HARMINCZKILENCZEDIK FEJEZET.
I. Előkészületek az 1847-iki országgyülésre. Pyrker érsek és főispán halála. A konservativ és ellenzéki pártok szervezkedése. II. Követválasztás a pozsonyi országgyülésre. Utasitás ugyanarra. III. Az országgyülés eseményei; Kossuth Lajos inditványai független ministerium alkotására, az 1848-iki márcziusi események. Ezek hatása megyénkben. IV. A vármegye 1848. ápril 10-iki közgyülése. Az első magyar ministerium. Intézkedések a törvényes rend megóvására. Az országgyülés berekesztése, Kossuth arczképe a megye terme részére lefestetni határoztatott. V. Az 1848-iki törvények kihirdetése. Követválasztó kerületek, és a megyei bizottmány megalkotása. Az első bizottmányi gyülés. Önkéntes adakozások a haza javára. VI. Az. első, jul. 5-ére összehivott népképviseleti országgyülésre követválasztás. A polgár-háboru kezdete az alvidéken. VII. A nemzetőrség szervezése a megyében. Annak mozgósitása a ráczok ellen. A mozgó-nemzet- őrség szervezése és parancsnokai.
I. Elérkeztünk történelmünk egyik legszebb és legdicsőbb korszaka küszöbéhez, az örök emlékü 1847/8-iki országgyülés előkészitő napjaihoz, melyek megyénkben Brezovay József főispáni helytartó idéjében folytak le. Pyrker érsek és főispán 1847. decz. 2-án halt meg, távol megyéjétől, kedvencz tartózkodási helyén Lilienfelden, hol el is temettetett. Szive külön szekrénybe helyezve, az általa Egerben épitett székesegyház sirboltjába helyeztetett el.
Az elmék ez időben kizárólag a nagy és szabadelvü átalakulás kérdéseivel foglalkoztak, melyek a legközelebbi országgyülés napirendjét képezendették. A kormány, az eszmék gyors fejlődésének fékezésére a megyék körében, kinevezett administrátoraival működött, kiknek feladatául tüzetett ki, a megyei ügykörnek hatalmi befolyása alá ragadásával, ellensulyozni a független elemek szabadelvü és nemzeti törekvéseit, melyek az udvari politikával ellentétben állottak: s főleg oda, kellett hatniok, hogy a vármegyékben a legközelebbi országgyülésre az administratori politika hivei választassanak meg, mely czélból összes hatalmi eszközeik felhasználandók voltak. A működő térnyezők, a szabadelvű és nemzeti irány képviselői és harczosai tisztában voltak, hogy a legközelebbi választásokon a hatalmi erővel kellend szembeállaniok és megküzdeniök. Kezdetét vette tehát a nagy küzdelemre az országos pártagitatió, és országos pártszervezkedés. Az administratori politika hivei, gróf Széchen Antal, b. Vay Miklás, gróf Dessewffy Emil, Somsich Pál stb. vezetése alatt, conservativ párt czimen, 1846. nov. 12-én Pesten tartott országos értekezleten megállapitották programmjokat, melylyel nyilt hadüzenet tétetett az ellenzéknek. Ez sem késett ugy a sajtó, mint egyesületi tömörülés utján megadni a választ, mig végre 1847. márczius havában Pesten tartott nagy értekezletéből szintén kibontotta az ellenzéki lobogót, melyen " a közteherviselés, törvényszéki egyenlőség, urbériség rendezése, ősiség eltörlése" mint legfőbb vezérelvek jelezték az összes kivánalmak lényegét és alapelveit, melyeknek leküzdendő akadályául a hatalmi eszközökkel rendelkező administratori intézmény jelöltetett ki. Az ellenzék részéről elvei diadalra jutásának küzdelme mellett, a támadás ezen intézmény megdöntésére irányult. Az ellenzék élén gróf Teleky László, gróf Battyányi Lajos, Deák Ferencz, és Kossuth Lajos állott. Az udvari párt politikájának gróf Apponyi György kanczellár volt képviselője és végrehajtója.
A küzdő táborok ily szervezkedése után végre megjelent 1847. nov. 7-én Pozsonyban tartandó országgyülésre a királyi meghivó.
II. Vármegyénkben 1847. okt. 18-án Brezovay József főispáni helytartó elnöklete alatt tartott közgyülésen, országgyülési követekül egyhangu felkiáltással, az ellenzék jelöltjei: Schnee László főjegyző és Radics Miklós aljegyző választattak meg, és hat ifju választatott melléjök követ-irnokul. A két követ most is a már ismertetett esküt letette a közgyülés szine előtt. Megyénkben-mint az utasitásból is kitünik-az országos ellenzéki párt programmja diadalmaskodott. Ellenzéki követei egyhangulag választattak meg, a conservativ párt még jelöltet sem állitott. A követutasitás az okt. 19-én tartott ülésben 23 pontban állapitatott meg. Általános elvül kimondatott: hogy a követek, az egyes ügyek tárgyalásánál az országgyülésen, midőn már az egyes kérdésekre külön utasítást kérni idő nincs, a szavazástól ne tartózkodjanak, hanem az általános utasitás szellemében adják szavazatokat. Több megye átiratára, hogy a főispáni helytartók törvény elleni jogkörben hatalmaskodnak, törvény alkotása sürgettetett: hogy a főispáni jogkör, a vármegye jogköre mellett pontosan körül irassék. Az utasitások a nemzet szellemi és anyagi kivánalmait akképen irják körül: hogy a szellemi fejlődés oda irányoztassék, hogy a nemzetiség iránti közérzelem és honszeretet egy nagy nemzeti meggyőződéssé váljanak; az anyagi fejlődés által pedig oly szükséges érdekegység alkottassék, hogy a magán- vagy osztályérdekek a hon iránti közös érdek által enyésztessenek el. Ennélfogva, a magyar nemzet érdekében tervezett, de a mult országgyülésen elmaradt ügyek törvénynyé emeltessenek, a népnevelés ne tekintessék magánintézménynek, hanem alkotmányos országos feladatnak. Az alkotmányos jogok kitágitassanak, a királyi városok jogköre megállapitásával, és a megyékben a szavazati jognak a táblabirákra és a nem nemes tisztviselőkre kiterjesztésével. A jogelőtti egyenlőség a bünvádi eljárás reformja utján oldandó meg. A sajtó szabaddá tétessék, a vallás-szabadságra a mult országgyülés munkálatai érvényre emeltessenek. Az anyagiakra első pont az urbéri váltság ügye voIt, hogy az a magánjogi térről elvonatván, országos gondoskodás tárgyává tétessék, hogy a váltság megállapitása hivatalból történjék, megjelölendő elvek és eljárási szabályzat szerint. A közteherviselés elve mondassék ki. A házi adó mindenkire arányos kulcs szerint állapitassék meg; és a megyék kiadásai országos törvénynyel szabályoztassanak. A hadi adónál a nemességre háruló banderiumok és felkelés terhe legyen irányadó. Ha a mostani strategiai viszonyok ezeket czélszerütleneknek igazolják és megszüntethető lenne, ennek fejében a nemesség a hadi adóba is részessé legyen. Indirect adók czélszerűen állapitassanak meg és alkotmányos kezelés alá helyeztessenek. Az anyagi fejlődés és közhitel érdekében a váltó szabályozása elégtelennek bizonyulván, az ősiség és a hitbizományok eltörlésének, és a telekkönyvek behozatalának, ugy nemzeti hitelintézet alkotmányos elvekeni alapitásának szüksége kimondatott. Austria és Magyarország közötti vámok a kölcsönös érdekek figyelembe vételével szabályoztassanak és a vámviszonyokra az országgyűlés befolyása bitositassék. Az országos közlekedés és vasutépitési ügy, ugy a Tiszaszabályozás országosan rendeztessék és állapitassék meg. Az országgyülés helye Pestre tüzessék. A papi párbér megváltására, vagy ha ez nem lehetséges, méltányosabb megállapitására tétessék intézkedés. A váltóképesség csak gyárosokra vagy bejegyzett kereskedőkre szorittassék. A sérelmek orvoslása sürgettessék. Nádorul István főherczeg választassék. Erdély egyesitése létesitessék stb.
A legutolsb pont oda utasitotta a követeket; hogy "az initiativa" a rendek tábláját illetvén, a kir. propositiókon kivül semmi kész munkálatot el ne fogadjanak a kormánytól." A követeknek, két hetenkénti jelentéstétel hagyatott meg.
III. Az 1847. nov. hó 18-án összejött országgyülés első teendője volt a nádor választása. István főherczeg választatott nádorrá. Majd következett a rendek feliratának tárgyalása. A Konservativek felirati javaslatát Somsich Pál, az ellenzékét Kossuth Lajos terjesztette elő, mely azután többséget is nyert az alsóházban. A felsőház azonban nem járult az itt kifejezett elvekhez, s az alsóház most az alkotmány ellenes sérelmeknek részenkénti tárgyalását kezdette meg, melyek között az ellenzék legkiválóbb sérelem-tárgya az administratori kérdés, foglalkoztatta legélénkebben a rendeket. Az ellenzéknek e kérdésben elfoglalt álláspontját, melyet főleg Kossuth Lajos formulázott legmegfelelőbben, ez ügyben most kiadott királyi leirat magyarázó és enyhitő soraival, hogy a kormány csak ott fog jövőre administratorokat kinevezni, hol elkerülhetlen szüksége mutatkozik, kibékiténi és ekként a napirendről levétetni törekedett a kormánypárt; mely czélnak az ellenzék tagjai közül többen Lónyay Menyhérttel élükön meg is nyerettek, ki csakugyan a leérkezett királyi leirat folytán, a nemzet aggodalmai megszüntét jelző feliratot is inditványozott. Az ellenzék tulnyomó többsége azonban, a megnyugvást az alkotmány biztositékainak tényleges életbeléptetésétől kivánta függővé tétetni, és ez értelemben formulázta a feliratot. Elkeseredett vita után Lónyay javaslata nyert csekély többséget a konservativek hozzájárulásával, a mi még ingerlőbben hatott a kedélyekre; midőn megérkezett a febr. 28-án kitüzött párizsi foradalom hire, mely a magyar ellenzék taktikai eljárására is döntő befolyást gyakorolt.
A párizsi forradalom hire, majd Német- és Olaszországban, ugy Bécsben és Prágában a régi absolut kormányzat megdöntésére megindult mozgalmak lelkesitő episódjai, nálunk is lökést adtak az ország közjogi különállásának alkotmányos biztositására szolgáló követelmények határozottabb körülirására és életbeléptetésére. Az. európai események közepette itt volt az ideje, hogy az ellenzék, reformtörekvéseinek összegét, a parlamentaris kormányzat és független felelős magyar ministerium megalkotásával biztositsa. Márcz. 3-án terjesztette elő Kossuth Lajos erre vonatkozó inditványát, mely is az országgyűlés által egyhangulag elfogadtatott, és ő felségéhez egy küldöttség által benyújtatni határoztatott. Ennek hire az országban óriási lelkesedést keltett. Az ügyek menetére döntő befolyásu bécsi forradalom, Metternich bukásával, mely maga után vonta Apponyi György gróf kanczellár visszalépését is, meghozta a kedvező pillanatot, hogy az ország százados küzdelmének czélja, a magyar független felelős ministerium megválasztassék. Ez alatt Pesten márczius 15-én, Petőfi és társai a pesti polgárság ezrei közepette, a szabadság nélkülözhetlen feltételeit 12 pontban szövegezvén, az ország kivánalmai gyanánt nagyszámu küldöttség vitte Pozsonyba, hova megérkezett épen a márczius 17-én kelt királyi jóváhagyó leirat is, a magyar felelők független ministerium megalkotására, mire István nádor, mint kir. helytartó, gróf Battyányi Lajost magyar ministerelnökké nevezte ki; megbizván őt a kormány megalakitásával. Ezután nyomhan hozzálátott az országgyülés az 1848. évi törvényczikkelyek megalkotásához, melyekben a modern Magyarország és független alkotmányosságának alapjai vannak lerakva. E törvények Ferdinand király által szentesitetvén, az országgyülés is befejezte működését.
Vármegyénkben a nagy események hire, ellenállhatlanul ragadta magával a kedélyeket. Blaskovics Gyula 2-od alispán márcz. 20-ára kisgyülést hivott egybe, melyen bemutatta a helytartótanács márcz. 18-án kelt leiratát, hogy a censura eltöröltetik, majd Pestmegye átiratát a folyó átalakulás közben a rend és törvényes állapot fentartására tett intézkedéseiről, hogy a megye is ez irányban tegye meg a szükséges óvó szabályokat; mire nézve a kellő utasitás megkészitetvén, a szolgabiráknak kiadatott. Majd bemutatja gr. Battyányi Lajos "nemzeti ministerelnöknek" márcz. 17-én kelt levelét, hogy egy független magyar felelős ministerium alakitására a nádor által megbizatván, addig is utasitja a vármegyét a rend és nyugalom feltartására, és ezért a hatóság felelőssé tétetik. Ennek folytán april 10-ére közgyülés egybehivása határoztatott.
IV. A vármegye kebelében e közben lefolyt eseményeket, az 1848. april hó l0-én tartott ülésében Blaskovics Gyula 2-od alispán a nagy számmal egybegyült közönség előtt örömtől áradozó jelentésében, "nemzetünknek boldogabb jövőre békés uton történt átalakulásáról" - ekképen ismerteti: hogy a megye hű fiai élénk részvéttel viseltetnek azon nagyszerű események iránt, melyek nehány hetek alatt Párisból a polgári jogegyenlőség és szabadság gyúpontjából légtisztitó villámként kihatva, csaknem egész Európában a zsarnokok és különböző kaszták uralmát lerombolva, a magyar nemzetet is önmagának visszaadták és idegen elemektől függetlenül szabaddá varázsolták, s mindenkit a polgári szabadság és jog élvezhetésében és a közterhek arányos viselésében egyenlőkké tettek. Nincs tehát többé a törvény előtt külömbség, nemes és nem nemes, polgár és nem polgár, földesur és jobbágy között, mindnyájan egyenlő jogu és terhü lakosai vagyunk polgári tekintetben a magyar hazának." Ekképen tárta elő a rövid idő alatt lefolyt korszakot alkotó esemény következményét, Blaskovics alispán. Jelenti azután, "hogy Egerben márczius 19-én a városháza udvarán tartatott egy népgyűlés, mely a pesti márczius 15- iki forradalomról értesülve, a pesti 12 pont felett tanácskozott és Eger hű polgárai a haza és királyhoz dicső hirnevöket, a forradalom első hevében is legujabb törvénytelen eljárással sem szennyezték be; sőt a polgári szabadság személy és vagyonbiztonság érdekében nemzeti őrsereg felállitasáról gondoskodtak." Majd előadta a márcz. 20-iki közgyülésen történteket. Jelenti azután, hogy márcz. 23-án az egri ifjuság hevétől elragadtatva a kétfejü sasos czimereket önkénytesen leszedte, gondoskodás történt, hogy tulcsapongó ne legyen; april 7-én pedig egy tömeg a városból a zsidókat szándékozott kiűzni, sikerült azonban ez irányban is a zavart elháritani. Gyöngyös-Tarjánban a volt jobbágyok között communisticus mozgalom támadt, az urak földeit is elakarták foglalni; azonban a nyomban megtett erélyes intézkedésnek 18 lázitó elfogatásával, megvoltak következményei, a rend helyreállott. Még egy Atkár és Halász között kóborló 10-12 főből álló rabló csapat garázdálkodásáról emlékezik a jelentés, melynek üldözésére intézkedés tetetett.
Ime rövid vázlata a nagy márcziusi napok lefolyásának a megyében. Ekkor még a ministerium megalakulva nem volt, csak gróf Battyányi Lajos ministerelnöki megbizatása volt közhirré téve, ki e minőségben, addig is, mig a kormány megalakul, főleg a rend fentartása érdekében tette meg intézkedéseit. Márcz. 22-én kelt felhivása folytán egy központi rendőri választmány alakitatott a megyében. A ministerelnök márcz. 23-án kelt leiratával közlötte a két tábla által elfogadott és szentesités alá felterjesztett törvényjavaslatokat a közteher viselésről, papitized és urbéri viszonyok megszüntetéséről, melyek a kedélyek megnyugtatása végett közhirré tétettek.
A Pesten alakult ministeri országos ideiglenes bizottmány márczius hó 27-én, és april 3-án kelt megkeresései nyomán, a nemzeti őrsereg szervezése is foganatba vétetett, és miután fegyver nem állott rendelkezésre felirat intéztetett a ministerelnökhöz, hogy intézkedjék ez irányban. E közben april 7-én királyi megerősitést nyert a Battyányi ministerium, mely szerint elnökké gróf Battyányi Lajos, belügyministerré Szemere Bertalan, pénzügyministerré Kossuth Lajos, igazságügyministerré Deák Ferencz, közlekedési ministerré Széchenyi István, honvédelmi ministerré Mészáros Lázár, földmivelési ministerré Klauzal Gábor, külügyministerré herczeg Eszterházy Pál neveztettek ki. Mi után a törvények is szentesitettek, april 10-én berekesztetett az országgyülés, és a ministerium april 14-én Budapestre tette át székhelyét. Az april 28-án tartott közgyülésen, nagy lelkesedéssel vétetett ez tudomásul, mikor is elhatároztatott, hogy Kossuth Lajos arczképe megfestetvén, a megye termébe felfüggesztessék. 1) Ugyanezen gyűlés ben bucsuzott el a megyétől Brezovay József volt főispáni helytartó, is, ki a ministerium kinevezésével leköszönt állásáról.
V. A május 1-én tartott közgyülésben hirdettettek ki a szentesitett 1848-iki törvények. Nyomban intézkedés tétetett a törvény 5. czikkelye folytán az országgyülési választások előmunkálataira. A megye 8 választókerületre osztatott fel, szolnoki, turi, abádszalóki, tiszanánai, kápolnai, fügedi, gyöngyöspatai és pétervásári választókerületekre, Eger és Gyöngyös külön választókerületeket képeztek. Megalakitatott 78 tagból a követválasztási központi választmány. A törvény 16-ik czikkelye értelmében a közigazgatásnak ideiglenes gyakorlására 315 tagból álló állandó bizottmány választatott. Ennek megválasztásával az ideiglenes rendőri választmány működése megszünt, és a közigazgatás vezetése, törvényes hatáskörben intéztetett. Határoztatott még: hogy a bizottmány ezentúl minden hó első hétköznapján fog ülésre összejönni, vagy szükség esetében 8 nap alatt hivandó össze. Május hó 2-án volt a régi karok és rendek utolsó közgyülése, melyet egy kegyeletes emlékkel örökitettek meg, midőn a megye terme részére Szilváson 1848. febr. 15-én elhunyt gróf Keglevich Miklós arczképének ünnepélyes felfüggesztése megrendeltetett, ki a vármegyében a "most ünnepelt szabadságnak és reformnak ernyedetlen kitartással vezére volt, és ki viszontagságteljes hosszu évek során kifejtett küzdelmének jutalmául nem láthatta meg a hon feltámadásának hajnalát, melyet a sir éjjele rejte el előle." 2)
1848. marcius 3-án tartott a törvény szerint megalakitott első bizottmányi gyülés Blaskovich 2-od alispán elnöklete alatt. E gyülésben a közbátorság érdekében járásonként állandó törvényszékek alakitattak, és a máj. 15-iki bizottmányi ülésen az eddig 30 tagból álló csendőrség, 100-ra emeltetni határoztatott. Ugyanekkor hire kelvén azon támadásoknak, melyek ez időben Pesten a ministerium ellen intéztettek, nemcsak bizalmi felirat, hanem még az határoztatott, hogy a megyék hivassanak fel, hogy jun. 21-ére országos értekezletre jöjjenek össze Pestre, hogy "felelős kormányunk tagjai leplezetlenül szemlélhessék működésök irányában méltánylatainkat." Majd azon hirre, hogy a katonaság megtámadta a népet Budapesten, 2000 lőfegyver kéretett a nemzeti őrsereg feszerelésére. 3) Jun 12- én kelt belügyministeri leiratban, a közrend zavarok, erőszakos kitörésekre lázitók, lázadásra bujtogatók, gyilkosságok, rablások stb. ellen rögtönitélő jog ruháztatik a megyére, melynek gyakorlása a fent érintett járási törvényszékre bizatott. A jun. 2-án tartott ülésben, az időközben megüresedett megyei hivatalok az 1848. 17. tczikk értelmében ideiglenesen töltettek be. Almásy Pál első alispán lemondván állásáról, helyébe Blaskovich Gyula, 2-od alispánul Puky Miklós választattak meg. A főjegyzői hely üres lévén, választás utján töltetett be, megválasztatott Schnee László, aljegyzőknek: Luby István és Erdélyi József; a tiszai járásban a leköszönt Okolicsányi helyébe főszolgabiróvá Soldos Imre, ennek helyére Kürthy Ferencz és Nagyfejeő Mátyás; a tarnai járásban alszolgabiróknak Almásy Sándor, Molnár Lajos, Biró Albert; a gyöngyösi járásban főszolgabiróvá Földváry László leköszönésével Kürthy Károly, a ki később a törvényszékhez helyeztetvén át, helyébe Isaak László; alszolgabiróvá Kürthy Antal; tiszti ügyészszé pedig Lipcsey Péter választattak meg.
Május 25-én megyeszerte küldöttségek foglalatoskodtak a haza javára önkéntes adakozások gyűjtésével. Az összes gyüjtö-ivek nem állanak rendelkezésünkre, hogy egész képét adhatnók az áldozatkészségnek, mert egyes küldöttek a gyüjtő-iveket egyenesen az adóhivatalnak adták át, hol most már azoknak nyoma sincs. Egyes feljegyzésekből tudjuk, hogy Gyöngyösről 764 frt adományképen, 570 frt kölcsönképen jött be. Ezenfelül 11 font ezüst mellett, arany- és ezüstórák és egyéb ékszerek, ajánltattak fel bor, buza élelmi szerekkel. A mátrabeli községekből 470 frt készpénz, pár ezüst darab, 40 véka buza, a tiszai községekből 175 frtot találunk egyik gyüjtő-iven, a többi járásbeli községek gyüjtő-iveit nem találjuk. Egerből csak jelentésből tudjuk, hogy egyéb adományok mellett 20 ezer frtot ajánlott fel az államnak kölcsönképen. Az egri zsidók külön adtak össze 300 frtot és 10 lat ezüstöt, 100 frtot kölcsönképen.
VI. A most szentesitett törvények értelmében az első népképviseleti parlamentaris országgyülés Pesten jul. hó 2-ára tüzetett ki. A, nádor, mint királyi helytartó, május 20-án kelt meghivóval hirdette azt ki, mely is a jun. 2-iki megyei közgyülésen felolvastatván, a választás a már megállapitott választókerületekben jun. 26-ára tűzetett ki, miután a választók összirására törvény szerint az intézkedések szintén megtétettek. A megyei nyolcz választókerületben 14131 választó iratott össze. Nevezett napon megválasztattak: az abádi kerületben Recsky András, Lipcsey Péter ellen; a turiban Borbély Lajos, Péczeli József és Békeffy ellen; szolnokiban Graefl József, Halassy Kázmér ellen; pétervásáriban Fejér Lajos, Madarassy János ellen; fügediben Puky Miklós, Schaffner János és Molnár Lajos ellen; Kápolnaiban Pap Pál egyhangulag; tiszanánaiban Németh Albert, Okolicsányi Gusztáv és Horkay Péter ellen; a pataiban történt zavarok folytán jul. 3-án volt az uj választás, melyen megválasztatott Gosztonyi János. Itt Horváth Mihály hatvani prépost lépett még fel, s a jun. 26-iki választásnál véres verekedés támadt, melynek folytán függesztetett fel a választás, s jul. 3-ára tűzetett ki. Egerben Csiky Sándor, Gyöngyösön Almásy Pál választattak meg. Ezek voltak megyénknek az uj parlamentaris rendszer szerinti első népképviselői. Mint látjuk, az egy kápolnait kivéve, a megyei kerületekben heves párttusák jelentkeztek az első népképviseleti választás alkalmával. Valamelyes elvi jelentőség azonban e választási tusában nem észlelhető.
Az első népképviseleti országgyülés jul. hó 5-én nyilt meg Pesten, mikor már az ország déli vidékén és Horvátországban a szerb és horvát ajkuak között, a reactio által szétszórt viszály üszke; a szabadságot és egyenlőséget nyujtó törvények árnyában, pusztító lángra kapott, és polgári háboru veszedelmével fenyegette az országot. Hasonló mozgalom mutatkozott a felvidéken, hol Hurbán és társai lázitották a népet. Erdélyben pedig a szászok mellett az oláhok ragadtak gyilkoló fegyvert a magyarság ellen. Midőn a mindenfelől szitott polgárháboruról bizonyossá vált hogy ez tulajdonképen a bécsi hadügyministeriumból veszi táperejét, az országgyülés önvédelmi kötelességének érzetében jul. 11-én Kossuth indítványára 200 ezer ujonczot szavazott meg, a kormány rendelkezésére.
VII. Ez alatt a hozott törvények értelmében megyénkben is lázasan haladt előre a nemzetőrség összeirása és szervezése. Heves és K. - Szolnok vármegyében a nemzetőrség három zászlóaljra osztatott. Az elsőnek székhelye volt Eger. Ebben volt egri 2052, Eger körül levő mátraalji községekből 600, a tarnajárásbeli községekböl 1500, összesen 4152 nemzetőr. Főparancsnoka volt Lenkey Károly, segédtisztje Horváth László. A második zászlóalj Gyöngyös szék helylyel állott 1200 gyöngyösi, 200 mátraalji, I800 gyöngyösjárásbeli és 800 tarnajárásbeli községek nemzetőreiből, összesen 4000. Főparancsnoka volt gróf Almásy Ernő, segédtisztje Földváry Kálmán. A harmadik zászlóalj Mezőtúr székhelylyel állott a tiszai községek 3600 és 1200 turi, összesen 4800 nemzetőrből, Mesterházy István, főparancsnok és Tassi Becz László segédtiszt alatt. A három zászlóalj nemzetőrsége állott összesen 12952 főből. Később I849-ben az egész nemzetőrség két parancsnokság alá helyeztetett. Az alvidéken a szerb lázadás elnyomására jul. 13-án utasitotta a hadügyminister a vármegyét, hogy rögtön 3000 nemzetőr mozgósitassék. Heves városa tŰzetett ki az alvidékre rendelt nemzetőrség gyülhelyeül, honnan jul. 30-án megindulva, Szolnokon, Kisatzon, Píroson át aug. 28-án már Járeken voltak, hol rögtönzött sánczaik mögül működtek közre Szent-Tamás ostrománál, b. Bechtold parancsnoksága alatt. Az ostrom akkor sikertelen volt, csak később 1848. decz. 18-án vétetett be, melynél báró Orczy István, vármegyénk ismert fia, hősi halálát lelte. Szent-Tamástól szept. közepén tértek vissza a nemzetőrök szülőföldjökre. A nemzetőrök lelkesedése oly nagy volt, hogy jul. 30-án, az egész vármegyei tisztikar, Blaskovich alispánnal élén, menni akart a csapattal. Ugy osztattak be, hogy a tisztikar fele része most ment el, másik fele a felváltásnál volt csatlakozandó a másik csapathoz, miután egy-egy csapat tényleges szolgálati ideje négy hétre szabatott, mi alatt egy-egy nemzetőrnek 8 pengő kr napdíj járt. Azonban ezen alakban a nemzetőri intézmény puska, kasza, vasvillával fegyverezve minden hadi gyakorlat nélkül, a tényleges hadviselésre almatlannak mutatkozott. Gróf Battyáni ministerelnök aug. 13-án kiadott rendeletében önkénytesen ajánlkozó erős egyénekből begyakorlandó nemzetőri haderő alkotására adott utasitást, mely a háboru befejezéseig tartó szolgálatban a rendes katona csapatokkal egyenlő fegyelem alá volt rendelendő. Ily csapat kiállítása 600 főben állapitatott meg a megyében, mely aztán az alvidékre vonult nemzetőröket felváltaná. Ezen országosan szervezett mozgó nemzetőrség parancsnokául kineveztettek: a tiszáninneni kerületben Görgey Arthur, a dunáninneniben Ivánka Imre, a dunántuliban Kosztolányi Móricz, a tiszántuliban Máriásy János. A vármegye 600 főnyi csapata kiállitási idejeűl okt. 10-ike ugy tűzetett ki, hogy akkor már a Szolnokon időző Görgey rendelkezésére bocsátassék.
1) E határozatnak az akkori viszonyok között elég nem tétetvén, foganatositása a jövőnek van fentartva. Szerző.
2) Gróf Keglevich Miklós arczképe elkészítetett s fel is függesztetett, de a szabadságharcz után eltávolitatott a teremből. Blaskovich Gyula vette magához, s csak 1861-ben helyeztetett ismét vissza.
3) Ez időben történt Budán, hogy az ifjuság Lederer tábornoknak macskazenét rendezni készülvén, a várba felvonult tömeget rejtett helyeikről katonaság támadta meg, a minek sokan áldozatául estek. Erre a lapok némelyike a kormányt tehetetlenséggel vádolta, a felelősségre vonásukat követelte.