NEGYVENKETTEDIK FEJEZET.
I. Kapy Eduard hadi biztos működése Egerben 1849. szept. elején. Haynau rémuralma. Az ideiglenes szervezés. Az ország beolvasztása az örökös monarchiába. Majthényi László kerületi császári kormánybiztossá, Kapy Borsod-Hevesmegyék főbiztosává, vagyis cs. k. egri kerületi főispánná neveztetett ki. Az általa kinevezett tisztikar és törvényszék. II. Ujabb szervezés 1850-ben. A telekkönyvek behozatala. A kateszteri felmérések. III. A végleges rendszer 1854. A közigazgatás és törvénykezés nyelvéül a német rendeltetik. A Bach-rendszer befejezése. IV. Az uj iskolai rendszer. V. Pyrker halála után egri érsekké 1848-ban Lonovics József neveztetik ki. 1850-ben Bartakovics Béla neveztetett ki. Egervárosa és a földesurak között megkötött örök-egyezség. Hasonló egyezség Gyöngyösvárosa és a földesurak között.
I. A vármegye az aug. 16-iki dévaványai utolsó bizottmányi ülésen feloszolván, tisztviselőinek egy része hazatért Egerbe, más része a fenyegető helyzet folytán elvonult. Többé a vármegye össze nem jött. Egerben már akkor az orosz ellenséges megszállás után érkezett Kapy Eduard hadi biztos intézkedett, mint politikai hatósági főnök, Haynau teljhatalmu főhadvezér nevében, Köllő osztrák ezredes mint katonai parancsnok mellett. Ez volt a katonai rémuralom kezdete, Haynau kora, melynek véres tragoediája a szept. 27 én történt komáromi kapitulatio után vette kezdetét. Kapy az üresen álló érseki székházat foglalta el, onnan intézte rendeleteit, egyszersmind innen intézte felhivásait is egyesekhez, hogy végrehajtó tiszt kart alkosson maga körül. Szept. 7-én már az általa kinevezet szolgábirák működtek egyes helyeken, de határozatlan rendszer nélkül.
Okt. 12-én rendszereztetett a rendőri intézmény, az ismert zsandárság behozatalával, melynek élére Egerben Schwarczer nevű kapitány neveztetett ki, a ki kegyetlen elbánásával és durva dölyfével örökité meg hirnevét az akkori nemzedék előtt.
A legsujtóbb intézkedések egyike volt az ugynevezett Kossuth bankók értékének megsemmisitése, melyek szigoru büntetés terhe alatt összeszedetvén, egész tömegben Egerben a Lyceum előtti térségen égettetett meg okt. elején: szivszaggató látványául annyi érték, és annyi polgári vagyon megsemmisülésének.
Haynau kegyetlen és vérengző eljárása, gróf Battyányi Lajos ministerelnöknek, az Aradon foglyul tartott 13 tábornoknak, s annyi más hazafinak kivégeztetése után okt. 24-én nyert befejezést. Európa államaiban, a borzalom hangos kifakadásokban tört ki, a kegyetlen vérengzésre; s Haynau önkényuralma e napon fejeztetett be, mikor, is kihirdettetett az ország "ideiglenes kormányzati szervezete", melyet követett nov. 1-én, az "egységes birodalom alkotmánya", mely szerint az eloszthatlan örökös osztrák monarchia alkatrészeiül, mint korona-országok: Stajer, Salzburg, Csehország, Horvátország, Dalmáczia, Magyarország, Erdély nagyfejedelemség, Galliczia, Lodomeria, stb. soroltatnak fel. Ezen korona-tartományok részére tartományi gyülések engedélyeztettek-de csak papiroson. A magyar királyság alkotmánya meghagyatott, meddig az összalkotmány szervezétével nem jő összeütközésbe. Majd kihirdettetett 12 pontban a végrehajtó hatalom ideiglenes szervezése is. E szerint a kerületi katonai parancsnok, mint legfőbb hatalom mellé, mely a kerületet is képviselte, kifelé, polgári főbiztosul az administratio vezetésére "kerületi főispán" czimmel egy ministeri biztos küldetett, ez alatt állott a kormánybiztos, vagyis alispán, vagy megyei főnök.
Ezen ideiglenes országos szervezet végrehajtására neveztetett ki, "teljhatalmu országos biztosi minőségben" báró Geringer okt. hó 20 -án, mint a Bécsben székelő közös ministerium közege, ki most már ennek értelmében szervezte a közigazgatást. Október hó 3-ától utalványozott fizetéssel kerületi kormánybiztossá vagy alispánná, megyénkben Majthényi László neveztetett ki.
1849. okt. 29-én kelt rendelettel Geringer Majthényi László kormánybiztost utasitotta, hogy Kapy Eduárd Borsod és Hevesmegyék főbiztosául neveztetvén ki, mig megérkezik, Szolnokmegye ügyeit is vezesse. Kapy, mint a két megye főbiztosa vagyis kerületi főispánja, Majthényi László, mint Hevesmegye főnöke vezették az ügyeket most már, és rendezték a közigazgatást, a nyert utasitások szerint. Ugyanekkor mint gyöngyöskerületi főnököt Luby Istvánt találjuk szerepelni, ki azonban ettől később felmentetett. A szervezet szerint a megyében kerületi biztosok, vagyis főszolgabirákul kineveztettek: Földváry László, Kovács István, Balogh János, Okolicsányi Ignácz; alszolgabirákul: Kovács Kálmán, Bóta József, Hanisz Imre, Bakó József, Zay János, Holló Mihály, Dobóczky László, Makay Félix, Madarasy Ferencz, Kovács Mihály, Kovács Pál.
Majd következett a közoktatás, az adó- és törvénykezés szervezése. Az adókivetés és beszedésre egyelőre meghagyatott az 1848. előtti dikális rendszer, a jobbágyságra. Az adómentes nemesi területek adó alá vonására következő utasitás adatott: "Fizettetett például egy megyében adóképen 200000 frt, a jobbágyság által. Kiszámolandó volt, hogy a jobbágyföld hány holdat tesz, például 600000 holdra ment, tehát egy holdra esik kétszázezer frtból 20 pengő kr. Most kiszámolandó az adómentes föld mennyisége, például 900 ezer hold, ebből levonva a nem elkülönitett legelőkre például 150 ezer holdat, terméketlen területre 50 ezer holdat, az eddig adót nem fizető föld mennyisége 700 ezer, melynek holdjára 20 kr. lesz esedékes."
A törvényszékek következőleg osztattak be: kerületi törvényszék, országos törvényszék, kerületi főtörvényszék, és legfőbb törvényszék. A hevesmegyei kerületi törvényszék Egerben szerveztetvén, első ülésének jegyzőkönyve igy szól:
1849. nov. 12-én Heves és K. - Szolnok t. e. vármegyék részéről császári királyi biztos Kapy Eduard elnöklete alatt, az általa alkotott fenyitő törvényszék megnyilt. Megnyitó beszédében hagsulyozva, hogy elitélés nélküli rabok vannak: addig is, mig a törvénykezési rend megállapitatnék, ideiglenesen fenyitő és polgári törvényszéket alkotott, amelynek elnökeül kinevezte Kanyó Gábort, tiszti főügyészeül Babics Istvánt, alügyészül Gál Jánost, a polgári törvényszék elnökeül Zábráczky Istvánt, ülnökökül: Papszász Ignácz, Hellebronth László, Subich György, Makay László, Rózsa Károlyt stb. jegyzőkül: Talabér Lajost, Hanák Sándort."
1849. decz. havában megalakitattak a megyei rögtönitélő biróságok is.
II. Ezen ideiglenes szervezet 1850. jan. 21-ig maradt igy, akkor Kapy cs. kir. kerüIeti főispán felterjesztésére, felsőbb helyen is hagyva megérkezett az ujabb kinevezés, mely szerint cs. kir. kerületi főnökké Kanyó Gábor, cs. kir. szolnokkerületi főnökké Sütő Jánost neveztettek ki. Tehát a szolnoki rész administratiója a hevesitől most már külön választatott, a fentnevezett szolgabirák meghagyattak; a törvényszék Luka Sándor igazságügyministeri biztos utasitása és kinevezése szerint a következőleg szerveztetett: a polgári és fenyitő törvényszék elnöke lett Földváry János, az
ubéri törvényszék elnöke Zábráczky István, főügyész maradt Babics István, ülnökök Hamar János, Subich György, Marsó Samu, Rózsa Károly, Kovács Pál stb. mintegy 15 táblabiró; az elnökök 4, táblabirák 3 frt napidijjal. Árvaszéki elnökül Kovács Mátyás kanonok és kisprépost neveztetett ki. Ezen rendszerben jegyzőkkel, alügyészekkel, és megfelelő segédszemélyzettel ellátva, vezettetett a közigazgatás és törvénykezés 1854-ig. 1850. jun. havában érkezett Luka igazságügyi miniszteri biztos utasitása a telekkönyvek készitésére, melynek folytán megindult megyeszerte a birtok-nyilvántartás szervezése. Időközben Kanyó helyére Sütő János helyeztetett át főnökké.
III. Mindez azonban csak ideiglenes rendszer volt, a végleges rendszer 1854-ben következett be, midőn Albrecht főherczeg az ország kormányzójának neveztetett ki. Ekkor az ország 5 közigazgatási kerületre osztatott fel, ebben Hevesmegye elszakasztatott szolnoki résztől, Egerben és Szolnokon külön törvényszékek szerveztettek. 1853. jul. 3-án neveztetett ki Tibold Károly hevesmegye főnökévé és e minőségben volt végig.
1854. szept. 9-én kelt ministeri rendelet az 1853. jul. 29-iki patens alapján az osztrák büntető és polgári törvénykezést állapitotta meg, és a pesti főtörvényszék alá a szegedi, jászberényi, miskolczi, egri, budai, pesti, fehérvári, kecskeméti, esztergomi és szolnoki első folyamodásu törvényszékek rendeltettek. Földváry helyébe törvényszéki elnökké 1854. év okt. végén Baloghi István, később Bobest Gyula neveztetett ki. 1854. jan. 28-án közöltetett az egri törvényszékkel az ország kormányzójának rendelete, hogy az eperjesi, pesti és soproni legfőbb törvényszékek utasitattak, az ügykezelésben a német nyelvet behozni.
A kivételes állapot ezzel megszüntetvén, kezdetét vette az egységes osztrák birodalomba történt beolvasztásnak végleges befejezése, Bach és Thun osztrák ministerek rendszere értelmében. E rendszer ugyanaz volt, mely József császár idejében már kudarczot vallott azon különbséggel, hogy az osztrák tartományokkal egyenlő közigazgatási és törvénykezési szervezet végrehajtó közegeivé most tömegesen telepitettek be az idegen, főleg cseh és morva hivatalnokok egész serege; mig József idejében legnagyobb részben magyarok osztattak be. Ekképen osztrák rendszerrel, osztrák hivatalnokok vezették német hivatalos nyelven ugy a közigazgatást, mint törvénykezést.
IV. A közigazgatás és törvénykezés egységesitő és németesitő rendszere mellett, a közmüvelődés terén is e czélnak megfelelőleg idomitatott át minden, az egész vonalon. Egeben mint tudjuk, 6 osztályu gymnasium, 2 bölcseleti osztály, jogi akademia és theologia, Gyöngyösön 6 osztályu gymnasium állottak fenn. Az egységesitő osztrák rendszer szerint, mely 1849-ik év végén már életbe lépett, nyolcz osztályu, vagy négy osztályu, nagy vagy kis gymnasium volt fentartható. Ekképen az egri és gyöngyösi 6 osztályu gymnasiumok kis. gymnasiumokká szállitattak le, a jogi akademia pedig megszüntettetett. Egerben az egyházi hatóság az 5-ik és 6-ik gymnasiumi osztályt, a két bölcseleti osztálylyal, ideiglenesen a lyceum épületében helyezte be; mig 1852. jun. 8-án az uj egri érsek, Bartakovics Béla, az egri káptalan és a cisterczi-rend között kötött egyezség szerint, a cisterczi-rend vezetése alatt rendszereztetett a 8 osztályu gymnasium 6 évre, az érsek és káptalan által elvállalt terhek viselése mellett. Ennek elteltével a cisterczi-rend saját terhére vállalta el 1) a fentartást, és ekképén áll fenn ez máig. Gyöngyösön azonban, csak a 4 osztályu gymnásium volt berendezhető a szent Ferenczrendűekkel kötött egyezség szerint, mely ma 6 osztályuvá emeltetett fel.
V. Pyrker Lászlónak 1847. decz. 2-án történt halála után, az egri érseki szék betöltetlenül maradt, és az ide vonatkozó intézkedést az 1848-iki átalakulás, majd az események rohamos változata késleltette. Az 1848-iki magyar kormány végre Lonovics József szathmári püspököt nevezte ki egri érsekké, jun. 25-én. 2) Lonovics azonban tényleg nem foglalta el az érseki széket, s midőn a magyar szabadságharcz csillaga lehanyatlott, a bécsi kormány 1850-ben Bartakovics Béla rozsnyói püspököt nevezte ki, ki is 1851. jan. 19-én iktattatott be székébe. 3) Az örökös főispáni tiszt azonban ezuttal teljesen mellőztetett, és csak az 1860-iki okt. diplomával lépett ez is 10 évi pihenés után életbe.
Nevezetes ténye volt Bartakovics érseknek, Egervárosával 1854. decz. 10-én megkötött örök-egyezség, melylyel vegleg befejeztetett a város és a földesuraságok közötti százados per.
Mint tudjuk, e pert az 1838. marcz. 27-én kelt kir. leirat a városra nézve ugy oldotta meg, hogy a város és a földesurak közötti viszony a Fenessy szerződés értelmében szabályoztassék: mi végből, a tényállás felvételére királyi biztos küldetett ki; majd a megejtett vizsgálatok alapján a szerződés restituálására 1844. május havában kimondotta a megyei urbéri törvényszék, hogy a városi tisztujitásnál csak a birói tisztre áll fenn a földesurak jelölési joga, a többi tisztviselőségre nem, hogy a Fenessy-féle egyezmény pontjai nemcsak a fallal köritett belvárosra, hanem a falakon kivüli külvárosokra is értendők, hogy a vérbiróság közös stb. Ennek folytán a visszahelyezésnek hosszu sorsa lett volna végrehajtandó, midőn a 48-iki átalakulás közbejöttével, nemcsak az intézmények, hanem a birtokjogok kérdése is más irányban lelt megoldást. Az 1848-iki törvények végrehajtását azonban az események hátráltatták; majd a világosi fegyverletétel után bekövetkezett osztrák uralmi rendszer, a magyar alkotmány és törvényeinek hatályát megszüntetvén, a pörös felek az emlitett örök-egyezségre léptek, melynek folytán a városra nehezedő földesuri szolgáltatások, kilenczed és taksa-fizetések 50 ezer forint váltság-összeg fejében örökre mégszüntettetvén, a város összes határának, tereinek feltétlen birtokába jutott, mintegy 1152 holdat tevő legelő területével, félévi bor és egész évi pálinka mérési, piaczi s más jog-élvezetekkel együtt. Az 50 ezer frtból 40 ezer lefizettetvén, 10 ezer némely iskola épületek javára a városnak átengedtetett. Az érsekségi borkilenczed tiz évi átlagot véve fel, ez ido szerint, mintegy 1390 akóra volt teheto évenként. A káptalant ílleto évi bevétel szintén megközeliti ez összeget.
Az 1848-iki törvényeknek az urbéri viszonyokra vonatkozó intézkedései Gyöngyös városában is tarthatatlan helyzetet hoztak létre a földesuri szolgáltatásokat tekintve. Gyöngyös városa os idokben Chobánka birtok, majd ettol elvétetvén Farkas Tamásnak adományoztatott, a ki a várost többféle kiváltságokkal ajándékozta meg. A 16-ik században már négy, a 17-ik században pedig 12 földesura között oszlott meg. (Lásd III. k. 393 l.) A Perényi-félé birtokrész, mely a debroi uradalomhoz tartozott, mint Rákóczy Ferencz birtoka konfiskáltatván, Grassalkovics, majd Forgách Antal tulajdonábá került, kitol 1848-ban gróf Károlyi György vette meg, az alábbi örök egyezség szerint 26 ezer pfrt értéket képviselt. A Losonczyféle birtok-rész az Eszterházyakra, Tökölyre stb. majd errol Orczyra, Szapáryra, az Ország-rész Forgáchra, Gosztonyira stb. a Báthory-rész ismét másokra, majd eldarabolások folytán házhelyek és apró részletekben annyira széjjel oszlott, hogy 1852-ben 4-5 nagyobb birtokrész mellett összesen 85 földesuri igénylo volt már Gyöngyösön: A türhetlen helyzet vége az lett, hogy Gyöngyös városa és a 85 földesuri igénylo között 1852. okt. 16-án megköttetett az örökegyezség, mely szerint minden magán birtok egyenlo jogba helyeztetett, a földesuri szolgáltatások megszüntettek, földesuri végkielégités gyanánt a város 142,878 frtot fizetett, mely összeg illeték-arányban osztatott fel a 85 igénylo között. 4) Ezek között legnagyobb öszszeget igénylok voltak: gróf Károlyi 26000, herczeg Eszterházy Pál 28,390, gróf Szapáry József 17800, Forgách grófok összesen 21000 frttal. Almásyak, Szemere örökösök, Szeleczky, Gosztonyi, Podmaniczky stb. családok 4000-1000 frttal, a többi ezer frttól alább 16 frtig. Az esedékes összegek megállapitatván, az egyes birtokokra eso részfizetések is kivettettek. De ezek beszedése csak lassan haladt, ugy hogy a város kényszerült 90000 frtot kölcsönképen felvenni, hogy a szerzodés feltételei érvényre emeltethessenek. A kölcsönösszeg az országos alapból adatott, s a város vagyonára kebeleztetett. Gyöngyös városa mai napig sinyli a váltság utóbajait reá nehezedő terheivel.
1) Lásd az egyezséget az egri gymnasium 1864-iki iskolai tudósitványában.
2) A kinevezés a "közlöny" 1848. jul. 2-iki számában igy szól: Vallás- és közoktatási ministerem előterjesztésére Hám János eddigi szathmár-németi megyés püspököt esztergomi érek és ország primásának; Lonovies József mostani csanádi püspököt egri érseknek; Karner Antal báczi czimes püspököt és győri kanonokot székesfejérvári megyés püspöknek; Jekkelfalussi Vincze almisi czimes püspököt és esztergomi kanonokot szepesi megyés püspöknek; Horváth Mihály hatvani prépostot és plebánost csanádi megyés püspöknek neveztem ki. Kelt Innsbruckban junius 25. 1848. Ferdinand s. k. B. Eötvös József vallás- és közokt. minister.
3) Érdekesnek tartjuk itt a pápai átirat azon pontjait közölni, melyek Bartakovicsnak, mint rozsnyói püspöknek, az egri metropolitai székre való áthelyezését, jóváhagyják, melyekből kitünik az is, hogy az uralkodóval szembe a magyar közjog meghatározásai épen tartattak meg. "In nomine Domini Amen. etc. - Pius Episcopus servus servorum Dei ven. fratri Adalberto Bartakovics nuper episcopo rosnaviensi in Archiepiscopum Agrien. electo salutem etc. - Sane Metropolitanae Ecclesiae Agrien. ad quem dum tempore vacat nominatio personae idoneae Romano Pontifici facienda, - ad carissimum in Christo filium nostrum Franciscum Josephum hoc nomine primum Austriae Imperatorem ac Bohemiae et Hungariae Regem Apostolicum ex fundatione vel dotatione seu privilegio Apostolico-spectare et pertinere dignoscitur, - Te a vinculo-Ecc. Rosnav-absolventes, Te ad praedictam Metr. Ecclesiam Agrien. apostolica auctoritate transferimus. etc. etc. Azután következik a királyhoz szóló átirat, czime ez:;,carissimo in Christo filio nostro Francisco Josepho Austriae Imperatori ac Bohemiae et Hungariae Regi Apostolico salutem etc.
4) Lásd az egyezséget, Sebok Gyöngyös és vidéke 285 l.