TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Hevesmegye meghódolása a királyiak előtt 1710. év október havában. Tisztujitás Egerben. Az adók ösazeirása. II. Telekessy püspöki és főispáni tisztétől felfüggesztetik. Szerepe a Rákóczy-korszakban. Megidéztetése 1709-ben. Annak eleget nem tevén, püspöki tisztétől felfüggesztetett. Válasza erre. III. Eger kapitulatiója után Telekessy főispáni tisztétől ismét felfüggesztetik s Csáky Imre helyeztetik a püspöki és főispáni székbe. Protestatiója ez ellen. IV. A vármegye felirata Telekessy mellett. Telekessy maga is felterjesztést tesz. A pápa feloldja a primás itéletét, Telekessy püspöki és főispáni székébe visszahelyeztetik. Majd nyugalomba vonul, segéd-püspöktársává Erdődy Gábor neveztetett ki. Ugyanakkor tisztujitó székek tartatnak. Telekessy utolsó főispáni működése és halála 1715-ben. V. Telekessy püspök politikai és közmüvelődési tényeinek ismertetése. Papnevelő intézetet alapit. VI. Telekessy müködése az egri jezsuita gymnázium érdekében. VII. Az egri gymnázium tanitási rendszere.
I. Lássuk most a megyei jegyzőkönyvek elbeszélését a királyiak bevonulásáról, és a megye meghódolásáról.
Az 1710. okt. 22-én Gyöngyösön tartott közgyülés jegyzőkönyve ekképen veszi kezdetét: "midőn csász. és kir. ő felségének hada ezen vármegyék belsejébe szerencsésen bevonult, és a magas hadbiztosság 600 imperialist vetett a megyére, ennek és egyéb szükségletnek fedezésére 2400 frt rén. értékben az egyes városok és falvak között repertiálása és beszedése elrendeltetett." Ime okt. 22-én már a megye területe meg volt szállva, és az első katonai sarcz kivetve. A nov. 24-én Gyöngyösön tartott közgyülésben részint Eger, részint Ónodhoz téli szállásra osztott katonaság részére 14620 frt beszedése rendeltetett meg ismét, mely is dikák szerint vettetett ki. A decz. 22-iki megyei közgyülés már Egerben tartatott meg, mely egyszersmind tisztujitó szék is volt. Tehát ekkor már Egervára kapitulált. A gyülésen Telekessy István püspök-főispán maga elnökölt. A tisztikar lemondván, a szokásos jelölés folytán megválasztatott Dévay Pál eddigi alispán helyébe Orczy István, 1809-ben megválasztott megyei kapitány helyettes alispánnak Stészel Kristóf. Szolgabiráknak: az első járásban maradt az eddigi Kada Pál, a tarnai (igy neveztetik) járásban Sági Mihály, a tiszaiba (igy) Csima János, a mátraiba Debrődi György, perceptorrá Almásy Ferencz, fiscussá Csöke János, főbiztossá Almásy Ferencz. A jegyzői tisztre, az eddigi Almásy Mihály bizonyos okok végett függőbe hagyatván, helyettessé Almásy Ferencz, aljegyzővé Laczkovics Ferencz választatott. A királyi kormány alatt ez volt az első megyei tisztikar.
E gyülésen hirdettetett ki Pálffy János főhadvezér levele, hogy a megyében levő kincstári javak irassanak össze. Ekkor letette egyszersmind a megye gróf Vallis ezredes felhivására a hűség esküt ő felségének.
Ez alkalommal a dikák összeirására következő utasitás adatott a szolgabiráknak: hit alatt irják össze minden lakosnak jószágát. Minthogy a jobbágyok elmenekültek egyes községekből, azok felhivandók, hogy térjenek vissza, vagy ha visszatérni nem akarnak, ott hol vannak irassanak össze. A nemességet külön osztályba irják. Csak a férfi személy irandó össze egy-egy dikába, a nőszemély nem. A vizimalom két tallérra, a száraz 1tallérra taksálandó. A dohánytermelők külön egy-egy dikát képeznek, termésök mennyisége szerint. 1) A földesurak tehetősége községenként összeirandó. E szerint 18 éven felüli férfi személy egy dikának számoltatott. Egy-egy dikának volt irandó két jármos ökör, négy hámos ló vagy göblyös ökör, négy ménesbeli kancza vagy gulyabeli tehén. Egy-egy dika volt továbbá 6 db kétéves csikó, 10 juh, 10 öreg sertés, 20 bárány, 20 malacz, 10 akó bor, 20 kila buza, 20 kila lencse, borsó, tenkely, árpa, zab, köles külön-külön. Pálinkafőző fazék haszna egy dika volt, malomból 30 kila bevétel egy dika, korcsmából, mészárszékből, serfőzésből, uzsorából való pénzbeli jövedelem 30 frtja tett egy dikát. Érdekes az 1711. febr. 4-én tartott közgyülés határozata, hogy a magas udvari kamara elnökének Illésházy Miklósnak, Csáky Imre kalocsai érseknek, és Meskó Jakabnak Bécsben, a megyei ügyek kegyes intézését közbejáró és kérő megyei küldöttség 4-4 hordócska aszu-bort vigyen. Bécsben egy megyei ágens felfogadása határoztatott, kinek dijául 100 tallér tüzetik ki. A vármegye az egész Rákóczy-korszak alatt Rákóczy hive lévén, az üldözések elháritása szempontjából is üdvösnek mutatkozott a közbejáró ágensek felfogadása, és egyes befolyásos egyének jóakaratának kinyerése.
II. 1711. márcz. 5-én Egerben tartott közgyülésen Telekessy István püspök főispán már nem vett részt, jelentvén a megyének, hogy püspöki székétől felfüggesztetett, helyébe gróf Csáky Imre kalocsai érsek küldetett, igy főispáni tisztét sem gyakorolja, mig püspöki méltóságát vissza nem nyeri. Ezzel vette kezdetét Telekessy püspök és főispán üldöztetése az elmult korban tanusitott magaviseleteért.
A Rákóczy-korszak lehanyatlásával, a mint Egervára és ezzel egész Hevesmegye a fentjelzett körülmények között a bécsi udvar előtt meghódolt, egyik legérdekesebb mozzanat volt Telekessy püspök-főispánnak püspöki és főispáni székétől való felfüggesztése, melynek előzményeit, röviden áttekintenünk kell.
Telekessy püspök-főispánnak az egész Rákóczy-korszakon át viselt dolgait, abban részvétét, egész időn át egyházi és politikai tevékenységét, nagy vonásaiban láttuk és ismerjük. Tudjuk, hogy 1703. okt. végén, midőn Egerváros kapui megnyiltak Bercsényi tábornok hadai előtt, midőn az őrség a várba vonult fel és ott elzárkózott, Telekessy Budára, tehát Leopold király hatalmi köréhez kivánt átmenni; Bercsényi azonban Cserépvárába internálta, honnan csak 1704. ápril 16-ika után; midőn a vár is bizonyos feltételek szerint kapitulált, tért vissza hivei közé Egerbe.
Ezen visszatérésének indokát ő maga világositja fel az ellene emelt vádakra adott nyilatkozatában, melyet már fentebb idéztünk, mely szerint: "áldja az urat, hogy Rákóczy által kényszeritve a mozgalom egész ideje alatt hivei között maradt, és azok lelki üdvét, egyháza javára, teljes erejével munkálhatta."
Telekessyvel az egri káptalan és az összes szerzetes rendek is, kivéve a jezsuitákat, mindvégig Egerben maradtak. A jezsuiták, mint azt ismertettük, 1707-ben megtagadván a confederatió iránt követelt hűség-esküt, eltávoztak Egerből. Telekessynek ugy Rákóczy, mint a confederatió iránti hűségéről tanuskodnak a lefolyt események, és az ő érzelmeit valódi mivoltában ismertető egykoru bizalmas feljegyzések, melyek a sziv rejtekébe is bepillantást engednek, és melyek az ősz főpap nemes alakját, nemcsak az ő egyházi kötelességének munkájában, hanem a hazaszeretet odaadó hűségében is oly kiválólag jellemzik. Nyilt őszinte ügybuzgalom és hazaszeretet tünteti ki az egész Rákóczy-korszakon át, ugy Telekessy püspöknek, mint egyháza többi papjainak, szerzeteseinek eljárását és magatartását.
Telekessy püspök-főispán püspöki és főispáni székétől való felfüggesztésének előzményei már az 1709. év végén jelentkeztek, midőn József király és XI. Kelemen pápa között a béke létre jövén, a pápa 1709. aug. 17-én egy brevét bocsátott ki Keresztély Ágost akkori esztergomi érsek és primáshoz, melyben felhivás intéztetik az ország papságához, hogy a király iránti hűségre térjenek vissza. Azon év okt. 3-án küldetett el a breve Telekessyhez, hogy annak értelmében négy hét alatt Pozsonyba jöjjön a hűségesküt leteendő. Telekessy nov. 1-én vette kezéhez a brevét, a mikor a megyében és városban a mirigy dühöngése folytán a kétségbe esett félelem fogta el a kedélyeket. Telekessy arra határozta el magát, hogy Pozsonyba nem megyen, és hiveit elhagyni nem fogja, annál is inkább, mert akkor már a konfederatio ügye is hanyatlóban lévén, távozása Pozsonyba vagy a gyáva megfutásnak, vagy az árulásnak szinét viselhette volna magán. Telekessyre ennek folytán decz. 18-án kimondatott az elmarasztalás, hogy püspöki székétől, egyházi jogai és méltóságától megfosztatik. Hasonló elmarasztalás mondatott ki több prépostra, az egri káptalanra és szerzetesekre is. 2) Ezen itélet 1710. marcz. 20-án érkezett Telekessy kezéhez, tehát akkor, midőn még a vármegye és a város is Rákóczy alatt állott. Az agg püspök a mélyen lesujtó itéletre önérzetteljes választ intézett a primáshoz, melyben a tények és a fenforgó körülmények szigoru következtetéseivel, de egyszersmind a nyugodt leliismeret és kötelességteljesités tiszta öntudatával kelt szembe az egyoldalu itélettel, eljárásának védelmére. "Tudta ő felsége, tudta a bold. primás, tudta ő szentsége, hogy e részeken a háboru zavarai között itt maradt kötelességét teljesiteni, és senkitől ez idő alatt kárhoztatás nem érkezett; sőt a pápa a püspöknek adni szokott egyházi engedélyeket is, ujabb 5 évre meghosszabbitotta." Ekként igazolja több évi eljárásának jó hiszemüségét, egyháza szempontjából. Most hogy az ídézésre meg nem jelent, erre törvényes okai voltak. "Rólam végezzen eminencziád amint akarja, - végzi önérzetének egész hevével nyilatkozatát-engem nem szomorit, de az én káptalanomat és papjaimat, kik másban nem vétkeztek, minthogy kötelességök szerint engemet követtek, - ártatlanoknak nyilvánitani kegyeskedjék."
Az itélet vétele után, habár annak tényleges foganatositása ez idő szerint még nem következhetett be, mégis ennek folytán tartozkodott püspöki functiók teljesitésétől, és a husvéti ünnepek alatt már főpapi szolgálatokat nem végzett; és mint ő maga irja, még a mirigy által megritkitott, egyházi férfiak sora betöltését annyira igénylő papszenteléseket sem teljesitett; főispáni tisztét azonban mint láttuk, tovább is, minden fennakadás nélkül gyakorolta. Ez időben máj. 6-án ülte aranymiséjét is, de ez uttal szarvaskői magányában, kisded kápolnájában elvonultan.
III. Telekessy püspök drámai sorsa tulajdonképen, midőn Egervára decz. hóban kapitulalt, következett be, midőn ugy püspöki mint főispáni tisztségétől ténylegesen is megfosztatott, melyet e czélból kiküldött kamarai tag Kurcz János 1711. jan. 12-én Hatvanban hajtott végre, melyen Telekessy püspök maga is személyesen megjelent, hogy szembe álljon vádlójával gróf Csáky Imre kalocsai érsekkel, kire az egri püspöki és főispáni jogkör átruháztatott, ki Telekessy ellen a vádpontokat akként összegezte: hogy a király ellen a szövetségi okmányt aláirta, annak hive maradt mindvégig; hogy midőn Rákóczy vezérlő fejedelemnek kikiáltatott, hosszas ékes beszéddel ő üdvözölte; hogy a trónvesztésre szóló okmányt aláirta, és annak sikeresitésére munkálkodott, hogy Rákóczynak ő volt első senátora, és mint ilyen másoknak is rossz példaadással járt elől.
A Hatvanban jan. 12-én lefolyt nevezetes eseményt, a kanczellariai küldött báró Kurcz János a következő átiratban tudatta Hevesvármegye közönségével: "Kétségkivül tudomásul van az, hogy mily módon helyeztem be csak az imént, e hó 12-én itt Hatvanban gróf Csáky Imre kalocsai érseket ő csász. kir. felsége adományánál fogva kiadott magyar-udvari kanczellariai rendeletből, az egri püspökség kezelésébe, ugy az idetartozó javak mint a vele járó főispáni, jogba, mely ünnepélyes behelyezés alkalmával, habár a püspökségi javak, az érsek teljhatalmazottja Caspari Baroni Sándor urnak rögtön és tényleg átadattak, minden ellenmondás és tiltakozás n é 1 k ü l, fentartva a kicstár részére mint az előtt volt, a szeszfőzést s más illetéket, és ezekhez tartozó rétet és földet, puskaporos malmot stb. miután ezen változott bevezetésnek alakjára szükséges, hogy a vármegye jegyzőkönyvében is iktatva legyen, a kincstár részére történt fentartásokkal, megkerestetik a vármegye, hogy erről hiteles bizonyságlevelet adván ki, szolgabiráival, az érseki meghatalmazottat a püspöki javak átvételében támogatni ne késsék".
Mint ezen átiratban előadva van, Csáky Imrének Hatvanban történt beiktatása alkalmával ellenmondás és tiltakozás nem történt volna. A beiktatási eljárás ekként jelentetett a vármegyei közgyülésnek is. Ez azonban nem áll. Kurcz Jánosnak ez érdemben a megyéhez intézett átirata elhallgatja, sőt teljesen ellentétesen sorolja el a történt dolgokat. Telekessy ugyanis megjelenvén, Hatvanban élőszóval is, ünnepélyesen tiltakozott az ellene hozott itélet és annak ott történt végrehajtása ellen, sőt azt irásban is benyujtotta. "Mert a bibornok-primás nem a breve értelmében járt el; mert kihallgatása nélkűl, tehát a kánonok ellen sujtatott itélettel; mert törvényes okai figyelembe sem vétettek, ártatlansága érzetében bizva igaz ügyében is, a hazai törvények értelmében, a beiktatásnak ellentmondott ünnepélyesen tiltakozott. " 3)
IV. A vármegye emlitett 1711. márcz. 6-iki gyülésén, ő felségéhez, a nádorhoz és a kanczellárhoz feliratot és előterjesztést intézett erre, hogy a főispáni tiszt ekképen függőben lévén, méltóztassék a megyét szeretett püspöke székének restituálásával megvigasztalni.
Eszterházy Pál nádor Fraknón april 18-án kelt levelével válaszolt ezen előterjesztésre, "hogy vévén a megye levelét, Telekessy István egri püspök és főispán ügyében ő felségénél alapos informatiót tett, hogy a püspök urnak előbbi tisztébe és méltóságába való visszahelyezésére a rendelet kiadatott, mint nem kétlem, erről már maga a püspök ur is értesittetett."
A vármegye fent emlitett felterjesztése mellett, Telekessy is megtette lépéseit, hogy a méltatlan eljárás ellenébe, igazát, ugy a király előtt, mint a pápánál is, megvédelmezze. Irt egyuttal a nádorhoz is, hogy tisztázza helyzetét, melyben a legigaztalanabbul érzé magát sujtva. Érdekes azon irata, melyben a pápai breve folytán a primás által kimondott itéletet a pápához felebbezi. "Ő herczegsége még Szentséged parancsához sem alkalmazkodott eljárásában, annál kevésbbé tartotta meg a jogi követelményt, hogy Magyarország törvénye szerint, tilos Rómához emelni panaszt közöttünk, hanem ő szentségéhez, a római kuriához felebbezni, hibául nem róható fel, ha ártatlanságunk érzetében teszszük ezt." 4)
Mint fentebb jeleztük, előterjesztéseinek a megye felterjesztésével egyetemben azon eredménye lett, hogy a király megszüntette ellene az eljárást, a pápa pedig nagyon helyesen feloldotta a primás itéletét, mely feloldást a primás 1711. jun. 11-én Telekessyvel azon indokolással tudatta, hogy "a felszentelt püspökökre vonatkozó jogfosztó itélet kimondását ő szentsége magának tartja fel, kiadott brevéjét tehát a felszentelt püspökökre kiterjeszteni nem lehet, ekképen ő szentsége parancsából, kiadott itéletét ezennel megsemmisiti." 5)
Ekképen püspöki és főispáni tisztébe visszahelyeztetvén Telekkessy, folytatta egyháza javára nagymérvű alkotásait. Igy ekkor vetette meg alapját Egerben a hatvani III. negyedben a most ugynevezett "Trinitarius ódon templom" kincstári épületnek, melynek helyén az egri polgárok a Szentháromság tiszteletére, a pestis emlékére egy kápolnát készültek emelni, de nem lévén módjok most hozzá, Telekessy helyettök kiépiteté azt. Szintén Telekessy kezdette ujból épiteni a régi Szent Mihály városi templomot is, melyet aztán utódja Erdődy püspök végzett be.
Telekessy azonban, annyi izgalmak után, testi erejében is meggyengűlve, rehabilitatioja után önkényt nyugalomba tért, püspöki és főispáni tisztjét gróf Erdődy Gábornak engedte át. 1713. márcz. 31-én Egerben tartott közgyülésben hirdettetett ki Károly király febr. 10-én kelt leirata, hogy Telekessy István egri püspöknek, már mint aggkorunak ez okból saját kérelme és beleegyezése folytán, a püspökségben segéd-püspök társává gróf Erdődy Gábort nevezi ki, felruházván őt a püspökséggel járó főispáni tiszt gyakorlására is, azzal, hogy Telekessy halála esetére, az egri püspök javadalmai és jogaival végképen átszáll a kinevezettre.
Fent jelölt közgyülésen kihirdettetvén a leirat, küldöttség utján hivatott meg a kinevezett a közgyülésre. Majd felolvastatott egy másik kir. leirat, melyben gersei Pethő Mihály Zemplénmegye főispánja, megbizatik Erdődy beiktatásával. Ezzel Pethő, élőszóval ismételvén a királyi leirat értelmét, kijelentette Erdődyt a püspöki és főispáni jogokra felhatalmazottnak. Mire Erdődy letette az esküt, és az alispán kezdeményezésére a körülötte levőktől háromszor felemeltetett. Majd a főjegyző üdvözölte még, mire a közgyülés rendes teendőire tért át.
Az uj főispán alatt 1713. jun. 13-án Gyöngyösön tisztujitó szék tartatott, melyen a szokásos jelölés után megválasztattak ujból, alispánnak Orczy István, h.alispánnak Steszel Kristóf, szolgabirónak az első vagyis gyöngyösi járásra Kada Pál, a másodikra vagyis tiszaira Laczkovics Ferencz, a harmadikra vagyis tarnamellékire Sági Mihály, negyedikre, vagyis mátraira Farkas István, pénztárnoknak Sőtér Tamás, első jegyzőnek Almásy Mihály, helyettesnek Dévay András, főbiztosnak Hangosi Imre.
Telekessy habár teljesen visszavonult a közélettől, még egyszer és utóljára 1714. aug. 25-én vett részt e napon tartott vármegyei közgyűlésen, mint elnöklő főispán, melyen tisztujitó szék is tartatott, hol általában. megmarasztattak a tisztviselők. Egy évre 1715. márcz. 3-án halt meg; hűlt teteme, az általa 1713-ban épiteni kezdett, és Erdődy püspök által 1717-ben befejezett szent Mihály temploma sirboltjába helyeztetett, midőn 1838-ban ennek helyén a mai székesegyház kiépűlt, hamvai ennek sirboltjába helyeztettek át, hol nagyon egyszerű felirat jelzi a nagyférfiu nyughelyét.
1715-ben Erdődy püspök-főispán elnöklete alatt tartott tisztujitó széken Orczy István végleg visszavonult 5 éven át viselt alispáni tisztéről; helyébe Csala Sándor választatott meg. Szolgabirókul részben megmarasztattak, részben megválasztattak: Kada Pál, Laczkovics Ferencz, Farkas István és Farkas János. A többi tisztviselők megmaradtak.
V. Még hátra van, hogy a Rákóczy-korszakban kiváló szerepet játszott férfiunak nemcsak politikai, de mivelődési szerepéről is megemlékezzünk.
Telekessy István püspök és főispán, 1699. jun. 15-én történt kineveztetése után, püspöki birtokai kezébevételével 1700. év aug. 10-én Egerben főispáni tisztébe is beiktattatván, végleg püspöki székvárosába telepedett le, hol nyomban hozzálátott azon nagy szabásu feladatok megoldásához, melylyel az egri egyház ujjáalkotásánál, mint annak Mózese, örökité meg nevét. A mohácsi vész óta, Verancz püspökön kivül, kivált a 91 évig tartó török megszállás folytán, első püspök és főispán, ki székhelyén telepedve le, tölté be kettős tisztéből folyó kötelességét.
Már a megyébe érkezésekor nagy ünnepeltetéssel fogadtatott, és utja Hatvantól kezdve Egerig, 1699. okt. 28-án, diadalmenethez volt hasonló. A megyének szintén első főispánja volt, ki több mint egy század után, annak területén kezdé meg állandó tartózkodását.
Általános volt tehát az öröm, midőn a már akkor is tisztes ősz főpap, hivei között sorsuk örömét és bajait megosztandó, atyai szeretetének kifejezésével érkezett közéjök. A mint Egerbe jött, hitbuzgó tevékenységével és áldozatkészségévél fordult első sorban azon hiány pótlására, mely a kath. egyház legfőbb bajának mutatkozott már a multban, hogy tudniillik lelkészkedő papságának a kor szükségletéhez való kiképeztetésére nem volt rendszeres intézménye, és igy a falvak lelkészi igényei kielégithetők nem voltak. A mint tehát püspöki székét elfoglalta, egy papnövelde (seminarium) felállitása és biztos alapokra fektetése képezte teendőjének elsejét. Leopold királynak hozzájárulását sikerült megnyernie azon tervhez, hogy az egykori szarvaskői vár birtokterületét képező egykor ugynevezett beeli apátsági birtokok: Apátfalva, Ostoros, Uppony, Bánhorvát, Királyd, Bóta, Merese falvak, melyek ez időszerint vitássá is voltak válandók, hogy az egri káptalant vagy püspököt illettik-e? ily papnövelde alapjául illetőleg annak költségei fedezésére jelöltessék. Leopold király Telekessy püspök hathatós előterjesztésére, 1700 okt. 17-én kelt diplomájával 6) hozzájárult, hogy ezen seminarium szervezésére a kérdéses birtokok jövedelmei forditassanak, oly módon, hogy ezen papnevelő intézet élén annak javára egy kanonok kezelje a kérdéses birtokokat. Ezen intézethez később 1709-ben 10 nemes ifju neveltetésére egy convictust is alapitott, mely ma is, habár más módozattal "Foglár intézet" czim alatt teljesiti Telekessy püspök szép intentiojának betöltését, hogy ott főleg szegényebb és tehetségesebb ifjak, a középiskola 6 osztályáig, teljes ellátásban részesitve végezhessék tanulmányaikat.
A papnevelő intézet mai épűletének is Telekessy vetette meg alapját, amennyiben a keletre nézö részének földszintje általa emeltetett és később épitetett erre a mai két emelet.
Nagy buzgalommal megkezdett művelődési tevékenységét folytatta a közbejött Rákóczy-mozgalom alatt, melyben való részességét már ismerjük; munkásságának gyümölcsét az idő alatt is ő maga egy bizalmas levelében 1708. okt. 10-én lelkesen emlegeti, áldván Istent, hogy őt Rákóczy fejedelem, hivei között maradni kényszeritette: "mert e zavarok idején, öt év alatt még a szomszéd megyékben is működött püspöki tevékenységével, ugyhogy több mint 3000 hivőt bérmált meg és 200 papot szentelt fel. A gyöngyösi és egri gymnasiumok tanárait fizette, Eperjesen és Ungvárt az ifjuságot papjai által tanitatta, püspöksége javait visszaszerezte, és mig más egyházmegyék elhagyatva maradtak, az ő növeldéinek birtokai mi háboritást sem szenvedtek."
II. Egyháza ügyeinek buzgó munkálása mellett, főispáni teendőit is hiven igyekezett betölteni, a mi kitünik onnan, hogy a most már felváltva Gyöngyösön és Egerben tartott megyei közgyüléseken, mindig személyesen elnökölt, és e végböl mindannyiszor megjelent Gyöngyösön is.
A vármegyének tisztujitó széke Rákóczy korszakát megelözőleg, mint már ismertettük, 1702. sept. 12-én Gyöngyösön tartatott meg, mikor is Ordody György alispánnak, Dévay Pál h. alispánnak, Vadász Márton, Kada Pál, Tarody István, és Nagy Ferencz szolgabiráknak választattak.
1703. okt. hóban, midőn Rákóczy felkelésre hivó szózatára a vármegye nemessége Gyöngyösön csatlakozását jelenté ki, és Eger elfoglalására nagy hévvel megindultak Almásy János vezetése alatt, a tisztikar egy részével Egerben maradt Telekessy, és csak az ostromra ide érkezett Bercsényi előtt nyittatá fel a város kapuit, mig az őrség a várba huzódott fel. Telekessy ekként Bercsényi előtt meghódolva, egy ideig a szomszédos Cserépvárban mintegy belebbezve tartózkodott; mig 1704. april hó után az egri kapitulatió folytán visszatért Egerbe, hol aztán megosztva Rákóczy fejedelem sorsát, vele együtt viselte el következményeit is.
VI. Fentebb, Telekessy püspök saját nyilatkozatából is látjuk, hogy közmüvelődési tevékenysége és buzgalma a hadi zaj és háborus viszonyok közepette is mindvégig szinvonalon állott. Kiváló gondosságának tárgya volt a gyöngyösi és egri gymnasium, melyek a jezsuiták vezetése alatt állottak; de 1807 után, midőn ezeknek távozniok kellett, a fentartás egész sulya az ő vállaira nehezedett.
A gyöngyösi egyházi viszonyok vitás ügyeit Egervára visszavétele előtti időkből ismerjük. Tudjuk, hogy a régi templomok Gyöngyösön a törökök által a kath. és evang. felekezetek között felosztattak, Orbán temploma az evangelikus; szent Bertalan temploma a kath. felekezet tulajdonába adatván. A 17-ik század második felében azonban, az egri püspökök Gyöngyösön is erélyesen követelték a régi állapotba való visszahelyezést, és hosszas pereskedés után, még szent Orbán templomát is visszaszerezték a kath. felekezet birtokába.
A Rákóczy-korszak alatt azonban a gyöngyösi evang. felekezet kivivta, hogy a tőlök elvett templom ismét visszaadassék. A mint 1710. október havában Pálffy királyi hadaival megszállotta a vármegyét, a gyöngyösi rom. katholikusok Bruckenthal tábornok csapataival támogatva, nov. 28-án ujból visszafoglalták az elvett templomot. Az evangelikus felekezetbeliek Pálffy főhadvezérhez fordultak e miatt panaszukkal, a ki viszont a megyéhez utasitotta őket, hol lefolyt ügyeikről későbben leszen szó.
A gyöngyösi gymnasium tanárait a jezsuiták eltávozása után Telekessy püspök fizette, mignem 1711-ben azok is visszatérvén, az iskola ügyet régi gondosságuk tárgyává tették.
A gyöngyösi gymnasiumot a jezsuiták vezették azután végleges feloszlásukig 1774-ben.
Az egri jezsuiták naplójában, Telekessy püspöknek a már akkor élénk működésben állott egri jezsuita gymnasium iránti érdeklődéséről sok érdekes előadást olvasunk. Telekessy idejében, az ő támogatása mellett, vette kezdetét a gymnasium és templom átalakitása, és épitése a régi török moschea helyén. Petheő István zárdafőnök tevékenysége 5 éven át, magasra emelte a gymnasium szellemi szinvonalát. Telekessy gyakran látogatta az iskolákat, részt vett a vizsgákon melyekben az ifjak, tanulmányaik összeségét nyilt verseny alakjában mutatták be, az erre meghivott közönség előtt. Maga Telekessy is részt vett az ily nyilt disputákban, és a kitünőbbek között nevezetes összegeket osztott ki megérdemlett dijképen. Az ifjak szini előadásainak pedig nemcsak gyönyörködő szemlélője, hanem drámai szerzemények előkészitésével, részese is volt. Nevezetesen 1700-ban Egervára védelmét a hős Dobó által ő maga dramatizálta, és ugy adatta elő a gymnasium udvarán, hogy abba az ott elvonuló védfal is bevonatott, és az ostrom feltüntetésére felhasználtatott. Ezen szini előadáson gyönyörködtek a főispáni beiktatásra akkor összejött megye nemességének előkelőbbjei és az épen jelen volt váczi püspök is. 1703-ik évben ugyancsak Telekessy püspök sugalmazása szerint, a következő szindarab volt tervben előadásra: "Szent Buldus egri püspök a lázadó pogány magyarok által Pesten megöletik, a megtért utódok szent Buldus hitéért hősiesen küzdve veszik be Egervárát." Szintén nagy készülettel folyt a szerep tanulása, midőn ez év nyarán-mint a napló ezt feljegyzi-Egervára falain kivül lázadók zaja zavarta meg a jókedvű muzsát, és a szereplő diákok be sem várva az iskola végét, a Rákóczy-mozgalom folytán siettek szüleik házába, a . közelgő zavaros idők elől. 1702-ben, mint nagy jelenséget jegyzi fel a napló, hogy a vártemplom roskadozó falán jun. 1-én három szépen kinyilt liliom találtatott. "Ime két év mulva, franczia ingenőr parancsnokolt a várban" igy kiált fel a naplóiró. A liliom e szerint jelképezte volna a franczia Bourbon-liliom képviselőjének közelgő diadalát.
A jezsuiták 1707-ben-mint tudjuk-Gyöngyösről, Egerből is eltávoztak, mikor is az egri iskolák fentartásának gondja, épen ugy mint a gyöngyösi, Telekessy püspökre hárult. A jezsuiták csak 1710-ik év végén jöttek ismét vissza, a Rákóczy-mozgalom elmultával, és Egerben 1773. évig vezették a tanitást, mikor is végleg számüzettek, és a gymnasium a cisterci rend kezébe került.
VII. Az egri gymnasium megalakulásától kezdve, mindig igen keresett helye volt a közmüvelődésnek. Tanitási rendszere fokozatosan fejlett, és 1730-ban már a theologiát is ők tanitották. 1750-ben 35 papnövendék hallgatta a theologiát. Az osztályokat most is következő felosztásban találjuk: elemiek, kiknek száma néha haladta a kétszázat, azután jöttek a parvisták, gymnasisták, principisták, sintaxisták, retorok és poeták. Ekképen hat osztályu volt a gymnasium, volt azután még a gymnasium és theologia között, a humanior tanfolyam, vagyis a bölcsészeti iskola. A középosztályokban 160-180 növendék is volt összesen. Átlag a növendékek száma 400-500 között váltakozott. A hallgatók között a nemesség előkelői grófok, bárók, foglaltak helyet.
Iskolai épületül kezdetben a jezsuiták által elfoglalt török moschea szolgált, megfelelő átalakitásokkal. Nagyobb szabásu és az igényeket kielégitő gymnasialis épület Barkóczy püspök idejében 1754-ben emeltetett, mely épület az egri reáliskola helyiségeül szolgál ez időszerint.
A szini előadások magyarul rendszeresen folytak évről-évre, és a tanitási rendszer kiegészitő része volt. Magyar tárgyu előadásokkal azonban ritkán találkozunk. Rendesen régi görög és latin mesék és epizódok kerültek szinre, mint: "Tharsus futásában hazájából elvesziti családját, mig végre visszanyeri régi szerencséjét;" Themistokles soknemü hősiessége; Julius Caesár különféle szereplései. Magyar tárgyu darabot adtak elő 1741-ben, "Hunyady János és Kapistrán győzelme Mahometen." 107 ifju adta elő e nagy harczias szini látványt. 1753-ban András és Béla királyok története volt az előadás tárgya, Barkóczy püspök idejében már dalokat is adtak elő a növendékek és ezek egyike annyira tetszett a püspöknek, hogy ő maga is megtanulta s kedvtelve dalolgatta. A tanárok száma 18-20 között váltakozott 8-10 segéddel.
Az ötvenes években már a görög nyelv is tanitatott, ugy hogy a bibliát görögből forditották. Az osztályokban természetesen a latin nyelv volt az uralkodó, előadták a hazai történelmet is, aritmetica, algebra rendes tantárgyak voltak.
1) A dohánytermés ez időben vétetett fel először adóalapul, miből kitünik, hogy már ekkor figyelmet érdemlő gazdasági czikket képezett.
2) Az eredeti levelek az egri érs. ltárban.
3) Ezekre vonatkozó okmányok részben a megyei, részben az egri érseki ltárban vannak. Lásd még Emlékkönyvek Bartakovics érsek aranymiséjére. 112-113. l.
4) U. o.
5) U. o.
6) Emlékkönyv. Bartakovics aranymiséje emlékére 119. l.
