HUSZONHETEDIK FEJEZET.
I. A közviszonyokra vonatkozó kormánypolitika hatása. Összeütközések földesurak és jobbágyok között. Az egriek viszálya Barkóczy püspökkel. Pótegyezmény a város és földesurak között. II. A vallásügyi rendeletek hatása. Polgári Mihály turi praedikator elfogatása, a vizsgálat. Elszökése. Nánásy András és az evang. felekezetüek elleni vizsgálat Gyöngyösön. III. A mezőtur-vásárhelyi kurucz felkelés. Törő Pál és társai lázadási pere. 1753. IV. A Rákóczy-emlék utolsó tünete Mezőtur vidékén.
I. A már jellemzett kormányzati politika általában, mely az ország fejlődő igényeihez mért alkotmányos intézmények alkotását folyton halogatta, és önkényes rendeletekkel igyekezett a közszükség követelményeinek eleget tenni, - gyümölcsét a következő eseményekben érlelte meg.
A fentebb ismertetett 1751-iki követutasitásnak egyik érdekes pontjában panasz emeltetik, hogy a jobbágyság fegyveres ellenállását elősegiti az, hogy földesuraik ellen hangoztatott vádjaik felsőbb helyen meghallgatást találnak, és ez érdekben néha királyi biztosok küldetnek ki. Ennek indoka abban keresendő, hogy megyénkben is a tömeges telepités folyamatban lévén, a földesurak és jobbágyok közötti érdek-összeütközés napirenden volt, és miután a viszonyoknak megfelelő törvényszerinti szabályozás, országgyülés nem létében nem történhetett: a jobbágyok sorsa a földesurak önkényétől, ez ismét panasz esetében a felsőbb kormányszéktől függött; és ekképen, az udvari politika kezében magasabb érdek eszközeül szolgált ez állapot is, melynek sulyát érezte maga a birtokos-nemesség is; és igy adott kifejezést azon gyanujának, hogy a folytonosan Bécsbe vitt panaszkodás csak ápoltatik az ottani készséges meghallgatás által. Pedig a helyzet következménye volt ez, mert mig egyről állandó tér volt hagyva a földesuri önkénynek, a folyton fokozódó jobbágy-gyűlölet sérelme orvoslását ott kereshette, hol meghallgattatást talált, és hol megragadták az alkalmat ez uton is belenyulni a népnek köz- és magánügyeibe.
Szakadatlan volt tehát ez időben a panaszkodó küldöttségek Bécsbe vándorlása, hol ez érdekböl gazdag jövedelmet szedő ügynökségek állottak az illetők rendelkezésére és panaszaik közvetitésére.
Vármegyénkben ez időben a legélesebb összeütközés Egerben történt, melynek anyaga még Erdődy püspök idejéből gyülemlett fel.
A Fenessy-féle általunk ismertetett szerződés értelme felett tört ki a viszály, Erdődy és utána még inkább Barkóczy püspök, különben is az akkor uralgó hatalmi szellem által vezéreltetve, a mi a közkormányzat terén is érvényre emelkedett, a Fenessy-szerződésnek pontjait tisztán a fallal körülkeritett, mintegy 991 holdnyi városi területére magyarázta; a szerződésből származó jogokra nézve a falonkivüli részt kizárván, az itt épült külvárosok és általában levő földterületre, feltétlen rendelkezési jogot vitatván és gyakorolván, ebből folyólag az összeütközés elkerülhetlenné vált a város népével, mely a Fenessy-egyezséget a falon kivüli Almagyar, Czegléd, Tihamér stb. most már városi határt képező egységes területre követelte.
Végre a lappangó válság 1745-ben tört ki. A nép élén Visontay Mihály állott, ki a sérelmeket tolmácsolván, a királynéhoz fordultak orvoslás végett. Visontay és társai a földesurak által elfogatván, börtönre vettettek, és Visontay Mihály mint főizgató egy uri széki határozattal Egervárosából számüzetett, javai eladattak, és a bejött pénzérték rendelkezésére bocsátatott. Visontay a számüző végzés ellen a királynéhoz fordult, és ez a vármegye törvényszékéhez küldetett le felülvizsgálat végett. A törvényszék 1750. april 14-én tartott ülésében helyben hagyta a kiutasitó határozatot.
E közben a város felterjesztése a királynéhoz a Fenessy-féle transactiónak elmagyarázása, és ugy a birtokviszonyokra, mint a város hatósági jogaira vonatkozó sérelmek miatt, felülvizsgálatra a vármegyéhez utasitatott, melynek kebeléből gróf Grassalkovics Antal és gróf Károlyi Ferencz küldettek Egerbe mint megyei biztosok, kiknek sikerült a város és Barkóczy püspök, mint földesurok között a fenforgó kérdések kiegyenlitésére 13 pontban egyezményt hozni létre, melyet a város részéről Focht Antal biró, Neumayer Ferencz, Boros Imre senatorok, Kormos András jegyző irtak alá, a fentnevezett kiküldöttek tanusága mellett. Ezen egyezmény 1750. april 14-én tartott megyei közgyülésen a következő jelenet mellett mutattatott be jóváhagyás végett. A közgyülésen Barkóczy főispán elnökölt. Megjelentek az egyezményt aláiró városi birák és tanácsnokok, több lakos által kisérve, és élőszóval előadták, hogy az ő felségéhez felterjesztett sérelmi pontokban foglaltakat akkor tökéletesen nem ismerték, és most töredelmes szivvel bánják, hogy ő exját megbántották; mert ő exja semmi innovatiót nem tett, folytatta elődjeinek ususát, és igy, ha a transactio némely pontjai megsértettek, azok iránt kapaczitáltatván, az orvoslást kész is megadni, tehát méltatlanul vádoskodtak ellene. Ezen előzmény után a kötött egyezség felolvastatott és jóváhagyatott; mire Barkóczy püspök a sértett önérzet hangján szólalt fel, hogy mint hurczolták meg becsületes nevét és jellemét az ország előtt és vádaskodtak ellene ő felségénél hálátlan alattvalóí, most ime magok bevallják, hogy tudatlanok voltak, azért meg is bocsát nekik és atyai kegyeibe fogadja a várost ismét. Majd Gassalkovics és Károlyi fejezték ki a püspöknek köszönetüket, hogy ő exja megbocsátja a méltatlanságot és atyai szeretetébe fogadja az egrieket.
Az egyezmény pontjai voltak: hogy a város a falon kivüli malmát 1717-ben a püspöknek engedte át posztó-gyártás czéljából. Azonban ennek felhasználható nem lévén, örlő-malomnak alakitatta át Erdődy. A város most ezt visszakövetelvén, ennek fejében egy alkalmas malomhely jelöltetett ki. A város a transactio sérelmének tartotta a hajduhegyi területnek püspöki allódiumba vételét; most az részben visszabocsátatott a lakosság birtokába, hetedfizetés mellett. A város, népessége szaporodásával a piacz mellett a mai városház területét hatósági czélokra megvásárolta. Mint tudjuk, ezen házhely Noszvay Ferencz néhai török földesuré volt. A püspök eltiltotta a várost a vételtől, hogy erre nem volt joga. Most az egyezményben a püspök beleegyezett, hogy birtokába szerezze a város, egyéb házait azonban eladni tartozott, hogy egyesek kezébe jutván, az adóalap növekedjék. A bormérésre, helypénzszedésre, a birói jogilletékre is külön egyezmények köttettek. Ezzel fejeztetett be egy időre a város és püspök közötti viszály.
II. A vármegye belső békéjét és nyugalmát nem kevesbé zavarták a vallásügyben időnként érkezett felsőbb rendeletek, melyek az ágostai és helvét felekezetek vallásgyakorlatát korlátozták. Az 1749. jun. 17-én kelt helytartótanácsi rendelet egész büntető codexet ir elő az apostotákra, kik a birói minősités szerint 1-2 évi börtönnel, ennek kitöltése után, ha vissza nem tértek a kath. egyház kebelébe, vagyonuk elkobzására, ha nemtelenek voltak, örökös közmunkára vagy számüzetésre voltak itélendők. Ilyen és ehhez hasonló rendeletek végrehajtásánál a kegyetlen elbánásnak esetei, csak a nem szünő izgalomnak váltak anyagává. Ezen időbeli vallási izgalmak egyik érdekes történetét a turi praedikátor, Polgáry Mihály és Nánásy András elleni vizsgálati iratok a következőkben tárják elő:
Polgáry Mihály turi predikátor, Turon szállásolva levő Haller-ezred zászlótartója Makdernoth nevü által bevádoltatott, hogy 1752. jun. 11-én a néphez a templomban ilyenféle beszédet tartott: "mivelhogy már sok helyeken ecclesiájoktól megfosztattak, naponként azon igyekeznek, hogy a meglevőktől is megfosztassanak. Volt egy ember, a ki saját ecclesiájának védelmére kelt, azért börtönre vettetett, koldussá lett, most annak részére alamizsnát gyűjtünk. Ezzel ő felségét meg nem sérti, mert emlékezzék meg saját elejéről, a kik csak habsburgi grófok voltak és most oly nagy méltóságra jutottak, még is minket megszenvedtek, most pedig kiüldöznek vallásunkból. Pedig ne hidje el magát, hogy a korona fején, a pálcza pedig kezében van, mert találkozik olyan, a ki a koronát fejéről, pálczát kezéből kivegye."
Ezen vádra a praedikátor ellen nyomban megrendeltetett a vizsgálat, Gyöngyösön jul. 11-én tartott kisgyülés utasitása folytán: "a néphez tartott helytelen szónoklatban ő felsége a koronás király iránt köteles hűségét sértő és a hallgatók lelkét lázadásra inditó tételek miatt." Mintegy 16 tanú hallgattatott ki. Maga a vádlott, a ki Szatmáron és Hatházon lelkészkedett előbb, és egy évtől fogva Turon lakott, kérdéses beszédét ugy értelmezte a feltett vádpontokra, "hogy gonoszságai és vétkeiért fedte a népet, amiért Isten ugy bünteti, hogy templomjokat, iskoláikat naponként elszedik és még többektöl is megfosztják. Mondotta azt, hogy a király Istent tisztelő embereken uralkodik és a szentirás szerint Isten teszi fejére a koronát, ha törvénytelenül cselekszik, le is veheti, hogy kövesse dicső eleit, kik lelki szabadságukat nem vettek el, kiket Isten megdicsőitett, mert 300 esztendőkkel ezelőtt grófi méltóságból emelte császárrá."A kihallgatott tanuk, kik jelen voltak a kérdéses praedikátión, semmi sérelmes részletről nem emlékeznek, tételeit, mint a szentirásból vett idézeteket tűntetik fel, mint ezt maga vádlott is állitja, kit szigorú felügyelet alatt szállitották Egerbe és vetették börtönbe, főleg Nádasdy Lipót országbiró figyelmeztetésére, "hogy szigoruan nyomozzanak, mert Turon vetették el a Peró-féle mozgalom magvát is. Ő felségének is tett már erről jelentést-folytatja ekképen Barkóczy püspök-főispánhoz intézett soráit-és a további nyomozás eredményét nagy érdekkel várják." A vizsgálat folyamán lefoglaltattak Polgáry irományai is, és azok között, egy kötetben praedikáczióinak kézirati gyűjteménye.1) Történt azonban az, hogy Polgáry Mihály 1752. aug. hó közepén az egri börtönből megszökött, s ezzel a vizsgálat most már a felett folyt, hogy miképen szökhetett meg a szigoru börtönfelügyelet mellett őrei kezéből, mely akképen volt berendezve, hogy a börtön helyiségében egy hajdu kivont karddal, másik az ajtó előtt tültött puskával állott őrt.
Ugyanazon 1752. jun. hóban, midőn Polgáry ellen folyt a vizsgálat, Gyöngyösön jun. 11-én a következő kérdőpontra hallgattatott ki több tanu: "vallja meg, minemü szókat együtt is másutt is hallott hintegetni a kálvinistáktól, hogy micsoda készülettel és szándékkal volnának." A kihallgatottak vallomása oda terjed, hogy Darvas Sándor rédei birtokos többek előtt mondotta, hogy ne gunyolják őket a katholikusok, mert ők 80000 fegyverviselő kálvinisták még több kálvinista-királylyal vannak összeköttetésben, és ebből még rebellió is támadhat. A gyöngyösi szőlőhegyeken pedig a kapások beszélték, hogy ha tovább is ugy gunyolódnak a katholikusok, adhat Isten olyan időt, hogy majd visszafizethetik, stb. A panaszlott gunyolódás, mint ez szintén vizsgálat folytán deritetett ki, az volt: hogy a pápisták az utczán "Ihi kuria" kiáltással illették a kálvinistákat, és vádolták a gyöngyösi plebánost, hogy ez tanitotta népét a gunyszavakra. 2)
Ugyamazon időben pedig, midőn Polgáry megszökött a börtönből, Gyöngyösön Nánásy András nevü predikátort fogták el, azon ürügy alatt, hogy nem a megszökött Polgáry Mihály-e? Nánásy egy este érkezett Gyöngyösre és egy evang. felekezetü lakos házához szállott be. A szomszédok egyike a plebánoshoz futott, és mint veszélyes hitbontó utasra hivta fel a figyelmet, mire Nánásy a lelkészi lakba kisértetett be, hogy ott kifürkészszék kilétét, és netalán vallási rendbontó működésében megakadályozzák. Ártatlansága kiderülvén, szabadon bocsátatott, azonban ő ezen erőszakos megtámadtatásáért panaszt emelt feladói és a gyöngyösi plebános ellen.
Polgáry Mihálynak az egri börtönből történt szökése folytán 1753-ban első sorban az ottani börtönfelügyelő Kirchmájer ellen inditatott meg a vizsgálat azon gyanú alapján, hogy Polgárynak túri jóakarói, látogatás ürügye alatt megvesztegették nevezett börtönfelügyelőt, ki azután tért nyitott a sikeres menekülésre. Kirchmájer a kihallgatás folyamán, Polgáry vizsgáló birája Subics Pál ellen is tett terhelő vallomásokat, hogy a megvesztegetéssel vádlott turi lakosok, Zsámbok János volt biró, Győrfi Mhály volt jegyző és Borbély Ádám a szolgabiróval is érintkeztek, annak pénzösszeget adtak, ugy hogy ennek folytán Subics is vád alá helyeztetvén, hivatalától fel is függesztetett. Azonban világos lett a vizsgálat során, hogy Kirchmájer csak a maga védelme érdekében tette a hamisan terhelő vallomásokat, ugy Subics szolgabiró, mint Zsámbok és Győrfi turi lakosok ellen, kik is felmentetvén, ekképen történt megbecstetenitésök kitisztázására és rehabilitatiójukra, körlevélben kerestettek meg a szomszédos vármegyék, hogy "jó hirnevök visszaállitassék," és miután Zsámbok és Győrfi, vallomástételre hóhérkézzel is illettettek, azaz kínzatással is sujtattak, felkérettek a vármegyék, hogy "ezek gyalázatos életben maradóknak ne tartassanak." Ime ekképen igyekezett a vármegye a méltatlan üldözés és bebörtönzés szennyét tőle telhetőleg letörölni.
A megszökött Polgáry Mihály többé elő nem került, állitólag Svájczba menekült üldözői elöl.
A vármegye körözvényében akképen ismertette a megszökött Polgáryt: "hogy felséges koronás fejedelmünk ellen, világos gyűlölséget beszélgetvén, még a templomban is iszonyu igékkel és elmélkedéssel predikálva, hallgatóit pártütést czélzóképen idegeniteni bátorkodott."
III. Polgári Mihály szökési ügye és a gyöngyösi, kálvinisták ellen emelt vád, az 1753-ik év folyamán még folyton vizsgálat alatt állott, midőn Turon a következő élesebb politikailag szinezetü mozgalom foglalkoztatta a megyei és katonai hatóságot, melyre Horváth Mihály történetében (7. kötet 324. lapon) a turi levéltárban talált 1754. marcz. 30-án Törő Pál és társai ellen, kegyetlen kivégzést tartalmazó itéleti másolat után tétetik emlités.
A kérdéses mozgalom lefolyása ez: 1753. jun. 3-án vasárnap késő este Vásárhelyen, már előbb folyt titkos beszélgetések folyamán, Pethő Ferencz és Turi Mihály vezetése alatt mintegy 30 egyén kurucznak csapva fel, és azon hirre, hogy Tur városa egészen felkelt, ki lovon, ki gyalog, puskával, pisztolylyal ellátva, megindultak mint kuruczok Tur felé, hogy ott a már egészen kurucz felkelésben vélt turiakkal egyesülve, egyik feltevés szerint a vaskapunál várakozó kurucz betörőkhöz csatlakozzanak, másik feltevés szerint, Lengyelország felé vonuljanak. Vásárhely határát azonban huszonegyen hagyták el, a többi visszaszálingózott, maga Pethő Ferencz már az indulásnál sem volt jelen, ki mint kapitány szerepelt a tervbe vett felkelésnél. Turi Miska pedig és nehány társa, az utban váltak el, ugy hogy a tovább vonulásnál már csak 16-an maradtak, élükön Becsei Mihály és Tót Jánossal. Ekképen a 16 kurucz utnélkül ment Tur felé, vasárnap éjjel; kora reggel hétfőn a vásárhelyi ménesből lovakat fogdostak ki, a gyalogosok részére, vagy jobbakért becserélték a magokét; hétfőn a nap folyamán Szent-András felé az öcsödi révhez mentek, hol lóvásárlóknak adva ki magokat, a Kőrösön átkelvén, kedden reggel Tur alatt a Sárkány fokánál megállottak, és két társukat Tót Jánost és Becsei Mihályt Turra küldötték, hogy nézzék meg a turi kuruczokat, hol vannak, keressék fel Törő Pál ismert gazda embert, ki a köztök forgó hir szerint, a turi kuruczok vezére volt, és a további teendők felett vele tanácskozzanak. Törő Pált azonban a küldöttek nem találták, mire a külső Morgó csapszékbe ment a két küldött pihenőt tartani. E közben jun. 4-én, részint a vásárhelyi előljáróság, részint ott gróf Károlyi inspektora, a vásárhelyi kuruczok vasárnap éjjeli elvonulásáról értesülvén, Turra, Turkevibe, futárok utján adtak hirt; de Turon kedden a Törő Pált kereső két küldött megjelenése is nagy feltünést keltvén, az előljáróság az ottani toborzó őrmester legénységével, a Morgó-csapszékben ivókat nyomban letartóztatták, a Sárkány-foknál várakozó legénység pedig rosszat sejtve, tovább vonulván, az utban, a már akkor értesitett turkevei és turi előljáróság által kirendelt őrség jun. 6-án mindannyit elfogta és Szolnokba kisértette. Voltak pedig ezek: Kovács János, Lengyel Márton, Körösi Péter, Szücs György, Kubis András, Pero Miklós, Nagy Mátyás, Zankó János, Oláh Mihály, Lövey Mihály, Kis Ferencz, Szabó Péter, Jeney István, és a két fentebb emlitett Tót János és Becsey Mihály. Elfogatott ugyanakkor a haza térő és ez eseményről mit sem sejtő Törő Pál is Turon, ugy Kocsi Mózes, a volt turi kántor fia. Ezek vallomása alapján elfogattak később Bujdosó György, Pető Ferencz és még többen. Ezen elfogottak a következő minőségüeknek irattak le: Törő Pál turi gazda ember, Bujdosó György vagyontalan cseléd, Pethő Ferencz vagyontalan, Jeney István togátus diák, Kocsi Mózes, Tót János, Becsey Mihály vásárhelyi gazda emberek, a többiek cselédfélék, juhászok, gulyások.
Az egész mozgalom értelmi és tényleges minőségének felvilágositására szolgál az elfogottaknak nyomban kivett önkénytes és minden kényszer eszköz alkalmazása nélkül felvett következő vallomásaik 3): A kérdések voltak: hányan voltak? hova és honnan indultak? Kik voltak a vezetők? Tót János 35 éves, Becsey Mihály 18 éves beszélik: hogy "emberek támadtanak kik magokat kuruczoknak nevezték, ők is ezek közé állottak. Törő Pál három pecsétes levelet küldött Turról hogy Tur városa egészen felül. Turon társuk volt még Bujdosó György ház-tüz nélkül való csavargó ember. Ők tehát a turí felkelőkhöz csatlakozandók, indultak meg. Társaik őket küldötték be a Sárkány fokról Turra Törő Pálhoz, hol is a Morgó csapszéknél elfogták. Jenei István hontmegyei, Turon togátus diák volt, hol megismerkedett Bujdosó Györggyel, a ki Vásárhelyre küldötte Pethő Ferencz nevü kapitányhoz. Bujdosó Pethő Ferenczet jelölte ki kurucz kapitánynak, s onnan származik e czimezés. Jun. 2-án ért Vásárhelyre Pethő kapitányukhoz, kit Bujdosó nevével üdvözlött, hogy ide küldötte, ő is jönni fog; onnan az iskolába ment a diákokhoz. Jun. 3-án este 21-en összegyülekeztek, a városból kimentek, ki gyalog, ki lóháton, puskával, karddal, Turi Miska azonban ötödmagával kivált, és elhagyta őket, Pető Ferencz pedig még délután elment. Ekképen 16-an mentek Tur felé, hétfőn estve Szent Andrásnak tartottak, ő ott elvált, bement Szent-Andrásra, majd másnap Turra, a hol elfogatott. Bujdosó György, a ki Debreczen körül jun. 25-én fogatott el, ekként beszéli el életét: Püspökibe való feleségével nem él, gazda embereknél lakott-ment. Igaz neve Nagy György volt, mert járt-kelt, kapta a Bujdosó nevet. Vásárhelyre dolgozni járt. Törő Pál, Turi Miska, Füredi Mihály társaival beszélgetett több izben, kik a már ismert meséket mondogatták a vaskapuk melletti magyarokról és arról, hogy Vásárhelyen vannak már vagy 300-an, de hogy mi lett volna különösebb czéljok, erre nézve mit sem tud mondani. Kocsi Mózes 22 éves beszéli el azután Bujdosó viselt dolgait. Gyermekkorában ismerte, a turiak zsoldos katonája volt. Május havában a turi vásár idejében felkérte őt Bujdosó, hogy egy levelet irna nevében a zsoldosok kapitányának; irt is a következő tartalommal: Isten áldja kiendet kapitány ur! Elvettem kgd üzenetét, de jobb szeretnék magával beszélgetni, mert a mit mástól hall, nem oly bizonyos benne. Én ugyan Bujdosó György, Füredi Miska, Karczagi Ferencz azt mondottuk, hogy országunk mellett készek leszünk szolgálni, hanem ezen dolog felől tudósitson, hogy tudgyuk magunkat mihez tartani. Kocsi Mózes kérdezte azután, hogy ki legyen a kapitány? Bujdosó Herpainak nevezte, de nem kellett a czimet felirni, mert csak ugy biztos embertől küldötte a levelet. Később Bujdosó elbeszélte neki, nagy titokban, hogy Károlyi Ferencz ő exja hat esztendő óta dolgozza azt, hogy az ország a királytól elpártoljon. 4) Már a töröktől is negyvenezer embert kért. Bercsényi Havasalföldében vagyon, Halász Zsigmond pedig Lengyelország szélében. A vásárhelyiek üzenték Turi Miskától, hogy még a gyermekök is kurucz már. Felhivta, hogy legyen zászlótartó. Máskor a szőlő-konyhájában biztatta Füredi Miska pajtásával, hogy csapjon fel, és midőn mentette magát, hogy nem arra való, azzal bátorította ne féljen, Vásárhelyen olyan irás vagyon egy arkus papiroson, hogy ha a szülő-asszony mellé teszik, könnyen szül, a ki magánál hordja, mennykő sem üti agyon, tüz nem árt, golyóbis nem fogja; csak le kell irni, de nincsen a ki tegye. Más alkalommal ismét sürgette, hogy csapjon fel kurucznak, és panaszkodott, hogy Törő Pált és Kádast is épen igy biztatja, de nem akarnak beállani. Mindezekre a megkérdezett Bujdosó György azt állitotta, hogy nem ő, hanem Törő Pál iratta a levelet, nem is igért ő semmi zászlótartóságot. Turi Miska, Füredi és Karczagi mondották azon hireket. Szűcs György, Kis Ferencz, hány évesek, hol születtek, nem tudják. Cselédek. Vasárnap este a korcsmába hivta egy Gyurka nevü legény, ott azt mondották, gyere kurucznak, már vannak többen. is, Tur alatt össze jövünk. Igy csapott fel és ment Tur alá a gazdája lován. Szabó Péter 18, Szarka János 21 éves, szüleik élnek, gazdaemberek. Becsey, Turi és Pethő hitegették, hogy álljanak be kurucznak, mert Tur alatt már talpon van az ország. Pető Miklós szerint Pető Ferencz azzal lelkesitette őket, hogy Halász Zsigmond a Prussustól jön segitséggel. Vásárhelyen számosan fogattak el még, kik közül Szomor Péter vallja: hogy Turi Mihály csalogatta, mert Pünkösdig katona-világot mondott. Előbb Turra, onnan Lengyelország felé készültek, és hogy Miskolcz táján egy Szepesi nevü ur ennek inditója. Szent Lászlói Györgyöt Kis Péter gazda Mihály nevü szolgája verbuválta kurucznak, hogy már egész Tur kurucz, és hogy a németet maga országába fogják innen kihajtani. Kristó Ferencz, midőn kint ült a patkán háza előtt, egy öreg, szűrkankóban levő ismeretlen ember biztatta, hogy Munkács alatt van a kurucz-tábor, most szedik össze itt is, álljon közéjök. Bangh Jánost Becsey Mihály azzal csalogatta, hogy álljon be kurucznak, mert Rákóczy a vaskapunál vár reájok, oda fel pedig erősen nyomják a királyné népét, Tur már egészen felkelt. Mindezek azonban vonakodtak felcsapni a kuruczok közé. Törő Pál egyenesen tagad minden részességet a lefolyt mozgalomban, melynek vezetői Törő Pált, mint fővezérlőt emlegetik ugyan, de mindannyia csak hallomás után. Csak Bujdosót terheli, hogy személyesen bujtogatta volna a kuruczságra és ő iratta Kocsi Mózessel a levelet Vásárhelyre, hogy mindnyájan csatlakoznak. Kocsi Mózes pedig, ki személyesen érintkezett vele, épen azt állitja, hogy Törő Pál visszautasitotta Bujdosó Györgynek az ő személyére vonatkozó biztatásait.
A vádlottak Budára vitettek, és ott külön kiküldött biróság itélte el valamennyit, és pedig Törő Pált, mint a mozgalom szervezőjét, és Pető Ferenczet, a ki saját házánál csőditette a lázadókat, amazt Turon, emezt Vásárhelyen fejvesztésre, felnégyelésre és a város négy részében felfüggesztésre, Bujdosó Györgyöt pedig Budán fejvesztésre. Becsey Mihály, Jeney István, Kocsi Mojzes, Debreczeni Mihály, Erdődy István, Magyar György mint főbb bűnösök hat évi közmunkában töltendő fogságra, nehányan még egy évi fogságra, a többiek pedig ötvennégyen örökös katonáskodásra itéltek. Az itéletnél nevezetes körülmény, hogy vádlottak nemcsak saját vallomások alapján, hanem kínzással végrehajtott vizsgálatból folyólag is sujtatnak a leirt itélettel. Vásárhely és Tur városok, bár széjjelszóratásra volnának érdemesek, most még is ettől felmentetvén, arra itéltettek, hogy egy század lovasságra kaszárnyát épitessenek.
A messze vidékekre kiterjedő vizsgálatból kitünik, hogy még a Peró-féle mozgalom után is, a Rákóczy név és a kurucz-világ emlékei, bizonyos titokszerü vágyak és remények, ugy a nép legalsó rétegében legenda-szerü elbeszélések és képzelődések tárgyai voltak még mindig.
Egyes vallomások a Peró-féle mozgalomban is szerepet játszott Vértesy Andrást is emlegetik, a ki kitöltvén fogságát, állitólag Havasalföldön, majd Törökországban is járt a Rákóczy-korszak menekültjei között, és az ő biztatásai és elbeszélései fejlesztették a nép képzelődését és naiv reményeit. A vizsgálat kiterjedt Borsodmegye Igriczi községére, hol bizonyos Nagy György nevű nemes állott kunucz hirben, valószinüleg Bujdosónak igazi neve után bonyolódott még inkább gyanuba; majd Farmos, Tárkány községek pásztoraira, kik vörös, zöld ruhás kuruczokat véltek látni a pusztákon-berkeken.
A vásárhely-turi mozgalom eredetét csak is a nép között még folyton uralgó és a kedélyekre ható kurucz-legendában találjuk, melyet a napi mozgalmak során Bujdosó György ház-tüz nélkül való járó-kelő katonaviselt ember és hozzá hasonló társai élesztettek nehány fogékonyabb kedélyü vásárhelyi ifju ember előtt ártatlan felkelésre, megtevén egyiket kurucz kapitánynak, mint Pethő Ferenczet, másikat hadnagynak, zászlótartónak, azon üzengetésekkel és biztatásokkal, hogy már Tur egészen felkelt; mire a kurucznak felcsapott vásárhelyi legények lóra kapva, siettek Tur felé a csatlakozásra. A naiv ábrándozás kegyetlen itélettel toroltatott meg. A sokat emlegetett Vértesy András, Turi Miska, Füredi Mihály, Karczagi Ferencz nyom nélkül tüntek el, és igy ők kézhez nem kerültek.
Hogy már akkor, miképen itélték meg egyesek ezen mozgalmat, hivatkozunk Dévay András Hevesmegye alispánjának a főispánhoz intézett soraira jun. 8-án. Elsorolván, hogy Vásárhelyről mintegy 15 csavargó kurucz nevezet alatt Tur vidékén elfogatván, igy folytatja: "ezen materiában oly vélekedéssel vagyok, hogy egyszerü kóborló tolvajok, de tartok tőle, hogy nagy füstöt csinálnak belőle, mert Almásy Pál ur stafetaliter irt atyjának (consiliarius volt) a militáris status is tehetett informatiót, kivált a kurucz névvel, nagy lármát tehetnek." Más levelében pedig azt emlegeti, hogy nagy dolgot műveltek belőle, mert aranyesőt várnak utána.
IV. 1758. év folyamán, midőn a porosz háboru rossz hirei terjedtek az országban, kétségkivül ennek behatása alatt, az ily mozgalmakra fogékony békésvármegyei nép között, a turi szomszédok által is szítva, ismét aggályos jelenségek mutatkoztak, ugy hogy Békésmegye alispánja szükségesnek látta Hevesmegye alispánját értesiteni, és megjelölve bizonyos Borhy György nevü turi lakost,vizsgálatra hivni fel; melynek folytán Imre József több ülnökkel ki is küldetett Turra, ki vizsgálatot tartván, az 1758. évi nov. 6-án tartott közgyülésből, az esetről a kanczellária is értesitetett, oly módon, hogy "a nép között szájról-szájra járó pletykálódás, és szószátyárság tünete az inkább, melyről Borhy György vallomása is tanuskodik, ki Szűcs Jánosnak, mint üres pletykát mondta el, hogy a nép között azt beszélik, hogyha a cs. kir. sereget megverik, és azután békét kötnek, Hunyady Lajos lesz a magyar király, Rákóczy pedig erdélyi fejedelem." A felirat, mint komoly eljárásra nem is érdemes dolgot adja elő, hogy a nép még akkor becsülné nagyobbra e pletykákat, ha az illetők fogságba hurczoltatnának ezért.
1) Megyei ltárban a vizsgálati iratok mellett.
2)E gunyos megjegyzés onnan származott, hogy a nemesi kuriákon az evang.vallás gyakorlata szabad lévén, a köznép "itt a kúria" szavakkal apostrophálta az oda járó hivőket.
3) Az iratok Hevesmegye ltárában vannak.
4) E vallomás jegyzőkönyvbevétele sok fejtörést okozott, hogy vajjon e magas állásu főur ily gyanusitásának feljegyzése nem fog-e következményekkel járni?