Megjelenés
Első megjelenés: BN 1906. március 11. XI. évf. 69. sz. 1. – Tárca – Ady Endre – („A Pénz” főcímmel Öröm-város címen elsőnek közli a Judás és Jézus c. vers előtt.) – Kötetben: VA1 (1908) (Mi urunk: a Pénz ciklus) 107.; VA2 (1910) 61–62.; VA3 (1910) 61–62.; VA4 (1918) 61–62.; VA5 (1919) 80. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 67.
Szövegkritika, szövegváltozatok
Alapszövegünk a VA2-ből. A BN szövegén Ady több helyen módosított a kötetbe történt felvétel előtt. A VA egyes kiadásai között kisebb-nagyobb eltérések akadnak. A VA3 levonatában (OSzK Fond. Hung. 1731.) a 8. sor Szomorúság szavát rövid u-s változatra javították. Feltűnőek a VA4 és VA5 sajtóhibás szövegeltérései. A VA2 szövege nem igényel javítást.
Szövegeltérések:
Főcím: | A Pénz | BN |
Cím fölött: | I. | BN |
Cím: | Öröm-város | BN |
2. | ut | BN |
3. | Örömvárosból | BN |
6. | sanyaru testem, | BN |
8. | Szomoruság | BN | | VA3 |
10. | bus pártütőre | BN |
11. | aranyát [sh] | | | | | VA5 |
12. | nőre, | BN |
14. | Örömvárosnak | BN |
| Öröm-városnak, | | | | | VA5 |
| pirja, | BN | VA1 |
15. | koldus-zsebemet. | | | | | VA5 |
16. | Ti-érttetek [sh] | | | | VA4 | VA5 |
| sirva, | BN |
| sirva. | | VA1 |
Keletkezéstörténet
Már 1905-ös verseiben megjelent az örömmotívum: a BN-ban 1905. máj. 7-én publikált Léda a hajón, majd a BN-ban 1905. máj. 28-án közreadott A hajnalok madara soraiban. De míg az elsőben az „Öröm hajója” Lédát, a szerelmet
„hozza”, a másodikban pedig a mámor és az öröm kölcsönös szárnyalása éled folyton újjá, addig az Öröm-város volt a hazám strófái az öröm természetes, ösztönös szféráiból történt kiűzetésről szólnak, s arról hogy a hajdani illúziók körébe a lírai ént olykor csak a pénz emelheti vissza. Kellő fenntartással és nyomatékos megkérdőjelezéssel kezelhető Földessynek (Amt 73.) az az egyértelmű állítása, hogy a vers 8. sorának Szomorúság bűnébe estem fordulata egyértelműen Ady „ifjúkori betegségére”, a Nagyváradon szerzett és később Párizsban komplikációt okozott vérbajára vonatkozik (l. erről az AEÖV II.-ben a 301.
Tüzes seb vagyok c. verset és jegyzetét). S bár a szövegösszefüggés valóban olyan, mintha a változást egyszeri esemény okozta volna: Korbáccsal vertek ki, mert egy napon / Szomorúság bűnébe estem – mégis valószínűbb, hogy Ady itt a szomorúság szót konkrétan, a maga lelkiállapotára, élet- és világszemléletének elkomorodására, tragikus átalakulására vonatkoztatja.
|