TIZENHATODIK FEJEZET.
I. Rákóczy Ferencz politikai és hadszerelési műveletei Egerben 1708. nyarán. Eger védelmi rendszere. II. A tályai illetőleg pataki conventus. A pataki tanácskozmány hadszerelési határozatai. Hevesvármegye toborzó kapitányául Orczy István választatik. Bercsényi utasitásai ez irányban. III. A pataki tanácskozmány rendelete folytán a megyei nemesség összeiratik. IV. A királyiak által helyeikről elüzött menekülők élelmezésére szolgáló határozatok.
I. Rákóczy Ferencz, az egri gyülés befejeztével, 1708. év nyarának egy részét Egerben tölté. Itt időzött jun. 10-ig, hol- mint emlékiratában ő maga feljegyzé, - szép zászlós sereget gyűjtött táborra, melynek uj egyenruházata elragadá a nézőket. Majd utnak indult intézkedések tétele végett a táborokba, és Egerbe aug. 10-én jött ismét vissza, mint ő maga irja innen aug. 12-én Károlyi Sándornak: "az ellenségnek a Vág felé nyomulása folytán, a hadak szaporább összegyüjtése kedveért, Bercsényit Léva, Bottyánt Érsekujvár tájékán hagyva." 1) E napokban érkezett Egerbe Rákóczyhoz egy solennis muszka követség is, mely a czár közbejárását ajánlotta a békesség érdekében, 2) melyre nézve azonban a fejedelem semmi hajlandóságot nem mutatott. Ez időben Rákóczy a külfejedelmekkel folytatott tárgyalásokat. Mindenek előtt a franczia királylyal igyekezett tisztába jönni; majd egy porosz herczegnek magyar királylyá választása ügyében tette meg lépéseit. Tehát itt időzése alatt, fontos politikai és hadszerelési ügyeket intézett. Ez alatt azonban a Vág és Komárom mentén gyülekező ellenség hatalmasan szervezkedett, és ez nagyon nyugtalanitá. az itt vezérlő tiszteket, kik nem értvén Rákóczynak Egerben időzését és itten tartott tanácskozásait, elégedetlenségöket több izben fejezék ki, hogy miért nem intézkedik a fejedelem az ellenségnek támadására, és miért enged időt azok szervezkedésére. A fejedelem Egerből szept. 25-én távozott el, miután még a felvidéknek két főhelye Kassa és Eger védelmi rendszeréről is megtette az intézkedést, Bercsényinek küldve el azokról a szervezeti leirást. Ez volt Rákóczynak utolsó hosszabb időzése Egerben, miután távozása után nyomban fellépett itt, ugy az ő, mint a haza ügyének legnagyobb ellensége a pestis.
A fejedelem Eger védelmi rendszerére, 1708. szept. 24-én következő tájékoztatót küldötte Bercsényihez: jelenleg két sereg van benne. Ha megszállás veszélye forog fenn, a létszám ezerrel szaporitandó, Miskolcz és Szent-Péter vidékéről vagy a Jászságból. A jelenlegi parancsnokok Vas Sándor és Rétei Ferenez nem sokat érnek, melléjök Priny Miklóst vagy ha a papoknak zabolát akarunk vetni, Szentpéteryt kell ide rendelni. Élésből és hadi szerekből fogyatkozás nincs. Tüzérekben van hiány, ezen segiteni kell. A 6-ik pontban az foglaltatik, hogy "a papoknak és ráczoknak beszorulását nem kell megengedni, a vén püspökön kivül, kinek hivségében megbizhatni." A 7-ik pontban azt irja elő, hogy megszállás közeledtével, a közellevő falvak elpusztitassanak, hogy az ellenségnek itt subsistentiája ne legyen. 3)
II. Az egri tanácskozmány után, 1708. nov. hó 22-ére Tályára hirdettetett országos tanácskozmány, a mely azonban időközben, a felmerült körülményeknél fogva Sárospatakra helyeztetett át, és ott is fejeztetett be. Ezen conventusra 1708. nov. 6-án Egerben tartptt megyei közgyülésen az határoztatott, hogy a vármegyei nemesség ne elszórtan, hanem nov. 22-én Átányon összeseregelve, egyszerre vonuljanak fel. Azonban a nemesség akkor már nem sereglett össze kellő számban a vármegye területén kiütött ragály miatt, és csak egy küldöttség bizatott meg, hogy képviselje a megyét, mely is Orczy István, Almásy János és Kada Pál nemes férfiakból állott.
Sárospatakon főleg a megyékre vetendő adók és katonák miként felosztása képezte a tanácskozás tárgyát, a mi is akképen intéztetett el, hogy minden 50 frt adó után kellő fegyverzettel ellátva, egy-egy gyalogos állitassék ki. Heves és K. - Szolnok vármegyékre 22825 frt adó vettetvén ki, ez összeg után, a fentebbi arány folytán 456 gyalogos volt kiállitandó, 1709. év jan. 20-ig. A lovasokra az határoztatott, hogy a fejedelem felhivására, a nemesség személyesen tartozott a kitüzött helyen megjelenni.
A katonai kiállitás szerves szabályzatát a pataki conventus, szakszerü kezelési utasitással ellátva .és pontozatokba foglalva adta ki végrehajtásul a vármegyéknek. A katona-ügynek szerves kezelési rendszerbe iktatása, az állandó katonai intézménynek mellőzhetlen kivánalma volt.
A szabályzat főbb pontjai voltak a következők:
A vármegye egy kapitányt volt választandó a megyei katonai teendők vezetésére.
Minden 50 frt adó után egy hajdu (gyalogos) lévén kiállitandó, a vármegye azok mennyiségét az adóösszeg szerint megállapitja kerületenként kiveti, ugy hogy jövő jan. 20-ára fegyveresen a fejedelem rendelkezésére álljon. A kik fegyvert, kardot, puskát nem képesek adni a katonának, mindezeket 7 frtért válthatják meg. Az élelmezésről a vármegye intézkedik saját biztosa utján. A vármegyei kapitány mellé egy hadi tiszt küldetett ki, a végrehajtás ellenőrzésére. Ekképen a vármegyei toborzói tisztet, egy vármegyei kapitány, és egy hadi tiszt látta el.
A vármegyei kapitánynak utasitása volt, figyelemmel kisérni, hogy a vármegye a katona-kiállitás kötelességét teljesitse, és hogy minden 50 frt után esedékes hajdu létszám kiállitassék jövő jan. 20-ig. A kivetésnél felügyelni tartozott, hogy helységenként mennyi lesz kiállitandó, és hogy első sorban az önként váIlalkozókat sorozza be. Hogy a népnek nagyobb kedve legyen a katonasághoz, kihirdetendő volt, hogy a kik a katonaságnál állhatatosak maradtak, ha előbbi Iakóhelyökre visszatérni nem akarnak, bizonyos föld adatik telepedésökre, hogy minden jobbágy-szolgáltatásoktól mentesek lesznek.
Az évszám 16 éven felül 30 esztendőig volt megállapitva; első sorban minden falu tartozott a maga katonáját kiállitani. Hogy ha azonban, valamely szolgalegény a faluért kész volt beállani, elfogadható volt, ha érette az illetők kezességet vállaltak. A mint a falu katonái előállottak, esküt kellett tenniök a confederatió zászlójára, a birák előtt, kik azután a vármegyében állomásonként csoportositattak, és ekként kézhez szolgáltattak A kapitány rendes rováskönyvet készitett, és egyenként abba beirván, igy inditotta utnak a parancsnoksághoz a legénységet.
A hajduvárosok Kállóval és a jászokkal és a tiszamelléki exemptus falvakkal, ugy a fejedelem sajómelléki városaival a magok ezredei kiállitására a régi gyakorlat szerint voltak kötelezve.
Ezen szabályzat szerint, Heves és K. - Szolnok vármegyék részéről, vármegyei toborzó kapitányul nemes Orczy István választatott meg, miről is Bercsényi tábornok kellő módon értesitetvén, az igy kinevezett megyei kapitány ügykörét s hivatalos állását körüliró következő átiratot intézte a vármegyéhez, és ajánlotta további alkalmazkodás és eljárásul, mely is az intézmény belső értékét és természetét világitja meg.
"Gróf székesi Bercsényi Miklós nemes Ungvármegyének főispánja ország és egész hadak főgenerálisa, összeszövetkezett statusok első senatora és felséges második Rákóczy Ferencz In kegyelméből a római szent Birodalomnak Erdélynek és összeszövetkezett statusok vezérlő fejedelmének stb. Magyarországban Helytartója. Minthogy régi dicsőséges szabadságunk helyreállitásáért nemzetséges fegyverkezésünknek további continuatióját elmult pataki generalis concursusnak alkalmatosságával és egyes akarattal, egy szivvel-lélekkel a confederalt nemes statusok rezolválták és eltökéllették, azon felbuzdult indulatból, hazánkhoz, és nemzetünkhöz való szeretetből fegyverünknek repartitiójában, bizonyos gyalogosnak nemes vármegyék által való előállitását determinálták, melynek collatiójára minden vármegyében bizonyos kapitányok denomináltatnak, oly formán, hogy annak alkalmatosságával bizonyos hadi tisztek rendeltetvén azok mellé, n. vármegyék által teendő limitatio és repartitio szerint collectállyák azon gyalogságot, vigyázván mindennemü excessusokra, és mi panaszok vannak azokat orvosollyák. Lévén pedig ezen T. N. Vármegyében nmes és Vzlő Orczy István kapitánynak denominálva, jólehet az nemes Vármegyebeli uri fő és nemes rendek azon kapitánynak auctoritását és hivatalát tudgyák, mindazonáltal hogy a n. Vármegye lakosi tudhassák magokat mihez tartani, emergáló difficultásokat és kérdéseket panaszokat tamquam in prima instantia nevezett kapitány előtt reparalni és orvoslását sürgetni, kivántam ezen patensem altaI nyilvánossá tennem, melynek erejével parancsoltatik serio a nemes vármegyében levő rendeknek, minden helységbeli biráknak és lakosoknak, hogy nevezett Orczy István urat kapitányoknak ismervén, illendő becsületet megadni és dependentiájokat ő kemétől tudván a n. vármegye rendeléséhez képest ő klme dispositioitól várjanak, minden kérdéseket, panaszokat ő klme elébe terjeszszék, tartozván ő klme mindenkinek elégtételt adni és impendalni, a helységbeli birók pedig és lakosok excedens vitézlö rendet megfogják, fogassák, és klméhez vigyék, másként ha elmulattyák, nemcsak az excedens által történt károkat elszenvedni kéntelenitetnek, de azonfelűl szófogadatlanságoknak érdemlett büntetéseket el nem kerülik. Kelt Ungvár várában die 7. jan. 1709. Gf Bercsényi Miklós."
III. A pataki tanácskozmány után, a megyei dikák összeirása is elrendeltetett, az egri conventus szabályzatta szerint. A pataki gyülésen elrendeltetett az is, hogy ujabb időben a kétes minőségű nemesek száma már is sokra megy, tehát ezek hivassanak fel magok igazolására. A vármegye 1709. év elején, meg is tette az intézkedéseket, összeirván előbb a kifogás alá nem eső birtokos nemességét, melynek névsora az 1709. jan. 10 tartott közgyülésre mutattatott be és itt következik:
Rákóczy fejedelem, esztergomi káptalan, Eszterházy István, és Antal, Forgács Simon, Vay Ádám, Hollecz özvegye, Tököly-rész, Bossányi ás Szemere család, Vécsey Sándor, Bulyovszky Dániel, Ráday Pál, Darvas Ferencz, Huszár-rész, Darvas Mihály, Kántor István, Repeczky Samu, Zolnay Ferencz
Kis Pál, Géczi Zsigmond, Győrki István, Földváry László, Gosztonyi István, Dobay László, Gelléry László, Sós Pál, Mocsáry László, Dul Ferencz, Szalay Pál, Batik László, Roth János, Szabó Mathé, Kovács István, Károlyi Sándor tábornok, Varga Lukács, Kovács István, Sipos János, Bekény János, Fay család, Vattay János, Ordody György, Poroszlay Lőrincz, Nagy István, Miklovics István, Bekény Ferenez, Sándor György, Farnyo Péter, Kocsondi Péter, Sas Pál, Mihalek István, Szilasy András, Gyürky Ferencz, Sztárai Gáspár, Papis György, Paxi Jakab, Balogh Pál, Gerenczey Ferencz, Csanádi, Bercsényi Miklós tábornok, Forgács Ferencz egri püspök, egri káptalan, Orczy István a vármegye kapitánya, Csala Sándor, Markó Balázs.
IV. Ez időben nem kis gondot okozott Rákóczyék körében már azon körülmény, hogy az ország különféle helyein és vidékén, a változó szerencsével folyó harczok miatt, a magokat kitüntető hivek, sokszor menekülni voltak kénytelenek lakóhelyeikről, a közeledő ellenség elől. Az igy menekűlők száma annál jobban nevekedett, mennél nagyobb területet foglaltak vissza József király hivei. Az ország minden részéből, hol tuluralomba jutottak a Józsefpártiak, főleg a dunántuli részekből, sokszor összes ingóságaikkal, marháikkal érkeztek a menekülők, futva legtöbbször a német katonák durva boszuja és zsákmányra törő dühök elől. A táborok körül az ily menekülőknek egész sora képződött, kiknek élelmezése vált azután nagy terhévé a hadi biztosságnak. A pataki gyülésen végre részletes intézkedés történt ezen menekülők miként élelmezésére nézve is; kimondatván, hogy ezen szerencsétleneknek, ha a confederatio területén birtokuk nincs, a közállományból adassék ki az élelmezés is, a következő körülirással: az élelmezendők egy része egyes megyékbe, biztos csoportokba, vagy a tábor körül lévén, ha teljességgel semmijök sem volt, minden 12 évén felüli személy részére egy hóra 20 font hus, és kenyérre fél köböl buza adatott. Tizenkét éven alóliakból két gyermek vétetett egy portio számba. Az oly menekülők részére, kik marháikat magokkal elhajtották, és igy husnemüekkel rendelkezhetnek, csak kenyér szükségletök fedezésére történt a fennebbi portio szerint intézkedés. Ezen menekülők élelmezésének terhe, természetesen a vármegyékre hárult, melyek között azután a szállitandó élelmi mennyiség is kiosztatott azzal, hogy a vármegye a havi élelmi mennyiséget részletenként 2 frtjával meg is válthatja. 4)
1) Rák. F. ltára 2. 3304 l.
2) U. o.
3) Rákóczy ltár 2. k. 342 l.
4) Lásd ezekre a már többször idézett Rákóczy korszakbeli megyei jegyzőkönyvet.