte ki a terv ellen. Pestmegye igyekezett megnyugtatni a szomszéd megyét, hogy csak az ellenségtől való félelem miatt hirdette közgyülését Hatvanba.

Az év nyarának folyamán még bizonytalanabb lett Pest körül a helyzet.

1708. aug. 20-án ugyanis Gyöngyösön tartott közgyülésből a vármegye arról tudósitotta Vay Ádámot: "hogy a megyei nemesség táborba szállván, miután azon értesités jött, hogy a Zagyváig minden helység behódolt Pestre, a pesti ráczság pedig egész Hatvanig kijár, ugy hogy marháit is elhajtották, a vármegye tart attól, hogy megtudván a nemesség innen eltávozását, veszedelembe ejtik a népséget. Figyelmeztetik tehát, hogy ezen körülménynél fogva oly intézkedés történjék, hogy az itteni insurrectio itt legyen mezőn, a pesti ráczok ellen; és csak szept. 3-án menjenek Egerbe."

V. Ezen időben, a fejedelem egyik vitéz ezredese Csajághy János ellen elkövetett erőszakoskodás miatt emelt panasz folytán tartott vizsgálat foglalkoztatta főleg Gyöngyös városa érdekeltségét. A vád lényege kitünik 1708. május havában tartott vizsgálat kezdő pontjaiból, melyek szerint 1706-1707. évben Csajághi gyalog ezredével Gyöngyösre jövén szállásra, a város nemes személyü biróját, több öreg tanácsossal rut szavakkal illette és arestomba a hajduk közé vitette; hogy a vármegyének rendes szolgabiróját is Csima János urat, maga házából Csajághy némely tiszte, hajdukkal kivonszolván, oldalát megtörték és arestomba vitték; hogy más nemes személyeket is arestomba vitetett az ezredes; és fa-lóra ültetett; és hogy Baranyai István kanonok urat és jószágpraefectust rút szidalmakkal illette; hogy efféle excessusokkal terhelt szállását Gyöngyösön ugy hagyta el, hogy sok mesterembert fizetetlen hagyott stb.

A vármegyének vádja Csajághival közöltetvén, ez akként adta elő, hogy Gyöngyösre bemenvén, nem akartak szállást adni, az utczán a sárban kellett vesztegelni; azért két-három tanácsost a táborba vitetett, hogy érezzék ők is a szállás nélküli nyomoruságot, de mindjárt elbocsátotta. A szolgabirót Berthoty István vitette aristomba, mert rútul szidalmazta őket. Fa-lóra ő senkit nem ültetett, ha történt, hire nélkül történt, fa-lóra vitézlő rend ültettetik, tolvajlásért vagy ilyen féleért. Az egri káptalan praefectusa, midőn ő a vármegyében széjjel lézengő hajdui összeszedését sürgette, ez lármásan üzent reá, hogy micsoda obester, csak a szegénységet nyomorgatja, kapitánynak se való. Ezen sértést, inkább meghal, de még sem türhette el, le akarta tenni rangját az épen ott levő Berthoty brigadéros kezébe, mig elégtételt nem kap. Erre tisztjeim nagyon felindultak a praefectus ellen, kinek hogy baja ne essék, őriztetni kellett. A praefectus maga elismerte hibáját, mert bocsánatot kért, ekként amicabiliter végzett vele. Ezeket a rút dolgokat mind a gyöngyösi plebános költötte reá, mert borait a táborba küldték el, azért haragszik. A mesteremberek csak 12 zászló varrásáért 144 frtot követeltek. Én limitatio szerint fizetvén ki, azért mondják, hogy ingyen munkát tettek.




1) A függetlenségi nyilatkozat megtételére Rákóczy emlékirata szerint az szolgált főképen indokul, mert a franczia király követe Desalleurs marquissal Egerben előbb folytatott tárgyalásnál a marquis ura nevében azt a kifogást tette, hogy a király a szövetséges rendekkel nem tárgyalhat, mert ezek legalább látszatra uroknak Józsefet ismerik, és igy nem függetlenek. Rák. Emlékirat. 195-196. l.

2) Rák. Fer. levéltára 2. 169. l.

3) A már emlitett Rákóczy korabeli megyei jegyzőkönyvben egész terjedelemben olvasható.