2. A vármegyék községei. | TARTALOM | 4. Hegyek, erdők, bányák, ásványok. |
Közép-Szolnok vármegye rendszerint négy, Kraszna vármegye pedig két szolgabirói járásra oszlott.
Közép-Szolnokban a zilahi, csehi, tasnádi s peéri járásokat találjuk leggyakrabban, Krasznának meg krasznai és somlyai vagy alsó és felső járását. Közép-Szolnok járásai azonban ingadoztak, a mint a különböző évekből való följegyzések mutatják.
1543-ban Nagy Jakab, szolgabiró, járása a következő községekből állott: Nagy-Korond, Bogdánd, Mutos, Apácza, Hadad, {106.} Nádasd, Lele, Nagy-Mon, Menyő, Szilágy-Szeg, Vérvölgy, Bőnye, Oláh-Nádasd, Nyírmon, Deésháza, Nagyszeg, Vicsa, Újlak, Monó, Böősháza, Völcsök, Horvát, Kecskésfalva, Szélszeg, Köőd, Borzlyuk, Alsó-Szivágy, Felső- és Alsó-Berekszó, Gardánfalva, Györtelek, Egerbegy, Illésfalva, Alsó-Várcza, Felső-Várcza, Tótfalu, Vadafalva, Középső-Várcza, Dabjon, Kelencze, Debreczen, Égerhát, Kis-Nyíres, Nagy-Babocza, (1549-ben Kis-Babocza is), Sülelmed, Bikácza, Somos (1549-ben Somosfalva), Redeefalva,* Benedekfalva, Örményes, Felső-Szivágy, Patakfalva, Cseh, Mosóbánya,* Ardó, Czikófalva, Széplak, Kis-Goroszló, Nagy-Goroszló, Náprád, Inó, Udvarhely, Zsibó, Róna, Turbucza, Kis- és Nagy-Solymos (1549-ben Prodánfalva, Karika, Debren és Papfalva is), továbbá a kővárvidékiek.* Csízér Lőrincz járása: Debren, Kucsó, Paptelke, Fürményes, Görcsön, Mojgrád, Bréd, Keresztúr, Karika, Prodánfalva, Czigányi, Nyirsid, Varasitó, Zsákfalva, Magyar- és Oláh-Egrespatak, Panit, Zilah, Vártelek, Goroszlófalva, Ad, Haraklány, Kusaly, Erked, Mocsolya, Szeér, Sámson, Szécs, Magyar- és Oláh-Kövesd, Derzsida (a vizen innen), Szoldobágy, Sarmaság, Sziget, Derzsida (a hegy alatt), Girókuta, Ököritó, Zálnok és Csalános;* Mezőgyáni László járása: Felső-Szopor, Alsó-Szopor, Ákos, Girolt, Mihályfalva, Gyöngy, Új-Német, Géres, Darolcz, Czégény, Kisfalu, Szent-Király, Esztró, Kávás, Szarvad, Balázsháza, Mindszent, Orbó, Tasnád, Csög, Szakácsi, {107.} Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholy, Zölcze;* Szunai Ferencz járása: Szilvás, Hídvég, Szeődemeter, Pele-Szarvad, Kőrös, Keszi, Pele, Paczal, Bajom, Usztató, Csány, Király-Terebes, Peér, Szuna, Hatvan, Etheel, Tövised, Szodoró és Szántó.*
Kraszna vármegyében 1553-ban Rátoni András (I.) járása a következő helységekből állott: Ilosva, Lompért, Hosszúmező, Baksa, Bádon, Goroszló, Balla, Czigány-Vaja, Récse, Keczel, Felső-Keczel, Varsolcz, Felső- és Alső-Sereden, Pethenefalva, Horvát, Paliczka, Kraszna, Meszesalja és Valkó; Haraklányi Boldizsár (II.) járása: Bagos, Borzás, Hosszúaszó, Meszesalja, Rézalja, Nagyfalu, Zovány, Ipp; utóbbi tartozékai: Rézalja, Porczalja, Lecsmér, Somály, Szóvárhegy, Almás, Sírmező, Bogdánfalva, Kémer, Somos; Somlyó tartozékai: {108.} Hidvég, Badacson, Györtelek, Szoros, Maladé, Endrédfalva, Kerestelek, Csehi, Gyulakuta, Újlak, Kis-Paczal, Somlyó, Perecsen és Domoszló.*
1604-ben Közép-Szolnok belső feléhez Cseh, Horvát, Ardó, Szélszeg, Sülelmed, a két Szivágy, Felső-Berekszó, Bikácza, Somos, Örményes, Papfalva, Illésfalva, Györtelek, Alsó-Várcza, Monó, Egerbegy, Vadafalva, Nagy-Szeg, Újfalu, Náprád, Kis- és Nagy-Goroszló, Hanisafalva, Inó, Széplak, Udvarhely, Hadad, Bogdánd, Nádasd, Szeér, Nagy-Solymos, Zsibó, Csiglen, Turbucza, Róna, Mutos, Kusaly, Erked, Apácza, Mocsolya, Völcsök, Újlak, Zilah, Vicsa, Böősháza, Égerhát, Gardánfalva, Kelencze, Oláh-Nádasd, Kövesd, Sziget, Diósad, Debren, Sámson, Köőd, Benedekfalva, Lele, Dabjon, Panit, Kucsó és Nyírmon; a külső feléhez pedig Tasnád, Csög, Kisfalu, Darócz, György, Géres, Esztró, Czégény, Mihályfalva, Ákos, Szakácsi, Felső- és Magyar-Csaholy, Csány, Mindszent, Girolt, Szent-Király, Peér, Pele, Kőrös, Etely, Szuna, Tövised, Szodoró, Hatvan és Kávás helységeket számították.
1712-ben a következő járások voltak: A belső félben a szamosmelléki s a zilahi; a külső félben a felső vagy ákosi; s az alsó vagy peéri járás. 1715–20-ban ezek voltak: a csehi, zilahi, tasnádi és peéri.* 1719-ben így is említvék: 1. zilahi; 2. Szamos melletti; 3. peéri és 4. daróczi járás. 1722–1744-ben szintén változatlan a felosztás.
Bél följegyzése szerint 1753-ban is ezek a járások voltak Közép-Szolnokban: a) szilai járás: magába öleli a vidéknek azt a részét, mely a Meszes hegységben és környékén terűl el. Fekvése zord. Neve Szilaj városától ered; b) szilágycsehi járás a Szamos keleti partján és a Bik hegység tövében két mértföldnyi hosszúságban; c) tasnádi járás a megye északi {109.} részében a Zánok hegyen túl az Ér mocsár mellett. Neve Tasnád városától ered; d) peéri járás a hasonnevű helység után. Minden irányban szétterülő nyilt vidék.* 1715-ben Kraszna vármegye krasznai és somlyói járásra oszlott. 1720-ban pedig Alsó- és Felső-járásra.* Bél szerint 1753-ban Kraszna vármegyének két járása: a) felsőjárás, a Kraszna forrásánál, a Kárpát (?) hegyek aljában; b) alsójárás Bihar és Közép-Szolnok határainál.*
1797-ben az érmelléki járás a következő községekből állott: Király-Darócz, Gyöngy, Szakácsi, Ér-Szentkirály, Ákos, Kraszna-Mihályfalva, Kisfalu, Kraszna-Czégény, Géres, Új-Német, Csög, Alsó-Szopor, Felső-Szopor, Babucza és Szoldobágy-praedium; a tasnádi: Tasnád, Balázsháza és Zölcze, Szilvás, T.-Szántó, Ér-Szodoró és Tövised, Ér-Hatvan, Ér-Kávás, Ér-Mindszent, Girolt, T.-Szarvad és Szeődemeter; a sarmasági: Széts, Eököritó, Sámson, Mocsolya, Szeér, K.-Nyires, Bogdánd, Korond, Kövesd, Szigeth, Sarmaság, Kis-Derzsida és Girókúta; a peéri: Kőrös, Peér, Pele-Szarvad, Pele, Nemes-Keszi, Oláh-Keszi, Bajom, Csekenye, Magyar-Csaholy, Csány, Oláh-Csaholy, Zálnok, Domoszló, Orbó, Usztató, Nagy-Paczal; a szilágycsehi: Szilágy-Cseh, Benedekfalva, Oláh-Horváth, Oláh-Nádasd, Nagy-Szeg, Deésháza, Nyirmon, Szilágy-Szeg, Kelencze, Tóhát, Ardó, Sülelmed, Böősháza, Vicsa, Völcsök, Szamos-Újlak, Gardánfalva, Szél-Szeg és Monó; a zilahi: Kusaly, Erked, Diósad, Kirva, Magyar-Baksa, Nagy-Doba, Kis-Doba, Szilágyfő-Keresztúr, Görcsön, Fürményes, Paptelek, Nyirsid, Czigányi, Haraklány, Panit, Eprespatak, Gurzófalva, Vártelek, Mojgrád, Bréd, Karika, Csiglen, Prodánfalva és Zsákfalva; a hadadi: Hadad, Lele, Apácza, Mutos, Égerhát, Alsó-Berekszó, Felső-Berekszó, Felső-Szivágy, Alsó-Szivágy, Mosóbánya, Egerbegy, Örményes, {110.} Vadafalva, Tótfalú, Kecskésfalva, Bikácza, Somos, Bábcza, Felső-Várcza, Közép-Várcza, Alsó-Várcza, Illésfalva, Györtelek és Magyar-Nádasd; a zsibói: Zsibó, Szamos-Udvarhely, Inó, Széplak, Köőd, Náprád, Kis-Debreczen, Dabjon-Újfalu, Dabjon, Kucsó, Debren, Szilágy-Szentkirály, Vérvölgy, Nagy-Mon, Nagy-Monújfalu és Menyő, Kis- és Nagy-Goroszló.
Egy 1806-diki térkép Kraszna vármegyének négy járását ú. m. a krasznai, somlyai, kémeri s perecseni járásokat tünteti fel, Közép-Szolnok vármegyében a szilágycsehi, zilahi, peéri s tasnádi járásokat.* Kraszna vármegye 1861 márcz. 21-dikén tartott választmányi kis gyűlése a helytartó tanácsnak ez év jan. 25-dikén 2564. sz. a. a vármegyének járásokra leendő felosztása tárgyában kelt rendeletét átteszi az állandó választmányi űlésre azon véleménynyel, hogy a megye két fő- és négy alszolgabirói járásra lenne osztandó. Az ápr. 3-dikán tartott megyei bizottmányi közgyűlésen két főszolgabirói járást állapítottak meg; ezek neve: somlyó-kémeri és kraszna-perecseni. Ugyancsak e bizottmányi közgyűlés aztán a következő kimutatást állította össze: 1. Barta Samu, főszolgabiró és Dombi Károly, esküdt szakasza: Sz.-Somlyó, Csehi, Bülgezd, Nagyfalú, Hosszúaszó, S.-Újlak, Maladé és Kerestelek; 2. Márkus Flórián, főszolgabiró és Nagy Domokos, esküdt szakasza: M.-Keczel, O.-Keczel, Kraszna, Ráton, Horvát, Petenye, Máron és Pecsely; 3. Jakab István, szolrabiró és Gát János, esküdt szakasza: Bagos, Borzás, M.- és O.-Valkó, Új-Vágás, Füzes, Paptelek, Jaáz, Váralja, Gyümölcsénes, Detrehem, Halmosd, Elyüs, Hármaspatak és Magyarpatak; 4. Bölöni Sámuel, szolgabiró és Virág László, esküdt szakasza: Doh, Kárásztelek, Somály, Almás, K.-Paczal, Porcz, Lecsmér, Márkaszék, Cserese, Felső- és Alsó-Kaznacs, Ipp, Zovány és Kémer; 5. Pap János, szolgabiró és Réner Béla, esküdt szakasza: Hidvér, Györtelek, Lompért, Ilosva, Hosszúmező, {111.} Baksa, Balla, Goroszló, Bádon, Récse, Badacsony, Vaja, Varsolcz és Perecsen; 6. Angyal János, szolgabiró és Zoltán Ferencz, esküdt szakasza: Alsó- és Felső-Bán, Felső-Szék, Tótfalú, Tusza, Csízér, Boján (Bolyán), Boronamező, Bagolyfalu, Perje, Bogdánháza, Paliczka, Sereden és Ballaháza községekkel. A járások száma voltakép négy, melyet a közigazgatás könnyítése végett osztottak fel hat szakaszra.
Szilágy vár megye a zilahi, zsibói, szilágycsehi, tasnádi, szilágysomlyai és krasznai járásokra oszlik.
2. A vármegyék községei. | TARTALOM | 4. Hegyek, erdők, bányák, ásványok. |