3. Járások.

Közép-Szolnok vármegye rendszerint négy, Kraszna vármegye pedig két szolgabirói járásra oszlott.

Közép-Szolnokban a zilahi, csehi, tasnádi s peéri járásokat találjuk leggyakrabban, Krasznának meg krasznai és somlyai vagy alsó és felső járását. Közép-Szolnok járásai azonban ingadoztak, a mint a különböző évekből való följegyzések mutatják.

1543-ban Nagy Jakab, szolgabiró, járása a következő községekből állott: Nagy-Korond, Bogdánd, Mutos, Apácza, Hadad, {106.} Nádasd, Lele, Nagy-Mon, Menyő, Szilágy-Szeg, Vérvölgy, Bőnye, Oláh-Nádasd, Nyírmon, Deésháza, Nagyszeg, Vicsa, Újlak, Monó, Böősháza, Völcsök, Horvát, Kecskésfalva, Szélszeg, Köőd, Borzlyuk, Alsó-Szivágy, Felső- és Alsó-Berekszó, Gardánfalva, Györtelek, Egerbegy, Illésfalva, Alsó-Várcza, Felső-Várcza, Tótfalu, Vadafalva, Középső-Várcza, Dabjon, Kelencze, Debreczen, Égerhát, Kis-Nyíres, Nagy-Babocza, (1549-ben Kis-Babocza is), Sülelmed, Bikácza, Somos (1549-ben Somosfalva), Redeefalva,*Az összeírásban áthúzva. Benedekfalva, Örményes, Felső-Szivágy, Patakfalva, Cseh, Mosóbánya,*Az összeírásban áthúzva. Ardó, Czikófalva, Széplak, Kis-Goroszló, Nagy-Goroszló, Náprád, Inó, Udvarhely, Zsibó, Róna, Turbucza, Kis- és Nagy-Solymos (1549-ben Prodánfalva, Karika, Debren és Papfalva is), továbbá a kővárvidékiek.*Ezek: Lapos, Wylma, Chokman, Nagy-Buny, Warayw, Kys-Bőn, Karrwllya, Remethe, Kewrthwelyes, Aranmezew, Alsofentews, Zakalasfalw, Kowassy, Poynycza, Porkerecz, Ghaura, Butacza és Therekfalwa, Somkwth, Tohat, Naghyeder, Hozwfalw, Ghewkeres, Magasffalwa, Kysnyres, Naghnyres, Bozontha, Kertvelkw, Kolczer, Pwsztahydegkwt, Feyerzek, Prybekfalwa, Katalynfalwa, Chorbonaczfalwa, Berencze, Ghyertyanos, Zwrdokkapalnak, Bythom, Monostorkapalnak, Rewkapalnak, Kowathkapalnak, Charnakapalnak, Draghwmelfalwa, Laczkonya, Batisfalwa, Warallya, Kerthwelyrew, Tewlges, Kostoffalwa, Lwkachfalwa, Danfalwa, Somosfalwa, Kozla, Kwcholad, Lythka, Berketz. Ez a járás 1549-ben a Kakas Istváné. Csízér Lőrincz járása: Debren, Kucsó, Paptelke, Fürményes, Görcsön, Mojgrád, Bréd, Keresztúr, Karika, Prodánfalva, Czigányi, Nyirsid, Varasitó, Zsákfalva, Magyar- és Oláh-Egrespatak, Panit, Zilah, Vártelek, Goroszlófalva, Ad, Haraklány, Kusaly, Erked, Mocsolya, Szeér, Sámson, Szécs, Magyar- és Oláh-Kövesd, Derzsida (a vizen innen), Szoldobágy, Sarmaság, Sziget, Derzsida (a hegy alatt), Girókuta, Ököritó, Zálnok és Csalános;*1549-ben Kónya Jánosé. Mezőgyáni László járása: Felső-Szopor, Alsó-Szopor, Ákos, Girolt, Mihályfalva, Gyöngy, Új-Német, Géres, Darolcz, Czégény, Kisfalu, Szent-Király, Esztró, Kávás, Szarvad, Balázsháza, Mindszent, Orbó, Tasnád, Csög, Szakácsi, {107.} Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholy, Zölcze;*1549-ben Újnémeti Bertalané. Szunai Ferencz járása: Szilvás, Hídvég, Szeődemeter, Pele-Szarvad, Kőrös, Keszi, Pele, Paczal, Bajom, Usztató, Csány, Király-Terebes, Peér, Szuna, Hatvan, Etheel, Tövised, Szodoró és Szántó.*

1549-ben Csompasz Miklós járása.

1566-ban Mihályfalwai Pap Istvánnak (1.) járása: Kawas, Hathwan, Myhalfalwa, Myndszent, Szarwad, (puszta) Szentmyklos, Uynemethy, Gyroth, Balashaza, Szentkiral, Szakachy, Akos, Chög, opp. Thasnad, Kysffalw, Czegen, Kyraldarocza, Gyöng, Geres, Eztro, Orbo, Magyar-Chahol, Also-Olah-Chahol, Felső-Olah-Csahol, Zölcze, Also-Szopor, Felső-Szopor. – Chögy Bálint (2.) járása: Szánto, Hydwegh, Szilwas, Peer, Eteel, Pele, Szödemeter, Vztató, Chan, Twissed, Peleszarwadgya, Körös, Zwna, Nag-Paczal, Bayon, Szodoró. – Szechy Tamás, szolgabiró (3.) járása: Szoldobag, Sarmassag, Also dershyda, Felső dershyda, Magiar-Köwesd, Olah-Köwesd, Kys-Korund, Szygeth, Gerokwtha, Samson, Panith, Haroklyan, Warthelek, Nag-Korond, Kwssal, Dyossad, Mocholya, Zanok és Chalanos, Cheglen, Förmenyes, Warasyto, Nyrsed, Sakfalwa, Görchen, Kwcho, Köröztur, Karika, Prodamfalwa, oppidum Zylah, Czygany, Magyar egrespathak, Erked, Szer, Olah Ököryto, Olah Egrespathak, Terebes, Gorzofalwa. – Kaplan Ferencz (4.) járása: Czykofalwa, Ardo és Wittssa, Sülelmed, Tohath, Benedekfalwa, Böshaza, Wylak, Illyesfalwa, Also-Warcza, Közepső-Warcza, Nagmon, Sandorhaza, Hadad, Bogdand, Hadad-Nadasgya, Apattcza, Debren, Nagszeg, Wyfalw, Nag-Goroszlo, Kys-Gorozlo, Naprad, Köd, Kelencze, Szelszeg, Szeplak, Ino, Wdwarhel, Borzlywk, Olah debreczen, Kechkesfalwa, Sybo, Lele, Gardanfalwa, Menyő, Damblyon, Olah-Nadasd, Bönye, Szylagszeg, Nyrmon, Nag-Solmos, Kys-Solymos, Mwtos, Bykarcza, Somos, Redefalwa, Kolbazfalwa, Egerhaath, Mono, Wölcsök, Horwath, Rona, Also-Szywag, Felső-Beregszo, Alsó-Beregszo, Felső-Szywag, Eormenyes, Twrbwcza, Thotfalu, Wadafalwa, Felső-Warcza, mindkét Babocza, Kysnyres, Gyorgtheleke, Pathakfalwa, Eger-Bög, Kővár tartozékai ebből hiányzanak s Cseh, Zsibó, mert adómentesek. Orsz. lt. Dical. Cott. Z. med. Lib. XLVI. Tom. LX.

Kraszna vármegyében 1553-ban Rátoni András (I.) járása a következő helységekből állott: Ilosva, Lompért, Hosszúmező, Baksa, Bádon, Goroszló, Balla, Czigány-Vaja, Récse, Keczel, Felső-Keczel, Varsolcz, Felső- és Alső-Sereden, Pethenefalva, Horvát, Paliczka, Kraszna, Meszesalja és Valkó; Haraklányi Boldizsár (II.) járása: Bagos, Borzás, Hosszúaszó, Meszesalja, Rézalja, Nagyfalu, Zovány, Ipp; utóbbi tartozékai: Rézalja, Porczalja, Lecsmér, Somály, Szóvárhegy, Almás, Sírmező, Bogdánfalva, Kémer, Somos; Somlyó tartozékai: {108.} Hidvég, Badacson, Györtelek, Szoros, Maladé, Endrédfalva, Kerestelek, Csehi, Gyulakuta, Újlak, Kis-Paczal, Somlyó, Perecsen és Domoszló.*Az összeirás ekként sorolja föl a helységeket.

1604-ben Közép-Szolnok belső feléhez Cseh, Horvát, Ardó, Szélszeg, Sülelmed, a két Szivágy, Felső-Berekszó, Bikácza, Somos, Örményes, Papfalva, Illésfalva, Györtelek, Alsó-Várcza, Monó, Egerbegy, Vadafalva, Nagy-Szeg, Újfalu, Náprád, Kis- és Nagy-Goroszló, Hanisafalva, Inó, Széplak, Udvarhely, Hadad, Bogdánd, Nádasd, Szeér, Nagy-Solymos, Zsibó, Csiglen, Turbucza, Róna, Mutos, Kusaly, Erked, Apácza, Mocsolya, Völcsök, Újlak, Zilah, Vicsa, Böősháza, Égerhát, Gardánfalva, Kelencze, Oláh-Nádasd, Kövesd, Sziget, Diósad, Debren, Sámson, Köőd, Benedekfalva, Lele, Dabjon, Panit, Kucsó és Nyírmon; a külső feléhez pedig Tasnád, Csög, Kisfalu, Darócz, György, Géres, Esztró, Czégény, Mihályfalva, Ákos, Szakácsi, Felső- és Magyar-Csaholy, Csány, Mindszent, Girolt, Szent-Király, Peér, Pele, Kőrös, Etely, Szuna, Tövised, Szodoró, Hatvan és Kávás helységeket számították.

1712-ben a következő járások voltak: A belső félben a szamosmelléki s a zilahi; a külső félben a felső vagy ákosi; s az alsó vagy peéri járás. 1715–20-ban ezek voltak: a csehi, zilahi, tasnádi és peéri.*M. stat. közl. XII. 339. lap. 1719-ben így is említvék: 1. zilahi; 2. Szamos melletti; 3. peéri és 4. daróczi járás. 1722–1744-ben szintén változatlan a felosztás.

Bél följegyzése szerint 1753-ban is ezek a járások voltak Közép-Szolnokban: a) szilai járás: magába öleli a vidéknek azt a részét, mely a Meszes hegységben és környékén terűl el. Fekvése zord. Neve Szilaj városától ered; b) szilágycsehi járás a Szamos keleti partján és a Bik hegység tövében két mértföldnyi hosszúságban; c) tasnádi járás a megye északi {109.} részében a Zánok hegyen túl az Ér mocsár mellett. Neve Tasnád városától ered; d) peéri járás a hasonnevű helység után. Minden irányban szétterülő nyilt vidék.*Bél Mátyás: Comp. H. G. 123. l. 1715-ben Kraszna vármegye krasznai és somlyói járásra oszlott. 1720-ban pedig Alsó- és Felső-járásra.*Magy. stat. közl. XII. k. 341. l. Bél szerint 1753-ban Kraszna vármegyének két járása: a) felsőjárás, a Kraszna forrásánál, a Kárpát (?) hegyek aljában; b) alsójárás Bihar és Közép-Szolnok határainál.*Bél Mátyás: Comp. H. G. 120. l.

1797-ben az érmelléki járás a következő községekből állott: Király-Darócz, Gyöngy, Szakácsi, Ér-Szentkirály, Ákos, Kraszna-Mihályfalva, Kisfalu, Kraszna-Czégény, Géres, Új-Német, Csög, Alsó-Szopor, Felső-Szopor, Babucza és Szoldobágy-praedium; a tasnádi: Tasnád, Balázsháza és Zölcze, Szilvás, T.-Szántó, Ér-Szodoró és Tövised, Ér-Hatvan, Ér-Kávás, Ér-Mindszent, Girolt, T.-Szarvad és Szeődemeter; a sarmasági: Széts, Eököritó, Sámson, Mocsolya, Szeér, K.-Nyires, Bogdánd, Korond, Kövesd, Szigeth, Sarmaság, Kis-Derzsida és Girókúta; a peéri: Kőrös, Peér, Pele-Szarvad, Pele, Nemes-Keszi, Oláh-Keszi, Bajom, Csekenye, Magyar-Csaholy, Csány, Oláh-Csaholy, Zálnok, Domoszló, Orbó, Usztató, Nagy-Paczal; a szilágycsehi: Szilágy-Cseh, Benedekfalva, Oláh-Horváth, Oláh-Nádasd, Nagy-Szeg, Deésháza, Nyirmon, Szilágy-Szeg, Kelencze, Tóhát, Ardó, Sülelmed, Böősháza, Vicsa, Völcsök, Szamos-Újlak, Gardánfalva, Szél-Szeg és Monó; a zilahi: Kusaly, Erked, Diósad, Kirva, Magyar-Baksa, Nagy-Doba, Kis-Doba, Szilágyfő-Keresztúr, Görcsön, Fürményes, Paptelek, Nyirsid, Czigányi, Haraklány, Panit, Eprespatak, Gurzófalva, Vártelek, Mojgrád, Bréd, Karika, Csiglen, Prodánfalva és Zsákfalva; a hadadi: Hadad, Lele, Apácza, Mutos, Égerhát, Alsó-Berekszó, Felső-Berekszó, Felső-Szivágy, Alsó-Szivágy, Mosóbánya, Egerbegy, Örményes, {110.} Vadafalva, Tótfalú, Kecskésfalva, Bikácza, Somos, Bábcza, Felső-Várcza, Közép-Várcza, Alsó-Várcza, Illésfalva, Györtelek és Magyar-Nádasd; a zsibói: Zsibó, Szamos-Udvarhely, Inó, Széplak, Köőd, Náprád, Kis-Debreczen, Dabjon-Újfalu, Dabjon, Kucsó, Debren, Szilágy-Szentkirály, Vérvölgy, Nagy-Mon, Nagy-Monújfalu és Menyő, Kis- és Nagy-Goroszló.

Egy 1806-diki térkép Kraszna vármegyének négy járását ú. m. a krasznai, somlyai, kémeri s perecseni járásokat tünteti fel, Közép-Szolnok vármegyében a szilágycsehi, zilahi, peéri s tasnádi járásokat.*Orsz. lt. kutató szoba. Kraszna vármegye 1861 márcz. 21-dikén tartott választmányi kis gyűlése a helytartó tanácsnak ez év jan. 25-dikén 2564. sz. a. a vármegyének járásokra leendő felosztása tárgyában kelt rendeletét átteszi az állandó választmányi űlésre azon véleménynyel, hogy a megye két fő- és négy alszolgabirói járásra lenne osztandó. Az ápr. 3-dikán tartott megyei bizottmányi közgyűlésen két főszolgabirói járást állapítottak meg; ezek neve: somlyó-kémeri és kraszna-perecseni. Ugyancsak e bizottmányi közgyűlés aztán a következő kimutatást állította össze: 1. Barta Samu, főszolgabiró és Dombi Károly, esküdt szakasza: Sz.-Somlyó, Csehi, Bülgezd, Nagyfalú, Hosszúaszó, S.-Újlak, Maladé és Kerestelek; 2. Márkus Flórián, főszolgabiró és Nagy Domokos, esküdt szakasza: M.-Keczel, O.-Keczel, Kraszna, Ráton, Horvát, Petenye, Máron és Pecsely; 3. Jakab István, szolrabiró és Gát János, esküdt szakasza: Bagos, Borzás, M.- és O.-Valkó, Új-Vágás, Füzes, Paptelek, Jaáz, Váralja, Gyümölcsénes, Detrehem, Halmosd, Elyüs, Hármaspatak és Magyarpatak; 4. Bölöni Sámuel, szolgabiró és Virág László, esküdt szakasza: Doh, Kárásztelek, Somály, Almás, K.-Paczal, Porcz, Lecsmér, Márkaszék, Cserese, Felső- és Alsó-Kaznacs, Ipp, Zovány és Kémer; 5. Pap János, szolgabiró és Réner Béla, esküdt szakasza: Hidvér, Györtelek, Lompért, Ilosva, Hosszúmező, {111.} Baksa, Balla, Goroszló, Bádon, Récse, Badacsony, Vaja, Varsolcz és Perecsen; 6. Angyal János, szolgabiró és Zoltán Ferencz, esküdt szakasza: Alsó- és Felső-Bán, Felső-Szék, Tótfalú, Tusza, Csízér, Boján (Bolyán), Boronamező, Bagolyfalu, Perje, Bogdánháza, Paliczka, Sereden és Ballaháza községekkel. A járások száma voltakép négy, melyet a közigazgatás könnyítése végett osztottak fel hat szakaszra.

Szilágy vár megye a zilahi, zsibói, szilágycsehi, tasnádi, szilágysomlyai és krasznai járásokra oszlik.