HARMINCZNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Az 1839. évi országgyülésre történt választás. A liberális párt győzelme megyénkben. A követek megeskettetnek. II. Gombos főispáni helytartó halála után kiütött viszály Almásy Gedeon alispánnal, a követek jelentése felett. Összeütközések Egerben és Gyöngyösön a birák választása felett. A követek beszámolója az 1840-iki országgyülésről. III. Ujabb összeütközés az alispánnal a vegyes házasságokról szóló körlevelek felett. IV. Almásy Gedeon főispáni helytartóvá neveztetett ki 1841. Tisztujitás ugyanakkor. V. Előkészületek az 1843-iki országgyülésre. A szatmári 12 pont nem fogadtatik el. A belreformok kérdésében a conservativek győznek. Követekül Almásy Pál és Fejér Lajos liberalisok választatnak meg. A követi jelentések folytán liberalis pótutasitások adatnak. VI. Ujabb összeütközés Almásy Gedeonnal a tisztujitás miatt 1844. Az ellenzék kiszoritatott a választásból. E miatt felterjesztés. Plathy Mihály kir. biztosul kiküldetik. Az ellenzéknek igazság szolgáltatik. Plathy alatt uj tisztujitás tartatik. Almásy Gedeon helyébe Brezovay József neveztetík ki főispáni helytartóvá.
I. Gombos Imre helytartósága alatt, mint láttuk, a legkényesebb ügyek jutottak végmegoldás alá. Lebonyolitatott az 1820. évből keletkezett hires parádi pör is, az 1833-iki tisztujitásból keletkezett nagy pörrel együtt; a tisztujitás is elintéztetett, sőt a következő országgyülésre a követek is megválasztattak.
1839. jun. 2-án Pozsonyba hirdetett országgyűlésre, május 16-án tartatott meg a követválasztási közgyűlés, melyen a pártok hatalmasan szervezkedve jelentek meg. Névszerinti szavazás folyt le, mely járásonként következő eredményü volt, kapott:
a gyöngyösi járásban, mátraiban, tarnaiban, tíszaiban, összesen Papszász Lajos 327 249 666 827 2099 Beöthy Lajos 285 242 629 842 1998 Brezovay Imre 309 840 417 164 1230 Utasy István 243 339 360 149 1091
E követválasztás egyike volt a legszebb elvi küzdelem eredményének, melyen a pártok megkülömböztetett jelvényekkel jelentek meg. A már akkor országosan szervezkedett conservativ és.liberalis párt programmszerü mérközése volt az megyénkben is, hol a liberalis párt fehér tollal, a konservativ párt fekete tollal diszitve vezette hiveit az urnához. Papszás és Beöthy, mint a liberalis párt hivei nyerték meg a nagy többség szavazatát.
Az utasitások készitésére Frim János, Kovács Mátyás kanonokok, gróf Almásy Kristóf, gróf Buttler János, báró Bánffy Pál, b. Baldácsy Antal, Földváry Ferencz, Halasy Károly, Dapsy Ráfael, Dobóczky Ignácz, Recsky Lászlö, Borbély Sándor, Almásy Manó, Bernáth András, Kovács József, Utasy István, Ivády Gábor, Najmajer János, Makay János, Zábráczky István, Pappszász Lajos, Puky Miklós, Vratarics Károly, Brezovay József küldettek ki. Ezen alkalommal elhatároztatott az is, hogy a követek esküt tegyenek, mely is a 18-án folytatólagosan tartott ülésben a következő alakban megtörtént: "Én-esküszöm az élő Istenre, Szentháromságra, boldogságos szüz Máriára és Istennek minden szenteire, hogy félretéve minden tulajdon személyemet illető tekintetet, akárminő hivatalra, czimre, előmenetelre, népkedvre vágyódást-magamat az utasitásokhoz alkalmazom-a mennyiben nem lenne, hazánk sarkalatos alaptörvényeit, nemesi ősi szabadságainkat fogom feltartani."
Az utasitás 26 pontban sorolja fel a vármegye ohajait. "Miután ő felsége az ország boldogságának előmozditására szolgáló módokról kiván a rendekkel tanácskozni, ezek közé tartozik a belső bátorság biztositása is, követ urak igyekezni fognak eszközölni, hogy a belső bátorság biztositására szóló büntető törvény a királyi előadásokkal egyszerre (junctim) tárgyaltassanak. Az ujoncz-megajánlásnál mindenek előtt a hiány állapitassék meg. A magyar ezredek tisztjei magyarok legyenek, a Ludovica akadémia működésbe helyeztessék, a tacticat és strategiat az országgyülés által meghatározandó ideig ha németül tanitják is, a többi tudományok magyar nyelven adassanak elő. A magánszemélyek megbecstelenitői, pénzbirságon kivül fogsággal is sujtandók. Kereskedelmi utak, vasutak, Dunaszabályozás előmozditassanak, költségei fedezésére közalap szerveztessék. A királyi és kormányszéki leiratok, táblai itéletek magyar nyelven bocsátassanak ki. A Pesten állitandó magyar nemzeti szinházra már a mult országgyülésen felajánlott 400000 frt. országos alap, most is felajánltatik. A mult országgyülésen előterjesztett sérelmek orvoslása sürgettessék. Az ország által választandó főméltóságokra kijeleltek, nevei a vármegyékkel már eleve közöltessenek, hogy azokra a nézetek kifejeztessenek. Bihar, Pest, Zala, Gömör, Borsod, Békés vármegyék átiratai nyomán, a felségsértés vádjáért elfogott ifjak ügyében, a törvények és törvényes formák megtartását követeljék. Pest- és Zalamegyéknek Kossuth Lajosnak katonai erővel történt elfogatását és a törvényhatósági tudósitások neve alatti magánlevelezések eltiltását tárgyazó átiratai folytán, mint sérelmek lesznek előterjesztendők. Több vármegyének átiratai folytán Barsmegye némely tisztviselői és táblabirái ellen a szólás szabadság megsértésével inditott kereset, ugy Bars- és Pestmegyéknek az országgyülésre adott utasitásokat is megsemmisitő legfelsőbb leiratok, mint alkotmányba ütköző tények vétessenek a sérelmek sorába. A parádi cselekedetek iránt Keglevich Miklós és társai ellen folyó bünperben az iratok a törvényszéki ítélet kihirdetése előtt a kanczelláriához felrendeltettek, és az ügyésznek már előre megparancsoltatott, hogy az itéletet felebbezze, ezen törvényellenes tények, ugy az, hogy az 1833-iki cselekedetek miatti perben delegált biróság küldetett-mint sérelmek adassanak elő. Egy országgyülési hirlap létrehozatalára törekedjenek."
II. Gombos Imre főispáni helytartó 1840. jan. 13-án meghalt. Halálával elszállott a megyéből a nyugalom angyala is. Almásy Gedeon alispánnal, ki mint a megyebeli konservativ párt vezére viselkedett most már, rövid idő alatt a leghevesebb összeütközései voltak a megyének. Az országgyülésen 1840. márczius és april havakban heves viták folytak, főleg a sérelmek tárgyában, melyek minduntalan elodáztattak, és most is az volt a kormány czélja, mely ellen most a rendek kimondották, hogy mig ezek orvosolva nem lesznek, az adót és ujonczokat meg nem szavazzák. A követek részletes jelentésökben terjesztették ezt elő, jelezve, hogy ő felsége pedig az országgyülést már april 2-ikán feloszlatni fogja, és igy a rendek egyáltalában törvény nélkül oszolnának fel. Ezen jelentés az april 22-én tartott közgyülésen vétetett tárgyalás alá, és inditványoztatott, hogy a követek utasitassanak az adót és ujonczokat megszavazni, a sérelmek orvoslása nélkül is. Heves vita indult meg erre, mely közben Almásy Gedeon elnöklő alispán egyszerűen a felszólalások után határozatképen kimondotta, - hogy az inditvány elfogadtatik; mire az inditványt ellenzők hevesen tiltakoztak és követelték a szavazatok összeszámolását, ugy hogy az izgatott hangulat folytán, az alispán elnöki székét elhagyva; a gyülés feloszlott. Másnap az alispán nem jelent meg a gyülésen, Papszász József 2-od alispán elnökölt, mikor is a hitelesitésnél kimondatott: hogy a tegnapi napon történt elnöki kijelentésnek utasitó hatálya; miután az nem volt a többség nézete, megszüntettetik. Almásy Gedeon a jövő május 6-iki közgyülésen sem jelent meg; a lefolyt eseményekkel, hogy a hitelesitő közgyülés az általa kimondott határozatot megsemisitette, elnöki joga megsértését indokolván; most, kiengesztelésül az inditványoztatott, hogy küldöttségileg hivassék meg elnöki széke elfoglalására; de ez 443 szavazattal 40 ellen nem fogadtatott el. Csak a julius 22-én tartott közgyülésen történt kiengesztelődés akképen, hogy a szolgabíró hivta meg a közgyülés vezetésére.
Ez időben Egerben és Gyöngyösön is heves összeütközések folytak le a városi tisztujitás miatt. A városi birák a főispánok és főispáni helytartók közvetlen befolyása alatt, azok szándékainak hű végrehajtói, a hazafias és nemzeti törekvésekre ébredt nép vágyaival összeütközésben, a közügyek kezelésénél mellőzték a fennálló alkotmányos formákat, a szokásos közgyüléseket nem hivták össze, az évi tisztujitásokat nem tartották meg, az ügyeket a fennálló szabályok mellőzésével vezették; a mi azután a nép részéről sürü panaszokra nyujtott alkalmat. Igy Egerben Csépány János biró ellen adatott be a megyéhez a panasz, hogy sem közgyülést, sem tisztujitást nem tart. A vármegye az ismételt rendre hivó határozatot mibe sem vevő Csépány birót felfüggesztette, és ellene tiszti keresetet rendelt; mely ellen a földesurak felfolyamodván, 1840. jun. 30-án, a panaszok megvizsgálására Nyéki Mihály királyi biztosul küldetett. le, Csépány pedig birói tisztébe visszahelyeztetni rendeltetett. A vármegye most e rendelet foganatositását megtagadta. 1840. szept. 17-én érkezett ujabb helytartótanácsi leirat Csépány visszahelyezésére, mely ellen a megye felirt és indokoltan mutatta ki a felfüggesztés szükségét, miután nevezett biró, az engedelmességet egyenesen megtagadta, Egerben a biró és tanács tagjai miként választásának kérdése később törvényszéki határozattal döntetett el, melyben kimondatott, hogy a földesurak jelölési joga csak a birói tisztre terjed ki, az előljáróság többi tagjai szabadon választatnak. Ekképen értelmeztetett most a Fenessy-féle szerződésnek az előljáróság választására eddig vitás pontja.
Gyöngyösön pedig a szabadalmakra féltékeny polgárság, és a földesurak közötti viszály az 1844-iki biró választásnál tettlegességben tört ki, midőn a polgári párt jelöltjét, a földesuri párt széjjelverésével emelte birói tisztébe.
Az 1840. pünkösdhava 13-án berekesztett országgyülésről a jul. 22-én tartott közgyülésben mutatták be számadó jelentésöket a követek. Elsorolják, hogy a királyi válaszok a magyar nyelv tárgyában, az örök váltságban, a váltójogban stb,. melyek sem a nemzet, sem a szabadelvüség igazi érdekeinek nem feleltek meg, a rendeket nem elégitették ki. "A zsidók iránt-a rendek által felterjesztett javaslat, ha nem nyerte is meg ő felsége jóváhagyását, de még is alkottatott oly törvény, melynek jótékonysága a nemzetnek további gondoskodását reményleni engedi." A vallás és lelkiismeret szabadsága felett a két tábla közötti egyezségre ő felsége nem válaszolt. Az országos sérelmek ügye tovább is elintézetlenül maradván, az ismét csalódott remények keserü érzése még sulyosabbá vált. A megajánlott 38 ezer ujonczból a megyére 1000, a szinházra ajánlott 450000 frtból pedig 10574 frt esett, mely a nemességtől volt beszedendő. A közadózás ügye a jövő országgyülésre halasztatott. A megye külön sérelme a Keglevich-féle delegált biróságra nézve, a rendek többsége által is elfogadtatott, de a főrendek hozzá nem járulván, óvás alakjában maradt napi renden. A szólás-szabadság védelmére a rendek mindent elkövettek, de megtörött a főrendek ellenszegülésén. Az országgyülés folyamának ekképen részletes ismertetését tárgyazó jelentés hálás elismeréssel vétetett jegyzőkönyvbe.
III. Almásy Gedeon alispán, ki a megyei konservativ párt vezére volt, ujabb és még hevesebb összeütközésre nyitott tért vármegyénk pártjai között az 1841. év foIyamán. A vegyes házasságok kérdése jött fel akkor napirendre. A püspöki kar egy körlevelet bocsátott ki, hogy a vegyes házasságoknál, az eskető papság, csak azon esetben járuljon a házasság megáldásához, ha az illető párok születendő mindkét nembeli gyermekeiknek kath. vallásu neveltetését megigérik. Ez ügy akkor nagy hullámzásba hozta a kedélyeket. A vármegyéknél panaszok emeltettek, az egyházi áldás megtagadása miatt, s ezek folytán a vallási sérelem ujabb s még izgatóbb alakban jelent meg a megyék zöld asztalain. Az 1791. törvény 26. szerint a vegyes házasságok mindig kath. papok előtt voltak kötendök. Most már a felekezeti érdek összeütközése, mindkét nembeli gyermekeknek a kath. vallás szerinti nevelés követelése folytán, nyilvánvaló volt. A protestansok illetéktelen lelki kényszert s vallásuk szabad gyakorlatának korlátait látták ebben; s a vármegyék tulnyomólag méltányolva sérelmöket, kölcsönös körlevelekkel buzditva egymást, az áldást megtagadó lelkészek, mint a vallási törvényeket sértők ellen, szigoru büntetések alkalmazását sürgették.
Hevesmegyében 1841. febr. 17-én került az ügy tárgyalás alá, még pedig meglepetés alakjában. A szabadelvű ellenzéki párt ugy látszik nem gondolta, hogy épen a nevezett közgyülésen fog hirtelen elővétetni az ügy, s kellő számban nem volt jelen, mig a konservativ párt tömegesen lepte el a megye termét. Nevezett közgyülésen tehát, hirtelen inditványoztatott, hogy Esztergom vármegye körlevele vétessék fel, mely megye a többivel ellentétesen, a kath. püspökök álláspontján, a kath. vallás érdekei védelmét, ez alakban is követelte. Az inditvány hallatára az ellenzék meglepetéssel, árulással vádolta az alispánt és a konservativ pártot, s oly hevessé vált a vita, hogy verekedés támadván, a gyülés folytatható nem volt. A másnapi folytatólagos gyülés csak katonai karhatalom mellett volt megtartható. Ekkor katonai karhatalommal az ellenzék kiszoritatván a teremből, felirás határoztatott a püspöki körlevelek értelmében, hogy ő felsége a kath. egyház érdekeit védje meg. 1841 jun. 21 én tartott közgyülésen, melyen az ellenzék kellő számmal jelent meg, inditvány folytán uj felirat intéztetett a királyhoz, hogy a vegyes házasságok ügyében kiadott püspöki pásztorlevelek folytán felzaklatott kedélyek megnyugtatására, és a felekezeti békét létrehozó törvények alkotása végett, mielőbb hivassék egybe az országgyülés. 1)
IV. Ezen előzmények után Almásy Gedeon alispán, 1841. szept. 16- án a megye főispáni helytartójává neveztetett ki, és decz. 4-ére nyomban tisztujitó-széket tartott, melyen első alispánná Brezovay József, 2-od alispánná Földváry György, főügyészszé Földváry János, főpénztárnokká Kanyó Gábor, gyöngyösi főszolgabiróvá Fejér István, a Tarnajárásba Blaskovics Gyula, a tiszaiba Okolocsányi Gusztáv, a mátraiba Almás László választattak meg, főjegyzővé Vratarics Károly, aljegyzőkké Madarasy János és Makay Lajos neveztettek ki, közfelkiáltással választattak meg a többi tisztviselők is. A választásnál ezuttal hevesebb tusa nem fejlett ki.
V. A megyékben ez időben már teljes volt a nagy reformok iránti érdeklődés, csaknem állandó volt az eszmék harcza, és a jövő országgyülésre való előkészület, az adandó utasitások szellemének kidomboritásában, lázasan foglalkoztatta a kedélyeket.
Almásy Gedeon administratori minőségében kettős buzgalmat fejtett ki, hogy a nagy reformok előkészitésében lelkesedő ellenzék győzelmét minden áron megakadályozza, vagy legalább hátráltassa elvei népszerüsitésében. 1843. év elején már tudva volt, hogy az országgyülés összehivatik, s annak napja május 14-ére kihirdettetvén, az utasitások tárgyalására april hó 22-ike, a követválasztásra pedig május hó 2-ika tüzetett ki. Akkorában küldetett széjjel a megyékhez a radikalis átalakulást hirdető hires szatmári 12 pont is, hogy a megyék utasitásaikba vegyék fel, mely szintén kiadatott az utasitást készitő küldöttségnek. A nevezett napon s folytatólagos ülésekben, legelőször is a szatmári 12 pont vétetett tárgyalás alá a küldöttségi véleményes jelentés alapján. A szatmári 12 pont leglényegesebb részei: mint az ősiség eltörléséről, az urbéri tartozások kényszeritő megváltasáról, a nem nemesek hivatalképességéről, a czéhek eltörléséről, a nemesség házi adóztatásáról, a nép képviseltetéséről szólók nem fogadtattak el. A nemesi birtokok adóztatásának terve, a nemesi kardinalis kiváltság megsértésének tüntettetett fel. Adóteher által a nemesi kincs, a földbirtok becse szállitatnék alá. "Még a szabad nemzetnek oly módokat és eszközöket lehet alkalmazni, melyek által az adózó nép terhének viselését czélirányosabban a nemesekre is káros hatás nélkül ipar és kereskedés által eszközölheti-a javaslat nem pártolható," szól a véleményes jelentés. Az ősiség nemzetiségünk alapjának tüntettetett fel. A nemzet ezen törzstőkéjének alapjogai megrontásával, az alkotmány alapja is megrontatnék. "Csak a birtokaristocratia védheti meg a nemzetet a lehető elaljasodástól, mely az ősiség eltörlésével elkerülhetlenül bekövetkeznék, mihelyt a hitel szerezhetés czéljából, most még bármily idegen, később még talán polgári jogára emelendő zsidóság is, executiók utján nemesi birtokok örökös birási jogba léptettetik", fejezi be az elfogadott véleményes jelentés.
Mint ezekből kitünik, a megye utasitása a választandó követek részére, a conservativ irány értelmében hozatott meg.
A szatmári 12 pont elejtése után a folytatólagos gyülésben a választási visszaélések ellen hozandó törvényre adatott utasitás: "mindennemü csábitás tilosnak mondassék ki, és kik a megyei nemest joga szabad gyakorlatától pénznek, terménynek, földeknek adogatásával, etetéssel-itatással, pártok alakitásával, ezek vezérlésével, pártjelek osztogatásával, feltüzésével, zászlóval, választók alá kocsik rendelésével, élelmezésével, úgynevezett tanyákon csoportokban mulatásával, zenéléssel, egyik vagy másik részre ekképen lekötelezésével, megfosztani törekszenek, pénzbeli birsággal vagy fogsággal büntettessenek; - és hogy a választók tökéletes szabadsággal gyakorolhassák jogaikat, titkos szavazás állapitassék meg. A tiszti kijelöléseknél pedig a főispánok előlegesen a megyei táblabirákkal tanácskozzanak, és azokkal együtt állapitsák meg a jelölendőket."
A belreformok terén ekképen a szabadelvü irány nem emelkedhetett ugyan győzelemre az utasitásoknál; az anyagi reform terén azonban, főleg a külkereskedelmi kivánatok érvényesitése, kifogástalanul vétetett fel az utasitásba.
A május 2-án megtörtént választásnál azonban, az ellenzék férfiai jutottak győzelemre. Almásy Pál egyhangulag pártoltatott Fejér Lajos ellen Földváry János mellett számba sem vehető kisebség nyilatkozván, Almásy Pál és Fejér Lajos választattak meg felkiáltással megyei követekké.
Az országgyülés folyamán,a jelentések tárgyalásánál ismét a reform-törekvésekkel izgató ellenzék jutott többségre Az 1843. aug. 28-iki közgyülésén a követek jelentése folytán, hogy az országgyülés többsége az ősiségi törvény módositását határozta el, pótutasitásul adatott: hogy most már annak eltörlését, vagy mi ehhez legközelebb áll, azt támogassák.
1844. decz. 10-én nyujtották be a nov. 13-án befejezett országgyülésről jelentésöket a követek, melyben "fájdalmukat és aggodalmukat fejezik ki, nem a felett, mintha a vármegyének az ő viselkedésök folytán rosszaló véleményétől kellene tartaniok, de hogy az ország életkérdésü ügyeiben megfelelő törvényekkel legjobb akaratuk szerint sem kedveskedhetnek. A hozott törvények is megmntatják, hogy a nemzet ébred, maga bajainak okait nagy részben felfogta, a nemzet a haladási térre lépett; fájdalmuk az, hogy a multban hozott egy némely törvény, mint az ország kiegészitéséről szóló, végrehajtva ma sincs; hogy a közgazdaság terén nem voltak képesek az ipar fejlesztése érdekében kellő törvényeket alkotni, a fennálló igazságtalan vámokat megváltoztatni, melyek az osztrák ipart a magyar ellenére soknemü kedvezményekben részesitik, a nyers termények eladását az osztrák tartományok piaczára kényszerítik, stb. melyek igazolják, hogy az osztrák tartományok érdekei hazánk érdekei felett tulnyomo befolyást gyakoroltak, mi végből, mert védvámokat keresztül vinni nem voltak képesek, megalkottatott a védegylet, hogy minden honpolgár lakának küszöbén állitsa fel a hazai ipar védelmét, hogy az ugy fejlődhessen és virágzóvá legyen, melynek alapszabályait is alkalmazás végett közlik." Az országgyülésen nevezetes elvi összeütközés mutatkozott a kormány és ellenzék között. A kormány hajlandónak látszott bizonyos reform-irányra, s ennek előharczosa a nagy Széchenyi volt: de az ellenzék tapasztalván azt, hogy azért nemzeti függetlenségének nevezetes feltételeit kellene cserébe adni, ily áron ovatos volt lépéseiben, sőt önálló alkotmányos intézményei kivivásáért erőteljesebben szállott síkra, mint valaha. Ez iránynak volt képviselője már akkor Kossuth Lajos. Az anyagi érdekek előmozditására, miután az országgyülésen a kivánt eredmény kivivható nem volt, ekkor alakult a "védegylet," mely 1844. okt. 6-iki ülésén, gróf Battyáni Kázmért elnökévé, igazgatójává pedig Kossuth Lajost választotta. A hazai ipar pártolására alakult egylet ezzel a nemzet minden fiát egy czél kiküzdésére egyesitette.
VI. 1844-ben volt az utolsó nagy összeütközés a vármegye és Almásy Gedeon administrator között, melylyel azután hivatali működése is befejezést nyert.
1844. decz. 16-ára tüzetett az általános tisztujitás napja, melyen, a rendek rendkivüli nagy számmal jelentek meg. Az ellenzék sorakozva, alispáni jelöltjének nevét ovatosan hallgatta el, tartva attól, hogy az erőszakoskodásra hajlandó főispáni helytartó kandidálni nem fogja. A beavatottak Puky Miklóst akarták alispánnak, de feltétlenül nem ragaszkodtak hozzá.
A választás napján a rend biztositására a megyeház előtt katonai erő állitatott fel, melynek felhasználásával sikerült keresztül vinni azt, hogy az ellenpárt a megyeházától távol tartatván, a tisztujitásnál az elnök figyelembe sem vette. Almásy Gedeon főispáni helytartó megérkezvén a közgyülés megnyitására, a megyeház kapuja alatt balra eső folyosón állapodott csak meg, és ott végezte el az egész tisztujitást oly módon: hogy a szűk folyosón körülötte állók felkiáltásából mondotta ki a többséget, illetőleg az egyhanguságot a következőkre: első alispán lett Földváry György, 2-od alispán Kanyó Gábor, főügyész Földváry János, gyöngyösjárási főszolgabiró Sütő János, tarnajárási Halasy Gáspár, tiszai Okolicsányi Gusztáv, mátrai Almásy László stb. Az alispáni választás után a választás idejére megbizott Balogh János szolgabiró esküdttársával jelentette, hogy "a megyeházán kivül állók egy részének főnökei és vezérei kinyilvánitják, hogy semmiféle kandidatiót nem hallottak, és igy a választásban részt sem vehettek, zsarnokságnak tartván az eljárást, azt el nem fogadhatják." Ezen üzenetet több izben ismételték a kivül állók, melynek következménye lett, hogy az igy megválasztottak nagy része, hivatalos esküre sem jelentkezett, ekképen tiszti hivatalaikat át sem vették, egy része pedig leköszönt, ugy hogy a szolgabirói járások sem voltak beoszthatók tisztviselők hiányában.
A lefolyt tisztujitásról a főispáni helytartó részletes jelentését, ugy az abban részt nem vett ellenzékiek is felterjesztvén panaszukat, 1845. jun. 16-án kelt királyi leirattal körülményes vizsgálatra a meghasonlás okairól, és az orvoslás módjáról, ugy a rendek és főispáni helytartó közötti viszony helyreállitásáról, mindenek felett pedig a tisztujitás megtartása végett, Plathy Mihály kanczelláriai tanácsos küldetett le, ki is Bécsben jan. 21-én kelt átiratával tudatta megyével, hogy elnöklete alatt tartandó közgyülés napjául febr. hó 12-ét tüzi ki, mikor is a tisztviselők nélkül levő megye érdekében, "ideiglenesen az alispánok helyeiken maradván, a gyöngyösi járásba főszolgabiróul Gosztonyi Jánost, a tarnaiba Blaskovics Gyulát, tiszaiba Okolicsányi Gusztávot, mátraiba Almásy Lászlót nevezte ki", ekképen ideiglenesen helyettesitvén a többi állásokat is, a mozgalom csillapodni kezdett.
Időközben azonban Földváry György alispán is benyujtván lemondását, sürgőssé vált a tisztujitás megtartása, melyre is 1845. pünkösd hó 8-ika tüzetett ki Plathy kir. biztos által, "azonban csak a lemondás folytán vagy egyébként megüresedett tiszti állásokra." Ez értelemben érkezett szentgyörgyhava 12-én kelt kir. leirat is; azonban e közben még azon tisztviselők is lemondottak, kik a decz. választásból folyólag megmaradtak hivatalaikba, Földváry János tiszti főügyész kivételével, ugy hogy a tisztujitást megelőző közgyülésen, jan. 7-én az elnöklő kir. biztos kimondotta, hogy most már általános tisztujitás fog tartatni: mire Földváry,János, ki tiszti állásáról le nem mondott, óvását jelenté ki; de ez el nem fogadtatott, hanem másnap megtartatott az általános tisztujitás következö eredménynyel: s első alispán lett közfelkiáltással Almásy Pál, másod alispán Blaskovics Gyula, pénztárnok Makay Lajos, főügyész Berecz Ferencz, alügyészek Lipcsey Imre, Mártonffy Lajos, gyöngyösjárási főszolgabiró Gosztonyi János, ugyanott alszolgabirák Földváry László, Isaak László és Borhy Imre; tarnai föszolgabiró Halasy Gáspár, alszolgabirák Mlinkó Lajos, Németh Albert, Vratarics József; tiszai főszolgabiró Okolicsányi Gusztáv, alszolgabirák Halasy Kázmér, Zsoldos Imre, Szombathelyi János; a mátraiban Almásy László, alszolgabirak Balásovics József, Rottenstein Pál. Főjegyzőnek Vratarics Károly, aljegyzőknek Madarasy János, főjegyzői czímmel, b. Orczy Béla, Schnee László neveztettek ki, a gyakorlatra hivatkozva; ekképén a többi tiszti állások is választás utján betöltetvén, a kir. biztos működése megszünt. Ezután azonban Almásy Gedeon helyébe Brezovay József aug. 15-én főispáni helytartóvá neveztetett ki. A beiktató gyülésen, az administratori intézmény ellen óvás fejeztetett ki, egyuttal felirás határoztatott, hogy leteendő esküje az országgyülésen szabassék rneg ugy, hogy ebbe a haza és alkotmányasság iránti kötelezettség is benfoglaltassék.
1) Horváth Mihály Huszonöt év Magyarország történetéből cz. munkája első kiadásának II k. 83. lapján Hevesmegyét emliti, mint "a vármegyékkel ellenkező véleményű, párt zászlója" lobogtatóját. Mint láttuk, Hevesvármegye Esztergom átirata következtében nyilatkozott, s ez később módositatott; igy e kérdésben zászlóvivőnek egyáltalában nem mondható.