NEGYVENHARMADIK FEJEZET.
I. A Bach-rendszer vége. Az októberi diploma, és a megye visszaállitása. Bartakovics érsek örökös főispáni székét elfoglalja. Tisztujitás 1860. decz. 12-én. II. A vármegyei közgyülés határozatai az alkotmányosság visszaállitására. Tiltakozás a kancellaria ellen. A törvénytelen hivatalok megszüntetése mondatik ki. A császári volt törvényszék és adóhivatal nem resignál. Megyei törvényszék szerveztetik és megyei adó vettetik ki. III. Az országgyülés 1861. april 2-ára összehivatik. A vármegye az 1848-iki törvények értelmében intézkedik a képviselők választása felett. IV. A vármegye febr. 18-iki közgyülésen megtagadja a törvénytelen adók szedését. Az erről azóló jegyzőkönyv későbbi konfiskatiója. V. A. febr. 21, marcz. 18, és jun. 17-iki közgyülések; gróf Teleky László halála feletti gyászbeszéd. Az adók exequálása katonai karhatalommal. VI. Jelentés az országgyülési válságról, jul. 8-án. Az országgyülés feloszlatása, erról jelentés aug. 26-án. A sept. 12-iki utolsó megyei közgyülés. VII. A kihirdetett nov. 18-iki közgyülés katonai erővel oszlattatik fel. A tisztikar ünnepélyes óvása és visszavonulása. VIII. Földváry János főspáni helytartó veszi át a közigazgatást. Uj tisztikart szervez. IX. Az országgyülés összehivása 1865. decz. 10-ére. Ad hoc bizottmányi gyülések. A képviselők megválasztatnak. X. Az országgyülés felfüggesztése a kiütött porosz- olasz- osztrák háboru folytán. A béke megkötésével az országgyülés megalkotja az 1867. évi XII. tczikket, a közös ügyek kezeléséről. A gróf Andrássy miniszterium kineveztetik. Megyénk főispáni helytartójává gróf Szapáry Gyula neveztetvén ki, 1867. april. 29-én a vármegyei tisztujitás végrehajtatott.
Az életbe léptetett Bach-rendszer, merev egységesitő és, németesitő politikájával és kormányzati intézményeivel, külsőleg elnyomta ugyan az ország százados hagyományait, közjogi külön állásának körvonalait; a nemzet kebelében azonban a hazafiság érzelme nemcsak ki nem aludt, de belterjesebben lüktetett, mint bármikor.
A közkormányzat tevékenységétől leszoritott hazafiak, a társadalmi, gazdasági és irodalmi munkásságban, a házi tüzhelynél ápolgatták a nemzeti érzelmek lüktető reményeit, a szebb jövőre.
Minden alkalom kettős erővel ragadtatott meg, hol a nemzeti érzelmek belterjes növelésére kinálkozott tér. Megyénkben 1858-ban rendkivüli érdekeltséggel alakitatott meg a gazdasági egylet, s nyittatott meg Egerben, melynél a megye fiai, a világosi katastrófa után, első izben találkoztak, s adtak kifejezést további elszánt kitartásuknak a haza elnyomott jogai mellett.
Főleg az irodalom volt az, hol a hazafiság szent vesta-tüze állandóan lobogott, a szigoru censura daczára. Vörösmarty halála, Kazinczy százados emlékünnepe, elemi erővel nyitott tért városokban és falvakban az elfojtott nemzeti érzelmek kitörésének, melynek kedvező esélyeit a külföldi bonyodalmak is elősegiték A nemzet reményei a távol külföldről is, biztató jövővel élesztettek; ugy hogy már az 50-es tized utolsó éveiben a hazafiság nyilvánulásai külső kifejezéseivel, nyilt összeütközésekbe sodorták a hevesebb vérü ifjuságot s polgárságot a szuronyokra támaszkodó s mindent tilalmazó hivatalos közegekkel szemben. Ez időben a hazafias tüntetések már napi renden voltak. Hatásos külső kifejezést öltött a nemzeti egységes érzelem, a magyar nemzeti viselet általánositásában, mely a társadalom minden rétegét magával ragadta. Polgár és mágnás, egyenlővé lett külső megjelenésében; zsinóros magyar nadrág, atilla, dolmány, sastollas kalpag, sarkantyus magyar csizma, egyformán viseltetett a szerény polgári háznál s a főuri szalonokban. A nép milliói szivben s külsőségben egyenlő magyarokká alakultak át. Ellenállhatlanná lett a hazafiság mozgalma, melynek diadalát a kedvező külföldi események érlelék meg. Az 1859-iki franczia- olasz- osztrák háboru, a solferinoi katastrófa dönté el az osztrák kormány sorsát, Bach megbukott, és kezdetét vette a kisérletezés a megerősitett birodalmi tanácscsal, mely a történelmi jogok tekintetbe vétele mellett nyilatkozott. Erre érkezett meg az 1860. évi októberi diploma, báró Vay Miklóssal, mint magyar kancellárral. Ebben az 1848. előtti vagyis 47-es állapotba való visszahelyezés tervezete domborodott ki. A nemzet ezzel szemben az 1848-iki törvények teljes életbeléptetésének álláspontjára helyezkedett. Ezzel vette kezdetét most már az alkotmányos küzdelem. Az októberi diploma alapján elrendeltetett a vármegyék visszaállitása. Megyénkben nov. 8-án tartatott Egerben nagy értekezlet, a visszaállitás mikéntje megbeszélésére. Az értekezlet az 1848-iki törvények alapján határozta el a megyei élet visszaállitását. Erre első lépés volt, hogy az alkotmányos örökös főispán foglalja el helyét; azután, hogy a vármegyei élet folytattassék ott, hol az 1849-ben abba maradt. Ekképen decz. 12-ére tüzetett ki a megyei bizottmányi gyülés, melyen a tisztikar is megválasztandónak, illetőleg az 1848-iki törvény értelmében kiegészitendőnek mondatott ki.
E közben Bartakovics Béla egri érsek, mint örökös főispán, megbizatott a főispáni tiszt átvételével, és megállapodás szerint 1860. decz. 12-én megtartatott az első bizottmányi ülés Egerben, Bartakovics Béla érsek és főispán elnöklete alatt, melyen hazafias érzelmekkel teljes beszédben üdvözlé az alkotmányos élet gyakorlásának első perczeit. "Megható jelenet, midőn e terem küszöbét ismét átléphetjük, hogy itt szabad alkotmányos téren mozoghassunk-igy szól a megnyitó beszéd kezdetén. - A nemzet fiai tiz éven át leszoritva a közügy teréről, intézkedéseket, parancsokat, csak idegenektől vehettek .... . most összegyülekeztünk, hogy magunk és polgártársaink ügyét alkotmányunk értelmében intézhessük." Majd reá tér, hogy az okt. 26-iki diploma ősi alkotmányunk fővéderősségét visszaállitotta, s bár van még, a mit alkotmányunk eljessegéret követelhetünk, de birjuk megyei intézkedésünket, a többi az országgyülés és király közötti megállapodás feladata leend. Épitsük megyei életünk gyakorlására ősi törvényes alkotmányunkat, ne áldozzuk fel a positiv tényt a bizonytalan kétes kimenetelü ábrándokért, használjuk fel az alkalmat törvényes kivánalmaink, elérhetésére. A megnyitó-beszéd lelkes éljenzéssel fogadtatott.
Azután köszönet és elismerés szavaztatott az 1848/9-ik tisztikarnak; melynek másod alispánja Halasy Gáspár, - Puky Miklós első alispán még távol lévén hazájától-előterjeszté, hogy kötelességét 1849-ben mindvégig teljesitette, mig az erőszak le nem szoritotta; volt tiszttársai nevében is, kiknek egy része már el is halt, ezennel lemondását benyujtotta. Bartakovics főispán akkor előterjesztette, hogy ő főispáni szokásos esküjét kész letenni, mire a közbizalom kifejezéseül és hazafias érdemei méltatásául is-azonban csak személyére, és ebből vonható következtetés nélkül, - az eskü letétele alól a közgyülés felmentette.
Másodnapon folytatott közgyülésben megválasztatott a tisztikar. Első alispánná megválasztatott gróf Szapáry Gyula, másod alispánná Lipcsey Imre, főügyészszé Berecz Ferencz, főjegyzővé Kovách László, aljegyzőkké: Erdélyi József, Zalár József, főszolgabirákká Lipcsey Péter a tiszai járásban, Majzik Viktor a tarnaiban, Isaák László a gyöngyösiben, Nánásy Ignácz a mátraiban. Törvényszéki elnökké Halasy Gáspár. A tisztikar alább felsorolva lesz a hatalom által leszoritva általok aláirt visszalépésöket indokoló okmányon.
A lefolyt rendszerben elszakasztott megyei részek visszakeblezésére küldöttség neveztetett ki.
II. A decz. 12-iki közgyülésen, a tisztujitás után, az alkotmányosság értelmében következő nevezetes határozatok hozattak: hogy a megye területén egyéb hatóság, mint a megyei, nem ismertetik el. Minden egyéb a törvényellenes kormány által alakitott hivatal, nem létezőnek jelentetik ki. Az alispán és főszolgabirák mindenek átvételére, és a községi önkormányzat helyreállitására utasitattak. Az udvari kanczellária és helytartótanács az 1848. III. tczikk értelmében törvényeinkbe ütköző intézményeknek mondatnak ki. Az 1848. évi IV. és V. tczikkek szerint országgyülés hivandó össze. Ezen határozatok köröztettek, és az alispán utján b. Vay Miklós akkori kanczellárral is közöltetett.
Az ügyek és ügyiratok átvétele azonban teljesen meg nem történhetett, mert a törvényszék, telekkönyvi, adó, jövedéki és mérnöki hivatalok, utasitás hiányában megtagadták az átadást, és csak a főnöki közigazgatási és szolgabirói hivatalok rezignáltak.
Az ügyek átvételét rendező küldöttség az 1861. jan. 7-iki közgyülésben számolt be az eredményről, hogy a fentebb jelzett hivatalok megtagadták az átadást, melynek folytán ugy a magánjog, mint vagyon- és személybiztonság érdekében a megyei törvényszék külön rendezése elhatároztatott. Rendes fizetéses elnökül Halasy Gáspár már megválasztott lévén, az 1848-iki évben már muködött és életben volt tszéki elnökök sorába még ujabbak is felvétetvén, az 1848-iki táblabirák sora is kiegészitetett.
Az adóhivatalok ez ideig szintén nem adták át ügyirataikait; most a vármegye ugyanezen közgyülésén, 200 ezer forint kivetését rendelte el házi szükségletei fedezésére, melyből mintegy 85 ezer forint tényleg be is vétetett az 1861. év folyamán. Szept. hóban azonban az országgyülés feloszlatásá után, a megyei szükségletek, fedezésére a kivetett házi adó szedése megnehezitve lévén, a szept. 12-iki gyülésben 20 ezer frt kölcsön felvétele határoztatott el, azon hozzátétellel, hogy ez végleg az adóból fog kielégitetni; de ez első sorban azok terhére rovatik, kik az alkotmányos élet megzavarásával, a rendkivüli szomoru intézkedésre okot szolgáltatandnak. Ezen kölcsön felvétele azonban, a vármegye feloszlatása miatt, már fel nem vétetett.
III. E közben 1861. január hóban megérkezett a helytartótanács leirata a főispánhoz, hogy az országgyülés Budára april hó 2-ára hivatik össze. Miután már maga az összeirás módja és a kitüzött hely is, az 1848-iki törvények rendelkezésével ellentétes volt: hogy a vármegye a törvényes szempontot megóvja, a követválasztásra szükséges előintézkedések megtételére a következő eljárást vette foganatba.
1861. évi jan. 28-án tartott közgyülésben Bartakovics főispán szóval jelenté, hogy a közelgő országgyülésre a képviselők megválasztása érdekében teendő intézkedések szüksége napirenden van. Ezen szóbeli jelentésre megválasztatott a központi választmány, és a követválasztó kerületek megalakitattak az 1848-iki törvények értelmében. Csak a másnapi ülésen terjeszté elő az alispán a leérkezett helytartótanácsi leiratot, hogy az országgyülés april hó 2-ára hivatik össze Budára, s bizonyos rendszabályok adatnak elő, melyek részben eltérnek az 1848-iki törvényektől. A vármegye kijelenté, hogy mindenben az 1848-iki törvényekhez ragaszkodván, minden ezzel ellenkező rendelet vagy intézkedés törvénytelennek jelentetik ki. A vármegye különben maga részéről az 1848-iki törvények alapján már megtette a követválasztásra rendelkezéseit. Kimondatott az is hogy a vármegye oly országgyülést, mely nem az 1848-ik évi 7-ik czikk értelmében hivatott össze, tehát nem foglalja magába az egész magyar korona területét, teljesnek el nem ismerheti. A megyebeli választások napját, az 1848-ban alakitott és most összehivott központi választmány az 1848-ban felosztott kerületekben márczius 12-ére tüzte ki megyeszerte. Megválasztattak:a patai kerületben Kovács László akkori megyei főjegyző, a kápolnaiban Babics János, a pétervásáriban gróf Keglevich Gyula, a tiszaabádiban Borbély Miklós, a szolnokiban gróf Szapáry Gyula akkori alispán, a fügediben Almásy Sándor, a turiban Pétery Károly, a tiszanánaiban Németh Albert. Az akkori összeirás szerint Eger és Gyöngyös városok kivételével, 18630 választó volt összeirva. Egervárosában megválasztatott Csiky Sándor, Gyöngyösön pedig Almásy György gróf. A választásoknál leginkább Deák Ferencz és gróf Teleky László körül való csoportosulás volt az irányadó. Tulnyomó részben gróf Teleky László vezérleti elvei, melyek az országgyülésen "határozati párt" czim alatt fejeztettek ki, fogadtattak el.
IV. Nagyfontosságu volt a febr. 18-án tartott megyei közgyülés határozata a jan. 16-án kelt császári leiratra, melyben az adók fizetése az eddigi módon követeltetett. A vármegye határozatilag mondotta ki és iktatta jegyzőkönyvbe, mely azután megyeszerte köröztetni rendeltetett, hogy a törvénytelen adók beszedését nem csak elő nem segiti, hanem annak önkénytes fizetését hazai törvényeinkkel ellenkező törvénytelen cselekedetnek jelenti ki: Ez időben Scitovszky János primás egyidejüleg köriratot intézett a megyékhez, melyben főleg az adók fizetésére ösztönzi az ország népét, melyre válaszul az ő eddigi hazafias muködésének elismerése mellett, és hogy továbbá is haladjon ezen ösvényen-a vármegye febr. 18-iki határozatát küldötte meg, melyben a vármegye ellenkező álláspontja fejeztetik ki a primás kivánságával. Nevezetes, hogy a vármegyének ezen ülésről felvett eredeti és lemásolt jegyzőkönyve, teljesen hiányzik a levéltárban. Az eredeti jegyzőkönyvnek ezen határozatot tartalmazó része kiszakitatott. Állitólag Földváry János későbbi administrator, ezen jegyzőkönyvi részt, felsőbb utasitásra távolitotta el a levéltárból; hová? nincs tudomásunkra.
V. A megyének febr. 21-én tartott ülésén jelentetett, hogy gróf Teleky László a nemzetközi jogok botrányos megsértésével Szászországban elfogatván, most hazájába visszatért. Az esemény felett, mig egy részről a nemzetközi jog megsértése folytán felháborodásának, más részről, a nagy hazafi visszatérésére örömének adott kifejezést a közgyülés; és hazafias üdvözlő irat küldése határoztatott el, melyben a benne helyezett bizalom és remény a legmelegebben tolmácsoltatik.
A márczius 18-án tartott közgyülésen az árvaszék is szabályrendeletileg szerveztetett, és tisztikara megválasztatott. Majd előterjesztetett, hogy a főispánhoz, különféle helyekről, helytartótanácstól pénzügyigazgatótól stb. tehát törvénytelen hatóságoktól levelek érkeznek; határoztatott: hogy ezen leveleknek még tárgyalásába sem bocsátkozik a közgyülés, tartalmokról még csak tudomást sem vesz.
April hó 2-án megnyilt országgyülés muködése foglalkoztatta most már a közfigyelmet. Az országgyülés két pártra oszlott, egyik Deák Ferencz, másik Teleky László gróf vezetése alatt, nevezetes közjogi elvi ellentéttel, melynek egyike a Deák Ferencz vezetése alatt álló, felirat utján kivánta közjogi kivánalmait kifejezni, mig Teleky hivei határozatban akarták összegezni követelésüket. Teleky László határozati javaslata állott tehát szemben Deák Ferencz felirati javaslatával, melynek végeldöntése előtt következett be Teleky László tragikus halála. A jun. 17-iki közgyülésen gróf Szapáry első alispán jelenté a szomoru esetet, mely "gyászba boritotta a hazát ... épen akkor; mindőn az egész haza ragaszkodása és becsülésével fordult feléje, épen akkor, midőn a haza nagy küzdelmében minden egyes honpolgár erélyes közremuködésére van szükség, akkor ragadtatott ki körünkből vezérünk"... Majd Teleky László nagy multját és érdemeit méltató terjedelmes gyászbeszédben adott kifejezést a megye érzelmének. "Megszünt élni-végzi a beszéd-de eszméi élnek közöttünk, ezeknek legyünk hu apostolai."
A vármegyében a febr. 18-iki határozat után, midőn a törvénytelen adók szedése megtagadtatott, ezek katonai végrehajtás melletti szedése folyamatba tétetett. Czillich akkori pénzügyigazgató kapott utasitása nyomán, az adóvégrehajtók rendelkezésére katonai erőt bocsátott, ezek az egyes községekben a hátralékosok házaihoz szállásolták el élelmezési kötelezettsége rájok háritásával, és ott tartattak mindaddig, mig adóhátralékokat le nem rótták. Főleg a megyebizottsági tagok házai tétettek ekképen ostromállapotba; 10-100 katona szállotta meg ekképen, s ha kellő ellátást nem kaptak, rombolva és erőszakkal törték fel a gazda szobáit, éléskamráit, pinczéit. Az ekként elkövetett féktelenségek vérlázitó esetei soroltattak fel a megyei közgyüléseken, hogy egyes házakat a szó szoros értelmében feldulva hagyták el a kirendelt végrehajtó közegek. Ez ellen ismételten is most a jun. 17-iki közgyülésből felirás intéztetett a képviselőházhoz.
Ugyanezen ülésben választatott meg a patai kerületben megválasztott, és ennek folytán lemondott Kovách László helyére főjegyzőül Erdélyi József. Lipcsey Imre másod alispán is lemondott családi okokból az alispánságról, helyébe jul. 8-án Isaák László választatatt meg.
VI. A jul. 8-iki közgyülésen jelentette Szapáry első alispán, és a szolnoki kerület képviselője az országgyülésen történt eseményeket. Teleky halála után, mint tudjuk, Tisza Kálmán terjesztette elő a határozati javaslatot. Szavazás utján Deák Ferencz felirati javaslata nyert csekély többséget, mely csekély többség meg nem akadályozhatta azt, hogy a felirat czimezésénél, a határozati párt formulája fogadtassék el, minek az lett következménye, hogy a felirat olvasatlanul küldetett vissza Bécsből; mire az országgyülés az eredeti szöveg szerint kijavitva küldötte fel ujra a feliratot az uralkodóhoz. E körülményről tett most jelentést Szapáry, hogy "a nemzet válságos ponton áll, midőn az uralkodó, formahiány miatt nem fogadta el az országgyülés feliratát, mely is most már Deák Ferencz eredeti tervezete szerint ujolag felküldetvén, kénytelen lesz annak lényegére nyilatkozni. E felirat ekképen egyértelmüleg küldetett fel, ugy fog a válasz is fogadtatni, s ha nemzeti függetlenségünket, és alkotmányos jogainkat tiszteletben nem tartja-visszautasitatni. Ha hazánk jogai nem elégitetnek ki, a történendőkért a felelősség azokra háramlik, kik rut haszonlesésből a kenyérkeresés azo módját választották, mely hazájok nyomorát vonja maga után; azért azok, kik alkotmányunkkal meg nem férő hivatalt vállalnak, a mint hazánk egére jobb napok derülnek, a legszigorubb felelősségre vonatnak."
Az aug. 26-iki bizottmányi ülésben jelenti Szapáry első alispán mély fájdalommal, hogy az országgyülés szuronyos erőhatalommal feloszlattatott. Most a teendő a megyére hárul-folytatja tovább-itt helyt kell állanunk; s történjék bármi, innen leszoritatni nem engedjük magunkat. Majd Isaak László másod alispán jelenté, hogy jul. 11-én a helybeli katonai parancsnok egy rendőrrel megjelent a megyeházán, kijelenté, hogy minden régi rendszerbeli hivatalnok katonai védelem alá helyeztetett; majd a megyeházát szállotta meg 100 vadász és 6 zsandár, megjelent Czillich pénzügyigazgató is, hogy a megyeházára szállitott B. tabellák, vagyis adólajstromok adassanak ki. Másod alispán tiltakozott ezen eljárás és követelés ellen. A század vadász elvonult ugyan, de 15 ott maradt állandó szálláson, a várnagy kiszoritatott lakásából, azt elfoglalták, a megyei bizottsági tagok házaihoz 10-10 katona szállásoltatott. Aug. 21-én ismét megjelent egy század vadász két adótiszttel a megyeházán, feltörték a levéltár ajtait, és az ott elhelyezett B. tabellákat összepakolva, tiltakozása daczára elhurczolták. Ugyanezen ülésben hirdettetett ki a feloszlatott országgyülés óvása, mely a képviselőházi elnökök által a megyékhez is szétküldetett.
A szept. 22-iki ülésen Bartakovics Béla örökös főispán foglalta el az elnöki széket, hosszasabb beszédben üdvözlé a közgyülést és előterjeszté: hogy az országgyülés küzdve a törvény és ősi alkotmány visszaállitása mellett, bizonytalan időre feloszlattatott, "mert törvényeinkben megszentesitett alaptörvényeinket megvédelmezni akarta és nemzeti függetlenségünket áruba nem bocsáthatta." Most alkotmányos életünk egyedül a megyei municipiumba összpontosul, ahhoz minden erélyességgel és eszélyességgel ragaszkodnunk kell. Folytassuk tehát megyei működésünket-végzi beszédét-azon reményben, hogy fel fog még derülni hazánk szebb csillaga. Elnöklő főispánnak köszönet fejeztetett ki a főrendi táblán teljesitett hazafias működéseért. Ezen gyülésen, a nép anyagi nyomorára tekintettel, a tisztikar. második félévi illetményéről lemondását jelenté ki. A vármegye, tekintettel a viszonyokra, ezt elfogadta azon feltétellel, hogy normalisabb idő beálltával, ezt kifizetni fogja. A fenyegető jövőnek előrelátásában kimondatott, hogy a tisztikar folytassaműködésétmindaddig, mig esak törvényeink értelmében eztteheti, s az erőhatalom által ebben meg nem gátoltatik. A vármegye közigazgatási és törvénykezési sza- bályrendelete vétetett azután tárgyalás alá, melyen a törvénykezésre kimondatott, hogy a magyar magánjogi törvények visszaállitatnak ugy azonban, hogy adáig, mig rendszeres törvény alkottatik; az "ideiglenes törvénykezési szabályok" kisegitő gyanánt használhatóknak mondatnak ki. Ezen szabályzatban, a telekkönyvek is szerveztetnek, és beosztatnak. Ezen rendszerben a törvényszék a telekkönyvi osztálylyal kiegészitve, ennek vezető tisztviselői is megválasztattak.
VII. A szept. 13-án folytatólagosan tartott közgyülés után többé a vármegye közgyülésre össze nem jöhetett. Az országgyülés feloszlatásával, feloszlattak a vármegyei közgyülések is, és a megyékbe uj főispánok és főispáni helytartók neveztettek ki. A megyei bizottmányi ülés nov. 18-ára lévén kitűzve, a szolnoki törvényszék rendezése végett is, e napon a megyeház előtt egy század vadász állotta el a bemenetelt, ugy hogy az első alispánnal élén oda vonulni ki vánó bizottmányi tagok, fegyveres erővel gátolva, tényleg visszatérni kényszeritettek, mire a szózat éneklése mellett az érseki lakba mentek, bucsut veendő örökös főispánjoktól. A megyeházát megszálló katonaság vezetöje nyomban sietett az érseki lakba, hogy ott meg.akadályozza az összejövetelt; de a bucsu-beszédet tartó Németh Albert, mozdulataival addig tartotta távol a benyomuló tisztet, mig beszédét bevégzé.
Ékként a bizottmány tényleg gátolva lévén működésében, a tisztikar magánhelyen tartotta meg utolsó ülését, mint a melyre reáruháztatott a szept. 13-iki gyülés által a megye jogköre feletti őrködés, szükség esetében. Ezen ülésen hozott határozatok megpecsételtetvén, az összes tisztikar által aláirattak, és megőrzés végett három helyre helyeztettek.
Ezen nagyfontosságu okmányt, mely világot derit az akkori viszonyokra, egész terjedelmében itt közöljük:
1861. nov. 18-án Heves és K. - Szolnok t. e. vármegyék tisztikara részéről gróf Szapáry Gyula első alispán elnöklete alatt Egerben tartott tanácskozmány jegyzőkönyve.
A megye gyászos sejtelme ténnyé vált a mai napon, főleg az abnormis viszonyok miatt oly sok hátrányt szenvedett igazságszolgáltatás és a Tisza-járási törvényszék elkerülhetlen szervezése érdekében megtartatni rendelt bizottmányi gyüles fegyveres erőszakkal gátoltatott. Mive1 pédig e testvér-megyék törvényhatósága folyó év szept. 13-án 1413. sz. a. kelt végzése által a tisztikart arra kötelezte: hogy az esetben, ha a bizottmány működése fegyveres erővel gátoltatik letett esküje nyomán, felelősség terhe alatt a megyét közigazgatásilag és törvénykezésileg a hazai s különösen az 1848-iki törvények értelmében s a megye kihirdetett törvényes irányához híven, testületileg mindaddig kormányozza, mig a működési térröl szintén erőszakkal le nem szoritatik.
A törvényesen megválasztott tisztikar gróf Szapáry Gyula első alispán elnöklete alatt, a fejetlenség kikerülése s a béke, rend, személy- s vagyonbátorság megőrzése érdekében tanácskozásra összegyült s következőleg intézkedett.
Olvastatott elnöklő gróf Szapáry Gyula első alispánnak a megye bizottmányához intézett hivatalos jelentése, melyben többek közt előadja:
1-ör Hogy hozzá gróf Forgách Antal aláirásával ellátott oly hivatalos levél érkezett, melyben állitólag ő felsége szóbeli meghagyása folytán, minden nyilvános gyülés tartása, az elnök személyes felelőssége terhe alatt eltiltatik.
2-or Hogy a nagymélt. m. kir. helytartótanácstól 5155. sz. a. a megye közönségéhez oly intézmény érkezett, melyben a megyei költségvetés felterjesztése kivántatik, s a kivetett házi adó beszedése az alispán s adópénzkezelő tisztviselők személyes felelősségére betiltatik.
3-or Hogy ugyanazon helytartótanács 48083. sz. intézménye mellett, az alkalmazandó utlevelek mintáját megküldötte, s meghagyta, hogy a kezelő tisztviselők, az utlevelek használatánál a szabályszerü bélyeget alkalmazzák.
4-er Hogy ugyanazon helytartótanács meghagyja, hogy a megye közönsége a pénzügyi hatóságokat müködéseiben ne gátolja.
5-ör Hogy ugyancsak a helytartótanács a bor és hus fogyasztási adónak biztositása iránt akkép intézkedett, hogy azon helyek kárára, hol az emlitett adók kincstári vagy magánosok általi kezeltetése lehetetlen, vagy hol azok beszedését a község alku utján el nem vállalja, a pénzügyi hatóságok bizonyos összegeket évi átalányképen a községek terhére fognak iratni, s erőszakosan is behajtatnak.
6-or. Hogy ugyanazon helytartó tanács intézményében azt kivánta, hogy a megyei tisztviselők a földadói munkálatok teljesitésében részt vegyenek.
7-er. Hogy a főispánhoz érkezett körlevél szerint, a legközelebb történő ujonczozásnál a megyei tisztviselő közreműködése igénybe vétetni szándékoltatik.
8-or. Hogy a törvénytelen adó erőszakos behajtása a megye területén még mindig folytattatik, s hogy e körül több rendbeli visszaélések és zsarolások jelentettek fel.
9-er. Hogy az adózsarolások alkalmával a csendőrök és financzok által a nép között oly aláirás nélküli nyomtatványok osztatnak szét, melyek a megyék és országgyülés eljárását kárhoztatják, s a kormány által követett politikát kivánják igazolni.
10-er. Hogy ugyanazon csendőrök és financzok, a helységekben oly hirdetményeket osztanak szét, melyekben a nép, a házi adó megtagadására lázitatik s az ezt beszedni ohajtó törvényes előljárói ellenében, a katonai hatóságok oltalmazásának igénybevételére utasitatik.
11-er. Hogy a fogyasztási adóra vonatkozó szerződések aláirására a helység előljárói akként erőszakoltatnak, hogy a szerződéseket aláirni vonakodók elfoga,tnak s fegyverek között elhurczoltatnak.
12-er Hogy Eger és Gyöngyös városa tisztviselői s képviselói hivataluktól s állomásaiktól kényszerültek lemondani, mert oly rendeletek teljesitésére szólitattak fel, melyeket letett esküjök és. elvállalt felelősségük nyomán teljesiteniök nem lehetett.
A rendeletek voltak a többi között: hogy a jövő évi adót vessék ki, s az e körűli működés eredményéről naponkint tegyenek hivatalos jelentést; hogy a 12 év alatt összehalmozódott s a volt es. kir. hivatalnokok által be nem hajthatott adóhátrálékokat hajtsák be: hogy a fogyasztási adót vessék ki; s azt szorgalmasan szedjék be; sőt Gyöngyös városa előljáróitól fogyasztási adó szerződés aláirá, s a is követeltetett s kimondatott, hogy az emlitett rendeletek nem teljesitése esetében az illető közegek katonai meg szállással fognak terheltetni.
13-or. Hogy a megye háza már több hetek óta ismét katonasággal van megszállva, kik ott létük okát nem adván, annak egyéb helyiségét még mindig elfoglalva tartják.
14-er. Hogy azon tisztviselők a kik a cs. kir. kormányközegek rendeletét nem teljesitik, katonai beszállásolással üldöztetnek.
15-ör. Hogy Bartakovics Béla egri érsek s örökös főispántól egy gróf Forgách Antal ur által hozzá intézett oly rendeletet kapott át, melyben a bizottmány felfüggesztése tudtul adatik, minden nemü gyülés megtartása a főispán személyes felelőssége alatt betiltatik, s a tisztviselők oda utasitatnak, hogy személyes felelősség terhe alatt további intézkedésig helyeiken maradjanak.
16-or. Hogy az emlitett rendelet gróf Forgách Antal által szoros felelősség terhe alatt, az alispáni hivatalnak s a m. kir. helytartótanács utján a megye közönségének ismegküldetett.
Mely felolvasott hivatalos jelentés folytán következő határozat hozatott: Ámbár a megyei tisztikar férfias nyugalommal vetett számot magával akkor, midőn az ezer éves jogok s királyi eskükkel szentesitett törvények védelmi terére lépett; ámbár nagyobb s szentebb kötelességet nem ismer, mint magát ha kell, feláldozni ott, hol az alkotmány, jog s törvény érdeke követeli: mind a mellett kényszerűl kinyilatkoztatni, hogy miután a törvények értelmében kivetett megyei házi adót többé be nem szedheti; miután bár a tisztikar dij nélkül is örömmel szolgálna, de az iroda költségeinek fedezéséré, a cselédek fizetésére s a rabok élelmezésére nagyobb összeg készpénz szükségeltetik; miután mindezekre a törvénytelenül behajtott adóból pénzt elnem fogadhat s ekként a megye kormányzata lehetetlenitetett; miután az országban a törvényhatóságok sorba visszalépnek illetőleg visszalépni kényszeritetnek; miután a megye f. év szept. 13-iki végzése által azt javaslotta, illetőleg azt határozta, hogy a törvényhatóságok tetteikben magukat a többség akaratához, irányához és tényeihez alkalmazzák; de főleg miután legközelebb legfelsőbb helyről oly ostromállapot szerü intézkedések tétettek, melyek a hazafiakat a nemzet eljátszhatatlan jövője érdekében a legkomolyabb félrevonulásra s passivitásra kötelezik; miután a törvényes téren álló békés országban katonai haditörvényszékek állitattnak fel, s a törvényhatóságok tisztviselői élete s vagyona felett oly törvények fognak határozni, melyek az ezeréves magyar alkotmány s királyi eskükkel szentesitett törvényekkel teljesen ellenkeznek, s azok békés védelmezőit lázadóknak s felségáruloknak hirdetik; miután ily körülmények között a megyei tisztikar a testvermegyék törvényhatósága törvényes végzéseinek, s' különösen f. év sept. 13-án hozott s idézett rendeletének meg nem felelhet, szabályszerü müködését tovább egy perczig sem folytathatja, mert ha egyetemesen tovább működik vagy letett esküjét kell megszegnie, vagy hadi törvényszék elébe kell magát hurczoltatnia.
Heves és K. - Szolnok t. e. vármegyék törvényhatóságának rendelkezési joggal felruházott tisztikara tehát az elősorolt okoknál fogva az erőszakot maga előtt is felmerülni látván, az elől félrevonulván, alkotmányos működését mindaddig felfüggeszti, mig a viszonyok változásával alkotmányos működését hazánk törvényei értelmében s letett esküjéhez hiven nem folytathatja.
Kijelenti továbbá, hogy a kormány legközelebb elkövetett eljárása a megyék ellenében törvénytelen; hogy az ellen ünnepélyes óvást tesz; hogy minden, a jelenlegi törnényes bizottmány s annak kifolyása az alkotmányos tisztikaron kivül, a megye kebelében működendő bármely alkotmányellenes testület vagy egyes hivatalnoki állás törvénytelen, s hogy azok, kik az alkotmányos élet erőszakos felfüggesztése után bármely hivatalt vállalni, az által a törvényes téren álló nemzetet jogküzdelmeiben, békés s törvényes czéljaiban gátolni merészkednek, a nemzet kegyeletes elnézésére s bocsánatára legkevesbé sem számithatnak.
Hogy azonban az ekként rendelkező tisztikar minél nagyobb mértékben igazolja azt, hogy az egyesek érdeke s a béke, rend, személy s vagyon-bátorság fentartása mennyire szivén fekszik, s mennyire ki akarja kerülni, az ily erőszakkal összezavart jog s társadalmi viszonyokból s rendkivüli hely-zetből származni szokott szerencsétlen fejleményeket:
1-ör. A megyebeli fő- és alszolgabiráknak komolyan meghagyja, hogy a népet a tisztikar visszalépésének gyászos okairól felvilágositván, a helység előljáróságait szigoru felelősség terhe alatt oda utasitják, hogy helyeiken maradva, a béke s rend fentartására a legszorosabban felügyeljenek. Mely meghagyás teljesitése után működésük azonnal megszűnik.
2-or. A megyebeli csendbiztosoknak, szinte a legszigorúbb felelősség terhe alatt meghagyja: hogy mindaddig, mig működéseikben erőszakkal nem gátoltatnak, a közbátorság biztosságára kettőzött erővel vigyázzanak.
3-or. Az egészségi állapotra felügyelet s különösen a megyében kitört marhavész akadályozása tekintetéböl, a megye orvosi személyzete ideiglenesen megmarad.
4-er. A hitel jótékony forgalma, a tulajdonjog sérthetetlensége s az egyesek kárainak kikerülése tekintetéböl, a telekkönyvi személyzetet oda utasitja, hogy a telekkönyvek nyilvántartása s a beadványok beiktatása végett, működését teljes buzgalommal folytassa.
5-ör. Hogy a rabok őrzése, élelmezése, s a megyeházra leendő felügyeIet végett a várnagy s börtönész, ugy szinte más okokból a levéltárnokok az érkező irományokat s leveleket bontsák fel, s azokról rendes jegyzéket vezessenek.
6-or. Hogy a letéti pénzek őrzése s még hátralevő költségek fedezése tekintetéből további intézkedésig helyét a főpénztárnok is megtartsa.
E pontnál kijelentetik, hogy miután a főpénztárnok számadásai a számvevőszék által folyó év nov. 1-ig megvizsgáltattak; s általában helyeseknek találtattak, a főpénztárnok az emlitett ideig vezetett számadásaira nézve semminemü felelősségre nem vonható.
7-er. A bemutatott s átvizsgált pénztár számadás szerint a pénztárban létező pénzről, a tisztviselök tiszteletdijaikat s az irodaszemélyzet s az összes megyei cselédség fizetéseiket s béreiket akként huzandják, a mint ezt a belgazdászati küldöttség utalványozandja.
8-or. A hivatalaikban ideiglenesen meghagyott tisztviselők működése csak addig fog terjedni, még a megye szervezése végett a kormányszervező egyén Egerben megérkezend s működését megkezdendi.
9-er. A hivatalaikban az emlitett napig meghagyott tisztviselőknek a legszigorubb felelet terhe alatt meghagyatik, hogy mindaddig, mig állomásaikon működendnek, mindenben hazánk törvényei s a bizottmány végzései szerint járjanak el, hogy a törvénytelen rendeletek végrehajtására segédkezet semmi szin alatt se nyujtsanak; s ha törvénytelen rendelet végrehajtására erőhatalommal kényszeritetnének, hivatkozzanak letett esküjökre, a megye kötelező végzéseire s állomásaikat, melyek ily eset előfordultával ezennel megszünteknek nyilatkoztatnak, azonnal hagyják el. Addig azonbau, mig ily eset elő nem fordul s vagy mig a 7-ik pontban emlitett kormány-megbizott megérkezend, állomásaikat mindaddig megtartsák, mig a térről erkölcsi vagy anyagi erőszakkal le nem szoritatnak.
10-er. Gróf Szapáry Gyula első alispánt vagy ennek bárminemű megakadályoztatása esetében a tisztikar rendes elnökét megbizza, s felelősség terhe alatt kötelezi, hogy az erőszak megszüntével s a körülirt törvényes rend helyreálltával a tisztviselőket állomásaik elfoglalására utasitsa.
11-er. A hatodik pontban emlitett s a még azokon kivül elöfordulhatandó fizetések utalványozásával, s a felesleges személyzet elbocsátásával gróf Szapáry Gyula 1-ső alispán megbizatik, s a netalán még szükséglendő mindennemü intézkedések megtételére oly meghagyás mellett köteleztetik, hogy intézkedéseiröl, az annak idejében összeülendő bizottmánynak részletesen számot adjon.
Hogy pedig ezen általános intézkedés iránti intézkedés egy részről az összes tisztikarra háromoljék, másrészröl pedig hogy az minden tisztviselő irányába kötelező erővel birjon, jelen tanácskozmány jegyzőkönyve minden tisztviselő által aláiratik, egy példány a felolvasott alispáni jelentéssel a levéltárba tétetni, egy példány Bartakovics Béla egri érsek s örökös főispánnak megküldetni, s egy példány az alispáni hivatalnak kiadatni rendeltetik. A jelen nem levö tisztviselök, beleegyezőknek s határozóknak nyilatkoztatnak. Gróf Szapáry Gyula első alispán. Isaak László 2-od alispán. Főszolgabiró Lipcsey Péter, Nánásy lgnácz, Majzik Viktor, Kürthy Antal. Erdélyi József főjegyző. Berecz Ferencz főügyész. Halassy Gáspár törvényszéki h. elnök. Németh Albert törvényszéki elnök. Pap Pál, Nánásy Mihály, Losonczy László, Menyhért Antal táblabirók. Nagyfejeő Mátyás, Kürthy Ferencz, Bogyó Ágoston, Mészáros Antal, Bárczay Gyula, Ivády Miklós, Gosztonyi József, Lipcsey József, Borhy Dániel, Fejér Alajos, Csernyus Sándor alszolgabírák. Bedekovics Vilmos, Soldos Imre törvényszéki táblabirók. Zalár József, gróf Szapáry Imre t. főjegyzők. Vasváry Károly t. főügyész. Szabó Balázs,Vavrik Endre, Gosztonyi Kálmán, Kászonyi Antal aljegyzők. Petrovics Ignácz Hegedüs János, Gáhy Ferencz ügyészek, Nagy Kálmán t. jegyző. Martonffy Károly főmérnök. FülöpJózsef főpénztárnok. Ecsedy László pertárnok, Korponay György számvevő, Bozik János adószedő, Karácsony János főorvos, Kovács Károly adószedő, Vratarics József, Biró Albert, Géczy Lajos alszolgabiró. Horváth László várnagy. Csiky Gyula, Für Kálmán, Józsa János, Losonczy Antal, Bodnár Ferencz, Ferenczy József, Oláh József, Kaszap Bertalan, Eördögh Gyula, Kovács József, Steinhauser Antal, Szabó Áron, Szabó Sándor, Petrovay János, Fehér Kálmán, Káplán Jozsef, Majzik Sán dor, Horkay Lajos esküdtek. Szabó Károly főmérnök. Borbély Géza, Recsky Miklós, Fay Béla, Pethő László, Remenyik Kálmán, Kósa Kálmán, Malatinszky György és Antal, Zábráczky Miklós, Halasy Sándor, Békefy Alajos, ifj. Puky Miklós, Makay Emil aljegyzők. Kulcsár Pál, Pap János ügyészek. Elek Mihály számvevő. Pók György, Vajas József polgári biztosok. Miskolczy Péter alügyész. Dr. Menczer alorvos, Polyák György utbiztos, Szégfy István, Énekes Gusztáv igtató irnok. Farkas Károly, Goth Vilmos, Dobóczky János, Szekerka Lajos, Ürményi Mihály, Kékesy János, Szabó Frigyes, Völgyi Lajos csendbiztosok. Roosz Lajos, Szombathelyi András, Kovách Andor, Greskovich Balázs, Balogh Kálmán, Oláh Mihály, Kékesy Kálmán, Himfy József, tiszt. esküdtek.
VIII. Hevesmegye örökös főispánja felfüggesztetvén müködésétől Földváry János a jászberényi törvényszék volt elnöke neveztetett ki főispáni helytartóvá, ki helyét Egerben decz. 16-án elfoglalta. Első gondja volt, hogy uj tisztikart alkosson; s az általa kinevezett tisztikar hivatalát, 1862. jan. 15-én foglalta el. Egyelőre az első alispáni hely üresen hagyatott, 2-od alispánul Gál János neveztetett ki, a ki febr. 4-én megkeresést intézett gróf Szapáry alkotmányos alispánhoz, hogy az alispáni ügyiratokat resignálja. Febr. 20-án válaszolt erre Szapáry, válaszát Földváry főispáni helytartóhoz intézve: "hogy császári királyi alispán Gál János megkeresésére, nincs semmi tenni valója, alispáni tisztében a megyei bizottmány végzései szerint járt el, ennek eleget tett, mignem annak folytatásában megakadályoztatott. Nála nincs semmiféle oly okmány, melyet hatóság vagy fél kereshetne, vagy mit a cs. k. alispán urnak átadhatna." Később Subich György neveztetett ki első alispánná.
IX. A magyar országgyülés és a vármegyék erőszakos feloszlatásával Schmerling osztrák minister rendszere, mintegy négy évig 1861. decz. havától, 1865. év közepéig, háboritlanuI működött, midőn a külesemények a porosz-osztrák összeütközés, az olasz fenyegető háboru, épen ugy, mint a multban annyiszor láttuk, midőn külveszély fenyegette a monarchiát, a magyar országgyülés összehivásának halaszthatlan szükségét napirendre hozták.
Tehát összehivatott a magyar országgyülés. Az országgyülési meghivó kihirdetésére és követek választására pedig, feltétlenül amegyei közgyülések voltak összehivandók. A kérdés az volt, hogy kik hivják össze, és kik elnököljenek a megyei közgyüléseken, és a követválasztási ügyeket intéző központi választmányokon? A megyék hangulata kitudására, a kinevezett főispáni helytartók utasitattak, hogy eszmecserét folytassanak a megyék befolyásos férfiaíval a felett, hogy nyugodjanak bele a főispáni helytartó elnöklete alatt tartandó közgyülésbe, és a központi bizottmány elnökségét vezessék a kinevezett alispánok. Földváry főispáni helytartó meg is kisérlé Gyöngyösön ily értelemben a reábeszélést. A vármegye irányadó férfiai erre 1866. jun. 22-én Egerbe értekezletre hivták össze a bizottmányi tagokat, és ünnepélyesen kijelentetett, hogy Földváry főispáni helytartó elnöklete ellen óvás emeltetik, és az általa összehivandó megyei közgyülésen részt nem vesznek; törvényes közgyülésnek csak Barta-kovics Béla érsek és főispán által összehivottat fogják elismerni. Erre csakugyan okt. 9-ére egy adhoc bizottmányi ülés összehivatván, Bartakovícs főispán elnöklete alatt a dec. 10-ére összehivott országgyülés megfelelő óvás mellett kihirdettetett, majd Isaak László választott alispán elnöklete alatt a központi választmány is összeülvén, a követválasztás határnapja nov. 27-ére tüzetett ki. A kitüzött napon megtörtént képviselőválasztások általában izgatottan folytak le. Több kerületben ellenjelöltek állottak egymással szemben, ugy hogy a tiszanánai választókerületben, hol Németh Albert és Dobóczky Ignácz voltak a jelöltek, a választás napján kifejlett véres verekedés miatt, a választás meg sem történhetett. Megválasztattak pedig a patai kerületben Kovách László, a Szolnokiban gróf Szapáry Gyula, a fügediben Almásy Sándor, a pétervásáriban Nánásy Ignácz, az abádiban Borbély Miklós, időközben történt halála után Széky Péter, a mezőturiban Pétery Károly, a kápolnaiban Pap Pál, a tiszanánaiban uj választás hirdettetvén, deczember hóban Dobóczky Ignácz, Gyöngyösön Almásy György gróf, Egerben pedig Csiky Sán-dor. Nevezetes az egri választásnál, hol három jelölt állott egymással szemben: Csiky Sándor, Vavrik Béla és Kormos Béla, hogy a rendkivüli korteskedés folytán, a központi választmány titkos szavazással rendelte azt megejteni. Még nevezetesebb a titkos szavazás miképen történt végrehajtása. Hogy minden kétely elháritassék, a szavazáshoz öles hosszu, rőf vastagságu pálczák készitettek, oly formán, hogy három jelölt részére, három szavazó-láda állitatván fel egy zárt szobában, a szavazó ezen keresztül menve, a ládán készitett nyiláson tetszés szerint, jelöltje ládájába dobta a kezébe kapott szavazó-pálczát. Ezen szavazási mód később nemcsak Heves-, de Pest- és Szathmármegyében is elfogadtatott és használtatott, mig törvényhozásilag a nyilt szavazás ki nem mondatott.
X. Az országgyülés azonban, 1866-ban a kiütött porosz-osztrák háboru folytán elnapoltatott. Ez év jul. 11-én jelent meg a kiáltvány Magyarország népéhez a hadüzenetről, mely is a königrätzi vereség után megkötött békével befejeztetett. Október 4-én érkezett helytartótanácsi rendelet, a porosz háboru idejében, az ország határához érkezett Klapka-féle magyar legio által előidézhető zavarok szemmeltartására utasitá a fennálló hatóságot. A háboru befejézésével gyorsan végzett az ujból összehivott országgyülés. Megállapitatott az 1867: évi XII. tczikk, az ugynevezett közös ügyekről, és ennek folytán 1867. febr. 17-én kineveztetett a magyar felelős ministerium gróf Andrásy Gyula elnöklete alatt. Majd Földváry János felmentetvén főispáni helytartói tisztétől, márcz. 31-iki kelettel gróf Szapáry Gyula volt első alispán neveztetett ki főispáni helytartóvá, ki april 21-én elfoglalván helyét, Heves és K. - Szolnok t. e. vármegyék bizottmányi gyülését april 29-ére hivta össze.
Ezen bizottmányi gyülésen, Isaák László 2-od alispán terjesztette elő hivatalos jelentését, a legutolsó 1861. év szept. 13-iki bizottmányi gyüléstől, máig lefolyt eseményekről. Ezen jelentés egész terjedelmében igy szól:
Hivatalos jelentés. Az 1861. szept. 13-án tartott bizottmányi ülés az országgyülésnek aug. 22-én történt feloszlatása után aggodalmas előérzetében a bekövetkezendő eseményeknek, határozata által körvonalazta azon álláspontot, melyet a megye az akkori tényleges hatalom ellenében foglaland el: határozottan kijelenté, hogy az 1860. decz. 14-iki 22. sz. a. hozott határozatához, különösen pedig azon végzéséhez, mely szerint a megyei tisztviselők magokat mindennemű intézkedésekben egyedül a megyebizottmány végzéséhez kötelesek alkalmazni: hogy a megyei bizottmány rendeletein kivül semminemü más rendeleteket el nem fogadhatnak, törvénytelen közegekkel nem érintkezhetnek-ragaszkodik. Mivel pedig hazánkat folytonosan üldöző törvénytelenségek és jogtalan eljárások között a megyének a végsőre el kell készűlnie, ez esetben, ha a bizottmány működése fegyveres erővel gátoltatik, a tisztikar letett esküje nyomán, felelősség terhe alatt feljogositatik és köteleztetik arra, hogy a megyét közigazgatásilag és törvénykezésileg a hazai, különösen az 1848-iki törvények értelmében a megye kihirdetett törvényes irányához hiven testületileg szakadatlanul kortmányozza, és kormányzási eljárásáról akkoron, a midőn működésében törvény ellenére gátolt, de a törvények védpaizsa alatt magát megsemmisithetlennek nyilatkoztató bizottmány működési terét a jog és törvény szellemében ismét visszafoglalandja, e bizottmánynak részletesen számot adjon.
Az 1861. tisztikar a megyének ezen rendeletéhez hiven ragaszkodva; bár a megyeház fegyveres katonaság által elfoglalva tartatott, s bár egyes külső tisztviselők is folytonos katonai megszállás által terheltettek, működésöket folytatták, és a megyét, visszás helyzetében kitelhetű erélylyel mind a törvénykezési, mind a közigazgatási téren kormányozták. Kormányozták mindaddig, mig bekövetkezett a megyeileg előre kitüzött bizottmányi ülés határnapja nov. 18-ika, melynek tárgyául a megyei törvénykezés rendezése, s a szolnoki törvényszék szervezése kitüzetett. A kitüzött határnapra számos bizottmányi tag, s az összes tisztviselői kar megjelent; már megelőzőleg hire járt, hogy a bizottmány katonai erővel fog akadályoztatni működésében s a nov. 5-én kiadott kivételes állapot katonai törvényei szigoruan alkalmaztatni fognak; de az egybegyült bizottmány szigoruan ragaszkodva utasitásához, alkotmányunk ily megsemmisitésébe hinni nem akart; a tanácskozás órájában a megyeházához indult, de a bemenetelt a két sorba állitott vadászok és csendőrök gátolták, kiknek parancsnoka illedelmesen bár, de határozottan kinyilatkoztatta, hogy a bizottmányi tanácskozások felsőbb rendeletre betiltattak, s azokat fegyveres erövel is gátolni parancsolatja van; és a megye termében az összejövetelt meg nem engedheti; ezen önkényes kijelentése a tényleges hatalomnak keserü izgatottságot keltett az összegyülekezettekben, megsemmisülni látván alkotmányunk utolsó védbástyáját a megyét, érezvén a szuronyok hatalmát, melyek szétrombolták a jogot és törvényt. Első alispán gróf Szapáry Gyula erélyes szavakban kijelentette a törvénytelen erőszakos eljárás elleni óvását, s a közönség fokozott lelkesedése között nemzeti himnusunk éneklése mellett, teméntelen nép kiséretében vonult örökös főispánunk érsek ő exja palotájába, lelkes szavakban vevén búcsút a mélyen tisztelt és szeretett megye vezetőjétől, s az összes tisztviselőség, jelenvolt bizottmányi tagok magán tanácskozásra vonultalk, hol első alispánunk a tanácskozást megnyitván, emelkedett lelkesedéssel sorolván elő azon rendeleteket, parancsolatokat, melyeket a hatalom kormánya végrehajtás végett e kettős megyéhez intézett, melyek teljesitése halomba döntené azon elveket, melyeket a. megye vallott, és hitszegővé tenné azon tisztikart, mely az alkotmány fentartására tette le esküjét; mely érvekben gazdag előadásra elhatározta a tanácskozás,. hogy a szept. 13-án hozott végzés sejtelme teljesülvén, működését becsülettel tovább nem folytathatja, és engedve a fegyveres erőhatalomnak, a kormányzás teréről visszalép, s a kényszerüség nyomása alatt a megye végzése szellemében hozott határozatát a bekövetkezendő megyei bizottmánynak hivatalos jelentése mellett bemutatni fogja; de egyszersmind intézkedett, hogy a személy- s vagyonbiztonság meg ne zavartassék, magánosok ügyei visszalépésével hátramaradást ne szenvedjenek, az összes tisztikar pedig kötelezvén magát, hogy a törvénytelen kormánytól közreműködését megtagadja, s alkotmányunk megsemmisitésére törekvő intézkedéseinek végrehajtására segédkezet nem nyujt. Mely határozatot magába foglaló okmány, az összes tisztikar s jelenvolt bizottmányi tagok által aláiratván, egy példánya a megye levéltárába, egy példánya a nagytiszteletü főkáptalanhoz, egy példány érsek ő exja kezeihez, s egy az alispáni hivatalnak adatott ki, melyet van szerencsém eredetben bemutatni.
E válságos időszak aggodalmas izgatottságot idézett elő a társadalom minden rétegében, fájdalommal láttuk alkotmányos reményeink eredménytelen megsemmisülését, mégis népünk e telylyes nyomás alatt, bár telylyes kormányzat nélkül lévén, oly mérsékletet és higgadságot tanusitott, mely józan gondolkozásának, és hazafiságának legszebb bizonyitványát adta, s ezen időközben a megye területén egyetlen naagyobbszerü bűneset sem merült fel.
1861. decz. 16-án megérkezett Földváry János e megye rendezésével megbizott főispáni helyettes, ki alkotmányos tisztviselőinket egyenként hivatalos teendőiktől elmozditván, megkezdte a megye minden ágazatiba szervezését; mely működése több időt vevén igénybe, feladatát sok nehezség között fejezhette be, mert bár az 1861-iki alkotmányos tisztviselők némelyike közvetve hivatal vállalásra felhivatott, hiven ragaszkodva letett esküjökhöz s a megye rendeletéhez, öt egyénnél több egész megyében nem találkozott, ki az uj szervezetbe hivatalos állást foglalt volna.
Végre sikerűlt a főispáni helyettesnek 1862. jan. 16-án a megye, 22-én a város, s 1863. márcz. 23-án a szolnoki törvényszék szervezése.
Mely rendelkezés közben gróf Pálffy kir. helytartó látogatta meg körutjában a megye székvárosát, hol is a minden hatalomnak egyaránt hódoló hivatalnoki kar által tüntetéssel fogadtatott.
Az 1863-iki év feledhetlen lesz a kettős megyében, nyomasztó aszály látogatta meg e leggazdagabb vidéket, inség és éhség a kétségbeesésig sujtotta a megye népének egy részét; a tényleges hatalom rendelkezett ugyan a közinség elháritásáról, de az eszközök czélszerütlen felhasználása bár pillanatra enyhitette is a nyomort, de terhe, mai napig sulyosan nehezedik a népre.
Mig a kormány intézkedései téveszték a czélt, mélt. gróf Szapáry Gyula a felebaráti szeretet filléreiből összegyült s kezelésére bizott segélyadományok összegéből erélyes, tapintatos intézkedéseivel, a megye több részében enyhitette a nyomort, letörölte a fájdalom-sajtolta könyeket.
1863. és 1864. év már ismét fájdalmas ingerültséget hozott magával; e megyébe a katonai törvényszék küldöttei, a megyehatóságok közbe jöttével több házmotozásokat, kihallgatásokat eszközöltek, s többen törvényen kivül elzárattak és elitéltettek, a társadalom legszentebb törvénye a személybátorság halomba döntetett. 1)
Végre annyi sok szenvedés után 1865. jun. 22-én oly férfiak állottak a magyar ügy élére, kik a magyar kérdés megoldását tüzvén ki törekvésök czéljául, kisérleteket tőnek hazánk alkotmányos jogai és területi épségének fentartartása mellett, Magyarország független állásának visszaszerzésére; sok megyében az országnak legtekintélyesebb hazafiai neveztettek ki főispánokul, hogy a megyék belkormányzatába keletkezett visszaéléseket korlátozzák, némely hivatalos állásokat alkalmas egyénekkel töltsenek be. De a kettős megyében Földváry János főispáni helyettes hivatalába meghagyatván, a megye összes tisztikara, s jelen volt bizottmányi tagjai gróf Szapáry Gyula első alispán által összehivott értekezleten általánosan elfogadott inditványára elhatároztatott, hogy a megye irányához s végzéséhez hiven, sem közvetve, sem közvetlenül a főispáni helyettes által szándékolt tanácskozásban részt venni nem fog, sőt a képviselőház összehivása alkalmából tartandó adhoc bizottmányi ülést csak is ő exja örökös főíspánunk elnöklete alatt tartandja meg, mire ő exja küldöttségileg kéretett fel.
1865. okt. 9-én az adhoc bizottmányi ülés örökös föispánunk elnöklete alatt megtartatott, a megye alkotmánya védelmében kijelentett óvása után, az 1848-iki törvények értelmében, a központi választmány megalakitatott, s a képviselők megválasztására a törvény rendelte előintézkedések megtétettek, s nov. 27-én a megye minden kerületébe országgyülési képviselőink megválasztattak; bár sajnos, hogy törvényen kivüli állásunk visszás helyzete néhol a pártok között erősebb surlódásokra adott alkalmat.
Ismét lefolyt egy év remény és várakozás között, az összes megye közönsége általános figyelemmel kisérte a képviselőház alkotmányos működését, s a képviselőház két feliratában kifejezve látta a közvélemény reményét és óhaját.
Majd világrenditő események következtében, néhány nap alatt a világttörténet egyik legnagyobb csatája vivatott, melyen a megyének számtalan fiai estek áldozatul. De az idő meghozta a béke olajágát, reményeink gazdagságban nőttek, államférfiaink kitartó küzdelme, képviselöházunk munkás-sága kivivták, bár áldozattal, az 1848-iki törvények visszaállitását. Folyó év febr. 17-én ő felsége kegyelméből a magyar független felelős ministerium kineveztetett, Magyarország kormányzata magyar férfiak kezébe tétetett le. Oly férfiak kezébe, kiknek nevével az ország alkotmányos küzdelme szoros kapcsolatban volt, kiknek buzgó hazafisága a közvélemény által tisztelettel elismertetett. Országos volt az öröm, országos a remény, hogy azon férfiak, kik az alkotmány visszaállitása nehézségeit elháritották, képesek lesznek azt minden rétegeiben megszilárditani. Örömmel fogadta a ministerium kinevezését a megye közönsége is, türelemmel várva az időt, midőn legdrágább kincsét, alkotmányát visszanyerheti. Végre folyó hó 3-án lelkesedéssel fogadtatott mélt. gróf Szapáry Gyulának, a megye 1861-iki első alispánjának, Heves- és K. - Szolnok vármegyék főispáni helytartóvá lett kineveztetése s csakhamar megjelent ő méltóságának a mai napra a bizottmányt összehivó körlevele, mely a megye visszaállitásának reményét való ténynyé avatta.
Ezek azok, tisztelt Bizottmány, melyeket 1861. szept. 13-iki végzés értelmében a lefolyt évek eseményeiből rövid vázlatban előterjeszteni köte-lességemnek tartottam; befejezvén ezzel a munkakört, melyet a tisztelt bizottmány bizalma kegyesen reám ruházott, alázatosan jelentvén az 1860. évben megválasztott tisztikar megbizásából annak hivatalos állásáróli lemondását stb. Jól tudja a tisztikar, hogy hivatalos állását tellyesen be nem tölthette-végzi-a jelentés, hogy ekképen a bizottmány elismerését kiérdemelhesse; de sokan vannak, kik szellemi képességök, kitartásuk fedd-hetlen jellemök által a tisztelt bizottmány figyelmét kiérdemelték, sokan vannak, kik anyagi érdekeiket áldozatul hozták a megye akaratának, átélték a nélkülözés nehéz napjait, s csak a megye bizottmányába vetett remény enyhitette a szomorú idők aggodalmait. Tekintve a tisztikar ezen egyéneit, a t. bizottmány, kik érdemesek reá ajándékozza meg továbbra is nagybecsü bizalmával. Kelt Eger, 1867. april 29-én. Isaak László 1861. évi másod alispán.
Ez után a tisztikar a következőképen alakitatott meg. 1867 april 30-án megválasztattak: első alispánul Puky Miklós, 2-od alispánul egri székhelylyel Isaak László, szolnoki szákhelylyel Halassy Gáspár, főjegyzőül Erdélyi József, első aljegyzőül Zalár József egri, Lipcsey Tamás szolnoki székhelylyel, másod aljegyzőül Szederkényi Nándor, főügyészül Berecz Ferencz, alügyészekül: Vasváry Károly, Ádám András, főpénztárnokul Okolicsányi József, alpénztárnokul Bozik János, főszolgabirákul: Kürthy Antal, Majzik Viktor, Lipcsey Péter, Ivády Miklós. Alszolgabirákul: Kaszap Bertalan, Borhy Dániel, Fehér Alajos, Kürthy Ferencz a központban, Almásy Gyula, ifj. Puky Miklós, Nagyfejeő Mátyás, Benkó Albert, Bárczay Gyula, Bogyó Ágoston, Losonczy Antal, Hellebronth János, Beniczky Pál, Kovács József. Esküdtekül Fehér Kálmán, Kékessy János, Szák József, Bárány Károly, Ferenczy Mihály, Horkay Lajos, Csernyus Kálmán, Szalay Miklós, Kovács József, Kovács Gyula, Für Béla, Recsky László, Szombathelyi András, Pásztor Béla, Eördögh Gyula, Ferenczy József, Kis Mátyás, Kovács Ferdinand. A törvényszék tagjaiul Egerben: Fülöp József, Szuhányi János, Szabó Sándor, Poppel Gyula, Bedekovics Vilmos, Ecsedy László; a szolnoki törvényszékhez Andrásy János, Szentmártoni József, Hubay Ferencz, Pogány Albert. Csendbiztosokul: Szabó Ignácz, Szabó Frigyes, Goth Vilmos, Szekerka Lajos, Sárközy Imre, Kovács Aurél. Főorvossá Frantz Alajos. Főmérnökökké Szabó Imre, Timon Bertalan, várnagygyá Békefy Alajos, ekképen megválasztattak még az alorvosok, uti-biztosok, s kinevezés alá csak a kezelő-személyzet hagyatott.
1) Vármegyénkben Almásy Pál és Németh Albert katonai karhatalommal fogattak el, és a pesti Károlykaszárnyába hurczoltattak, az akkor külföldről vezetett összeesküvés gyanuja miatt. Almásy Pál el is itéltetett, de csakhamar kegyelem folytán visszanyerte szabadságát. Németh Albert is hosszasabb letartóztatás után szabadon bocsátatott. Almásy elfogatása idejében Egerben a kaszinói bál, a hazafiak gyászos tüntetése folytán abbahagyatott. Ez ügyben is katonai törvényszéki vizsgálat inditatott meg; de minden következmény nélkül. 1863. évben jelen monografia irója "Mátra" czim alatt Violet Ottó könyvkereskedő kiadásában és ugyancsak a lyceumi nyomda kiállitásában politikai heti lapot szerkesztett, mely másfél évig jelent meg; mignem az akkori viszonyok folytán, többszöri megintés után, sulyosabb birságok és büntetések kilátása mellett beszüntettetett.