AJÁNLÓ__ ELŐSZÓ __TARTALOM __BEMUTATKOZÁS __IMPRESSZUM

Lanni örök

Ó, hány leányt hagytam hátra sírva,
Nyomorú-kalandos életemen át?
A válasz egyszerű: nullát.

Mindig én szerettem valakit,
Verseket írtam hozzá, neki,
S ő jókat nevetett rajta,
S eldobta a papirost, nevetett,
"Szerelmes lenne a szörnyeteg?"

S Lanni, ó szép Lanni,
Ki kinevettél, földre köptél,
S azután eltemettettél,
Te voltál az első, ki ezt tette,
De nem az utolsó tündérem,
Más is így bánt el velem.

Lanni örök, még mindig szeretlek,
Bár már évek óta tiltod szerelmemet,
Szomorú szívemben foglalt a királynő széke,
Lanni elment, s veled együtt ez is,
A boldogság enyészeté lett máris.

Szőke hajad, égő-kék szemed,
Nevető ajkad, csodás tekinteted,
Még mindig magam előtt látom,
Távolodó, piros kabátod,
Mit sajnos majdnem többet láttam
Mint az arcod.

Ötvenhárom, félszáznál is több,
Ennyi minden, ami örökre hozzád köt.

<_>