5. Ady Endre – Felsőbb tanulók Olvasó egylete fenntartó bizottságának

[Debrecen, 1898. szept. 27.]

Tiszteletes Fentartó[!] Bizottság!

Felszóllalok s a legerélyesebben tiltakozok az ellen a megfejthetetlen eljárás ellen, hogy engem a könyvtrárnok[!] választásra előkészített szavazó névjegyzékből minden ok nélkül kihagytak. –

Engem a főtiszteletű és méltóságos püspök úr f. hó 26-án kelt engedélye alapján az akadémiára felvettek, indexem a tanárok által aláírva, a tandíj befizetésére pedig 10 napi engedélyt kaptam, s holnap már – bár ez nem kötelező – származási ívem is befogom[!] adni a háznagyi hivatalba. –

Kérem tehát a<z> szavazó-jegyzék összeállításánál elkövetett szabálytalanságokat az én ok nélküli mellőzésemmel nem szaporítani.

Debreczen 98 szept. 27.

Ady Endre
  III. éves joghallg.



5. Ady Endre – Felsőbb Tanulók olvasó egylete fenntartó bizottságának

Debrecen, [18]98. szept. 27.

K: elveszett. Kiss Tamás leírása: „szokásos kérvény-formájú, kétrét hajtott beadvány külsején, címzés helyett – szintén saját keze vonásaival – ez olvasható: Ady Endre reclamátiója. A kéziratot 1934-ben vásároltam B. Z. diáktársamtól, aki egy antikváriumból vett könyv lapjai közt találta. A kéziratot 1944 júliusában, a bombázások elől postacsomagban Nagyváradról falura küldtem, a csomag azonban mindenestől elveszett.” Ady reklamáló levelén a következő rájegyzés található: A legerélyesebben visszautasítandó az ilyen hang! A háznagyi íven nincs. Törlendő! BL.

M: Hajdú-Bihari Napló 1958. szept. 14. – It 1959. 3–4. sz. 473., faksz.: 472/473. között.

Ady az 1896/1897-es tanévben elvégezte Debrecenben a jogakadémia első évfolyamát, 1897 szeptemberében alapvizsgázott, majd egy év kihagyással 1898 szeptemberében újra a debreceni jogakadémiára iratkozik be, három érvényes félévvel – III. évesnek. Élénken részt vesz a diáktársadalmi életben, a Főiskolai Lapok főmunkatársa lesz, s más tisztséget is vállal. Az alapvizsgát azonban a félév végén nem teszi le, a következő félévre pedig már nem is iratkozik be. Az őszi hónapok a végleges döntést is meghozzák pályamódosításáról. Szeptembertől a DRÚ és a D szerkesztőségében volontőr, de a diákélet társadalmi pezsgése még vonzza (AL 47., 69.). Ennek egyik jele a tiltakozó levél.

A diákság közösségi életében fontos szerepük volt az ifjúsági egyesületeknek. Ezek egyike és legrégebbike a Felsőbb Tanulók Olvasó Egylete. Az Egylet a tagdíjakból könyveket, folyóiratokat vásárolt és könyvtárat tartott fenn, fizetett könyvtárossal. „Az olvasóegyleti könyvtárosságra irányult a jelesebb diákok becsvágya, […] az évi [szeptemberi] tisztújításon a pártok csatája a könyvtárnoki állás betöltése körül zajlott le.” (EmlAE II. 48.) A választás a diákautonómia hagyományai szerint folyt le a Fenntartó bizottság szervezésében, amely a szünidőben a folyamatosságot biztosította.

A beadványt közlő és magyarázó jegyzetekkel kísérő Kiss Tamás több kérdést vet fel, amelyre ma már nem tudunk választ találni: „Valóban ok nélkül, feledékenységből hagyták-e ki [Adyt] a választók sorából, hiszen látjuk, más egyesületekben ugyanakkor tisztséget viselt? És szerepe volt-e végleges kizárásában a fellebbezés érdes hangjának? […] BL (Bogdán Lajos szenior) visszautasító gesztusa mögött indokként ott van a háznagyi ív felemlítése. […] A rektifikálástól pedig az agresszív hang miatt elzárkózott.” (It 1959. 472–474.)

A választói névjegyzékből való kimaradás oka tehát a tandíjzavar lehetett. Ady könnyelműsködte el a pénzt, vagy késve kapta meg otthonról? Mindkettő lehetséges. A szülők két nagy fiút taníttattak két városban. Ez nagy anyagi megterhelés lehetett a családnak. (Vagyoni helyzetükről l. EmlAE I. 119., 148–171., 188.)




Hátra Kezdőlap Előre