XXIV. Korond és környéke.

Korond. E falu népe, foglalkozása. A katholikusok régi temploma. A Likaskő. Nagy völgy. Móricz köve. Sólyomkő. Fügevára. A korondi fürdő, borvize, fürdője, sósfürdője, berendezése, gyógyhatása, társasköre, kirándulásai. Az Árcsó. A Rakodóhegy.

Korond a Firtos aljában a Korond-vize és Észak pataka egybefolyásánál fekszik. Udvarhelyszéknek nagyságban e második faluját*Első Zetelaka. Korond 3000 lakossal bir. Korond Kornud néven már 1332-ben önálló egyh.megye, a pápai dézmák regestrumának 1332-ik évi rovatában 681-ik lapon ekként van bejegyezve: Petrus sac. de Kornud solv. 2 ban. a 738-ik lapon igy: – – – sac. de Kurnud solv. 1. ban. ant. katholikusok és unitariusok lakják. A Nyikó és Gagy vize, s mellékpatakainak völgyületeiben kizárólagosan uralkodó unitárius vallás csak ez egy faluban tudott gyökeret verni a Só-vidéken, itt már reformatus világ kezdődik, s Korond az itt kezet fogott egység és háromság hivőknek utolsó véghelysége.

A havas alatti Korondnak kevés müvelhető földje van, de terjedelmes havasain annál több legelője, s azért a marhatenyésztés főtenyéző itt, és a fazekas mesterség, mert Korondon minden ember fazekas is; itt készülnek azon mázatlan s hallatlan olcsó cserép edények, melyek az egész Székelyföld (kivéve Csikot) konyhakellékeit fedezik; nyikorgó szekereiken százezreit hordják szét a korondiak ezen gyártmányuknak, s azt rendszerént nem pénzért, hanem gabonáért adják el. Faluról falura, vásárról vásárra menve, élénk cserevásárt folytatnak, s gabonát visznek haza a havason szénacsinálással foglalkozó családaiknak. A falu között lefolyó Korond vizén sok fürész- és lisztelő malom van.

A korondi katholikus templom igen szép régi épület, az ujabbkori elferditések daczára is fellehet ismerni, hogy az az átmeneti korszak (románnak a gótba) tisztes műve; szentélyzáródása polygon, csillagboltozatának gerinczei két horony közé helyezett hatszög pálcza tagozatával ékesek, s azok különbözőleg idomitott (emberfő, makk, kehely) gyámkövekre (Consolen) nyugasztvák. Szentségház fülkeje is van, melynek körives nyilatát kéthenger tagozat szegélyzi. Diadalive körives. A hajó egészen át van alakitva, ugy az egyháznak minden ablakai kiszélesitve. A templomon lévő mind három ajtó különböző idomokat képvisel, mert déli oldalajtaja körives, nyugati főportaleja egyszerü kajács szegélyezte csucsives, segrestye ajtaja pedig elcsapott lóherivvel alakult, s bár semmi felirat vagy évszám fel nem fedezhető, de a felemlitém épitészeti idomok kétségtelenné teszik, hogy az a XIII-ik század vége felé épülhetett s igy székelyföldi régi egyházainak között nem utolsó helyen áll.

A korondi unitarium templom ujabb épület; de van egy 1773-ban öntetett harangja, melyet Homorod szt.-mártoni Biró Sándor öntött, mivel pedig Atyhán is van ily nevü egyén által 1720-ban öntött, másik harang azt kell hinnem, hogy két Biró Sándor, apa és fia voltak harangöntők, mely mesterség mindenütt egyes családokhoz lévén kötve, ily harangöntő család lehetett ez a Biró család is, e pedig megczáfolja egyszersmind a szászok azon vádját, hogy a magyarok között harangöntő soha sem lett volna.

Korond emelkedésére pénzforgalmat előidéző fürdője mellett nagyba foly be országos négy sokadalma, melyek jan. 25-ére, máj. 13-ára, jul. 4-ére és aug. 25-ére esnek. Ezen vásárok régen a szt.-demeteri kastélyhoz tartoztak, azoknak ide való áttételét Gyulafi László eszközölte ki, s azért azok hármának jövedelme a fürdő birtokosáé (jelenleg Dózsa Elek utódaié), a májusban tartott negyediké pedig Korond községét illeti.

A délirányból lefolyó Korond vize völgyében ott, hol a Kalonda patak belé szakad, van a Likas kő. Egy kőkoporsó alaku egészen átlyukasztott nagy szikla darab, melyet a rege szerént Tartod tündérei ejtettek oda le, mint fennebb látók.

A falutól északkeletre lévő Nagy völgyen Észak pataka törtett le. Ezen fürészekkel, s szétszort pajtákkal élénkitett völgy a legszebb és legregényesebb helyek egyike; a hegyek oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok lövelnek ki, mint a Moricz köve, Solyomkő, hol most is solymok költenek; a völgytorkolatnak baloldalán pedig Nagyvölgyvára, vagy fügevárának félelmes sziklacsucsa emelkedik fel. E hegy földalakulási tekintetben is igen érdekes.

A magasabb déli csucson látszó régi épitkezések nyomai, s a hegyormot keletről körülfutó mély sánczolat mutatja, hogy itt ugyan csak volt régen egy vár, mely a hagyomány szerént Firtosnak alárendelt, ezt Tartoddal egybekötő vára volt. Fügevár csucsát, az alantabb fekvő északi csucstól függőlegesen lemetszett sziklafal választja el; e szikla aljában félelmes üregek, roppant sziklarepedések tátongnak, ravasz rókák és borzok buvhelyei, mély craterszerü üregek, s körülte kupidomu szirtszálok, melyeknek tetejéről idomtalan nagy fák nőttek ki, borzasztóan szép, s megdöbbentően festői zür; rémletes sziklaomladvány, mely között remegve, s még is elragadtatva, visszariasztva s mégis vonzódva lépdel a vándor.

Ki Korondon megfordul, annak ajánlom, hogy Fügevár meglátogatását el ne mulassza, mely ily alakzatokat, ily képleteket bizonnyal ritkán lesz alkalma láthatni. E hegy oldalában van a Bonis pinczéjének nevezett kis sziklaüreg is, hol a hagyományok szerint egy Bonis nevezetü ember lakott.

Korondnak azonban legfőbb nevezetessége fürdőjében van, mely a falun alól negyed órányira a Korondvize balpartján fekszik. Ez egyike legjelesebb és legszebb fekvésü fürdőinknek. Magas fák árnyába vannak elrejtve azon otthonias küllemü tornáczos házak, melyekbe közel 500 vendég szállásolható el.

Lenn a patakmarton egy barátságos kinézésü, házaktól körül vett, terebélyes fáktól árnyalt négyszög tér van, a fürdő vendégek kedvencz gyül- és séta helye. Ennek nyugati oldalán a Lopágy nevü hegyaljában fakad fel a korondi borviz, mely szerény faküpübe (kutfoglalvány) buzog fel,*E forrást többen észlelték. Vajna fürdői orvosnak 1853-ban tett jelentése szerint 24 óra alatt 870 pintet ad. 8–9 R. fok hideg, vize főként helyben jó, iható; kevéssé csipős: alkatrészei szénsav, kénvas, kevés keser.
Dr. Pataki menynyileges vegybonczolása szerint egy polgári fontban:
Kénsavas szikélegből1,20
Szikhalvagból0,30
Szénsavas szikélegből0,80
Szénsavas mészélegből4,40
Szénsavas keserélegből1,60
Szénsavas vasélecsből0,20
Timföldből0,30
Kovasavból0,18
Öszvesen8,98 szemer
Szénsavból25,60 k. h.
Hévmérséke+10°R. Aránysulya 1,0020
Alapitását e fürdő gr. Traunnénak köszönheti, ki a szent-demeteri jószághoz tartozó fürdő emelésére igen sokat tett. 1830-ban már igen látogatott volt. Most Dózsa Elek utódai birják, kik szintén igen sokat áldoznak e fürdő czélszerü berendezésére.
pedig ez eléggé nem méltányolt gyógyforrás egy a maga nemében, mely a hires gleichenbergi forrást előnnyel helyettesiti; gyenge-mejüek, szárazbetegségre hajlandók, sőt még azok is, kik már vért pöknek, megrögzött tüdőbajokban, kezdődő lép- és májdugulásokban csudahatásu, s nem egy halálra itélt nyert itt életet és felüdülést. Vizét reggel éhgyomorra szokták (a gyengébbek kecske tejjel) inni.

Ásványos forrásokban különösen gazdag Korond. Az ivóforrástól alig 30 lépésnyire más két igen bővizü forrás van, egyiket hideg fürdésre, a másikat melegítve használják, e czélra egy csinos svájczi izlésben épült s több jól berendezett fürdő szobával ellátott ház épült az utóbbi időkben.

E mellett van Korondnak a fürdővel szemben lévő hegyoldalban sósfürdője is, mely minden sósfürdőink között leghidegebb (13 R. fok) és leghatásosabb.*Ez sem volt még eddig kellőleg észlelve, alkatrészei közt vas, kén, és gyanta is van, sok léggel, mely bugyborékolva tör fel a vizből. Ezen források gyakran fakadnak el, úgy hogy 1836 óta már három helytt kellett uj fürdőt késziteni. E forrasok konyhasó- és kénestartalmuak. 1836-ban rendeztettek fürdőknek. A két magyarhaza gyógyforrásai Török Józs. 189. lap. és Kővári Erdély földe Ritk. 210. lap. Itt is vetkező szobákkal ellátott csinos fürdőmedencze van, s minden félórában induló szekerek szállitják csekély bérért fel a fürdeni akarókat.

Korond egészen magyar fürdő, s mig Előpatak és Borszéken nagyrészt külföldiek szoktak egybejőni, akkor itt a magyarság seregel össze, nem azért, mint ha rosz máju és szükkeblü ember sok lenne köztünk; hanem inkább azért, mert itt fesztelen magyar élet s kedves hazafias vendég koszoru szokott lenni, mert a vidék valójában vonzó, meglepően szép, s igen sok tekintetben érdekes, a mennyiben a természet megragadó szépséggel, az emberek mult dicsőség emlékromjaival kedveskednek.

A fürdő fekvése megragadóan szép, felette nyirfával benőtt oldal emelkedik, ennek tetején mint a bércznek óriási zöld bokrétája, egy szép kerek erdő pompálkodik, két felől pedig két gyönyörü alakzatu trachytcsúcs; balról a várromtól koronázott Firtos; jobbról a szépalakzatu Fiastető, melynek tetőcsucsán mint büszke sasfészek trónol Atyha, hazánknak legszebben, s legmagasabban fekvő faluja. Képünk ez oldalt mutatja.

A korondi fürdő, hátterében Atyhával és a Firtossal.

A korondi fürdő, hátterében Atyhával és a Firtossal.

Szemben gyönyörü alakzatu, már itt ott fenyvessel nőtt hegysor, oldalán a felbuzgó sósforrások lerakodásának csillagványos leplével, tetején a Hollókő festői sziklatornyaival, és ezen nagyszerü hegykeret közt a legkiesebb völgy, melyen a zajos Korondvize kanyarog át, melynek partjain barátságos, s regényes kinézésü faluk (Korond, a két Sófalva) kaczérkodnak; mig lenn a völgytorkolatjánál Parajd sóhegyei, mint márványbérczek, csillognak a nap ragyogó sugárözönében, s menyi érdekes kirándulás kinálkozik itt a vendégeknek. Ott van Korondnak már ismertettem szép vidéke, ott van a legnagyszerübb kilátást, a legérdekesebb romot felmutató Firtos, ott van a Hollókő, és ott tovább Tartod vára; ott a parajdi sóaknák és ott a fürdőtől alig tiz percznyire Árcsó, a szerzeteseknek (minoritáknak) most elhagyott, de azért kedves sétányokat, árnyas lugasokat ajánló tanyája, és ott van azzal szemben a legmeglepőbb természeti jelenség, a Rakodó hegy.

Az országguttól alig 50 lépésnyire egy leforditott teknő alaku, körülbelöl 70-80 láb magaságu dombocska emelkedik, mely szeszélyes alakjával, s ragyogó szinpompájával magára vonja a figyelmet, és méltán, mert az a legcsudásabb alakulás, legbámulatosabb teremtménye egy forráskának. Forráskának? Igen, forráskának, egy sósforrásnak, mely e dombtetején fakad fel, melyet az százezred évek türelmével, ragyogó gyémánttalapul (piedestál) rakott le.

Ugy kell lenni, hogy e forrás mészkőzeteken szivárog fel, s vegytartalmánál fogva felolvasztja annak alkatrészeit, s mig a domb tetőlapján és oldalain elterjedő cseppjei elpárolognak, addig a szilárd anyagok vékony rétegekbe rakodnak le, ekként e domb minden nap láthatatlanul gyarapodik, nagyobbodik. És ezen csudáson alakitó forrás folyékony kőanyagját nem csak lerakja, hanem azt győnyörűen ki is szinézi; ugy kell lenni, hogy e forrás nem csak sós, hanem ércztartalmu is, mert lerakodott rétegei a legváltózékonyabb szinvegyületben cserélkőznek; van ott szép átlátszó világosszöld, előjön a szép cárminveres, a kiáló bibor szin (mit vas és gálicz idézhetnek elő) van ott ragyogó fekete, hófejér, sárga és viola szinü réteg, néha e szinek összekeverve, a legszebben eredzett márványt utánozzák; másutt elmosódva a legszebb selyemkelme képleteit mutatják fel, s köztük a legszebb lapu és virágkövületek fordulnak elő. Ezen gyönyörü szinvegyületű, ezen kristályként ragyogó rétegek szép redőzetü függönyként boritják a domboldalt, néhol mint diszfödélnek (baldochinnak) rojtos fedélboritványa; másutt mint chinai porczelántorony szeszélyes fedélzete csoportosulnak. Az ember nem tud a részletek szépsége, s az egésznek csudás nagyszerüségével eltelni; mindenki töri, rombolja, emlékül visz magával, s a feltörő kristály forrás láthatatlan, s zavartalan müködésével helyre pótolja, kifoltozza e rombolásokat. Ily rakodó forrás több van hazánkban, de ily csudáson alakitó egy sincs, és az bizonnyal egyike legmeglepőbb természeti ritkaságainknak.

Fennebb még egy más ily rakodó hegy van, de a leirtnál sokkal kisebbszerü lévén, amannak látása után alig érdemel figyelmet.