I. rész: Éjfél előtt
1. deciliter. Carlos, Erzsi.
DON CARLOS.
| Mamám, mamám, adj vajas kenyeret! |
| A vaj Carlos szerelme, s a kenyér te, |
| Vajh, kenhetném rád szűrcet, mint a vajt! |
ERZSI
| Bekenni vajjal engem? mily merénylet! |
| Avas vajat rajtam megérz Filep, |
| S a vas vesszőn puffog fiú-ilep! |
DON CARLOS.
| Szerelmem, óh ne félts! Bugy'gómba vatta! |
| Nem nyikkanok huszonötnek alatta! |
| Hisz vőlegényed voltam, és apám |
| Kezéről kezed majdhogy elcsapám. |
| Fiad levék, s a leendő após |
| Helyettem férjül lett neked kapós. |
| Óh szégyen! most egész Aranjuez |
| Eként mutat rám: Mily nagy borjú ez! |
ERZSI.
| Gondolj lányomra, ki szép, mint az omlett! |
DON CARLOS.
| Lányom lehetett volna, – és hugom lett! |
| De ne tagadd meg, mit Karloszka kért; |
| Ajkadrul egy falat vajas kenyért! |
| És mielőtt Filep csak egyet trüsszent: |
| Isten veled! én már elértem Brüsszelt! |
2. deciliter. Jön Alba, henceg
ALBA.
| Brüsszelbe én mék! |
DON CARLOS.
| Mégy pokolba, Alba! |
ALBA.
| Brüsszelbe mék kormányzónak! |
DON CARLOS.
| Te balga, |
| Csámpás, leváglak én a hetyke, nyalka! |
ALBA.
| Lám, hogy felforrt a kis bögre! hallga! |
| De lassan a testtel, szép fiatalka, |
| Mert ha e nagy intimitást egy alka- |
| Lommal Filepnek… |
DON CARLOS.
| Úgy döföm oldalba, |
| Hogy fekete fejét verendi falba! |
| (Kardot ránt.) |
ERZSI.
| Vissza!… Hadd menjen Alba hivatalba, |
| Carlos marad… kezed nyújtsd csókra, Alba! |
DON CARLOS.
| Ah! a vajas kenyért csak meg se nyalta: |
| E fek'te retken édelg Carlos ajka! |
ALBA.
| Így lesz Flandria kormányzója Alba! |
3. deciliter. Don Carlos, – apród.
APRÓD.
| Herceg, megállj, neked szól ím e kúcs. |
DON CARLOS.
| Ah a vajas kamrába szól! No nyújtsd! |
APRÓD.
(Félre)| Hogy eltalálta! tanúm Vádlidólid |
| Mint ügyes apród szolgáltam Ebólit (El.) |
DON CARLOS.
| Tudtam, hogy ideálisan szeret, |
| S emlékül adj' a vajas kenyeret! |
| Óh Carlos, Carlos! mért vagy te apádé! |
| Apósa lennél most Filepnek, láddé! |
| Most vaj helyett a sorsod csokoládé. |
| Ott leszek, óh vaj! … rád egy limonádé: |
| S e szép világnak mindörökre ádé! |
| Vaj s limonád jobban megöl, mint spádé!* |
4. deciliter. Eboli hercegnő.
EBOLI.
| A bús mandólin |
| Keserg Ebólin, |
| Hamisan szól ím, |
| Iszonyú ez! |
| Könnyes a gyócsing |
| Segíts Komócsing!* |
| Egy mentő kócs ing! |
| Ez bosszú lesz! |
| De Carlos jön, kinek a vallomást |
| Szégyelve én: kulccsal küldém a pázst.* |
| Óh Carlo, Carlo, Carlo, Carlo, Carlosz! |
DON CARLOS.
| Mi no? |
EBOLI.
| Infámul a szívembe karmolsz! |
| De ah, szeretsz hát, én is! és kitárt |
| Karokkal pengetlek, miként gitárt. |
| Mondd, a levélt s a kulcsot nem kapád? |
DON CARLOS.
| D' igen, s kinyitni mék a kamarát! |
EBOLI.
| Csalódol! e kulcs nem kamrába nyit, |
| De szívkamrámba. Szeresd Ebolit! |
DON CARLOS.
| Óh förtelem, természetellenesség |
| Hogy kisasszonynak idegen úr tessék, |
| Aki nem is rokon, nem is fia! |
| Óh bűnös érzés, Jézus Mária! |
| De Fülepnéhez, míg a síri fű lep, |
| Hű lészek, oly szent, minthogy apám Fülep! |
5. deciliter.
KÁRESZ MÁRESZ.
| 'Csés jónapot! Örvendek! Sok szerencsét! |
| Irigylem öntől a szép hercegecskét! |
| Óh Carló, Carló |
| Mért vagy oly gyarló |
| Mint egy magyar ló, |
| És mostoha! |
| Óh Carlos, Carlos |
| Hideg roszpradlosz, |
| Szívembe karmolsz! |
| Nem kellsz soha! |
6-dik deciliter. Filep és Domingo.
FILEP
| Fiam arájának mióta vő- |
| Legénye lettem: sz'relmem egyre nő |
| Eból iránt… Nos, eunuchom, Domingó, |
| Mit szólt levelemre a rózsabimbó? |
DOMINGÓ.
| M'jóta imádja a spanyol király: |
| A spanyol királyfinak kurizál! |
FILEP.
| Fiamnak? óh gyalázatos kölök, |
| Apja ellen szeret! … Rúgok, ölök! |
DOMINGÓ.
| Rúghatsz, király vagy. Ámde nem tudsz ölni |
| Ölelni sem, legfeljebb csak öklelni, |
| Mert nincs kezed egy sem, de mint csigának |
| Két szarvat rejt dicső királyi házad. |
FILEP.
| Célzás ez? Rólam szólsz? és a Carlosz |
| Az én infáns fiam, ily szörnyű gyarlosz? |
DOMINGÓ.
| Vigasztalódj az infámis miatt, |
| Habár infámis is, de nem – fiad! |
| Te birodalmakat csinálsz, királyom, |
| S addig alattvalód mit se csináljon? |
| Te Flandriában a belgát vered, |
| S polgárid honn tétlen heverjenek? |
| Nem! a király főtisztét végezi, |
| S a kocsismunkát végzik népei! |
| Lehet, úr atyja egy nyúlbőrszedő. |
| Nem is Don Carlos, de Kóhn Darlosz ő |
| De megbocsáss nekem, hogy félretértem. |
| Mondom, Carlosért nem tiéd az érdem. |
| Ellenkezőleg fiad az apád, |
| Nőd az anyád, kit Carlos rég imád. |
| Te fogadj szót neki, mert írva az: |
| „Tiszteld atyádat”! Deo gratias! (Elsomfordál.) |
FILEP.
| Óh én balek! Te mondd meg márki Pósa, |
| Fiam apám? vagy én vagyok apósa? |
7-dik deciliter. Marquis Posner.
MAR. POSNER.
| Entscholdigen, Majestät, um die Frechheit |
| Geben Sie den Deutschen Gedankenfreiheit! |
FILEP.
| Mi kell?? Németnek gondolatszabadság? |
| Hol gondolat nincs, minek ott szabadság? |
| Adok nekik sört, kávét, hálósapkát, |
| De nem kell nékik gondolat s szabadság! |
| Bundot nekik s Kümmelt, vagy Gesammtreichot, |
| De nem gondolatot és szabadságot! |
| Gondolatul adok nekik Bismarckot, |
| Szabadságul, birodalmi kutyafarkot! |
MARQUIS POSNER.
| Ez nem manier, Majestät! Carlos úrfi, |
| Ki egy barát hozzám, fog dúlni-fúlni! |
FILEP.
| Carlos barátod? a fiam s apám? |
| Halál reád, te hitvány sarlatán! |
MARQUIS POSNER.
(Meghal.)| Das Leben ist doch schén! |
FILEP.
| Így! Már tizenkét óra, hát lefekszem! |
| De nem, előbb még egy dicsőt – cselekszem! |
II. Rész. Éjfél után.
FŐ-KINQUIZITOR
| Négy éves voltam… |
FILEP.
| Szent ég! Reggelig |
| Se érkezünk el a kilencvenig! |
FŐ-KINQU.
| Mmh! 'Z istenért! hát nem hallgatsz reám? |
| Ne tudj meg hát semmit, vén slendrián! |
FILEP.
| Hah! Carlosról adsz felvilágosítást? |
FŐ-KINQU.
| Arról az eretnekről! – íme, lásd! |
FILEP.
| Pap, szabad ölni? |
FŐ-KINQU.
| Nem szabad, – muszáj! |
FILEP.
| De ember ölhet? |
FŐ-KINQU.
| Nem ember vagy, – király! |
FILEP.
| De fiamat! |
FŐ-KINQU.
| Carlos inkább apád! |
FILEP.
| S az egyház rá áldását adja? |
FŐ-KINQU.
| Hát? |
| De hogy a mennybe jusson Carlosunk: |
| Ingatlanán mi ketten osztozunk! |
FILEP.
| Ecrasez l'infant!* Tedd reá kezed! |
FŐ-KINQU.
| Mondjad uradnak: hála istenek! |
| Hál isten, hogy már a sillér-litert |
| Fenékig bírtuk üríteni, mert |
| Sillérbül is iszonyú hosszú ez: – |
| Oda a szép idő, Aranjuez! |
(1881)
